Bfv.1264/2025/13 – Kúria

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.264/2025/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Debreceni Járásbíróság, 87.B.334/2024/29., ítélet, tárgyalás,
4. november
5. Debreceni Törvényszék, 2.Bf.15/2025/16., ítélet, nyilvános ülés,
6. április
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Kúria 3.Bfv.1.264/2025/13-I. 2 Járásbíróság 87.B.334/2024/
8. számú és a Debreceni Törvényszék 2.Bf.15/2025/
9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Debreceni Járásbíróság a
10. november
11. napján kihirdetett 87.B.334/2024/
12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont és

(5)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont és

(3)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) alpont és

(4)bekezdés

1. b)és
2. c)pont]. Ezért halmazati büntetésül 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 18.014.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasításáról és a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2025. április 16. napján meghozott 2.Bf.15/2025/16. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a terhelt neve név1, születési neve név2, valamint mellőzte a tanú1 polgári jogi igényére vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője – a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontra alapítottan – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] Indokai szerint a bíróság az eljárást a Be. CI. Fejezete szerint távollévő terhelttel szemben folytatta. A vádiratot, a tárgyalásra történő idézéseket, valamint az ítéletet is hirdetményi kézbesítéssel rendelte kézbesíteni a terhelt részére. A hirdetményi kézbesítések végrehajtására azonban minden esetben város1 Megyei Jogú Város jegyzőjét kereste meg. [5] Kifogásolta, hogy a hirdetményi kézbesítés nem a terhelt utolsó ismert lakóhelye – cím1 – szerinti önkormányzat részére történt. [6] Ezért szerinte a bíróság a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével járt el. Ez pedig azt eredményezte, hogy a terhelt nem értesült sem a vádirat benyújtásáról, sem a tárgyalások időpontjáról, sem pedig arról az ítéletről, melyben őt elmarasztalták. Kúria 3.Bfv.1.264/2025/13-I. 3 [7] Mivel minderről nem értesítették, ezért megjelenésére lehetősége sem volt. Ekként pedig a tárgyalás megtartása olyan személy távollétében történt, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, melynek következtében a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.1276/2025/

1. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt más okból alaposnak tartotta. [9] Indokai szerint az alapügyben az elsőfokú bíróság nem a hirdetményi kézbesítés védő által állított szabálytalansága, hanem amiatt követett el hatályon kívül helyezésre alapot adó eljárási szabálysértést, hogy annak ellenére folytatta az eljárást, és ennek keretében tartotta meg a tárgyalásokat a terhelt távollétében, hogy az eljárás idején hatályos Be. irányadó rendelkezései szerint a távollétes külön eljárás lefolytatásának törvényi feltételei a terhelt esetében nem álltak fenn. [10] Álláspontja szerint a terhelt az alapügyben a vele szemben folytatott büntetőeljárás során nem ismeretlen helyen, hanem külföldön, ismert helyen tartózkodott. Ennek ellenére a bíróság a terheltet külföldi lakcíméről nem idézte, valamint a belföldi mellett európai elfogatóparancsot nem bocsátott ki vele szemben. [11] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által elkövetett előzőek szerinti, hatályon kívül helyezésre alapot adó abszolút eljárási szabálysértést nem észlelte, és ezzel összefüggésben törvénysértő módon hozott ítéletet a terhelttel szemben. [12] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. III. [13] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa – eltérő okból – alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [15] A Be.
2. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be.
4. §

(5)bekezdés]. Ez alóli kivétel a Be. 659. §

(6)bekezdés szerinti rendelkezés, eszerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [17] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont

1. fordulata szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Kúria 3.Bfv.1.264/2025/13-I. 4 [18] Jelen ügyben az első- és a másodfokú bíróság az eljárását egyaránt a Be. CI. Fejezetében szabályozott, a távollévő terhelttel szembeni eljárás rendelkezései alapján folytatta le, és hozta meg az ítéletét. [19] A jogerős határozat meghozatala idején hatályos Be. 747. §

(3)bekezdése értelmében a bírósági eljárás során távollévő terhelttel szemben eljárásnak akkor van helye, ha a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált; a terhelt felkutatására tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre, és azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja. [20] Ehhez képest az iratok alapján a Kúria a következőket állapította meg: – A terheltet a nyomozás során a külföldi lakcíméről (cím1) idézte a rendőrség. – A terhelt az idézésre

1. december
2. napján megjelent a Debreceni Rendőrkapitányságon, gyanúsítottként kihallgatták, melynek során rögzítésre került tényleges tartózkodási helyként a külföldi lakcíme és a telefonszáma. –
3. december
4. napján a terhelttel szemben kibocsátott elfogatóparancsot a nyomozó hatóság visszavonta. – Ezt követően a részére küldött szabályszerű idézésekre már nem jelent meg a nyomozó hatóság előtt. – A Debreceni Rendőrkapitányság
5. január
6. napján a terhelttel szemben elfogatóparancsot bocsátott ki. – A terhelttel szemben a Debreceni Járási Ügyészség a B.1498/2021/
7. számú vádirattal
8. május
9. napján emelt vádat a Debreceni Járásbíróságon, melyben azt indítványozta, hogy a bíróság az eljárást a terhelt távollétében, a Be.
10. §

(1)bekezdése alapján folytassa le; valamint indítványozta európai elfogatóparancs kibocsátását. A vádirat rögzítette a terhelt utolsó ismert lakóhelyeként a cím1 címet. – A Debreceni Rendőrkapitányság

1. május
2. napján a 09010-157/495/
3. Kör. számú átirattal tájékoztatta a járásbíróságot, hogy a terhelttel szemben folytatott körözési eljárás során az az információ merült fel, hogy jelenleg külföldön tartózkodik életvitelszerűen. Javasolta az európai elfogatóparancs kibocsátását (Debreceni Járásbíróság 87.B.334/2024/
4. számú irat). – Az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság a terheltet valamennyi tárgyalási határnapra hirdetményi úton idézte (Debreceni Járásbíróság 87.B.334/2024/12-II. számú, 22-II. számú irat); – Az elsőfokú bíróság először
5. október
6. napján tartott tárgyalást. A jegyzőkönyvben a terhelt tényleges tartózkodási helyeként, illetve kézbesítési címeként rögzítette a terhelt külföldi lakcímét: cím1 (Debreceni Járásbíróság 87.B.334/2024/
7. számú jegyzőkönyv). – Ezt követően,
8. november
9. napján tartott tárgyalást az elsőfokú bíróság, melyen ítéletet hozott a terhelt távollétében. – Az ügyben másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék a terheltet szintén hirdetményi úton idézte a nyilvános ülésre (Debreceni Törvényszék 2.Bf.15/2025/
10. számú irat). – A Debreceni Törvényszék a másodfokú nyilvános ülés előtt beszerezte a terhelt bűnügyi nyilvántartási adatait, mely szerint a rögzített címe: cím1 (Debreceni Törvényszék 2.Bf.15/2025/
11. számú irat). [21] Kétségtelen tehát, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróságnak egyaránt rendelkezésre állt a terhelt elérhetőségével kapcsolatos (mindvégig azonos) adat. Kúria 3.Bfv.1.264/2025/13-I. 5 [22] Ehhez képest az eljárt bíróság meg sem kísérelte a terhelt e címről történő idézését, de még a cím ellenőrzését sem. [23] Ez pedig azt jelenti, hogy a terhelttel szemben az első- és a másodfokú bíróság úgy folytatta le az eljárást, hogy nem tett meg mindent a terhelt felkutatása érdekében. Mindezt annak ellenére, hogy az eljárt (első- és másodfokú) bíróság kötelezettsége lett volna a terhelt e címről való idézése, és ennek sikertelensége esetén a cím leellenőrzése. [24] A terhelt távollétében folytatott külön eljárás feltételei akkor valósulnak meg, ha a bíróság a terhelt valamennyi ismert lakcíme és tartózkodási helye tekintetében megállapította, hogy a terhelt azokon elérhetetlen, elfogatóparancsot bocsátott ki és a terheltet hirdetményi úton idézte (Kúria Bfv.II.272/2022/
12. számú határozat, BH
13. 155.). [25] A Kúria korábbi határozatában már kifejtette, hogy a távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatására kizárólag a Be. CI. Fejezetében írt feltételek megléte esetén van törvényes lehetőség. Ennek hiányában a terhelt hirdetményi idézése alapján az elsőfokú tárgyalás megtartása törvénysértő (Kúria Bfv.I.1520/2021/
14. számú határozat). [26] A Kúria a teljesség érdekében utal arra, hogy a Be.
15. §

(1)bekezdése értelmében a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. [27] A Be. 430. §

(7)bekezdése szerint, ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a vádlott távollétében is meg kell tartani. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben befejezheti. [28] Az iratok alapján azonban megállapítható, hogy a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról az eljárás során nem mondott le, ebből következően a tárgyalás a Be. 430. §

(7)bekezdésében írt okból sem volt távollétében megtartható. [29] A távollétes eljárás szabályai szerint, de annak törvényi előfeltételei hiányában a terhelt távollétében megtartott tárgyalást úgy kell tekinteni, hogy azt olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. [30] Ekként a Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában írt okból, a Be. 663. §

(2)bekezdése szerint az első- és a másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította. [31] A megismételt eljárásban a terhelt ismert lakcíméről való idézésével lehetőséget kell biztosítani számára az eljárásban való részvételre, és ennek eredményeként lesz a bíróság abban a helyzetben, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges eljárási formát megválassza. [32] A döntés elvi tartalma A távollétes eljárás szabályai szerint, de annak törvényi előfeltételei hiányában a terhelt távollétében megtartott tárgyalást úgy kell tekinteni, hogy azt olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. IV. Kúria 3.Bfv.1.264/2025/13-I. 6 [33] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A Kúria Bfv.III.1.264/2025/
3. számú végzése
4. április
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. április
7. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ