Győri Ítélőtábla Gf.I.20.021/2021/
- Az ítélőtábla Ballóné dr. Varga Krisztina ügyvéd (Helység8/9, .) és Dr. Bodnárné dr. Zarándok Hajnalka ügyvéd (cím8.) által képviselt felperes (Helység2, ) felperesnek a Dr. Tóth M. Gábor Ügyvédi Iroda (Helység7, ., ügyintéző: dr. Tóth M. Gábor ügyvéd) által képviselt Helység1/5-i Vadásztársaság (Helység1/5, .) alperes ellen intézőbizottsági határozat hatályon kívül helyezése iránti perében a Székesfehérvári Törvényszék
- november 25-én kelt 34.G.40.100/2020/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla a törvényszék ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, az alperes által a felperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 85.000 (nyolcvanötezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes javára 17.800 (tizenhétezernyolcszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Székesfehérvári Törvényszék a
- november
- napján kelt
- számú ítéletével az alperes intézőbizottságának
- április
- napján meghozott, a felperes tagnyilvántartásból történő törlését megállapító döntését hatályon kívül helyezte. Győri Ítélőtábla I.Gf.20.021/2021/9 2 [2] Kötelezte az alperest a felperes javára 240.000 forint ügyvédi munkadíj, míg az állam javára 36.000 forint eljárási illeték megfizetésére. [3] A határozatának perköltségre vonatkozó indokolásában kifejtette, hogy Pp. 83.§ értelmében a pervesztes alperes köteles a felperes által - a Pp. 81.§ alapján - felszámított perköltséget, továbbá a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt illetéket megfizetni. [4] Az alperes fellebbezésében az alperest perköltségben marasztaló rendelkezés mellőzését és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdése alapján. [5] Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes által megjelölt ügyvédi munkadíjat szabályszerű felszámítás és okirati altámasztás nélkül megállapította, és abban az alperest marasztalta. A felszámítás szabályossága körében kiemelte, hogy a felperes a kereseti kérelmében a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése szerint kérte a perköltség megtérítését, azonban ennek megfelelő költségjegyzéket a felperesi jogi képviselő nem nyújtott be. [6] A felperes első (perfelvételi) tárgyalást követően megbízott új jogi képviselője a meghatalmazása mellékleteként olyan költségfelszámítást csatolt, amely nem tartalmazta a Pp. 81.§
(2)bekezdésében megkövetelt lényeges adatokat, továbbá az összegszerűséget okirattal nem támasztotta alá, mert a megbízási szerződést nem csatolta. [7] Sérelmezte, hogy az ítélet nem tartalmaz a megállapított 240.000 Ft perköltség számítási metódusára vonatkozó indokolást. Hangsúlyozta, ha a megállapított perköltség szabályszerű felszámítás és okirattal történő igazolás mellett történt volna, az akkor sem jogszerű, mert az első tárgyaláson eljárt jogi képviselő díját az újabb jogi képviselő nem számolhatta volna fel. [8] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezésének helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Kiemelte, hogy az ügyvédi munkadíj felszámítását szabályszerűen, a költségjegyzék nyomtatvány benyújtásával kérte. A Pp. 81.§
(2)bekezdése csak szükség esetén követeli meg az okirati igazolás kötelezettségét, és az alperes semmi olyan indokot nem jelölt meg, ami ezt igazolná. A felszámított ügyvédi munkadíj az átlagos, 20.000,- Ft/óra összegű ügyvédi óradíjjal számolva 12 óra ügyvédi munka ellenértéke, az elsőfokú eljárásában a tárgyalások 7 munkaórát tettek ki, és mind a keresetlevél megírása, mind a tárgyalás-előkészítés tetemes munkaóra-ráfordítást igényelt. Így a felszámított költségek arányosak és valósak. [9] A fellebbezés az alábbiak szerint nagyobb részben alapos. [10] A Pp. 81. §
(1)bekezdése értelmében a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A
(2)bekezdés szerint a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg - Győri Ítélőtábla I.Gf.20.021/2021/9 3 szükség szerint - okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével határozza meg. [11] A polgári perben tehát a perköltségigény érvényesítésének eszköze maga a felszámítás, aminek tartalma és előterjesztésének végső időpontja meghatározott, formája azonban nem, így annak többféle módja (megjelenési formája) lehetséges, döntően attól függően, hogy a fél jogi képviselővel vagy anélkül jár-e el. [12] A jogi képviselővel eljáró fél esetén az írásbeli előterjesztés formáját illetően – 2020. december 31-ig – a Pp. 81. § eredeti
(5)bekezdése szigorúbb követelményt tartalmazott: a fél kizárólagosan az erre rendszeresített nyomtatvány előterjesztése útján számíthatta fel a perköltség igényét. Ezen utóbbi rendelkezést enyhítette a Pp. módosításáról szóló
- évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.)
- §-a oly módon, hogy – a félnek a felszámításra vonatkozó kötelezettsége érintése nélkül –
- január 1-től az adminisztrációs terhek csökkentése és a perhatékonyság növelése érdekében fakultatívvá tette a jogi képviselő részére a nyomtatvány alkalmazását. E változásnak azonban az adott ügyben érdemi jelentősége nincs (Kúria Pkf.V.24.824/2020/2.). [13] Az ítélőtábla a peranyag adatai alapján megállapította, hogy a felperes perbeli képviseletét elsőfokon ellátó két – egymást váltó - ügyvéd közül a keresetlevelet benyújtó és a felperest az első tárgyaláson képviselő ügyvéd a keresetlevélben tett nyilatkozata szerint a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet (továbbiakban Rendelet) alapján kérte a perköltsége érvényesítését, ugyanakkor felszámítást nem eszközölt. [14] A második tárgyalást megelőzően (
- november 23-án) újólag meghatalmazott képviselő a felszámított perköltségigénye mögött húzódó megállapodásban rögzítettekre hivatkozva a megbízási díjat 100.000 Ft, a tárgyaláson való részvétel díját (tárgyalásonként) 70.000 Ft összegben kívánta érvényesíteni. [15] Mindezek alapján tehát a felperes az első tárgyalásra nem számított fel perköltséget, ugyanakkor az első tárgyalásra az újonnan eljáró jogi képviselővel kötött megállapodás alapján már nem is számíthat fel, mivel akkor még nem az új jogi képviselő látta el a perbeli képviseletét, erre megállapodásuk sem volt, az új jogi képviselővel utóbb kötött megállapodás alapján a korábbi jogi képviselő által kifejtett tevékenységre a megállapodásuk hatálya nem terjeszthető ki. Erre tekintettel a felperes a díjjegyzékben megjelölt megbízási díjon (100.000,-) felül csak egy tárgyalásra (70.000,-) számíthat fel ügyvédi munkadíjat. [16] Az ítélőtábla úgy értékelte, hogy az eljárásban a fentiek szerint – általános megbízási díjként, valamint a második tárgyalásra - felszámított 170.000,- Ft ügyvédi munkadíj eltúlzott, az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett tevékenységgel, tekintettel arra, hogy a jogi képviselő egy tárgyaláson képviselte a felperest, előkészítő iratot sem nyújtott be. Ezért a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján annak felére való mérséklése indokolt. Győri Ítélőtábla I.Gf.20.021/2021/9 4 [17] Mindezek alapján az ítélőtábla a törvényszék végzését a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint megváltoztatta, és a felperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 85.000,- Ftra mérsékelte. [18] Az alperes fellebbezése mintegy 2/3 arányban eredményre vezetett, ezért a fellebbezési eljárásban nagyobb részben pervesztes felperes a Pp. 83.§
(1)bekezdés alapján köteles az alperes által lerótt fellebbezési illetékből és 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdés alapján számított ügyvédi munkadíjból álló perköltség 2/3 részét (12.800 + 5.000 Ft) az alperes részére megfizetni. [19] A felperes kérte ugyan az alperesnek a másodfokú eljárási költségek megfizetésére kötelezését, azonban perköltséget a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdésének megfelelő módon nem számított fel, így ennek figyelembevételét és arányos felszámítását az ítélőtábla is mellőzte. Győr,
- március
- Dr.Lezsák József s.k. Dr.Molnár Andrea s.k. a tanács elnöke bíró Dr.Maurer Ádám s.k. előadó bíró