A határozat elvi tartalma: A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmét a Kúria nem találta megállapíthatónak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.38.205/2021/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Darák Péter bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím2) A felperesek képviselője: Dr. Tóth Csaba ügyvéd (cím3) Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (cím4) Az alperes képviselője: Dr. Papp Katalin kamarai jogtanácsos A felperesi érdekelt: érdekelt1 (cím1) A felperesi érdekelt képviselője: dr. Tóth Csaba ügyvéd (cím3) A per tárgya: telekalakítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 101.K.701.167/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Kfv.38.205/2021/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperes a helység szám1 kerület, külterület szám2 hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó, 21/
- munkaszámú, 600910/
- záradékszámú változási vázrajz és telekalakítási dokumentáció szerinti telekalakítás engedélyezése iránti kérelmét a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: telekalakítási ügyben eljáró hatóság vagy alperes) a
- április
- napján kelt 800169-7/
- számú végleges határozatával az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
- évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)
- §
(1)bekezdés a) pontja és a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 79/l. §-a, 79/E. §
(1)bekezdése alapján elutasította. Megállapította, hogy a kérelmezett telekalakítás mely során a záradékolt változási vázrajz szerinti szám3 hrsz-ú, szám4 m2 területű (erdő, szántó) és szám5 hrsz-ú, szám6 m2 területű (erdő) alakulna ki -, erdőrészleteket érint, a telekalakítással érintett ingatlan a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Debrecen Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerinti gazdasági erdő övezetben helyezkedik el, ahol a kialakítható telkek legkisebb területe 100.000 m2. A tervezett telekalakítás a hatályos HÉSZ 119. §
(2)bekezdésében foglalt
- melléklet
- pontja 3.
- alpontja szerinti településrendezési követelményeknek nem felel meg, mert a kialakítandó telek területe nem érné el a minimális teleknagyságot és a Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője, mint a telekalakítási engedélyezési eljárásba bevont építésügyi szakhatóság a TERV-114270-2/
- számú állásfoglalásában a hozzájárulást megtagadta. [2] A felperesek a végleges határozat bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetlevelükben elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a kérelmezett telekalakítás engedélyezését, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérték. Elöljáróban rámutattak, hogy az önkormányzat jogalkotási tevékenysége az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9/B. §
(2)bekezdés b) pontjában és 62. §
(6)bekezdés 6. pontjában adott felhatalmazáson alapul, amelynek alapján megilleti a jogosultság a közigazgatási területén található ingatlanok beépíthetőségére és a kialakítható telekméretre vonatkozó jogalkotás szabályozására, azonban e jogalkotási tevékenység során köteles betartani az Alaptörvény rendelkezéseit is. A vitatott HÉSZ rendelkezés, amely a kialakítható legkisebb telekméretre vonatkozó rendelkezést tartalmazza, nem felel meg az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdésének, valamint a kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatnak [3071/
- (IV. 10.) számú AB határozat], szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az érintett területen erdőtulajdonnal rendelkező személyek, így a felperes tulajdonhoz való jogát azzal, hogy az erdőtulajdonnal rendelkező személyek több mint 90%-a számára lehetetlenné válik a telekalakítás. Az alperes az eljárásban megkereste a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztályát, az erdészeti szakhatóság a HB/15ERD/04810-2/
- számú állásfoglalásában a telekalakításhoz kikötés nélkül hozzájárult. Az Evt.
- §-ában megállapított legkisebb erdőterület mértékének meghatározása során - mely szerint erdő megosztásával – erdő igénybevétele kivételével – csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább 30 méter és területe 1 hektárnál nagyobb -, a jogalkotó az egy hektár legkisebb területméretet megfelelőnek találta. A sérelmezett rendelkezés ehhez képest tízszeres legkisebb Kúria V.Kfv.38.205/2021/2 3 területméretet követel meg. Ezért indítványozta, hogy a bíróság a sérelmezett jogszabályi rendelkezés Alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt forduljon az Alkotmánybírósághoz. [3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy nem jogosult sem a jegyző szakhatósági döntése jogi alapjának a felülvizsgálatára, sem abban való állásfoglalásra, hogy a szabályozás az Alaptörvénnyel összhangban van-e. [4] A felperesi érdekelt a felperesek pernyertességét támogatta. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a 101.K.701.167/2021/
- számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperesek nem vitatták, hogy a HÉSZ szabályai szerint gazdasági erdőterület övezetben a megosztani kívánt ingatlanok esetében 100.000 m2 a legkisebb alakítható telekméret, másrészt a 3071/
- (IV. 10.) AB határozatban (a továbbiakban: AB határozat) foglalt párhuzamos vélemény figyelembevételével kifejtette, hogy meghatározott területű telek kialakítására nincs alapjoga a felperesnek, a tulajdonhoz való alkotmányos alapjog erre nem terjed ki, a tulajdon pedig társadalmi felelősséggel is jár. Az alperesi elutasító határozat alapját képező jegyzői állásfoglalás kialakítása során a jegyzőnek, mint szakhatóságnak azt kellett vizsgálni, hogy a felperes által kérelmezett telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a HÉSZ-nek, így a felperes által hivatkozott Evt. előírások nem relevánsak. Miként a Kúria is kiemelte a Kfv.II.37.089/2020/
- számú határozatában, az Étv. 9/B. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a HÉSZ településrendezési eszköz, melyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg. Az Étv. 8. §
(6)bekezdésében foglaltakból következően a hatóságoknak a hatályos jogszabályokban foglalt településrendezési eszközöket a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell. Az Étv. 23. §
(1)bekezdéséből következően a telekalakítás során a terület rendeltetésének megfelelő használatra történő alkalmasságát, továbbá annak alakját, terjedelmét, beépítettségét és megközelíthetőségét a jogszabályoknak való megfelelőség szempontjából értékelni kell, ennek során figyelemmel kell lenni a HÉSZ-re. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [6] A felperesek a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel éltek, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a támadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Az elsődleges kérelem körében indítványozták, hogy a Kúria forduljon az Alkotmánybírósághoz a sérelmezett jogszabályi rendelkezés (HÉSZ
- Kúria V.Kfv.38.205/2021/2 4 melléklet 3.
- pontja) Alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében. A befogadás okaként tételes jogszabályi rendelkezés megjelölése nélkül a közigazgatási hatóság döntése alapjául szolgáló jogszabály Alaptörvénybe ütközését, a tulajdonjog indokolatlan korlátozását (Alaptörvény XIII. cikk) jelölték meg. Állították, hogy az elsőfokú bíróság jogsértő módon állapította meg, hogy a HÉSZ sérelmezett rendelkezése nem minősül a tulajdonjog olyan mértékű korlátozásának, mely az Alaptörvényben deklarált jogvédelem körébe tartozna. A használat mértékének korlátozása ugyanis a tulajdonjog alkotmányos jogvédelmének körébe tartozik, így a korlátozás szükségességét és arányosságát vizsgálni kell. Az Alaptörvény XIII. cikke védi a megszerzett tulajdont az elvonás, illetőleg a korlátozása ellen {AB határozat Indokolás [34]}. A HÉSZ rendelkezésben foglalt legkisebb alakítható telekméretre vonatkozó korlátozás szükségessége és arányossága azonban semmilyen alapon nem áll fenn, ezt támasztja alá az erdészeti szakhatóság hozzájárulása is, mely az Evt.
- §-án alapul, és az a következtetés vonható le, hogy az erdők védelméhez fűzött jogalkotói célok a legfeljebb 1 hektáros erdőterületek esetében maradéktalanul megvalósulnak, így alkalmasak arra, hogy az erdei élőhelyek, életközösségek védelme, az erdő szakszerű kezelése biztosítható legyen. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása nem indokolt. [8] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, megállapította, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. Bár a felperesek a Kp. 118. §
(1)bekezdésben Kúria V.Kfv.38.205/2021/2 5 nevesített egyetlen befogadási okot sem jelöltek meg, azonban a felülvizsgálati kérelem tartalma alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában meghatározott befogadási okot a Kúria azonosítani tudta. A Kp. 118. §
(1)bekezdés ad) pontjára alapított befogadási ok azonban a jelen ügyben nem áll fenn. Az alapjogi sérelemként hivatkozott tulajdonhoz való jog, azon belül a használati jog, mint a tulajdonhoz kapcsolódó részjogosítványok indokolatlan korlátozása az Alkotmánybíróság gyakorlatában csak akkor jár magának a tulajdonjognak, mint alkotmányos jognak a korlátozásával, így csak akkor Alaptörvényellenes, ha elkerülhetetlen, tehát kényszerítő ok nélküli, továbbá, ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Azonban a korlátozás elfogadható indoka lehet annak közérdekűsége. A közérdek és a tulajdonkorlátozás arányossága vizsgálatánál pedig az Alkotmánybíróság határozza meg azokat az ismérveket, amelyek a beavatkozás arányosságát eldöntik [64/
- (XII. 22.) AB határozat]. A felperes e körben – bár az építésügyi szakhatóság állásfoglalását vitatta –, az erdészeti szakhatóság hozzájárulására és az Evt.
- §-ában foglaltakra alapította álláspontját, és az erdő megosztása kapcsán előírt, az Evt. által szabott 1 hektár területi határt hangsúlyozta. A szabályozás célja a területi határ meghatározásánál a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása, figyelemmel, hogy a földrészletek további aprózódása jelentősen nehezíti a fenntartható erdőgazdálkodási egység kialakítását. A HÉSZ vitatott rendelkezése azonban az Étv. 9/B. §
(2)bekezdése, valamint 62. §
(6)bekezdés
- pontjának felhatalmazása szerint a helyi közügyek körébe eső településrendezési, településfejlesztési környezet kialakítását szolgálja, és a helyi sajátosságokat juttatja érvényre. A felperes – bár a HÉSZ
- melléklet 3.
- pontja Alaptörvény-ellenességét állította –, ugyanakkor a HÉSZ szerinti korlátozás aránytalansága körében a településrendezési és helyi közügy szempontból az aránytalanság indokolásával adós maradt, azt másik szakhatóság véleményével kísérelte meg igazolni. [10] A Kúria ezért összességében arra a megállapításra jutott, hogy a perbeli esetben a befogadás feltételei nem állnak fenn, egyéb befogadási ok sem áll fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [11] A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmét a Kúria nem találta megállapíthatónak. Záró rész [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [13] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes. Kúria V.Kfv.38.205/2021/2 [14] 6 A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2022. január 20. dr. Márton Gizella sk sk a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Drávecz Margit Gyöngyvér sk előadó bíró dr. Darák Péter bíró