← Magyarország

Kfv.37566/2022/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A rendőri intézkedés jogszerűségére az intézkedést követően indult szabálysértési eljárás eredménye kihatással nincsen. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.566/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Bán Gergely Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Bán Gergely ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Rendőr-főkapitányság (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kardos Beáta kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 A per tárgya: 2 rendőri intézkedés elleni panasz ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék
  2. május
  3. napján kelt 47.K.700.959/2022/
  4. számú végzésével kijavított
  5. május
  6. napján kelt 47.K.700.959/2022/
  7. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 47.K.700.959/2022/
  8. számú végzésével kijavított 47.K.700.959/2022/
  9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A németországi székhelyű felperes fő profilja gépjárműkereskedelem. A felperes törvényes képviselője –Név2 –
  10. július 10-én 12 óra 20 perckor az M7-es autópálya jobb pályatest 16.000 méterszelvényében közlekedett az szám1 német ideiglenes hatósági jelzéssel ellátott járművel, amikor a Budapesti Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Közlekedésrendészeti Főosztály Forgalomfelügyeleti és Biztosítási Osztály Motoros Alosztály beosztottjai rendőri intézkedés alá vonták. Az intézkedés során ellenőrizték a jármű okmányainak érvényességét, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennállását. Az intézkedő rendőrök a járművön elhelyezett rendszámtáblát és a hozzá tartozó iratot a helyszínen - a 476531 számú átvételi elismervény ellenében - elvették arra hivatkozással, hogy az irat Magyarország területén nem érvényes. Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 3 [2] Az intézkedés ellen a felperes
  11. augusztus 6-án panasszal élt, amelyben vitatta a hatósági jelzések és hatósági engedély helyszíni elvételének jogszerűségét és kérte azok visszaadását. Sérelmezte, hogy az intézkedő rendőr a jármű vezetőjét nem tájékoztatta megfelelően az intézkedés jogalapjáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennállását igazoló dokumentum elektronikus eszközön történő megtekintésétől elzárkózott. [3] Budapest Rendőrfőkapitánya, mint elsőfokú hatóság a
  12. november
  13. napján kelt 01000-105/1121-7/2021.RP. számú határozatával a panasznak a szakszerűtlen tájékoztatásra és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennállásának ellenőrzésére vonatkozó részében helyt adott, egyebekben a panaszt elutasította. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  14. január
  15. napján kelt 29000/34622-1/2021.Ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntésében hivatkozott a Rendőrségről szóló
  16. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
  17. §

(1)bekezdésére, 44. §
(1)bekezdés b) pontjára, 44. §
(1)bekezdés d) pontjára, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 97. §
(1)bekezdés b) pontjára, valamint a más országban nyilvántartott járművel nemzetközi forgalomban való részvétel feltételeit az
  1. évi
  2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az
  3. évi november hó
  4. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény (a továbbiakban: Bécsi Egyezmény)
  5. cikkére. [5] A Bécsi Egyezmény
  6. cikkére figyelemmel megállapította, hogy az FS 06700 német ideiglenes rendszámhoz a német hatóság által kiadott irat nem felel meg a forgalmi engedélyre vonatkozó követelményeknek, mivel nem tartalmazza a jármű első nyilvántartásba vételének időpontját. Ebből következően az irat nem alkalmas annak igazolására, hogy a jármű szerepel a kiállító állam vagy ennek szerve nyilvántartásában. Álláspontja szerint a szóban forgó irat okszerűen nem is igazolhatja annak a járműnek a nyilvántartásba vételét, amelyre az irathoz tartozó rendszámtáblát elhelyezték, mivel azt nem egy konkrét járműre adták ki, az okmányban szereplő jogosított időről-időre más járműre is felhelyezheti. A fentiekre tekintettel a helyszínen rendelkezésre álló adatok felvetették annak gyanúját, hogy a rendszámtáblához tartozó irat nem tekinthető a magyarországi közúti forgalomban való részvétel feltételeként szolgáló érvényes forgalmi engedélynek. Ebből következően felmerült az érvénytelen hatósági engedéllyel és jelzéssel történő közlekedés gyanúja, amelyre alapozottan a rendőrök jogszerűen jártak el, amikor a Korm.rendelet
  7. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen elvették. [6] Az Európai Unió Tanácsának a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó 1999/37/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv)
  1. és
  2. cikkében foglaltak alapján megállapította, hogy a helyszínen elvett, a járművön elhelyezett rendszámtáblához tartozó irat nem elégíti ki az Irányelv szerinti forgalmi engedélyre vonatkozó előírást sem, mivel az Irányelv szerinti forgalmi engedély I. részének – a (B) rovatban – tartalmaznia kell a jármű első nyilvántartásba vételének időpontját. A fentiekre tekintettel kétséget kizáróan igazolódott, hogy az intézkedés lefolytatása, a hatósági engedély és jelzés elvétele jogszerű volt. [7] Rendőri szabálysértési feljelentés alapján indult szabálysértési eljárásban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Érd Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya (a továbbiakban: szabálysértési hatóság) érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés miatt a felperes törvényes képviselőjével szemben a
  3. július 29-én – meghallgatás nélkül hozott – 13811/1078-1/
  4. szabs. számú határozatával 50.000,- Ft pénzbírságot szabott ki. Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 4 A kereseti kérelem [8] A felperes keresetében az alperesi határozat akként történő megváltoztatását kérte, hogy az elsőfokú bíróság a panasznak a hatósági jelzések és hatósági engedély helyszíni elvételének jogszerűsége részében is adjon helyt. [9] Álláspontja szerint az alperes tévesen értelmezte a Bécsi Egyezmény
  5. cikk
(1)bekezdés
  1. a)pontját, az Irányelv 2. cikk
  2. c)pontját, illetőleg a 4. cikkét és 5. cikkét, valamint a Korm.rendelet 97. §
(1)bekezdés b) pontját. [10] Hangsúlyozta, hogy sem a Korm. rendeletben, sem az Irányelvben, sem a német Fahrzeug-Zulassungsverordnung-FZV-ben (a továbbiakban: FZV) nincs olyan előírás, hogy a járműhasználat során a kereskedői rendszámon és a járműnyilvántartási füzeten (Fahrzeugscheinheft) kívül egyéb okirattal kellene a használat célját igazolni. [11] A felperes törvényes képviselője a per tárgyalásán papír alapon csatolta a szabálysértési hatóság
  1. december
  2. napján kelt 13811/1078-10/
  3. számú határozatát, amely a 13811/1078-0/
  4. szabs.számú határozatot visszavonta; ezzel egyidejűleg a lefolytatott eljárást követően a felperes törvényes képviselőjével szemben érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértés miatt folyamatban lévő eljárást szabálysértés hiányában megszüntette. A szabálysértési hatóság indokolásában rögzítette, hogy a felperes törvényes képviselője meghallgatást kért az őt elmarasztaló szabálysértési határozattal szemben. A meghallgatásán csatolta a német ideiglenes forgalmi rendszám használatával kapcsolatos iratokat. A szabálysértési hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a felperes az általa vezetett járművet jogszerűen használta, mivel az rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel, érvényes kötelező biztosítással, továbbá az Irányelv szerint az egyik tagállamban érvényesen kiállított ideiglenes forgalmi engedéllyel és ahhoz tartozó ideiglenes rendszámmal ellátott jármű annak érvényességi idején belül az Európai Unió tagállamainak területén szabadon mozoghat. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 29000/34622-1/2021.Ált. számú határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. [13] Indokolásában leszögezte, hogy a perben kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az Rtv., illetve a Korm.rendelet rendelkezéseire figyelemmel a rendőri intézkedés megfelelt-e a szakszerűség, okszerűség, arányosság követelményének, a szabálysértés vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe. [14] Hangsúlyozta, hogy az Rtv. 13.§
(1)bekezdése és 44.§
(1)bekezdése alapján az intézkedő rendőr jogosult volt a felperes járművét megállítani és intézkedés alá vonni, azaz az intézkedésre való jogosultság feltételei fennálltak. [15] Rögzítette, hogy felek között vita abban volt, hogy az eljáró rendőr szakszerűen, a jogszabályok helyes alkalmazásával intézkedett-e akkor, amikor a jármű külföldi forgalmi engedélyét és ideiglenes rendszámát elvette, és a jármű további közlekedését ezáltal megtiltotta. Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 5 [16] Rámutatott arra, hogy nem tartozik a hatáskörébe a felperes által megvalósított cselekmény szabálysértési minősítése, azonban az intézkedés szakszerűségére vonatkozóan nem vonható le okszerű következtetés a cselekmény szabálysértési értékelése nélkül. Ugyanis a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
  1. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.)
  2. §-ából következően az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel közlekedő gépjármű vezetője szabálysértést követ el. A Korm. rendelet értelmében pedig az intézkedő rendőr akkor jogosult a hatósági engedélyt és jelzést elvenni, ha az érintett jármű érvénytelen külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel vesz részt a közúti forgalomban, azaz szabálysértést követett el. [17] Ebből következően a döntése során nem hagyhatta figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a felperes által megvalósítottak szabálysértésnek minősülnek-e vagy sem, mivel az intézkedés szakszerűségének és okszerűségének kérdése ezen körülmény megítélésétől függött. E körben a szabálysértési határozatot visszavonó határozatnak kiemelt jelentősége volt. A határozatban ugyanis maga a szabálysértési hatóság állapította meg, hogy a felperes a gépjárművel jogszerűen közlekedett, így a rendőri intézkedés szakszerűsége és okszerűsége megdőlt. A rendőri intézkedés szakszerűsége és okszerűsége ugyanis csak abban az esetben lett volna megállapítható, ha a szabálysértés a felperes által ténylegesen megvalósul, mivel a forgalmi engedély és rendszám bevonását a jogszabály a szabálysértés tényleges elkövetéséhez köti. [18] Az új eljárásra vonatkozóan előírt iránymutatása szerint az alperesnek az általa megállapítottak alapján kell a panaszt érdemben elbírálnia. A felülvizsgálati kérelem [19] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [20] Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény
  3. cikkét, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(4)bekezdését, a Kp.78. §
(1),
(2)és
(4)bekezdéseit, a Kp. 85.
(1)-
(2)és
(6)bekezdéseit, a Kp. 84.
(2)alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(4)-
(5)bekezdéseit, a Kp. 29. §-a alapján alkalmazandó Pp. 608.
(1)bekezdését, a 618.
(1)bekezdés a) pontját, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. §
(5)bekezdését, a Kp. 78.
(1)alapján alkalmazandó Pp. 279.
(1)bekezdését, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló a 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 2. §
(2)bekezdését, valamint jogkérdésben eltér Kúria Kfv.V.37.015/2022/
  1. és a Kfv.III.37.633/2012/
  2. számon közzétett határozataitól. [21] Leszögezte, hogy a rendőri intézkedés jogszerűségét a helyszínen lévő rendőrök rendelkezésére álló adatok és információk, és nem az intézkedés folytán indult szabálysértési eljárás adatai alapján kell megítélni. A felülvizsgálati kérelmében kiemelt jogszabályi rendelkezések nem értelmezhetők ugyanis másként, mint hogy a rendőrnek akkor keletkezik intézkedési kötelezettsége, ha gyanú merül fel a szabálysértésre vonatkozóan. [22] Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete szerinti értelemzés azt jelentené, hogy a helyszínen intézkedő rendőrnek komplett szabálysértési eljárást kellene lefolytatnia, ami nyilvánvalóan lehetetlen követelmény lenne, másrészt elvonná a szabálysértési hatóság hatáskörét. A jogszabályok helyes – az Alaptörvényben megfogalmazott józan ész Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 6 elvárásának megfelelő - értelemzése szerint a rendőri intézkedés alapja nem lehet más, mint a gyanú, jelen esetben szabálysértés gyanúja. Önmagában az, hogy később a felperes szabálysértési felelőssége nem került megállapításra, a rendőri intézkedést nem teszi jogszerűtlenné. [23] Nézete szerint az elsőfokú ítélet a Kfv.III.37.633/2012/
  3. számon közzétett határozat
  4. oldal harmadik bekezdésében kimondottaktól jogkérdésben eltér. A hivatkozott Kúria ítélet rögzíti, hogy a rendőrnek a helyszínen nem kell szabálysértési hatóságként eljárnia. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítélete azt várja el a helyszínen intézkedő rendőröktől, hogy szabálysértés kérdésében azonnali döntést hozzanak, az eltérésnek azonban az elsőfokú bíróság nem adta indokát. [24] Hivatkozott továbbá arra, hogy a perben felperes gazdálkodó szervezet és jogi képviselővel járt el, akire az Eügyintézési tv.
  5. §-a és a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján a kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályai alkalmazandóak. A bíróság — egyébként már a keresetlevél benyújtásakor a felperes rendelkezésére álló — a felperes által papír alapon csatolt szabálysértési határozatot törvényesen nem vehette volna figyelembe, az ugyanis a Pp. 618. § (
  1. l)bekezdés
  2. a)pontja alapján hatálytalan. [25] Az elsőfokú ítélet jogkérdésben eltér a Kfv.V.37.015/2022/2. számú ítélete [9], [10], [13] bekezdésben foglaltaktól is, amelyben a Kúria kimondta, hogy gazdálkodó szervezetre, illetve jogi képviselőre a kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályai irányadóak, ennek elmulasztása esetén a Pp. 618.
(1)bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának van helye. [26] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. [27] Okfejtésében rámutatott arra, hogy a Szabs. tv. 221. §-a a Korm.rendelet 97. §
(1)bekezdés b) pontjával azonos tényállást szankcionál, ezért az elsőfokú bíróság okszerűen és helyesen jutott arra a megállapításra, hogy ha a felperes által megvalósítottak nem minősülnek szabálysértésnek, akkor az a rendőri intézkedés jogszerűtlenségét vonja maga után. [28] Az ügy érdemét illetően kiemelte, hogy ügyazonosság hiányában a Kfv.III.37.633/2012/
  1. számú eseti döntéstől való eltérés vizsgálata fel sem merülhet. A hivatkozott határozatban a Kúriának arról kellett döntenie, hogy a rendőröket milyen körülmények fennállása esetén terheli beavatkozási, intézkedési kötelezettség az Rtv.
  2. §
(1)bekezdése, valamint a már 10 éve hatályon kívül helyezett a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet 3. §
(1)bekezdése alapján. Jelen ügyben az intézkedő rendőr eljárási jogosultsága nem az említett, mint a rendőri intézkedésre általánosságban jogalapot teremtő jogszabályi rendelkezés alapján állhatott volna fenn, mivel a hatósági engedély és jelzés helyszínen történő elvételét az Rtv. és az IRM rendelettel lex specialis viszonyban álló, a Korm.rendelet 97. §
(1)bekezdés b) pontja teszi lehetővé. [29] Álláspontja szerint az alperesnek a szabálysértési határozat tárgyaláson papír alapon történt csatolása kapcsán kifejtett álláspontja téves, mivel a Pp. 608. §
(1)bekezdése
  1. január 1-i módosítása értelmében a kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén is lehetőség van a tárgyaláson történő papíralapú irat csatolásra. Következésképpen a papír alapon csatolt szabálysértési határozat joghatályosan figyelembe vehető bizonyíték volt a perben. Nincs eltérés a Kúria Kfv.V.37.015/2022/
  2. számú határozatától sem, mivel az elektronikus benyújtási kötelezettség nem vonatkozik a tárgyaláson csatolt iratra. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 7 [30] Az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [31] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendőri intézkedés jogszerűségének kérdése körében hiányos tényállást állapított meg, a rendőri intézkedés jogszerűsége kérdésben hozott döntésének helyessége a hiányos tényállás folytán nem vizsgálható, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogsértések a további bizonyítás lefolytatása nélkül nem bírálhatóak el. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvétele a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(5)bekezdésében alapján kizárt, így a jogvita a felülvizsgálati eljárásban nem dönthető el. [32] Az Rtv. 13. §
(1)bekezdése értelmében a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. [33] Az Rtv. 44. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a rendőr közlekedésrendészeti feladatának ellátása során ellenőrizheti a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen. [34] Az Rtv. 44. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a jármű üzemben tartására vonatkozó hatósági engedélyt (okmányt), a rakományhoz tartozó okmányokat, valamint a jármű hatósági jelzését - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a helyszínen elveheti. [35] A Korm. rendelet 97. §
(1)bekezdés b) pontja kimondja, hogy az ellenőrző hatósági személy a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen elveszi, ha érvénytelen külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel vettek részt a közúti forgalomban. [36] A Szabs. tv.
  1. §-a értelmében, aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel, illetve olyan járművel vesz részt a közúti forgalomban, amelynek a műszaki érvényességi ideje lejárt, szabálysértést követ el. [37] A Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. [38] A Kúria Kfv.III.37.595/2017/
  1. számú határozatának elvi tartalma szerint a rendőri intézkedés elleni panaszeljárásban a vizsgálat tárgya az intézkedő rendőr tevékenysége, magatartása jogszerűségének megítélése. [39] A Kp.
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakból és a kúriai joggyakorlatból következően megállapítható, hogy helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság a jogvita érdemi elbírálásának kiindulópontját illetően, miszerint a perben csak azt vizsgálhatta, hogy a rendőri intézkedés jogszerű volt-e, a szabálysértés vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe. [40] Jelen ügyre vetítve mindez azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróságnak a rendőri intézkedés jogszerűségét megállapító alperesi határozattal szemben előterjesztett kereset folytán abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a rendőri intézkedés időpontjában a rendőrnek bemutatott, a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel történő közlekedéshez szükséges iratok alátámasztják-e azt, hogy a rendőr jogosult volt a Korm.rendelet 97. §
(1)bekezdés b) pontja alapján jármű hatósági engedélyét és jelzését a helyszínen elvenni. Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 8 [41] Az e kérdésben való állásfoglaláshoz azonban feltétlenül szükséges annak tisztázása, hogy a felperes törvényes képviselője a
  1. július 10-i intézkedéskor milyen iratokat adott át az intézkedő rendőröknek, továbbá, ha volt olyan irat, amelyet a felperesi törvényes képviselő nem tartott magánál, azt/azokat jogszerűen ítélték-e olyannak az intézkedő rendőrök, mint amellyel való rendelkezés a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel való közlekedés feltétele. [42] Mindezen tények és körülmények tisztázása, majd a tényállás megállapítása és annak a vonatkozó uniós, német és magyar jogszabályi rendelkezésekkel való összevetése alapján foglalható állás a rendőri intézkedés jogszerűsége kérdésben. Vizsgálni szükséges továbbá, hogy az intézkedő rendőrök – különös tekintettel a német kereskedői rendszám igénylésére vonatkozó németországi jogszabályokra – jogszerűen hiányolták-e a kereskedői rendszámon és a járműnyilvántartási füzeten (Fahrzeugscheinheft) kívüli egyéb iratot (pl. adásvételi szerződés). Az elsőfokú bíróság azonban mindezeket nem tisztázta. [43] A felperes csatolt ugyan a perben
  2. április 20-án tartott tárgyaláson 47.K.700959/2022/4/F/
  3. alatt iratokat, azonban az elsőfokú bíróság nem tisztázta, hogy melyek voltak azok az iratok, okmányok, amelyeket a felperesi törvényes képviselő átadott az intézkedő rendőröknek. Az elsőfokú bíróság ezt maga is fontosnak ítélte, hiszen még ugyanezen tárgyaláson rákérdezett, hogy mely iratok voltak a felperesi törvényes képviselőnél az intézkedés időpontjában, mindezek ellenére a kereset központi kérdését illetően a tényállást nem tisztázta, a releváns tényeket nem állapította meg. Döntését kizárólag a szabálysértési határozatot visszavonó határozatban foglaltakra alapozta, mint amely megdöntötte a rendőri intézkedés jogszerűségét. [44] A Kúria hangsúlyozza, hogy a kifogásolt rendőri intézkedés a külföldi hatósági engedély és jelzés elvétele volt, mely intézkedésnek a Korm.rendelet
  4. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott feltétele van és az elsőfokú bíróságnak ezen intézkedés jogszerűségét kellett vizsgálnia. Ha a rendőri intézkedést követően szabálysértési eljárás indul arra más szabályok vonatkoznak és a szabálysértési eljárásban nem feltétlenül a rendőri intézkedéskor átadott iratok alapján hoz döntést a szabálysértési hatóság, függetlenül attól, hogy a Kormányrendelet 97. §
(1)bekezdés b) pontja és a Szabstv.
  1. §-a – feltételét tekintve -azonos törvényi tényállást rögzítenek. [45] A Kúria hangsúlyozza, hogy a rendőri intézkedés jogszerűségére az intézkedő rendőr feljelentése alapján indult szabálysértési eljárás eredménye kihatással nincsen. A rendőri intézkedés ugyanis lehet jogszerű akkor is, ha az intézkedés alá vontat nem marasztalják el a szabálysértési eljárásban, illetőleg lehet az intézkedés jogszerűtlen akkor is, ha az intézkedés alá vonttal szemben a szabálysértési hatóság elmarasztaló határozatot hoz. A rendőri intézkedés jogszerűségét az intézkedés időpontjában fennálló tények és körülmények alapján kell megítélni, az intézkedés folyományaként utóbb hozott határozat nyilvánvalóan nem ilyen. Tévesen helyezkedett tehát arra az álláspontra az elsőfokú bíróság, hogy a visszavonó határozat a rendőri intézkedés jogszerűségét megdöntötte. Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy a Kfv.III.37.633/2012/
  2. számú határozat eltérő tényállása, és eltérő jogszabályi háttere okán precedensképes határozatnak nem tekinthető, de annyiban azért figyelembe vehető, hogy a helyszínen intézkedő rendőr nem a szabálysértési felelősség kérdésében dönt, amikor a helyszínen intézkedést foganatosít. [46] Az elsőfokú bíróság – a téves jogi álláspontjából fakadóan – az ügy eldöntéséhez szükséges releváns tényállási elemeket nem tisztázta és nem vizsgálta, annak ellenére, hogy a kereset részletes levezetést tartalmaz a tekintetben, hogy az intézkedéskor átadott iratok alapján miért jogszerűtlen az a megállapítás, hogy a felperesi törvényes képviselő érvénytelen hatósági engedéllyel és jelzéssel közlekedett, illetőleg, hogy a hiányzó iratok elvárása sem a magyar, sem a német, sem az uniós jogszabályból nem következik. Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 9 [47] Az elsőfokú ítélet – a fentiekben kifejtettekre tekintettel – érdemi felülbírálatra alkalmatlannak bizonyult, ezért nem volt relevanciája annak, hogy a felperesi törvényes képviselő által a tárgyaláson papír alapon csatolt irat hatálytalan volt-e. [48] A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül a Kp.
  3. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 110. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [49] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság köteles a rendőri intézkedés jogszerűsége kérdésének szempontjából releváns tényállást megállapítani, e körben különösen feltárni, hogy mely iratokat adta át a felperesi képviselő a helyszínen intézkedő rendőrnek. Ezt követően lesz abban a helyzetben, hogy állást foglalhasson – a magyar, a német és az uniós jogszabályi rendelkezések értelmezésével és alkalmazásával – a rendőri intézkedés jogszerűtlenségét állító kereset tárgyában. A döntés elvi tartalma [50] A rendőri intézkedés jogszerűségére az intézkedést követően indult szabálysértési eljárás eredménye kihatással nincsen. Záró rész [51] A felperesnek felülvizsgálati perköltség iránti igénye, míg az alperesnek perrendszerűen megjelölt felülvizsgálati perköltség iránti igénye nem volt, ezért e körben nem kellett rendelkeznie a Kúriának. [52] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. [53] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján – tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában – tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. Dr. Kurucz Krisztina Kúria VI.Kfv.37.566/2022/5-1 előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 10 bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.