A határozat elvi tartalma: A földforgalmi eljárásban föld cseréje esetén vizsgálandó, hogy az ügylet mennyiben szolgálja legalább az egyik szerződő félnél a birtokösszevonást. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.070/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Bicsák Zsófia (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes jogi képviselője: Zala Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Keresztes Tímea kamarai jogtanácsos A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Veszprémi Törvényszék
- november
- napján kelt 4.K.700.727/2023/13-II. számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.070/2024/8-1 2 Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 4.K.700.727/2023/13-II. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes 592268/5/
- számú határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 195.000 (azaz százkilencvenötezer) forint elsőfokú és 100.000 (azaz százezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a perben nem álló Név2 és Név3 (a továbbiakban: cserélő felek)
- március
- napján földcsereszerződést kötött, amelynek értelmében a cserélő felek a Hely1 szám1 hrsz. ingatlanban fennálló, személyenként 18107/75190 tulajdoni hányadukat a felperes tulajdonába adják, a Hely1 szám2 hrsz. ingatlan 36214/41421 tulajdoni hányadáért cserébe. [2] A cserepartnerek a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény)
- §
(1)bekezdésének megfelelően - megküldték az alperes részére a szerződést jóváhagyás céljából. Az alperes a szerződés előzetes vizsgálata alapján megállapította, hogy az ingatlanok cseréjének feltételei fennállnak a Földforgalmi törvény 12. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Az alperes az eljárása során megkereste a helyi földbizottság jogkörében eljáró Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Zala Vármegyei Elnökségét (a továbbiakban: kamara) állásfoglalásának beszerzése céljából. A kamara úgy nyilatkozott, hogy nem kíván állásfoglalást hozni az ügyben. [3] Az alperes az 592268/5/
- számú határozatában (a továbbiakban: alperesi határozat) a cserélő felek között létrejött csereszerződés hatósági jóváhagyását megtagadta. Megállapította, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlanokat tekintve a csere feltételei fennállnak, és a szerződés a Földforgalmi törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján valamennyi cserélő fél szempontjából birtokösszevonási célú földcserének minősül. Rögzítette továbbá, hogy a felperes kizárólagos tulajdonjoga helyett három személy osztatlan közös tulajdonába kerülne a Hely1 szám2 hrsz. ingatlan, amely közül két személy nem Kúria VI.Kfv.37.070/2024/8-1 3 minősül földművesnek. Ezzel megbontásra kerülne egy önmagában művelésre alkalmas kizárólagos tulajdonú földbirtoktest, ami ellentétes a Földforgalmi törvény azon céljával, hogy az élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre. A felperes tekintetében megállapította, hogy a csereszerződés vele való létrejötte elősegíti a birtokösszevonással kapcsolatos agrárpolitikai és földbirtokpolitikai célok megvalósulását, míg a cserélő felek vonatkozásában rögzítette, hogy a birtokösszevonási cél egyáltalán nem valósul meg, sőt éppen azzal ellentétes hatások következnek be. A felperes esetében a birtokösszevonási cél, a szomszédos ingatlan tulajdonjogának mértéke, nem haladja meg a kizárólagos tulajdon megbontásával együtt járó birtokelaprózódás miatti hátrány mértékét. Az alperes megállapította, hogy a csereszerződés a cserélő felek vonatkozásában a Földforgalmi törvény 24. §-ában foglalt szempontokat figyelembe véve nem felel meg a Földforgalmi törvény 23/A. §
(1)bekezdés a), illetve c) pontjában foglalt általános agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeknek, továbbá a Földforgalmi törvény alapvető célkitűzéseivel ellentétes. A kereseti kérelem és a védirat [4] A felperes keresetet terjesztett elő, melyben kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Hivatkozott arra, hogy az alperesi határozat több helyen is ellentmondásos megállapításokat tartalmaz. Állította, hogy esetében teljesült a Földforgalmi törvény 23/A. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti feltétel. [5] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes tévesen értelmezte a Földforgalmi törvény 12. §
(1)bekezdés a) pontjának és a 23/A. §
(1)bekezdés c) pontjának egymáshoz való viszonyát. Az egyik a csere törvényes feltételeit, az utóbbi az adásvétel vagy csere esetén vizsgálandó agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeket határozza meg. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [7] A bíróság alaptalannak találta azt a hivatkozást, hogy az alperes határozata több esetben is ellentmondásos megállapításokat tartalmaz. Abban ugyanis az alperes rögzítette, hogy a Földforgalmi törvény 12. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt törvényi feltételek fennállnak. Az alperesnek a határozatban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
- §
(1)-
(2)bekezdésében foglalt jogszabályi előírás alapján kellett rögzítenie, hogy a csere birtokösszevonási célú földcserének minősül. Azonban ezek megállapítása nem jelenti azt, hogy a csereszerződés megfelel a Földforgalmi törvény 23/A. §-ában meghatározott általános agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeknek, annak vizsgálatát az alperesnek külön el kellett végeznie. [8] A bíróság megítélése szerint az alperes okszerűen jutott arra a következtetésre határozatában, hogy a perbeli csereszerződéssel nem teljesül a Földforgalmi törvény preambulumában meghatározott azon cél, hogy a birtokelaprózódások hátrányos Kúria VI.Kfv.37.070/2024/8-1 4 következményei a mezőgazdasági tulajdon szerkezetét ne terheljék. A csereszerződés a Hely1 szám2 hrsz. 1/1 tulajdoni hányadú ingatlan vonatkozásában osztatlan közös tulajdont eredményezne, míg a csereszerződés tárgyát képező másik ingatlan esetében a családtagok által birtokolt osztatlan közös tulajdon egy része kerülne egy kívülálló tulajdonostárshoz, mindez további birtokelaprózódást eredményezne. Ezenkívül a felperes által a cserével megszerzett résztulajdoni hányadra tekintettel a felperes földhasználati jogosultsága nem a teljes szám1 hrsz. ingatlanra vonatkozik, így a szomszédos ingatlanokkal történő egybeművelés sem tudna megvalósulni, figyelemmel az ingatlanon fennálló haszonbérleti szerződésre is. [9] Mindez a Földforgalmi törvény preambulumában meghatározott azon cél megvalósulását akadályozza, hogy a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson. Ugyanakkor az is kiemelendő, hogy a felperesnek és közeli hozzátartozóinak a már tulajdonában álló és a megszerezni kívánt ingatlannal szomszédos ingatlanai a nagyságukra tekintettel (5, 15, és 16
- ha)önálló művelésre alkalmasak. [10] A bíróság szerint az alperes az eljárása során a tényállást megfelelően feltárta, a csereszerződés általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek való megfelelőségének vizsgálatát elvégezte, a mérlegelés szempontjairól és eredményéről a határozatának indokolásában számot adott, helyátállóan jutott arra, hogy a csere egyik szerződő félnél sem szolgálja a birtokösszevonást. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését. [12] Hivatkozott arra, hogy a csere okaként szolgáló körülmény, a perbeli területek egybefoglalt művelésének szándéka erősebb birtokpolitikai érdeknek tekintendő, mint az, hogy a területek ugyanazon személyek tulajdonlásával osztatlan közös tulajdonúvá válnak. A birtokelaprózódás akkor valósulna meg, ha a jogügylet által az ingatlanok tulajdonosain kívül álló további személy(
- ek)szereznének tulajdonjogot a földterületeken. A szóban forgó területeken a tulajdonosok kicserélődnek, harmadik személy nem lép be a tulajdonosi körbe, amellyel birtokelaprózódás valósulna meg. [13] A három terület egyidejű és egy gazdálkodó általi művelése egységes birtoktestet eredményez, azaz nem következik be birtokelaprózódás. Éppen ellenkezőleg, üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes földbirtok alakul ki. A jogalkotói cél egyértelműen a gazdálkodás hatékonyságát kívánja előmozdítani. Ezzel ellentétes a Földforgalmi törvény 32/A. §-ának szűkítő értelmezése. Az ítélet a felperes szerint sérti továbbá az Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szól
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdését, és a 81.§
(1)bekezdését, [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a cserével csak részben kerülne a felperes tulajdonába az ingatlan. A teljes ingatlan továbbá
- személy haszonbérletében van. A birtokösszevonás a csere megtörténtével nem tud bekövetkezni a haszonbérlet lejártáig. [15] Állította továbbá, hogy a felperes szomszédos területei önmagukban, a részlegesen megszerezni kívánt terület nélkül is, méretükre és úton történő megközelíthetőségre is tekintettel, gazdaságosan, zavartalanul alkalmasak az önálló művelésre. A cserével tehát a Kúria VI.Kfv.37.070/2024/8-1 5 felperes által megjelölt egyik szempont sem teljesül; sem a versenyképes, üzemszerű művelés, sem az átlátható és egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakulása és megőrzése, sem pedig a földterületek kizárólagos tulajdonlása. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felperes felülvizsgálati kérelme megalapozott. [17] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108.§
(1)bekezdésének, továbbá a Kp. 120.§
(5)bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok, a vitatott közigazgatási cselekmény megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta felül. [18] Jelen ügyben a jogkérdés az, hogy a csereszerződés jóváhagyása megtagadásának a feltételei fennálltak-e. [19] A Földforgalmi törvény 12. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik. [20] A Fétv. 9. §
(1)bekezdése szerint, ha a föld tulajdonosa a tulajdonjogát a Földforgalmi tv. 12. §
(1)bekezdése a) pontjában meghatározott célból kívánja cserélni a csere birtok-összevonási célú földcserének minősül. [21] A Fétv. 9. §
(2)bekezdése szerint, ha a csereszerződés a Földforgalmi tv. alapján hatósági jóváhagyáshoz kötött és a szerződés az
(1)bekezdésben meghatározottak szerint birtok-összevonási célú földcserének minősül, ezt a tényt a mezőgazdasági igazgatási szervnek a szerződés jóváhagyásáról szóló határozatában rögzítenie kell. [22] Az alperes döntésében megállapította, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlanokat tekintve a csere feltételei fennállnak, és a szerződés a Földforgalmi törvény 12. §
(1)bekezdés a) pontja alapján valamennyi cserélő fél szempontjából birtokösszevonási célú földcserének minősül. A felperes esetében a szerződés elősegíti a birtokösszevonással kapcsolatos agrárpolitikai és földpolitikai érdek megvalósítását. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy később az alperes ezzel ellentétes következtetésre jutott, mivel a csere egészét a Földforgalmi törvény 23/A. §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással olyannak minősítette, hogy annak révén az egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítására és megőrzésére vonatkozó agrárpolitikai és földpolitikai érdek nem teljesül. [23] A Földforgalmi törvény
- §-a alapján a hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásáról szóló jogügylet, valamint az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés esetén a 23-
- § rendelkezéseit a 32-
- §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [24] E szabályozási részből az ügyben releváns a Földforgalmi törvény 32/A. §-a kimondja, hogy csere esetében a kamara állásfoglalását a
- és
- §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával adja ki azzal, hogy vizsgálja, a föld cseréje mennyiben szolgálja legalább az egyik szerződő félnél a birtokösszevonást. Kúria VI.Kfv.37.070/2024/8-1 6 [25] Mivel az egyik szerződő fél, azaz a felperes esetében a birtokösszevonási cél elismerten megvalósult, ezért az alperesi határozatnak e következtetése a Földforgalmi törvény ezen idézett 32/A. §-ába ütközik. Az elsőfokú bíróság ezzel összefüggésben ugyanakkor osztotta a további alperesi okfejtést, miszerint a területi összevonás ellenére tulajdoni értelemben birtokelaprózódás következik be, amennyiben a felperesi csereoldalon három személy tulajdonközössége a szerző fél. Az ingatlan továbbá haszonbérlettel is terhelt, ami az egy jogosult által való egybeművelésnek szintén akadálya lehet. [26] A Kúria ezért a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az alperesnek a tulajdonosi minőség, illetve a részjogosítványok gyakorlása tartalmának érvényre jutása tekintetében milyen értelmű hatáskört biztosítanak jelen ügyben az alkalmazandó jogszabályok. [27] Megállapítható ezzel kapcsolatban először is, hogy a tulajdonjog ezen részleteinek vizsgálata a Földforgalmi törvény rendszerében elvileg az általános agrár- és földbirtokpolitikai érdekeknek való megfelelőség értékelése körébe tartozik. [28] A helyi földbizottság jogkörében nyilatkozatra jogosult kamara az alperesi eljárás során állásfoglalást nem bocsátott ki, amire tekintettel az alperes a Fétv.
- §
(1)bekezdése alapján eljárva a helyi földbizottság állásfoglalása nélkül döntött azzal, hogy a Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdése alapján a szerződést a Földforgalmi törvény 23/A. §
(1)bekezdésében szereplő szempontok szerint értékelte, és minősítette a csereszerződést az ott felsorolt általános agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekek mentén. [29] A Fétv. 36. §
(1)bekezdése szerint, ha a kamara a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének beérkezésétől számított 45 napon belül nem adja meg az állásfoglalását, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv a kamara állásfoglalása nélkül dönt az adásvételi szerződés jóváhagyásáról. Ennek során gyakorolja a kamara Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdése szerinti hatáskörét. [30] A Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdése szerint az adásvételi szerződésnek a 23/A. §
(1)bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni
- a)a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult és közeli hozzátartozói tulajdonában, használatában a föld fekvése szerinti településen, vagy annak közigazgatási határától számított húsz kilométeres körzetén belül hány darab, mekkora térmértékű, művelési ágú és aranykorona értékű föld található és azok hol helyezkednek el;
- b)a föld fekvése szerinti településen, vagy annak közigazgatási határától számított húsz kilométeres körzetén belül az a mezőgazdasági termelőszervezet, amelyben a vevő, a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult vagy ezen személyek közeli hozzátartozója tulajdoni részesedéssel rendelkezik, mekkora térmértékű és aranykorona értékű földterület használója;
- c)a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést megelőző három éven belül kötöttek-e közeli hozzátartozójukkal földre vonatkozó jogügyletet, és ezen föld kinek a használatában áll;
- d)a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződés megkötését megelőző öt évben tett-e a föld fekvése szerinti településen, vagy annak közigazgatási határától számított húsz kilométeres körzetén belül található földre elővásárlóként elfogadó nyilatkozatot, de a jogügylet a szerződésszegése miatt nem ment teljesedésbe;
- e)a föld adás-vétele mennyiben szolgálja a fiatal földműves, a pályakezdő gazdálkodó gazdaságátadással összefüggő tulajdonszerzését; Kúria VI.Kfv.37.070/2024/8-1 7
- f)az elővásárlásra jogosult rendszeresen elfogadó jognyilatkozatot tesz-e olyan földre, amelyre elővásárlási joga fennáll, anélkül, hogy annak megszerzését gazdaságának mérete indokolná;
- g)az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti elővásárlásra jogosultak tulajdonában álló földek birtokmérete
- ga)között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn,
- gb)és a település üzemeinek átlagos mérete között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn;
- h)a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg
- ha)erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,
- hb)erdőnek minősülő föld esetében a földnek 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képességét azzal, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani, továbbá a földön létesített ültetvény vagy felépítmény értékét nettó pótlásiköltség alapú értékbecsléssel kell megállapítani. [31] Az alperesnek ezeket az előírtan figyelembe veendő körülményeket a Fétv. említett 36. §
(1)bekezdése alapján a Földforgalmi törvény 23/A. §
(1)bekezdésében szereplő szempontokok szerint kell értékelnie. [32] A Földforgalmi törvény ezen 23/A. §
(1)bekezdése szerint az adás-vételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban a kamara állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e
- a)a birtokviszonyok átláthatóságára,
- b)a spekulatív földszerzések megelőzésére,
- c)az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező fölbirtokok kialakítására és megőrzésére,
- d)a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére,
- e)az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére, és
- f)a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. [33] Jelen esetben e jogszabályhely szerinti
- a)és
- c)pont vizsgálata merült fel az alperes határozata szerint. Indokolása azonban ennek eredményére nézve ellentmondásos, mert egyfelől megállapította a felperes oldalán a birtokösszevonással kapcsolatos agrár- és földbirtokpolitikai célok megvalósulását (5. oldal 2. bekezdése). Majd másfelől az osztatlan közös tulajdonra hivatkozással az egységes birtoktest létrejöttének hiánya miatt (7. oldal 2. bekezdés) érdemben birtokelaprózódásra hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ezt az érvelést okszerűnek tartotta (az ítélet [21] pontja). [34] A Kúria értékelése szerint az alperesi indokolás valójában megkülönbözteti a területi alapú birtokösszevonást az egy jogosulthoz kötött tulajdoni szerkezettől, mely utóbbit magasabb rendűnek tételezi a birtokviszonyok átláthatósága és az egybeművelés szempontjából. Megállapítható azonban, hogy az osztatlan közös tulajdonról, ami a felperes esetében fennáll, az e szempontnak való meg nem felelés általánosságban nem jelenthető ki. Az osztatlan közös tulajdonnak ugyanis minden része használati jog szempontjából is közös, azaz adott tulajdonos szempontjából e részjogosítvány gyakorlása egységes. Jelen esetben az egybeművelésnek ez nem képezi akadályát. Az átláthatóság emiatt szintúgy nem szenved Kúria VI.Kfv.37.070/2024/8-1 8 sérelmet. A résztulajdon ebben az esetkörben nem jelenti a használat elaprózódását, hiszen a közös tulajdonlás osztatlan voltának éppen a részekre való szétválaszthatatlanság a fogalmilag meghatározó sajátossága. Nem támogatási ok ezért a szóban forgó hivatkozásra jogszerűen nem alapítható. [35] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét ennek alapján a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazásával úgy változtatta meg, hogy az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [36] A megismételt eljárásban a birtokösszevonás megítélése során az alperesnek a Földforgalmi törvény 32/A. § jelen indokolásban kifejtett értelmezéséből kell kiindulnia, vagyis azt kell vizsgálnia, hogy az ügylet mennyiben szolgálja legalább az egyik szerződő félnél a birtokösszevonást. A döntés rövid tartalma [37] A földforgalmi eljárásban föld cseréje esetén vizsgálandó, hogy az ügylet mennyiben szolgálja legalább az egyik szerződő félnél a birtokösszevonást. Záró rész [38] A pervesztes alperes köteles a felperes részére megfizetni a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a 81. §
(1)bekezdése szerinti elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, ami a rendelkező részben kérelem és a csatolt megbízási szerződés alapján került megállapításra. [39] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(1)bekezdése értelmében feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés a) pontja szerint való illetékmentessége folytán az állam terhén marad. [40] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112.§
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. [41] Tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte. A Kúria sem tartotta ezt szükségesnek, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(2)bekezdésének megfelelően alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás mellőzésével bírálta el. Budapest,
- március
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.37.070/2024/8-1 9 Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő