← Magyarország

B.45/2025/33 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a
  2. július
  3. napján megváros6tott előkészítő ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A
  4. június
  5. napjának 14 óra 00 percétől bűnügyi őrizetben,
  6. június
  7. napjától leváros6tóztatásban volt,
  8. március
  9. napjától
  10. július
  11. napjáig bűnügyi felügyelet alatt álló Terhelt1 I. rendű vádlott - aki született: dátum. napján, anyja neve: CSP, Cím1 szám alatti lakos, magyar állampolgár, személyi igazolvány száma: XXX, – b ű n ö s: pont], társtettesként elkövetett emberrablás bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés a) Ezért őt a bíróság 1 (egy) év 2 (kettő) hónap szabadságvesztésre és 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Terhelt1 I. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A szabadságvesztés büntetésbe a Terhelt1 I. rendű vádlott által előzetes fogvaváros6tásban és bűnügyi felügyeletben töltött időt oly módon számítja be, hogy egy nap előzetes fogvaváros6tásban töltött idő (
  1. június 26 -
  2. március 27.) egy nap szabadságvesztésnek felel meg, míg 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő (
  3. március 28 -
  4. július 19.) egy nap szabadságvesztésnek felel meg. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 2 A
  5. június
  6. napján 13 óra 50 perctől bűnügyi őrizetben,
  7. június
  8. napjától leváros6tóztatásban volt,
  9. március
  10. napjától
  11. július
  12. napjáig bűnügyi felügyelet alatt álló Terhelt2 II. rendű vádlott - aki született:
  13. napján, anyja neve: CSV, Cím2 szám alatti lakos, magyar állampolgár, személyi igazolvány száma: XXXXX, – b ű n ö s: pont], társtettesként elkövetett emberrablás bűntettében [Btk.
  14. §
(1)bekezdés a) Ezért őt a bíróság 2 (kettő) év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év (négy) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén Terhelt2 II. rendű vádlott által előzetes fogvaváros6tásban és bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztés büntetésbe oly módon számítja be, hogy egy nap előzetes fogvaváros6tásban töltött idő (
  1. június
  2. napjától
  3. március
  4. napjáig) egy nap szabadságvesztésnek felel meg, míg 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő (
  5. március
  6. napjától
  7. július
  8. napjáig) egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A
  9. június
  10. napjának 13 óra 51 percétől bűnügyi őrizetben,
  11. június
  12. napjától leváros6tóztatásban volt,
  13. március
  14. napjától
  15. július
  16. napjáig bűnügyi felügyelet alatt álló Terhelt4 IV. rendű vádlott - aki született:
  17. napján, anyja neve: BM, Cím4 szám alatti lakos, magyar állampolgár, személyi igazolvány száma: XXXXXX, – Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I b ű n ö s: pont], 3 bűnsegédként elkövetett emberrablás bűntettében [Btk.
  18. §
(1)bekezdés a) Ezért őt a bíróság 2 (kettő) év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén a Terhelt4 IV. rendű vádlott által előzetes fogvaváros6tásban és bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztés büntetésbe oly módon számítja be, hogy egy nap előzetes fogvaváros6tásban töltött idő (
  1. június
  2. napjától
  3. március
  4. napjáig) egy nap szabadságvesztésnek felel meg, míg 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő (
  5. március
  6. napjától
  7. július
  8. napjáig) egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság az alábbi tételszámokon nyilvánváros6tott bűnjelek lefoglalását megszünteti, és a a Bj.52/2025/1., 2.,
  9. tételszámain nyilvánváros6tott nadrág, póló, valamint pulóvert kiadja tanú1 (Cím7) tulajdonosnak, a Bj.52/2025/
  10. tételszámain nyilvánváros6tott mobiltelefonon kiadja Terhelt4 IV. rendű vádlott részére, a Bj.52/2025/18., 19., 20.,
  11. tételszámain nyilvánváros6tott mobiltelefont, papucsot, pólót és rövidnadrágot kiadja Terhelt1 I. rendű vádlott részrére, a Bj.52/2025/5-
  12. tételszámain nyilvánváros6tott mikronyom fóliák, biológiai törlet megsemmisítését rendeli el. Az eljárás során felmerült 522.831.-(ötszázhuszonkettőezer-nyolcszázharmincegy) forint bűnügyi költség összegéből Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű vádlott, valamint Terhelt4 IV. rendű vádlottak önállóan kötelesek megfizetni 130.708.-forint bűnügyi költséget a Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 4 Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására a Magyar Állam javára. Indokolás I. [1] A Nógrád Vármegyei Főügyészség B.398/2023-138.BTÖ. szám alatt
  13. március
  14. napján emelt vádat Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű, valamint Terhelt4 IV. rendű vádlottakkal szemben a Btk.
  15. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő, erőszakkal elkövetett emberrablás bűntette miatt, melyet Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlottak társtettesként, míg Terhelt4 IV. rendű vádlott bűnsegédként valósított meg. II. Terhelt1 I. rendű vádlott, Terhelt2 II. rendű vádlott és Terhelt4 IV. rendű vádlott az előkészítő ülésen bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben a váddal egyezően beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vádlottak beismerő nyilatkozata egyértelmű volt, a vád tényadatait az eljárás ügyiratai alátámasztották. Miután a törvényszék meggyőződött arról, hogy a vádlottak a beismerő nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértették, a vádlottak beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozott és az egyértelmű beismerést az eljárás ügyiratai is alátámasztották Terhelt1 I. rendű vádlott, Terhelt2 II. rendű vádlott és Terhelt4 IV. rendű vádlottak beismerő nyilatkozatát 24.B.45/2025/33-I., 33-II. és 33-III. szám alatt kelt végzésében elfogadta. III. A törvényszék a Be. 521. §
(1)bekezdése alapján a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését a továbbiakban nem vizsgálta, a vádlottak bűnösségét a Be. 565. §
(1)bekezdés alapján a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. A történeti tényállást és a leírt cselekmény minősítését a váddal egyezően állapította meg a törvényszék, míg Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlott személyi körülményeit a vádlottak előkészítő ülésen tett nyilatkozata és a csatolt okiratok alapján rögzítette a törvényszék. Terhelt1 I. rendű vádlott nős, két kiskorú gyermek elváros6tásáról gondoskodik, harmadik gyermeke születésének várható időpontja
  1. július
  2. A
  3. szeptember
  4. napján született BR nevű gyermeke város6tósan beteg, gyermekkori autizmus és hiperkinetikus magaváros6tás-zavar betegségben szenved. Terhelt1 az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakmai végzettséggel nem rendelkezik. A cég
  5. által foglalkoztatott cég
  6. alkalmazásában áll
  7. május
  8. napjától. Havi jövedelme 450.000 forint. Egy 5-6 millió forint értékű Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 5 ingatlan 70% arányú tulajdonosa. Tulajdonát képezi továbbá egy 300.000 forint értékű Peugeot 307-es típusú személyautó. város6tozását 10 millió forint babaváró hitel, 3 millió forint személyi hitel, valamint 5 millió forint ún. Falusi CSOK hitel képezi. Büntetlen. [2] Terhelt2 II. rendű vádlott nős, négy kiskorú gyermek elváros6tásáról gondoskodik. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakmai végzettséggel nem rendelkezik. A cég
  9. által foglalkoztatott cég
  10. alkalmazásában áll. Szemcseszóró tevékenységéből havi nettó 410-430 ezer forint bevétele származik. Vagyona nincs. 8.600.000 forint összegben babaváró hitel, valamint 5.400.000 forint összegben személyi kölcsön város6tozása áll fenn. Büntetlen. [3] terhelt4 rendű vádlott nős, házváros6tásában két kiskorú gyermek elváros6tásáról gondoskodik. Felesége harmadik gyermekükkel 12 hetes terhes. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakmai végzettséggel nem rendelkezik. A cég3l dolgozik város, szerelék-összeállító, operátorként. Havi jövedelme 400.000 forint. Vagyonát a feleségével ½ ½ arányban közös tulajdonú 10 millió forint értékű ingatlan képezi. Egy 300.000 forint értékű személyautó áll a tulajdonában. Büntetlen. IV. [4] A bíróság az alábbi történeti tényállást állapította meg: [5] Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, a még büntetőeljárás alatt álló Terhelt3 III. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak egymással rokoni kapcsolatban vannak, rendszeresen találkoztak. [6] Terhelt1 I. rendű vádlottól eltűnt egy láncfűrész, amit álláspontja szerint tőle tanú1 jogtalanul eltulajdonított. Erről Terhelt2 II. rendű, a még büntetőeljárás alatt álló Terhelt3 III. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlott is tudomással bírt. [7] Terhelt1 I. rendű vádlott elhatározta, hogy evégett tanú1 sértettet felelősségre vonja és tőle a láncfűrészt visszaszerzi. [8] Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és a még büntetőeljárás alatt álló Terhelt3 III. rendű vádlottak
  11. június hó
  12. napján 23 óra 00 perc körüli időben – tudván azt, hogy tanú1 sértett vonattal akkor oda érkezik – megjelentek a város6on található vasútállomáson. [9] Az I. rendű, II. rendű és a még büntetőeljárás alatt álló III. rendű vádlottak a vasútállomásra rövidesen megérkező sértetthez mentek, majd Terhelt1 közölte vele, hogy tudja, ő vitte el a láncfűrészt és megkérdezte tőle, hogy az hol van. [10] Miután a sértett a fűrész feltalálási helyét nem árulta el, Terhelt1 I. rendű vádlott azért, hogy tanú1 a fűrészt neki visszaadja, a sértettet a nyakánál fogva átkarolta, a fejét a Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 6 hóna alá szorította és legalább két alkalommal tenyérrel arcon ütötte, majd a tulajdonát képező rendszám1 forgalmi rendszámú, Peugeot 307 típusú személygépjármű felé húzta. [11] tanú1 sértett a fentiek után a személygépkocsiba a hátsó ülésre beült, ahol mellé – abból a célból, hogy ne tudjon kiszállni – jobb oldalra Terhelt2 II. rendű vádlott, míg a bal oldalra a még büntetőeljárás alatt álló Terhelt3 III. rendű vádlott ült. Terhelt1 I. rendű vádlott a vezető ülésbe szállt be. [12] Ezután az I. rendű vádlott – mivel tudomással bírt arról, hogy az általuk keresett fűrészt a sértett tanú3nak akarta értékesíteni – a gépjárművel tanú3 Cím8 szám alatt található ingatlanához ment. [13] Itt tanú3 közölte az autóban város6tózkodó I., II. és a még büntetőeljárás alatt álló III. rendű vádlottakkal és a sértettel, hogy tanú1 a fűrészt el akarta neki adni, valamint Terhelt1 I. rendű vádlott megmutatta a sértettnek azt, a mobiltelefonban tárolt képet, amin ő a fűrésszel látható. Ezt követően a sértett közölte a vádlottakkal, hogy az általuk keresett fűrészt ő tanú4 város1i lakosnak adta el és megmutatja azt, hogy ő hol lakik. [14] A vádlottak és a sértett a gépkocsival város1 felé indultak, közben az autót vezető Terhelt1 I. rendű vádlott legalább egy alkalommal hátrafordult és a sértettet tenyérrel arcon ütötte. Miközben az autóval város1 felé város6tottak, a személygépkocsi üzemanyag lámpája kigyulladt, ezért visszafelé város6tottak és Terhelt4 IV. rendű vádlott a Cím4 szám alatti házához mentek, ahová 23 óra 30 perc körüli időben érkeztek meg. [15] Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és a még büntetőeljárás alatt álló Terhelt3 III. rendű vádlottak és a szoros őrizetükben lévő tanú1 sértett a IV. rendű vádlott tulajdonát képező rendszám2 forgalmi rendszámú Opel Astra típusú személygépkocsiba átszállt, amelyben már Terhelt4 is helyet foglalt. [16] Az autóban a sértett hátul középen, mellette – azért, hogy a sértett ne tudjon kiszállni – az egyik oldalon Terhelt2 II. rendű vádlott, a másik oldalon a még büntetőeljárás alatt álló Terhelt3 III. rendű vádlott ült, míg Terhelt4 IV. rendű vádlott a jobb első ülésen helyezkedett el. A gépkocsit Terhelt1 I. rendű vádlott vezette, mellyel tanú4hoz indultak város
  13. [17] A város3 város2 vezető út során I. rendű vádlott a sértettet egy alkalommal arcon ütötte, melynek következtében a bal szeme alatt sérülése keletkezett. [18] A vádlottak és a sértett 23 óra 45 perc körüli időben értek tanú4 a város4 (város5) található házához, ahol Terhelt1 I. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlott az autóból kiszállt és Terhelt1 I. rendű vádlott a sértett által eladott fűrészt tanú4tól 16.000 forintért megvásárolta. [19] Ezt követően a vádlottak és a sértett a személygépkocsival város6ra indultak. Útközben pedig Terhelt1 I. rendű vádlott azt mondta tanú1nak, hogy az általa a saját fűrészért Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 7 kifizetett 16.000 forintot hozza vissza neki, mert ha nem teszi, akkor „rábaszik”. A sértett erre közölte az I. rendű vádlottal, hogy a pénzt oda fogja adni. [20] A vádlottak a személygépkocsikkal való közlekedés során a sértettet több alkalommal is szidalmazták. A vádlottak és a sértett
  14. június hó
  15. napján 00 óra 30 perc körüli időben értek vissza város6ra, ahol tanú1 sértettet elengedték. [21] tanú1 sértett Terhelt1 I. rendű vádlott bántalmazása következtében 8 napon belül gyógyuló, a bal szem alatt az arc félkör alakú, felületes hámsérüléssel bíró felszínes zúzódását szenvedte el. IV. [22] Terhelt1 I. rendű vádlott, Terhelt2 II. rendű vádlott és Terhelt4 IV. rendű vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadására tekintettel a törvényszék a Be.
  16. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a vádirati tényállás megalapozottságának vizsgálata nélkül mondta ki bűnösnek a vádlottakat. [23] Terhelt1 I. rendű vádlott, Terhelt2 II. rendű vádlott és Terhelt4 IV. rendű vádlottak cselekményét a Be. 500. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a váddal egyezően minősítette a törvényszék a Btk. 190. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő emberrablás bűntettének, melyet Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű vádlottak társtettesként, míg Terhelt4 IV. rendű vádlott bűnsegédként valósított meg. [24] A Btk. 190. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében, aki mást személyi szabadságától erőszakkal, illetve az élet és testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel megfoszt és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [25] Az emberrablás összetett védett jogi tárgyú bűncselekmény, közvetve támadja a közrendet és a közbiztonságot, közvetlenül pedig a személyi szabadságot és a vagyoni viszonyok legális rendjét is. A bűncselekmény szükségképpen az emberi szabadság ellen irányul, célja követelés érvényesítése. Az elkövetési magaváros6tás szerves része a személyi szabadságától megfosztott személy szabadon bocsátásának valamely követelés teljesítésétől való függővé tétele. [26] Terhelt1 I. rendű vádlott és Terhelt2 II. rendű vádlott tanú1 sértettet szabad mozgásában akadályozta, amikor a vasútállomáson rá várva felváros6tóztatta, annak érdekében, hogy Terhelt1 számonkérje a tőle ellopott láncfűrész további sorsát. Terhelt1 I. rendű vádlott közölte tanú1 sértettel, hogy tisztában van azzal, hogy a láncfűrészt ő tulajdonította el és követelése arra irányul, hogy a sértett közölje az hol található. Mivel a sértett a fűrész feltalálási helyét nem árulta el, ezért Terhelt1 I. rendű vádlott tanú1 sértettet szabad mozgásától erőszakkal megfosztotta, amikor a nyakánál fogva átkarolta és fejét a hóna alá szorította, közben két alkalommal tenyérrel arcon ütötte annak érdekében, hogy a tulajdonát képező személygépjármű felé húzza. A bűncselekmény elkövetési Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 8 magaváros6tásának eszközcselekménye a sértett személyi szabadságától erőszakkal történő megfosztásával valósult meg. [27] Terhelt1 I. rendű vádlott Terhelt2 II. rendű vádlott és az eljárás alatt álló Terhelt3 III. rendű vádlott tanú1 sértettet személyi szabadságától 23 óra 00 perc időpontjától szándékegységben fosztotta meg, amikor a személygépkocsiba oly módon ültették be, hogy mellé - annak érdekében, hogy ne tudjon kiszállni – II. rendű vádlott és az eljárás alatt álló Terhelt3 III. rendű vádlott beült. A sértett személyi szabadságának megfosztására azon követelés teljesítése érdekében került sor, hogy a sértett elárulja, hol található az I. rendű vádlottól eltulajdonított láncfűrész. [28] Miután tanú1 a követelésük teljesítése érdekében közölte a vádlottakkal, hogy az általuk keresett fűrészt tanú4 város1i lakosnak adta el, valamint a vádlottak ezen személy ingatlanához Terhelt4 IV. rendű vádlott segítségével elszállították, ahol ezen személytől Terhelt1 I. rendű vádlott visszavásárlás útján birtokba vette a láncfűrészt, tanú1 szabadon bocsátására sor került. [29] tanú1 sértett fogvaváros6tására 23 óra 00 perctől 00 óra 30 percig, azaz másfél órán keresztül került sor annak érdekében, hogy kiderüljön, hol található a Terhelt1 I. rendű vádlottól eltulajdonított láncfűrész. Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű vádlottak Terhelt4 IV. rendű vádlott pszichikai és fizikai segítségével mindaddig nem engedték szabadon tanú1 sértettet, amíg az érintett láncfűrész I. rendű vádlott birtokába vissza nem jutott. A sértett személyi szabadságától való megfosztása és utóbb a fogvaváros6tott személy szabadon bocsátásának meghatározott feltételhez kötött teljesítése közötti összefüggés megállapítható. tanú1 sértett személyi szabadság megfosztásának célja a Terhelt1 I. rendű vádlott által kifejezett követelés kikényszerítése volt. Ezen feltétel közlésére sor került a személyi szabadságától való megfosztás során. [30] A bűncselekményt Terhelt1 I. rendű vádlott Terhelt2 II. rendű vádlottal egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg a Btk.13.§
(3)bekezdés szerint társtettesként. Míg a velük szándékegységben cselekvő Terhelt4 IV. rendű vádlott a tulajdonát képező rendszám2 forgalmi rendszámú Opel Astra típusú személygépkocsi használatának biztosításával és fizikai jelenlétével elősegítette, hogy BR Ferenc I. rendű vádlott és Terhelt2 II. rendű vádlott cselekménye tényállásszerű legyen, ezáltal a cselekményt a Btk.14.§
(2)bekezdés szerint bűnsegédként valósította meg. V. [31] A büntetés kiszabása során a törvényszék az alábbi büntetéskiszabási körülményeket értékelte: [32] Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak tekintetében enyhítő körülményként értékelte a vádlottak büntetlen előéletét, az előkészítő ülésen kifejezett bűncselekmény miatti megbánásukat, tanú1 sértett irányába kifejezett bocsánatkérésüket, a sértett megbocsátását, viszonyuknak rendezését. Az előkészítő ülésen a Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 9 sértett bocsánatot kért a vádlottaktól, aki ezáltal a cselekményhez vezető, közreható magaváros6tását elismerte, mely szintén enyhítő körülmény. [33] Terhelt1 I. rendű vádlott tekintetében további enyhítő körülmény a két kiskorú gyermek elváros6tása és születendő harmadik kiskorú gyermek várható elváros6tása. Terhelt2 II. rendű vádlott tekintetében enyhítő körülmény a négy kiskorú gyermek elváros6tása, Terhelt4 IV. rendű vádlott tekintetében két kiskorú gyermek elváros6tása és születendő harmadik gyermek várható gondozása, valamint a bűnsegédi magaváros6tása. A vádlottak a nyomozás során a bűncselekményt kizárólag tényeiben ismerték el, a büntetőjogi felelősség elismerésére az előkészítő ülésen került sor, melynek enyhítő kedvezménye az ügyészi mértékes indítványban megfelelően kifejeződött. [34] További enyhítő körülményként értékelte a törvényszék, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott egyik kiskorú gyermeke város6tósan beteg, ellátásában az I. rendű vádlott aktívan részt vesz családfennváros6tó munkavégzése mellett. Tekintetében azonban súlyosító körülmény, hogy magaváros6tása következtében a sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el, valamint kezdeményező, társait bűnbe sodró szerepe meghatározó volt. [35] A Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya jelentős, melyet a jogalkotó a 2-8 évig terjedően kiszabható büntetési tételkeretben juttatott kifejezésre. [36] A törvényszék ezért a Btk. 79. § szerinti büntetés céljainak eléréséhez mindhárom vádlott tekintetében a Btk. 33. §
(1)bekezdés a) pontja és a Btk.
  1. § szerinti szabadságvesztés büntetés kiszabását értékelte szükségesnek, melynek irányadó középmértéke a Btk.
  2. §
(2)bekezdése értelmében 5 év. [37] Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlott tekintetében az enyhítő körülmények nagyobb száma és nagyobb nyomatékára figyelemmel a büntetés kiszabása során a törvényi minimumhoz közelített a törvényszék. [38] A törvényszék a bűncselekmény elkövetése során súlyosító körülményt kizárólag Terhelt1 I. rendű vádlott tekintetében tárt fel, mely összevető értékelésével megállapítható, hogy az enyhítő körülményeknek nemcsak a száma, de a nyomatéka is nagyobb Terhelt2 II. rendű és terhelt4 rendű vádlott tekintetében. Ezért a II. rendű és a IV. rendű vádlott kedvező személyi körülményei okán a törvényszék a Btk. 85. §
(1)és
(2)bekezdése alapján lehetőséget látott a törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának - a belső arányosság figyelembevételével meghatározott és az ügyészi mértékes indítványban arányosan kifejezett - próbaidőre történő felfüggesztésére. [39] A kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetése során Terhelt1 I.r vádlott tekintetében – kedvező személyi körülményei ellenére - nem hagyható figyelmen kívül a kezdeményező, vádlott-társait bűnbe sodró szerepe és a meg nem engedett igény érvényesítésének érdekkörében felmerülő célja. Ezen súlyosító körülmények mellett azonban a 2 kiskorú gyermek, közötte egy város6tósan beteg gyermek gondozása, születendő gyermeke, családfennváros6tó szerepe, valamint a munkából való város6tós kiesés hátránya Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 10 miatt a törvényszék lehetőséget látott a Btk. 82. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont szerinti enyhítő szakasz alkalmazására, ezáltal 1 év 2 hónap szabadságvesztés büntetés kiszabására. [40] Mivel Terhelt1 I.r vádlott méltatlan ahhoz, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért a törvényszék a Btk. 61.§
(1)bekezdés alapján eltiltotta annak gyakorlásától a Btk.62.§
(1)bekezdés szerinti város6tamban. [41] A törvényszék mindhárom vádlott tekintetében a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk. 37. §
(2)bekezdés a) pontja alapján börtön fokozatban határozta meg. Terhelt2 II. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak tekintetében a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése esetére, míg Terhelt1 I. rendű vádlott tekintetében a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés vonatkozásában a Btk. 38. §
(2)bekezdés a) pontja alapján rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [42] Terhelt2 II. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlott tekintetében a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetére, míg Terhelt1 I. rendű vádlott tekintetében a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés város6tamába a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján rendelkezett az előzetes fogvaváros6tásban, valamint bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításáról. A bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításáról a Btk. 92. §
(3)bekezdés a) pontja alapján oly módon rendelkezett, hogy börtön fokozat esetén 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg egynapi szabadságvesztésnek. [43] A Btk. 102. §
(1)bekezdés értelmében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság az ügydöntő határozatban előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. [44] A 8/2015. (IV. 17.) számú AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 102. §
(1)bekezdése alkalmazásakor az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén hivatalból vizsgálja az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét. [45] A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés kivételes, mérlegelésen alapuló, rendkívüli jellegű intézkedés. A szabadságvesztés felfüggesztése feltételeinek fennállása nem jelenti automatikusan az érdemesség meglétét. Az érdemesség nem kizárólag a személyi viszonyok, hanem a tárgyi tényezők oldaláról is vizsgálandó. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az érdemesség vizsgálatánál az elkövető személyiségét, az életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és annak indítóokát összevetve kell értékelni [BJD 9986.], de jelentősége van a terhelt által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának [BH1983.221.], valamint az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokának is. Kedvező alanyi oldal mellett sincs mód az előzetes mentesítésre, ha a tárgyi tényezők az érdemesség ellen szólnak (BH1992.3.). [46] Az elsőfokú bíróság által a büntetés kiszabása körében már értékelt, és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését alátámasztó körülmények az érdemességet Balassagyarmati Törvényszék 24.B.45/2025/33-I 11 megalapozhatják [BJD 8779.], de egyben ki is zárhatják. A már értékelt körülményeknek az érdemesség vizsgálata során történő ismételt figyelembevétele tehát a kétszeres értékelés tilalmát nem sérti. [47] A Terhelt2 II.rendű vádlott és Terhelt4 IV. rendű vádlott javára értékelhető körülmények a büntetés végrehajtásának felfüggesztése körében már értékelést nyertek. Figyelemmel a vádlottak által elkövetett bűncselekmény jellegére azok a vádlottak előzetes mentesítésére érdemessége vizsgálatánál nem szolgálhatnak alapul annak pozitív megítéléséhez. A szabadságvesztés felfüggesztésére okot adó körülményeken kívül tehát az ügyadatok alapján nem volt megállapítható személyüket illetően olyan pozitív többlet körülmény, amely a terhükre megállapított, az emberi szabadság elleni bűncselekmény miatti elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítésre érdemessé tenné. [48] A törvényszék a Be. 320. §
(1)bekezdés a) pontja alapján rendelkezett a rendelkező részben meghatározott tételszámokon nyilvánváros6tott bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről. A Bj.52/2025/1., 2., 3., 4., 18., 19., 20. és 21. tételszám alatt nyilvánváros6tott bűnjeleket a Be. 321. §
(1)bekezdése alapján annak tulajdonosának adta ki, míg az 5-
  1. tételszám alatt nyilvánváros6tott értéktelen bűnjelek megsemmisítéséről a Be.
  2. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [49] A törvényszék a Be. 574. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottakat a Be. 145. §
(1)bekezdésében meghatározott bűnügyi költség viselésére, a
(4)bekezdése alapján egyenlő arányban külön-külön. Balassagyarmat,
  1. július
  2. dr. Szepesi Ágnes s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.