A határozat elvi tartalma: Fellebbezés visszautasítása a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölése hiányában. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.676/2021/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Nagy Szabolcs bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: felperes képviselője meghatalmazott hozzátartozó (cím1) Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Nagy Erika Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Debreceni Törvényszék 102.K.701.663/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztálya (a továbbiakban: elsőfokú gyámhatóság) a felperes két gyermekét, név1t (születési idő.), valamint név2ot (születési idő2)
- október
- napján véglegessé vált JN-07/23/01470-30/
- és JN-07/23/01470-31/
- számú határozataival nevelésbe vette. Az elsőfokú gyámhatóság e döntéseit a
- május
- napján kelt JN07/23/0365-33/
- számú és JN-07/23/0365-34/
- számú határozataival fenntartotta, Kúria VI.Kpkf.39.676/2021/2-I 2 egyidejűleg a nevelésbe vett gyermekeket két évre örökbe fogadhatónak nyilvánította és a felperes kapcsolattartási jogát két évre szüneteltette. A döntésekben rögzítette, hogy a határozatok véglegessé válása esetén a gyermekek örökbe fogadása titkos lesz, a szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. [2] A döntéseket a gyámhivatal a felperessel postai úton
- május
- napján közölte, melyek fellebbezés hiányában
- június 12-én véglegessé váltak. [3] Az alperes a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/
- (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.)
- § h) pontja szerinti, a gyermekek örökbefogadására tekintettel fennálló hatáskörében a
- április
- napján kelt JN/07/00218-12/
- számú határozatában név1 esetében, a JN/07/00218-13/
- számú határozatában név2 vonatkozásában megállapította, hogy a nevelésbe vétel az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának napjával
- április
- napján megszűnt, egyebek mellett a vér szerinti szülők felügyeleti és tartási joga, valamint kötelezettsége a gyermekek vonatkozásában ugyancsak
- április
- napján megszűnt. [4] A döntésekről a felperes
- április
- napján az alperes szerint értesült. A keresetlevél és védirat [5] A felperes
- május
- napján ajánlott küldeményként postára adott keresetlevelében közigazgatási pert kezdeményezett, amelyben kérte a Debreceni Törvényszéket, hogy vizsgálja felül gyermekei nevelésbe vételét, amely nem volt indokolt, mivel nem volt olyan komolyabb ok, ami miatt a gyermekeket „kiszakították” a családból. Az anyai nagymama gondoskodott a gyermekekről. Bár külföldön tartózkodott, de látogatta gyermekeit és anyagilag is hozzájárult nevelésükhöz. [6] Annak vizsgálatát is kérte a törvényszéktől, hogy hogyan lehetett az, hogy a koronavírus miatti helyzetben a gyermekek örökbefogadása megvalósulhatott. Úgy vélte, nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus miatt katasztrófahelyzetben lévő országba adják örökbe gyermekeit, akik egyébként is különleges nevelést igényelnek. Véleménye szerint elég sérülést okozott – főleg név1nek – a családból való kiszakítása és most idegen emberek közé kerülése, akik még az anyanyelvét sem beszélik. Nevelőszüleit is nehezen fogadta el és boldog volt, amikor az anyai nagymama látogatta. A felperes úgy vélte, hogy a külföldre történő örökbefogadásért járó tetemes összeg nem teheti tönkre gyermekeit. [7] Az alperes a védiratában elsődlegesen a felperes keresetlevelének a visszautasítását indítványozta a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés k) pontja alapján tekintettel arra, hogy a felperes a keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. Mivel a keresetlevél nem tartalmazza a Kp. 37. §
(1)bekezdés d) pontját, azt sem lehet beazonosítani, hogy a felperes mely döntés ellen nyújtott be keresetet. Kúria VI.Kpkf.39.676/2021/2-I 3 [8] Másodlagosan a keresetlevél visszautasítását a Kp. 48. §
(1)bekezdés h) pontja alapján kérelmezte azon okból, hogy a Szolnoki Járásbíróság
- április
- napján kelt és
- május
- napján jogerőre emelkedett 14.P.20.805/2015/
- számú ítéletével a felperest cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte több ügycsoportban, így a családjogi jognyilatkozatok megtétele tekintetében is, így perbeli jogképességgel a keresetindítás tekintetében nem rendelkezik. [9] Harmadlagosan a kereset érdemi elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a felperes valamennyi őt érintő döntést megismerhetett, az első- és másodfokú gyámhatóság intézkedett minden esetben a szabályszerű kézbesítés iránt, továbbá a szülői kapcsolattartás megvalósulása a veszélyhelyzet ideje alatt jogszabály szerint nem ütközött akadályba, a koronavírus miatti korlátozás, miszerint a szülők a személyes kapcsolattartás jogával nem élhettek, intézményre, gondozási helyre vonatkozott. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának útmutatója szerint a látogatási tilalom alóli kivételt jelent az örökbefogadás előkészítése érdekében kötelező gondozásra kihelyezett gyermekek esetében a beilleszkedés figyelemmel kísérése, valamint a nevelésbe vétel megszűnését követően a gyermek elhagyhatta az intézmény területét. A gyermekek országelhagyásával kapcsolatban nem érvényesült különleges jogrend a koronavírus miatt. [10] Az alperes a
- augusztus
- napján kelt nyilatkozatában kérte a törvényszéket, hogy az örökbefogadással kapcsolatos iratanyagot zártan kezelje egy esetleges iratbetekintés során annak ellenére is, hogy az iratokat anonimizálta. Az elsőfokú bíróság döntése [11] A Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
- január
- napján kelt 102.K.701.663/2020/
- számú végzésével a Kp.
- §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontja alapján – figyelemmel a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontjára – az eljárást megszüntette. Végzése indokolásában egyrészt megállapította, hogy a felperesnek az örökbefogadásról rendelkező határozattal szemben keresetindítási joga nincs, így a pert ezért nem a jogszabályban erre feljogosított személy indította, másrészt a nevelésbe vételt elrendelő határozatokkal szemben a felperes a közigazgatási jogorvoslatokat, a törvény által biztosított fellebbezést nem merítette ki, ezért e kettős jogalap az eljárás megszüntetését vonta maga után. [12] A felperes a törvényszék végzését
- január
- napján vette át. A fellebbezés, az észrevétel [13] A felperes meghatalmazottja útján a végzéssel szemben
- február
- napján
- sorszám alatt, továbbá hiánypótlási felhívásra
- február
- napján
- sorszám alatt fellebbezés kiegészítést terjesztett elő. [14] A fellebbezés az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezésére irányult, lényegében a keresetlevélben írtak alapján a gyámhatóság jogellenes eljárását, a gyermekek örökbefogadásának az ország elhagyásával történő jogsértő engedélyezését, a gyermekek koronavírus alatti megengedhetetlen külföldre vitelét, az otthonukból való indokolatlan Kúria VI.Kpkf.39.676/2021/2-I 4 kiszakításukat sérelmezte. Többek között úgy érvelt: „Amíg a muzulmánok a vírus végett nem jöhetnek az országba, közben a keresztény gyermekeket eladják súlyosan fertőzött országba, mellyel a gyermekek sorsa megpecsételődött.” A felperes kifogásolta azt, hogy a bíróság azt állapította meg, hogy a pert nem az arra jogosult indította. A pert a gyermekek édesanyja indította, akinek nincs joga családjogi ügyekben intézkedni, ezért a képviseletet vette át időközben a meghatalmazott. [15] A fellebbezésre az alperes észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria megállapította, hogy a
- számú -
- sorszámon kiegészített - fellebbezés érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [17] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Kp.
- §
(3)bekezdése szerint a másodfokú eljárásra az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Ezen utaló szabály alapján a Kp. 100. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően kógens jelleggel kell, hogy tartalmazza a fellebbezéssel támadott végzés számát, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. [18] A felhívott jogszabályok alapján a Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott többlettartalmi követelmény, hogy a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú bíróság döntése sért. A törvény kifejezett rendelkezése értelmében a jogszabályhely szövegszerű, tartalmi körülírása a fellebbezés érdemi elbírálását nem teszi lehetővé. A fellebbezésben az elsőfokú eljárásban megvalósult jogszabálysértésre való hivatkozás nem lehet általános, annak jogszabályi érvekkel való alátámasztása is szükséges. A Kúria által kimunkált joggyakorlat ilyen esetekben töretlen a fellebbezés visszautasítása tekintetében (Kpkf.V.39.101/2020/3., Kpkf.VI.40.108/2020/3., Kpkf.V.40.192/2020/2., Kpkf.V.40.193/2020/2., Kpkf.V.39.900/2020/2., Kpkf.V.40.401/2020/2., Kpkf.V.40.352/2020/2., Kpkf.V.39.040/2021/2., Kpkf.VI.39.056/2020/2., Kpkf.VI.40.447/2020/2., Kpkf.V.39.381/2021/2., Kpkf.V.39.162/2021/2., Kpkf.VI.39.319/2021/2.). [19] A Kúria megállapította, hogy a felperes a jogszabályi kötelezettsége és a támadott elsőfokú végzésben az erre vonatkozó kioktatása, a hiánypótlási felhívása ellenére a fellebbezésében egyetlen jogszabályhelyet sem jelölt meg, amely a fellebbezése jogalapját képezhette volna. [20] A jogalkotó a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölését olyan súlyú kötelezettségnek minősítette, hogy annak elmaradása miatt a hiánypótlási felhívás lehetőségét is kizárta. Amennyiben a fél a fellebbezésében egyetlen jogszabályhelyet sem jelöl meg, mely a fellebbezés alapját képezhetné, abban az esetben a fellebbezés érdemi vizsgálatára a Kúriának törvényes lehetősége nincs. A Kp. 2. §
(2)bekezdésében foglalt tisztességes, Kúria VI.Kpkf.39.676/2021/2-I 5 koncentrált és költségtakarékos eljárás követelményéből nem vezethető le a bíróság olyan kötelezettsége, hogy a támadott határozat jogszerűségéről pusztán a fellebbezésben előadott indokok alapján a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely fél által történő megjelölése hiányában döntsön (Kpkf.X.38.049/2019/2.). [21] Az a körülmény, hogy a meghatalmazott a felperes nevében – a fellebbezés kiegészítésben – kifogásolta a keresetlevél arra nem jogosult által történő benyújtás miatti elutasítási okot, nem teszi a fellebbezést elbírálhatóvá, a Kp. 48. §
(1)bekezdésére hivatkozás nem fogadható el jogsértés megjelölésnek, mert a
- számú fellebbezés – erre vonatkozó kioktatás ellenére – jogsértést nem tartalmazott, a jogszabálysértés hiánya pedig a Kp.
- §
(1)bekezdése értelmében utóbb nem pótolható, így a
- számú fellebbezés kiegészítésben e hiány nem volt orvosolható. A meghatalmazott maga is elismerte, hogy a benyújtás a lánya (a felperes) részéről történt, aki nem rendelkezik családjogi ügyekben cselekvőképességgel, ezért kellett később a perben a képviseletét ellátnia. A perindítás és a képviselet későbbi ellátása két külön cselekmény, a pert nem teszi az arra jogosult által megindítottá. [22] Jogszabályhellyel alátámasztott jogszabálysértés hiányában a Kúria ezért a fellebbezést érdemben nem vizsgálhatta, azt a Kp.
- §
(3)bekezdése, 104. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján vissza kellett utasítania. Záró rész [23] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] A fellebbezés visszautasítása tárgyában az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [25] Az alperesnek a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 81. §
(1)bekezdése, 82. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján rendelkeznie nem kellett. [26] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Nagy Szabolcs s.k. bíró