← Magyarország

Bfv.1561/2024/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében való megtartása abban az esetben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a terhelt szabályszerű értesítésére vagy – szükség esetén – idézésére nem került sor. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.561/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Horváth Péter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Fővárosi Törvényszék, 8.Fk.198/2019/61., ítélet, tárgyalás,
  4. október
  5. Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 3.Fkf.259/2020/40., végzés, nyilvános ülés,
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 3.Fkf.259/2020/
  8. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 3.Bfv.1.561/2024/10-I. 2 I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
  9. október
  10. napján meghozott 8.Fk.198/2019/
  11. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] és kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 177. §
(1)bekezdés
  1. a)pont II. fordulat,
  2. b)pont II. fordulat]. Ezért őt 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2021. június 29. napján jogerős 3.Fkf.259/2020/40. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy az I. rendű terhelt kábítószer-kereskedelem bűntetteként [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] értékelt cselekményét társtettesként elkövetettnek minősítette, és vele szemben 18.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét – az előzetes fogvatartásban töltött idő és a bűnjelekre vonatkozó rendelkezések pontosítása mellett – az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapítottan – a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése, és az eljárt bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülésén nem volt jelen, mert COVID fertőzött volt és nem „mert” a tárgyaláson – helyesen nyilvános ülésen – megjelenni, az ítélőtábla pedig a jelenlétét előállítással, illetve a nyilvános ülés elnapolásával nem biztosította. [5] Kifogásolta, hogy emiatt nem volt lehetősége az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás megalapozatlanságával kapcsolatos álláspontját ismertetni, így a bíróság a jogorvoslathoz való jogát is elvonta. [6] A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.1553/
  1. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [7] Részletesen kifejtve a másodfokú eljárásban irányadó szabályokat utalt rá, hogy az ítélőtábla az I. rendű terheltet a nyilvános ülés kitűzésével egyidejűleg szabályszerűen értesítette, ekként a nyilvános ülést az I. rendű terhelt távollétében megtartotta, és – miután az I. rendű terhelt meghallgatása a nyilvános ülésen nem vált szükségessé – jogerős ítéletet hozott. [8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Fkf.259/2020/
  2. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [9] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. Kúria 3.Bfv.1.561/2024/10-I. 3 [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be.
  4. §
(5)bekezdés]. Ez alóli kivétel a Be. 659. §
(6)bekezdés szerinti rendelkezés, eszerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [12] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont
  1. fordulata alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [13] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat a következőkre. [14] A Be. 659. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [15] A Be. 112. §
(1)bekezdése szerint a bíróság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. [16] A Be. 428. §
(1)bekezdése alapján a vádlott jelenléte a tárgyaláson akkor kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §
(1)bekezdése szerint nem mondott le, vagy ha a bíróság a jelenlét jogáról lemondott vádlottat kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre. [17] A Be. 425. §
(3)bekezdése értelmében a nyilvános ülésre a Be.-ben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. [18] A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen a terheltet a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgathatja [Be. 599. §
(2)bekezdés b) pont]. [19] A nyilvános ülésen a terhelt jelenléte – az előbbi esetet kivéve – nem kötelező [Be. 599. §
(4)bekezdés]. [20] A Be. 599. §
(5)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. [21] Az idézés és az értesítés kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával szóban történik [Be. 113. §
(1)bekezdés]. [22] A Be. 132. §
(1)bekezdése szerint a postai úton történő kézbesítés akkor szabályszerű, ha a kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. [23] Ehhez képest kisegítő szabályként a Be. 132. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja a terheltre vonatkozóan kézbesítési fikciót állít fel azokra az esetekre, ha a postai úton kézbesített ügyirat átvételét megtagadja, vagy nem vette át, és az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Ezekben az esetekben az a közös, hogy a terhelt tudomást szerez (vagy tudomást szerezhet) a hivatalos küldemény érkezéséről, de ennek ellenére nem kívánja azt átvenni. [24] A fentieken túl – amint arra a Legfőbb Ügyészség is utalt – a jelen ügyben releváns, 2021. június 29. napján megtartott nyilvános ülés kapcsán az alábbiak rögzítése is szükséges. [25] 2020. június 18. napján lépett hatályba a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a Kúria 3.Bfv.1.561/2024/10-I. 4 továbbiakban: Vmtv.), amelynek 2021. június 29. napján hatályos 188. §-a alapján a Be. rendelkezéseit 2021. június 30. napjáig a Vmtv. 76. alcímében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az alábbiak szerint. [26] Papíralapú kapcsolattartás esetén az idézés és az értesítés elsősorban az idézett vagy értesített személy által megjelölt vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos tudomására jutott
  3. a)elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, vagy
  4. b)hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történik. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az idézésen és értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a megidézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja [Vmtv. 194. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(2)bekezdés]. [27] Papíralapú kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot – az ügydöntő határozat kivételével – elsősorban a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesíti. A kézbesítés szabályszerűségéhez fűződő jogkövetkezmények ez esetben akkor alkalmazhatók, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítése – akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv kapcsolatfelvétele alapján – igazolható [Vmtv. 197. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. [28] Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg [Vmtv. 211. §
(1)bekezdés]. Az
(1)bekezdésben meghatározott esetben, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt [Vmtv. 211. §
(2)bekezdés]. Az ügyészség, a vádlott, a védő és a fellebbező a Be. 598. §
(4)bekezdése szerinti észrevételt tizenöt napon belül teheti meg [Vmtv. 211. §
(6)bekezdés]. [29] A Be. 598. §
(4)bekezdése szerint a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. [30] A fenti tájékoztatás a Be. 598. §
(5)bekezdése alapján kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. [31] Amennyiben a terhelt vagy a védő nyilvános ülés tartását kéri, úgy a másodfokú bíróság nyilvános ülést tűz. [32] Jelen ügyben az iratok alapján a következők állapíthatók meg. [33] Az I. rendű terhelt
  1. október
  2. napjától bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, azaz a másodfokú eljárás idején nem volt fogvatartásban. [34] A másodfokú bíróság első alkalommal
  3. június
  4. napjára tűzött tanácsülést, amelyről az I. rendű terheltet értesítette mind postai levelezési címén, mind pedig elektronikus úton. Előbbi tértivevénye szerint az – átvételre jogosult – I. rendű terhelt szülője az értesítést átvette, míg az elektronikus levelezési rendszer által küldött válaszüzenet szerint az e-mail kézbesítése is sikeres volt. Az I. rendű terhelt – az értesítésben is megjelölt – törvényes határidőn belül észrevételt nem tett, tárgyalás vagy nyilvános ülés kitűzését nem indítványozta, ugyanakkor védője nyilvános ülés kitűzését kérte. Kúria 3.Bfv.1.561/2024/10-I. 5 [35] Az ítélőtábla ez alapján
  5. április
  6. napján
  7. június
  8. napjára nyilvános ülést tűzött (Fővárosi Ítélőtábla 3.Fkf.259/2020/
  9. számú végzés), amelyről az I. rendű terheltet postai úton és elektronikus levelezési címén is értesítette. A postai úton küldött értesítés tértivevénye szerint a küldemény az I. rendű terhelt tényleges tartózkodási helyéről, valamint állandó lakcíméről is „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bírósághoz, míg az e-mail kézbesítése sikeresen megtörtént. [36] Az I. rendű terhelt
  10. május
  11. napján az addig eljárt védőjével kötött megbízási szerződést felmondta, és ugyanezen a napon másik ügyvédnek adott meghatalmazást a védelem ellátására. [37] A
  12. június
  13. napján megtartott nyilvános ülésen az I. rendű terhelt a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, a meghatalmazott védő pedig betegség miatt nem tudott részt venni azon, azonban a helyettesítéséről gondoskodott. A helyettes védő nem tudott perbeszédet tartani, amelyre figyelemmel az ítélőtábla a nyilvános ülést elhalasztotta. [38] Új határnapul
  14. június
  15. napját tűzte ki, amelyről az I. rendű terheltet e-mail címén még a nyilvános ülés napján, míg postai úton az azt követő napon értesítette. A postai úton küldött értesítés az I. rendű terhelt mindkét kézbesítési címéről ismét „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [39] A
  16. június
  17. napjára halasztott nyilvános ülésen sem az I. rendű terhelt, sem a védője nem jelent meg szabályszerű értesítés, illetve idézés ellenére, a bíróság a nyilvános ülést elhalasztotta, új határnapul
  18. június
  19. napját tűzte ki. A határnapról az I. rendű terheltet még aznap az értesítő végzés e-mailben történő – sikeres – megküldésével, rövid úton telefonon (3.Fkf.259/2020/34-V. számú feljegyzés), továbbá
  20. június
  21. napján az I. rendű terhelt tartózkodási helyeként és állandó lakcímeként rendelkezésre álló címeken postai úton is értesítette. A postai kézbesítés mindkét tértivevénye ismét „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bírósághoz. [40] A
  22. június
  23. napján megtartott nyilvános ülésan a meghatalmazott védő előadta, hogy az I. rendű terhelt tud a nyilvános ülésről, de nem kíván azon részt venni (Fővárosi Ítélőtábla 3.Fkf.259/2020/
  24. számú jegyzőkönyv
  25. oldal
  26. bekezdés). Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a nyilvános ülést megtartotta és azon az I. rendű terhelt tekintetében is jogerős ügydöntő határozatot hozott. [41] Mindezek alapján az I. rendű terhelt értesítése a Fővárosi Ítélőtáblán
  27. június
  28. napján tartott másodfokú nyilvános ülésre szabályszerű volt, azon az I. rendű terhelt nem kívánt részt venni. [42] A nyilvános ülés megtartásának a Be.
  29. §
(5)bekezdése alapján nem volt akadálya, így azt az ítélőtábla nem olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. Ezáltal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [43] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [44] A döntés elvi tartalma A másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében való megtartása abban az esetben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a terhelt szabályszerű értesítésére vagy – szükség esetén – idézésére nem került sor. IV. Kúria 3.Bfv.1.561/2024/10-I. 6 [45] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [46] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.