← Magyarország

Kf.45037/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A munkáltató nem bővítheti szabadon a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához tartozó feladatait. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Kf.VII.45.037/2022/

  1. Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró felperes neve (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet A felperes képviselője: (címe, ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos) Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj kifizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 48.K.706.142/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 48.K.706.142/2021/
  3. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 38.684 (harmincnyolcezerhatszáznyolcvannégy) forintra leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 17.000 (tizenhétezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 60.295 (hatvanezer-kétszázkilencvenöt) forint fellebbezési eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Kúria VII.Kf.45.037/2022/4 2 Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes az alperes hivatásos állományú tagja, aki a Budapesti Rendőrfőkapitányság ... állományában bűnügyi technikai csoportvezető beosztásban teljesít szolgálatot, szolgálatteljesítési helye: Budapest. [2] A felperes
  4. április
  5. napján kelt 01160/101/174/
  6. számú munkaköri leírásának
  7. pontja rendelkezik a szervezeti egység megnevezéséről, amely a BRFK ...
  8. A
  9. pont szerint a munkavégzés helye: cím
  10. A munkaköri leírás IV. fejezet 3/
  11. pontjában foglalt általános munkaköri feladatok körében az m) pont alapján közvetlen vezetőjének utasítása alapján a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de a BRFK ...2 tevékenységi körébe tartozó, a feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. [3] A BRFK bűnügyi helyettese a
  12. július
  13. napján kiadmányozott 01000/3074331/
  14. ált. számú átiratában, amelyet
  15. szeptember
  16. napján megerősített, a bűnügyi helyszíni szemlék időszerűségének szem előtt tartása érdekében ún. régiós szolgálatokat hozott létre. Elrendelte, hogy a BRFK kerületi rendőrkapitányságain a naponta szolgálatba lépő bizottságok közül négy kerületnél a bizottságvezető és a technikus együtt legyen küldhető a Budapesten felmerülő helyszíni szemlékhez, ennek megfelelően a kerületeket 4 blokkba sorolták. A kialakított blokkokból a hónap minden napjára állandó bizottságokat határoztak meg. [4] A felperes a régiós szolgálat Budapest egész területén történt rendszeres ellátása (havi öt alkalom) mellett elvégezte a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatokat is a ...3 kerületben. [5] A felperes
  17. január
  18. napján szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben a
  19. január 1-től kezdődő időszakra visszamenően, és a jövőre nézve az illetményalap 100%-ának megfelelő havi megbízási havi díj és törvényes késedelmi kamata megfizetését kérte. Szolgálati panaszát azzal indokolta, hogy beosztásába nem tartozóan rendszeresen látott el bűnügyi technikusi és szemlebizottságvezetői feladatokat a kerületi rendőrkapitányság illetékességi területén kívül is. Átlagosan havi 5 szolgálati napon régiós illetékességgel jár el, és emellett az is előfordult, hogy a régiós vagy a szomszédos kerületi beosztástól függetlenül más budapesti kerületben is lát el bűnügyi technikusi feladatot. A más kerületekben is történő szolgálat ellátásra vélhetően azért került sor, mert az adott kerületben a technikusi státuszok megüresedtek, azok nincsenek betöltve. A szolgálati feladatnak nem egy, hanem akár 23 kerületben történő ellátása jelentős többlet teherrel is jár, melyek a régiós szolgálatok során jelentkező esetszámok jelentős megemelkedésével is igazolhatók. [6] Az elöljáró a szolgálati panasznak nem adott helyt, ezért azt az elöljáró parancsnokhoz további elbírálásra felterjesztette. Budapest Rendőrfőkapitánya a
  20. Kúria VII.Kf.45.037/2022/4 3 március
  21. napján kelt határozatával a felperes igényét
  22. május
  23. napjától
  24. január
  25. napjáig terjedő időtartamra, annak megalapozatlansága miatt elutasította. Határozatának indokolásában utalt arra, hogy az ún. régiós bizottságokat nem az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások ellátása miatt, illetve nem a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályoztatott személyek helyettesítése céljából állították fel. Utalt a felperes munkaköri leírása IV. fejezet 3/
  26. pont
  27. alpontjára, amelyben szerepel, hogy határozatlan ideig, a Budapest XVI-...4 kerület közigazgatási területén köteles bűnügyi technikai szemle tevékenységet végezni, köteles parancsnokai utasításait, valamint a szomszédos kerületben végrehajtandó helyszíni szemlék vonatkozásában a szomszédos kerület parancsnokai által adott utasításokat végrehajtani, továbbá a felperes szolgálati viszonyáról rendelkező állományparancs szolgálatteljesítési helyként „Budapest területét” határozta meg. Kiemelte továbbá, hogy az illetékességi területen kívüli szolgálati feladat ellátása a megbízási díjra való jogosultság szempontjából irreleváns, mert az önmagában nem keletkeztet megbízási díjra való jogosultságot, mivel a szolgálati feladat változatlan maradt, többletfeladat ellátására nem került sor. A felperes keresete és az alperes védirata [7] A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  28. május 1-től
  29. december 31-ig terjedő időszakra 753.688 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére. [8] Keresetét azzal indokolta, hogy a kinevezése szerinti beosztásához nem tartozó feladatokat végzett, amikor nem csak a ...3 Kerületi Rendőr-kapitányság illetékességi területén, hanem más kerületi rendőrkapitányságok illetékességi területén is helyszínelnie kellett, az alperes azonban nem fizetett részére megbízási díjat az elvégzett többletfeladatért. [9] Keresete jogalapjaként hivatkozott a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  30. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  31. § 4., 24., 25., 28.,
  32. pontjaiban,
  33. §

(1)bekezdésében, 45. §
(1)és
(3)bekezdésében, 57. §
(2)bekezdés a) pontjában, a 71. §
(1)bekezdés a)-c) pontjaiban,
(4)és
(5)bekezdésében, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 35. §
(6)bekezdésében, a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/
  1. (XII. 28.) IRM rendeletben (a továbbiakban: IRM rendelet) foglaltakra. A megbízási díj havi mértékét a törvényes illetményalap 75%-ában (havi 28.988 forintban) határozta meg, azokra a hónapokra, amelyekben ténylegesen más kerületben teljesített szolgálatot. [10] A felperes a keresetlevelében a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
  3. §
(1)bekezdés a) pontja, a 3. §
(1)bekezdés a) pontja és
(6)bekezdése, a 4. §
(1)bekezdése alapján 50.000 forint jogtanácsosi munkadíj, valamint 1.000 forint utazási, parkolási költség, mint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetleveléhez csatolta F/
  1. szám alatt az ezzel megegyező tartalmú költségjegyzéket. [11] Az alperes védiratában kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását, lényegét tekintve a szolgálati panaszt elutasító határozatban foglaltakkal egyező indokolással. Kiemelte, hogy a 01160-170/252-1/
  2. számú „szolgálati viszony Kúria VII.Kf.45.037/2022/4 4 módosítás” elnevezésű parancs a felperes szolgálatteljesítés helyeként Budapest területét nevezi meg, a felperes a kinevezésének illetékességi határain belül látta el a feladatait. [12] A kereset összegszerűségének számszaki helyességét nem vitatta, abban az esetben azonban, ha a bíróság a kereset jogalapját elfogadja, a Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  3. számú ítéletben foglaltakra figyelemmel az alapilletményalap 50%-ban fogadható el a felperes megbízási díj iránti igénye. Az elsőfokú bíróság ítélete [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 753.688 forint megbízási díjat és annak
  4. október 6-tól a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát, valamint 51.000 forint perköltséget. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletét a Hszt. 4., 24., 25., 28.,
  5. pontjaiban,
  6. §
(1)bekezdésében, 45. §
(1)és
(3)bekezdésében, 46. §
(4)bekezdésében,
  1. §-ában,
  2. §
(5)bekezdésében, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 10. §
(2)bekezdésében, a BM rendelet 35. §
(6)bekezdésében, 92. §
(1)bekezdésében,
(2)bekezdés a) pontjában, az IRM rendelet
  1. sz. mellékletében és a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény 6:
  3. §-ában foglalt rendelkezésekre alapította. [15] Az ítéletének indokolása szerint a bíróság a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjával összefüggésben azt vizsgálta, hogy a régiós szolgálat ellátása jelentett-e a felperes számára a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkört, továbbá megállapítható-e ezzel összefüggésben a többletfeladat elvégzése. A Hszt. 2. § 24. pontja szerinti szervezeti egység, a Hszt. 2. § 28. pontjába foglalt szolgálati hely és a Hszt. 2. § 25. pontja szerinti szolgálati beosztás fogalmának kógens rendelkezése alapján megállapította, hogy a szolgálati beosztás csak az adott kapitányság állománytáblázatával összefüggésben, az abban meghatározott munkakörök tekintetében értelmezhető, ezért a régiós szolgálat ellátásával a felperes a szolgálti beosztásához nem tartozó feladatkört látott el. Álláspontja szerint a felperes a szolgálati beosztásához csak a saját kerületi kapitánysága (szervezeti egysége) állománytáblájának szolgálati beosztása szerinti feladatok tartozhatnak, ezért helytálló volt a felperesnek az érvelése, amely szerint a Hszt. 71. §
  2. c)pontjában foglalt törvényi követelmények fennálltak, mert a régiós szolgálat ellátása nem tartozott a szolgálati beosztásához. [16] Az elsőfokú bíróság érvelése szerint mindezt az IRM rendelet 1. számú melléklete is alátámasztotta, amely szerint Budapest ...2 illetékességi területe kizárólag a ...3 kerületre terjed ki. A Hszt. 2. § 31. pontjában foglalt szolgálatteljesítési hely törvényi definíciójából pedig az következik, hogy az megegyezik a rendvédelmi szerv szervezeti egységének az IRM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott közigazgatási területével. [17] Az elsőfokú bíróság szerint az alperesnek a felperes kinevezési okiratára, Budapest Rendőrfőkapitánya bűnügyi helyettesének átiratára, illetve szakmai indokokra történő hivatkozása megalapozatlan, mert a változó szolgálatteljesítési hely feltüntetése a Hszt. 46. §
(4)bekezdése alapján elengedhetetlen. A szolgálatteljesítési helyként megjelölt Budapest meghatározás nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, amelyből az következik, hogy az alperes ellentételezés nélkül a régiós szolgálatok ellátása során nem határozhatott meg a felperes részére a saját szolgálati beosztásába nem tartozó feladatokat. Kúria VII.Kf.45.037/2022/4 5 [18] Megállapította, hogy a rendvédelmi szerv szabadon, csak egy adott kinevezésen, az adott beosztáson belül határozhatja meg a hivatásos állományú munkaköri feladatait, a jogszabály által szabályozott besoroláshoz és illetményhez kötve van, ezért az alperes a felperes munkavégzési helyét nem tágíthatja a munkáltató illetékességi területén, a felperes besorolásán, a munkáltató állománytáblázatán túlmenően. [19] A megbízási díj összegszerűségével összefüggésben az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes a perbeli időszakra vonatkozóan részletesen kimutatta a beosztásához nem tartozó feladatok mennyiségét, az abban rögzített adatokat az alperes nem vitatta, ezért a kimutatásban foglaltakat a bíróság elfogadta, és az összegszerűség megállapítása során irányadónak tekintette. Kiemelte, hogy az egységes joggyakorlat alapján a megbízás összegének a megállapítása során annak van jelentősége, hogy mi az a többletszolgálat, amit a hivatásos állományúnak az eredeti beosztása mellett el kell látnia. Nem az egyes időszakokra eső megbízások számának van jelentősége, hanem annak, hogy mi az a többletszolgálat, többletfeladat, amit az eredeti beosztás ellátása mellett még teljesíteni kell (Mfv.II.10.777/2012/7.). A bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes a kimutatás alapján a megjelölt hónapokban szolgálatteljesítési idejének legalább felében Budapest ...3 kerületén kívül is ellátott technikusi feladatokat, amelyek a beosztásába nem tartoztak, mindezekre figyelemmel a bíróság nem találta eltúlzottnak a rendvédelmi illetményalap 75%-ában (havi 28.988 forintban) megjelölt megbízási díj iránti igényt. Az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében nem fogadta el az alperes érvelését, amely szerint a megbízási díj összege 50%ban lenne megállapítható a kúriai döntésre hivatkozással, figyelemmel arra, hogy ez a döntés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 1996. XLIII. törvény alapján született, amelyben a megbízási díj mértéke 25-100% között volt megállapítható, szemben a Hszt.-vel, amelyben a hivatásos állományú tag az illetményalap 50-200%-ig terjedő díjazásra jogosult. [20] Az elsőfokú bíróság a pervesztes alperest – 753.688 forint pertárgyérték alapul vételével – a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 82. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes részére a költségjegyzékben megjelölt perköltség megfizetésére, figyelemmel az IM rendelet 4. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglaltakra. A fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [21] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte elsődlegesen annak megváltoztatását, a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását, másodlagosan – amennyiben az elsődleges kérelmének a Kúria nem ad helyt – az ítélet a megváltoztatását és a megítélt perköltség összegének 37.684 forintra mérséklését. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában és
(5)-
(6)bekezdésében foglalt rendelkezéseket, az IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontját és
(6)bekezdését, büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/
  1. (VII. 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás)
  2. pontját, 6., 6/A., és 6/B. pontjait. [22] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette, a megfelelő jogszabályokat alkalmazta, azokból azonban téves következtetést vont le, ezért döntése jogszabálysértő. A felperes nem a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint látta el a feladatait, mert az nem tekinthető szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásának, illetve többletfeladatnak, amelyet megerősít a BRFK Bűnügyi Kúria VII.Kf.45.037/2022/4 6 Helyettesének átirata, amely szerint a szakszerűség és időszerűség érdekében történt az ún. régiós rendszer kialakítására. Önmagában az a tény, hogy a helyszínelést nem a felperes szolgálatteljesítési helyén, azaz a ...3 kerületben kell elvégezni, hanem Budapest más kerületében, még nem változtat a feladat minőségén, időigényességén, összetettségén, annak meghatározása, hogy mely kerületekben, milyen jellegű bűncselekmények, milyen számban történnek egy adott szolgálati napon, befolyásolhatatlan. A „Szolgálat Viszony Módosítás” elnevezésű parancs szerint a felperes szolgálatteljesítés helye Budapest területe. A felperes közvetlen vezetőjének utasítása alapján a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de a BRFK ...2 tevékenységi körébe tartozó, feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatot, amely ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai egyaránt alkalmassá teszik. A Hszt., illetve más jogszabály semmilyen kikötést nem tartalmaz arra, hogy az adott munkakör meghatározása nem „nyúlhat túl” a szolgálati helyen. [23] Az alperes vitatta az illetményalap 75%-os mértékének figyelembevételével megállapított megbízási díj összegszerűségét. Álláspontja szerint a felperes keresete jogalapjának alapossága esetén is csak a rendvédelmi illetményalap 50%-os mértékében lett volna meghatározható. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Mfv.I.10.751/2016/4. számú ítéletére, amelyben az elsőfokú bíróság által 50%-os mértékben meghatározott megbízási díj összegére vonatkozó rendelkezést a Kúria hatályában fenntartotta. A hivatkozott ügyben a hivatásos állomány tagja a munkaidejének kevesebb, mint felében végzett bűnügyi technikusi feladatokhoz nem tartozó többletmunkát. [24] Az alperes fellebbezésében a megítélt perköltség összegének 37.684 forintra mérséklését kérte, arra hivatkozott, hogy az IM rendelet 3. §
(6)bekezdése alapján a bíróság a munkadíjat – különösen az ügy bonyolultsága esetén – a
(2)-
(5)bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja, azonban a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles. Az elsőfokú bíróság a munkadíj magasabb összegben történt megállapítását nem indokolta, az ügy nem bonyolult. [25] A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, az alperes perköltségben marasztalását, arra hivatkozással, hogy az alperes fellebbezésében nem adott elő olyan új körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletében nem vizsgált volna alaposan, és amellyel kapcsolatban nem fejtette ki eltérő álláspontját. [26] A felperes hangsúlyozta, hogy az alperes nem hivatkozhat a munkaköri leírás tartalmára, mert azt a munkáltató egyoldalúan készíti el és az nem lehet önkényes. A munkaköri leírásnak igazodnia kell a kinevezéshez, beosztáshoz, amely esetében az alperes ...2a állományába történt. Ugyanakkor még az alperes által hivatkozott munkaköri leírás is azt tartalmazza, hogy a felperes az abban meghatározott feladatokon túl a külön nem nevesített, de a kerületi rendőrkapitányság – az alperes ...2a – tevékenységi körébe tartozó eseti feladatokat köteles még ellátni. [27] A felperes szerint akár a szolgálatteljesítési hely Hszt. 2. § 31. pontjában meghatározott definícióját, akár a szolgálati beosztást vesszük alapul, az ő feladatai a ...2hoz köthetőek. A Hszt. 2. § 4., 24., 25., 28., valamint 31. pontjai együttes értelmezése alapján szolgálati beosztása a szervezeti egysége, vagyis az alperes ...2a állománytáblázatában meghatározott munkakör lehetett, az IRM rendelet alapján az alperes rendőrkapitányságai az adott kerület vonatkozásában, tehát annak közigazgatási területén belül rendelkeznek illetékességgel. A beosztás (munkakör) kizárólag a munkáltató állománytáblázatán belül, a munkáltató hatásköri és illetékességi területét alapul véve értelmezhető. [28] A megbízási díjnak nem feltétele az, hogy egy másfajta beosztást lásson el a hivatásos állomány tagja. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja negatívan határozza meg a megbízási díj követelményét, amely akként értelmezhető, hogy a felperest a ...2 állományába történt Kúria VII.Kf.45.037/2022/4 7 bűnügyi technikusi kinevezésébe nem tartozó feladatok ellátása esetén illeti meg a megbízási díj. Hivatkozott ebben a körben a Kúria Kf.VII.40.244/2020/4.számú, valamint Kf.VII.39.106/2021/
  1. számú ítéleteire, amelyek megerősítik, hogy a régiós szemlebizottsági feladatokra a felperes kinevezései, munkaköri leírásai nem terjedhettek ki. [29] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg a megbízási díj mértékét a rendvédelmi illetményalap 75%-ában. Az alperes által hivatkozott kúriai döntés nem lehet irányadó, mivel a Hszt. szerint az illetményalap 50-200%-a közötti összeg állapítható meg, vagyis jóval szélesebb körű a mérlegelési lehetőség, mint a korábban hatályos jogszabályok alapján, amikor is a megbízási díj mértéke az illetményalap 25-100%-a közötti összeg lehetett. Az összegszerűség megállapítása során értékelni kell azt a körülményt, hogy havonta 5 szolgálatnál régiós illetékességgel járt el a ...2, és havonta 8 közös szolgálatot szerveztek a ...4 Kerületi Rendőrkapitánysággal. [30] A felperes az alperes perköltségre vonatkozó kifogásával összefüggésben előadta, hogy annak összegszerűségét mérlegeléssel kérte megállapítani a bíróságtól, a megállapított perköltség csupán 12.316 forinttal magasabb összegű, mint a pertárgyérték 5%-a, ami a szolgálati panasz, a keresetlevél, az előkészítő irat elkészítésének időigényességére (a helyszínelési adatok aprólékos kigyűjtésére), a tárgyaláson részévételre tekintettel nem aránytalan. A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [31] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – részben megalapozatlan. [32] A Kúria az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta el, ezért kizárólag azt vizsgálta, hogy a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértések megvalósultak-e. [33] Az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, ezért azt a Kúria a fellebbezés elbírálása során irányadónak tekintette. Az irányadó tényállás szerint a felperes kinevezését tartalmazó állományparancs, valamint munkaköri leírása szolgálatteljesítési helyeként Budapest területét jelölte meg. Az elsőfokú bíróság a szolgálatteljesítési hely ekként történő meghatározása mellett is helytállóan vizsgálta elsődlegesen azt, hogy a többletfeladatként állított régiós szolgálat során végzett munka a felperes kinevezése szerinti beosztásába tartozott-e, amelynek eldöntéséhez helyesen indult ki a Hszt.
  1. § 4., 24., 25., 28., pontjaiban foglalt definíciókból. A Hszt.
  2. §
  3. pontja ugyanis a szolgálatteljesítési hely fogalmát úgy határozza meg, hogy az a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani. A felperes esetében változó szolgálatteljesítési hely alapján történő szolgálatteljesítésben a felek nem állapodtak meg, ezért a bíróság – az IRM rendelet illetékeségi szabályai értelmezése során – jogszerű következtetésre jutott, amikor a felperes bűnügyi technikus beosztásához tartozó feladatkörnek az alperes ...2a állománytáblázatában meghatározott feladatokat tekintette, és az alperes további illetékességi területeire kiterjedő régiós szemlebizottsági feladatokat ehhez képest olyan többletfeladat-ellátásként értékelte, ami alapot ad a felperesnek a megbízási díj igénylésére. Kúria VII.Kf.45.037/2022/4 8 [34] A bírói gyakorlat egységes abban, hogy ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH
  4. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kfv.VII.37.193/2020/8.). [35] A Kúria már több követendő döntésében rámutatott, hogy a kinevezési okiratban meghatározott beosztást meghaladó, további illetékességi területre kiterjedő régiós szemlebizottsági feladatok többletfeladat-ellátást eredményeznek, ezért ennek ellentételezéseként megbízási díj jár (Kf.VIII.40.034/2021/4., Kf.VIII.40.054/2021/4., Kf.VII.40.244/2020/4., Kf.VII.39.106/2021/6., Kf.III.45.120/2021/4., Kf.III.45.050/2022/4., stb.). [36] Az alperes a megbízási díj összegszerűségét alaptalanul sérelmezte, mert az elsőfokú bíróság megfelelően indokolta a megbízási díj mértékére vonatkozó döntését, az irányadó jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta. A megbízási díj megállapított mértékétől való eltérés nem indokolt, mert ebben a körben az alperes a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogsérelmet nem jelölt meg. Az alperes által hivatkozott Mfv.10.751/2016/
  5. számú döntés az ügyazonosság teljes hiánya – eltérő tényállás és eltérő jogszabályi környezet – miatt ebben az ügyben nem irányadó. [37] Az elsőfokú bíróság a perköltség összegét az IM rendelet
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglaltak alkalmazásával megállapította, határozatában azonban nincs arra utaló körülmény és indokolás, hogy a munkadíjat a 3. §
(2)-
(5)bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben kívánta megállapítani. Az alperes erre figyelemmel fellebbezésében megalapozottan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az IM rendelet 3. §
(6)bekezdésében foglaltakat, mert a munkadíjat a
(2)-
(5)bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben állapította meg, azonban a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását nem indokolta. A Kúria a peradatok alapján megállapította, hogy a munkadíj eltérő összegben történő megállapítása egyébként sem indokolt, mert az ügy megítélése nem bonyolult, elbírálása tekintetében a következetes és irányadó ítélkezési gyakorlat kialakult, a szolgálati panasz, illetve a keresetlevél és az előkészítő irat elkészítése, a tárgyaláson megjelenés nem igényelt az átlagostól eltérő erőfeszítést a fél, illetve jogi képviselője részéről. Mindezekre figyelemmel a Kúria kamarai jogtanácsosi költségként a munkadíj összegét az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a pertárgyérték 5%-ra (37.684 forintra) mérsékelte, a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült, indokolt készkiadások (1.000 forint) változatlanul hagyása mellett azok együttes összegét (a perköltséget) 38.684 forintban állapította meg. [38] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, azzal, hogy a perköltség összegét 38.684 forintra mérsékelte. Elvi tartalom [39] A munkáltató nem bővítheti szabadon a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához tartozó feladatait. Kúria VII.Kf.45.037/2022/4 9 Záró rész [40] A pervesztes a Kp. 35. § útján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték (753.688 forint) és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [41] Az alperest az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes költségmentesség illeti meg, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 95. §
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. Az Itv. 46. §
(1)bekezdése értelmében az illeték alap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15.000 forint. Az illeték alap a pertárgy értéke (753.688forint), a fellebbezési eljárás illetéke ennek 8%-a (60.295 forint). [42] A Kúria a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [43] A Kúria ítélete ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp.
  2. §
(1)bekezdése,
  1. § d) pont]. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.