Bfv.653/2022/9 – Kúria

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amely megalapozza a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.653/2022/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. február
3. Az ügy tárgya: csalás bűntette Terhelt(ek): Első fok:
4. június
5. Másodfok: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, 9.B.266/2019/76., ítélet, tárgyalás, Fővárosi Törvényszék, 24.Bf.11.277/2020/12., ítélet, nyilvános ülés,
6. június
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
8. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.11.277/2020/
9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli a terhelt által megfizetett 91.570 (kilencvenegyezer-ötszázhetven) forint bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria 3.Bfv.653/2022/9 2 Indokolás I. [1] A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
10. június
11. napján kihirdetett 9.B.266/2019/
12. számú ítéletével a terheltet 7 rendbeli csalás bűntette [Btk.
13. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(4)bekezdés b) pont] miatt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, és kimondta, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Győri Városi Bíróság B.131/2008/

1. számú ítéletével kiszabott 1 év 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását, és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.80185/2011/
2. számú ítéletével kiszabott 5 év 8 hónap börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A védelmi fellebbezés alapján eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
3. június
4. napján meghozott 24.Bf.11.277/2020/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére megállapított bűncselekmények törvényi megjelöléséből mellőzte a Btk.
6. §

(2)bekezdés b) pontjának feltüntetését, és rendelkezett további polgári jogi igényekről. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára alapítottan a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a határozat megváltoztatása érdekében. [4] Indokai szerint a bíróság megsértette az anyagi jog szabályait, amikor a terhelt terhére rótt cselekményt törvénysértő módon minősítette. Sérelmezte, hogy a terhelt vonatkozásában nem volt megállapítható, hogy már a szerződések megkötésekor sem állt szándékában azok teljesítése, szándéka nem fogta át a csalás törvényi tényállási elemeit. Cselekvősége legfeljebb a sikkasztás törvényi tényállása vonatkozásában állapítható meg. A helyes tényállás feltárása érdekében az eljárás során lefolytatott bizonyítástól lényegesen eltérő bizonyítási eljárásnak lett volna helye. Konkrét jogesetre hivatkozva kifejtette, hogy a tulajdonos mind a sikkasztás, mind a csalás esetén maga adja át a dolgot, de míg a csalásnál az elkövető megtévesztő magatartása eredményeként jut erre a döntésre, a sikkasztás esetén önszántából, saját elhatározásából teszi ezt. Közömbös, hogy az elkövetni szándékolt sikkasztás fondorlatos módon (trükkösen) előkészített, vagyis, ha a dolog eltulajdonításának leplezésére a tettes már előre megteremti a feltételeket. Ebben az esetben sikkasztás valósul meg, és nem csalás. Álláspontja szerint az, hogy a terhelt külföldről jó áron tud gépjárműveket beszerezni, és hogy a sértettek kifejezetten az ebben történő bizakodás reményében adtak át különböző pénzösszegeket a terheltnek, nem alapozza meg a csalás törvényi tényállásának megállapíthatóságát, mert a terhelt tényleges gazdasági tevékenységet végzett, amelynek keretében mindvégig úgy járt el, ahogy a valós gépjármű-behozatali Kúria 3.Bfv.653/2022/9 3 ügyletek során szokás. A sértettek maguk bízták meg a terheltet azzal, hogy részükre külföldről gépjárműveket hozzon be, őket a terhelt nem ejtette tévedésbe, csupán a gépjármű behozatalának reményében átadott pénzzel nem tudott elszámolni. [5] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és a bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására, illetve a megtámadott határozatot változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő döntést. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.770/2022/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [7] Kifejtette, hogy a csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés és a tévedésben tartás. Tévedésbe ejtés az az elkövetési magatartás, amikor a tévedést a tettes aktív, erre irányuló tevékenysége idézi elő, míg a tévedésben tartás esetén a tévedés a tettesen kívül álló okból keletkezett, de azt a tettes felismerte, és azt felhasználva okozott kárt. Álláspontja szerint az irányadó tényállás – szemben a védői állásponttal – a terhelt sértetteket tévedésbe ejtő magatartása mibenlétére és az elkövetéskori tudattartalmára vonatkozó tényeket hiánytalanul rögzíti, és a terhelt terhére rótt cselekmények minősítése is törvényes. [8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [9] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa – eltérő okból – alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A Be. 659. §

(6)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [12] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye eljárási szabálysértés miatt, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg, így e törvényhely d) pontja szerint, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [13] Az iratokból alapján megállapítható, hogy – az elsőfokú bíróság által

1. szeptember
2. napján megtartott előkészítő ülésen a terhelt a terhére rótt bűncselekmények elkövetését nem ismerte el, a vonatkozó figyelmeztetéseket követően egyértelműen akként nyilatkozott, hogy „szeretnék jelen lenni a tárgyalásokon.” (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
3. számú tárgyalási jegyzőkönyv); – a
4. november
5. napjára kitűzött tárgyalást megelőzően a terhelt
6. november
7. napján kelt, a bírósághoz
8. november
9. napján érkezett e-mail üzenetében a tárgyalás elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy külföldön tartózkodik, a munkáltatójánál próbaidejét tölti, és a kitűzött időpontban nincs lehetősége hazautazni. Annak érdekében, hogy a későbbiekben rendelkezésre tudjon állni, a tárgyalás elnapolását kérte (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
10. számú bírósági irat); – az elsőfokú bíróság a terhelt beadványát igazolási kérelemnek tekintette, és azt – mert a terhelt a tárgyalást önhibájából mulasztotta el – a
11. november
12. napjára kitűzött tárgyaláson elutasította. Az ügyben a tárgyalást a terhelt távollétében megkezdte, a megjelent Kúria 3.Bfv.653/2022/9 4 tanúk kihallgatását követően azt
13. január hónap
14. napjának 11 órájára napolta el azzal, hogy a terhelt részére „kézbesíti az igazolási kérelmet elutasító végzést, majd idézi.” (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
15. számú tárgyalási jegyzőkönyv, 40-I. számú irat); – a
16. december
17. napján kelt bírói utasítás alapján a bíróság a terheltet – a 40-I. számú végzés egyidejű kézbesítése mellett – rendőri elővezetéssel rendelte idézni (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
18. számú bírósági irat); – az elsőfokú bíróság által
19. január
20. napján 13 óra 50 perckor rögzített hivatalos feljegyzés szerint a terhelt telefonon jelezte, hogy a „január 28-án a tárgyalásra nem tud eljönni, az idegenrendészetnél van fogva.” (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
21. számú bírósági irat); – az elsőfokú bíróság a
22. január
23. napjára kitűzött tárgyaláson az előző napi bejelentéséről rögzített hivatalos feljegyzés ismertetését elmulasztotta és megállapította, hogy a terhelt „nem jelent meg”. A védő azon bejelentését követően, hogy a terhelttel hónapok óta nem tudnak kommunikálni, a tárgyalást elhalasztotta, új határnapul
24. március
25. napjának 8 óra 30 percét tűzte ki azzal, hogy a terhelttel szemben elfogatóparancsot bocsát ki (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
26. számú tárgyalási jegyzőkönyv); – a Győri Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának
27. február
28. napján kelt jelentése szerint a terhelt az ismert belföldi lakcímén nem tartózkodott, édesanyja elmondása alapján 2019 novemberében kiment külföldre dolgozni, azóta nem járt otthon (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
29. számú bírósági irat); – az elsőfokú bíróság
30. február
31. napján a terhelt részére védő kirendeléséről, és hirdetményi úton történő kézbesítésről, valamint a védő és az ügyészség részére történő megküldéséről rendelkezett (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
32. számú bírósági irat); – az elfogatóparancs kibocsátására
33. február
34. napján arra hivatkozva került sor, hogy a terhelt „jelenléte a bírósági eljárásban kötelező, idézése azonban nem volt lehetséges, mert a büntetőeljárás során ismeretlen helyre távozott” (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/53-I. számú bírósági irat); – az elsőfokú bíróság által
35. február
36. napján 9 óra 15 perckor rögzített hivatalos feljegyzés szerint „a terhelt telefonon jelezte, hogy már Magyarországon tartózkodik. A január 28-i távolmaradásáról igazolást adott postára február 17-én. Telefonos elérhetősége. Tájékoztattam a következő tárgyalás időpontjáról. Jelezte, hogy ügyfélfogadási időben bejön a bíróságra.” (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
37. számú bírósági irat); – a terhelt
38. február
39. napján kelt, az elsőfokú bírósághoz
40. február
41. napján postai úton érkezett beadványában tájékoztatta a bíróságot, hogy a tárgyalásokon azért nem jelent meg, mert
42. november
43. napjától
44. február
45. napjáig külföldön volt fogvatartásban, és többszöri próbálkozása ellenére „csak közvetlen a tárgyalás előtt sikerült egy hölggyel értekezni. Tisztelettel kérem Önt, hogy a következő tárgyalásra írásba lakcímemre, vagy a számon, illetve a mobilszámon jelezni szíveskedjen.” A terhelt a beadványában írtakat alátámasztó német nyelvű dokumentumokat csatolta (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
46. számú bírósági irat); – az ügyészség a bírósághoz
47. február
48. napján érkezett átiratában indítványozta, hogy a bíróság a terhelttel szemben a tárgyalást távollétében tartsa meg (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
49. számú bírósági irat); Kúria 3.Bfv.653/2022/9 5 – az elsőfokú bíróság
50. május
51. napján kelt intézkedésével az ügyben
52. június
53. napján 8 óra 30 percre tárgyalást tűzött, amelyre a terheltet változatlanul hirdetményi úton rendelte idézni (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
54. számú bírósági irat); – az elsőfokú bíróság a
55. június
56. napján tartott tárgyaláson megállapította, hogy „a vádlott nem jelent meg, hirdetményi idézése szabályszerűen megtörtént, távollétében folyik az eljárás.” A bíróság a bizonyítási eljárást befejezte és az ügyben ítéletet hozott, amellyel szemben a védő – felmentés érdekében – fellebbezést jelentett be. (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
57. számú tárgyalási jegyzőkönyv); – a
58. július
59. napján kelt bírói utasítás alapján a bíróság az ítéletet a terheltnek hirdetményi úton kézbesítette (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.266/2019/
60. számú bírósági irat); – a másodfokú bíróság
61. január
62. napján a terhelt részére megküldte az elsőfokú bíróság ítéletét azzal, hogy a védő fellebbezése folytán az eljárás a Fővárosi Törvényszék előtt van folyamatban. Felhívta a terheltet, hogy vegye fel a kapcsolatot a bírósággal a megadott címen, e-mailen vagy telefonszámon, egyúttal tájékoztatta, hogy vele szemben elfogatóparancs került kibocsátásra (Fővárosi Törvényszék 24.Bf.11.277/2020/
63. számú bírósági irat); – a másodfokú bíróság
64. április
65. napján az ügyben
66. június
67. napjának 8 óra 30 percére nyilvános ülést tűzött ki, amelyre a terheltet hirdetményi úton – az idézés bíróság által ismert címére történő egyidejű kézbesítésével – idézte (Fővárosi Törvényszék 24.Bf.11.277/2020/
68. számú bírósági irat); – a nyilvános ülésen a másodfokú bíróság megállapította, hogy a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg, a védő bejelentette, hogy a terhelt Szlovákiában tartózkodik, közelebbi holléte számára sem ismert. A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen meghozta és kihirdette ítéletét. (Fővárosi Törvényszék 24.Bf.11.277/2020/
69. számú tárgyalási jegyzőkönyv). [14] Az iratok tartalmára figyelemmel Kúria megkereste az Európai Igazságügyi Hálózatot a terhelt – a bírósági eljárás időtartama alatti esetleges – külföldi fogvatartásával kapcsolatos adatok közlése érdekében. [15] Az Európai Igazságügyi Hálózat osztrák kapcsolattartójának hivatalos tájékoztatása szerint a terhelt
70. november
71. napjától
72. február
73. napjáig a GrazJakomini JVA Büntetés-végrehajtási Intézetben volt fogvatartva, egy – az általa csatolt – osztrák ítéletben kiszabott büntetését töltötte (Kúria Bfv. III. 653/2022/7.,
74. számú irat). [16] Mindezekből kitűnően a terhelt tehát a jelzett időszakban külföldön volt fogvatartásban. Távolléte okáról
75. január
76. napján szóban, majd a
77. február
78. napján kelt írásbeli beadványában maga a terhelt tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, utóbbi esetben valamennyi elérhetőségét a bíróság rendelkezésére bocsátotta. [17] Az eljárt bíróság a terhelt által közölt adatokat figyelmen kívül hagyta, azok ellenőrzését mind a
79. január 28-i tárgyalást megelőzően, mind később elmulasztotta, az általa előzőleg kibocsátott elfogatóparancs alapján változatlanul úgy tekintette, mintha a terhelt továbbra is ismeretlen helyen tartózkodna. [18] A terhelt az előkészítő ülésen egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a tárgyaláson szeretne jelen lenni. A jelenlét jogáról ezt követően sem mondott le, az eljárt elsőfokú bíróság továbbra is hirdetményi úton idézte, a terhelttel az általa bejelentett adatok ellenére sem írásban, sem rövid úton nem kísérelte meg a kapcsolatot felvenni, a tartózkodási helyének ellenőrzésére semmilyen intézkedést nem tett. Az ügydöntő határozat is hirdetményi úton került vele szemben közlésre. Kúria 3.Bfv.653/2022/9 6 [19] Az elsőfokú bíróság az eljárását a Be. CI. Fejezetében szabályozott, a távollévő terhelttel szembeni eljárás rendelkezései alapján folytatta le, és hozta meg az ítéletét. [20] A Be.
80. §

(3)bekezdése értelmében a bírósági eljárás során távollévő terhelttel szemben eljárásnak akkor van helye, ha a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált; a terhelt felkutatására tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre és azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja. [21] A fentiek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság eljárása idején,

1. november
2. és
3. február
4. napja közötti időben a terhelt nem ismeretlen, hanem ismert helyen, Ausztriában volt fogvatartásban. Ilyen körülmények között a Be. CI. Fejezete szerinti távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatásának nincs helye, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn. [22] A Kúria korábbi határozatában már kifejtette, hogy a távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatására kizárólag a Be. CI. Fejezetében írt feltételek megléte esetén van törvényes lehetőség. Ennek hiányában a terhelt hirdetményi idézése alapján az elsőfokú tárgyalás megtartása törvénysértő (Kúrai Bfv.I.1520/2021/8.). [23] A Kúria a teljesség érdekében utal arra, hogy a Be.
5. §

(1)bekezdése értelmében a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. [24] A Be. 430. §

(7)bekezdése szerint, ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a vádlott távollétében is meg kell tartani. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben befejezheti. [25] Az iratok alapján azonban megállapítható, hogy a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról az eljárás során nem mondott le, kifejezetten ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, ebből következően a tárgyalás a Be. 430. §

(7)bekezdésében írt okból sem volt távollétében megtartható. [26] A távollétes eljárás szabályai szerint, de annak törvényi előfeltételei hiányában a terhelt távollétében megtartott tárgyalást úgy kell tekinteni, hogy azt olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amelyet a másodfokú bíróság nem észlelt. [27] Ekként a Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában írt okból, a Be. 663. §

(2)bekezdése szerint az első- és másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte, és azt eljárt bíróságot új eljárásra utasította. [28] A Be. 663. §

(3)bekezdése értelmében a megismételt eljárást a Be. rendelkezéseinek maradéktalan betartásával kell lefolytatni. [29] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott, a terheltet terhelő, bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a visszatérítéséről – a Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel – Be. a 857. §

(1)bekezdés c) pontjára tekintettel rendelkezett IV. [30] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 3.Bfv.653/2022/9 7 Budapest,

1. február
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A Kúria Bfv.III.653/2022/
3. számú végzése
4. február
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. február
7. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző