A határozat elvi tartalma: A tartózkodási engedély meghosszabbítása kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta. A szabályozás által támasztott fogalmi követelmény a törvényben egyébként meghatározott feltételek teljesítését – fogalmi értelemben – megelőzi. ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.869/2020/
- szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes (szálláshely címe: cím
- IV.A) A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 2 (cím
- 1/111.) Az alperes: alperes (cím1.) Az alperes képviselője: dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Veszprémi Törvényszék 9.K.700.719/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 3 A Kúria a Veszprémi Törvényszék 9.K.700.719/2020/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes nigériai állampolgár, tanulmányi céllal tartózkodik Magyarországon, a Pannon Egyetemen tanulmányait a 2018/2019-es tanév őszi félévében megkezdte. Az első két félévben összesen 6 kreditet szerzett, a gazdálkodási és menedzsment alapképzésben. A felperes ekkor tartózkodási engedély kapott, amit tanulmányi célból
- július 1-jén meghosszabbítottak, annak érvényességi ideje
- február 9-e volt. Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 4 [2] A felperes
- december 12-én tartózkodási engedély hosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő. A kérelemben megjelölte, hogy a tartózkodási engedélyének száma 000646194, érvényessége 2020.02.
- Tartózkodási célja: tanulmányi. Csatolta a tartózkodási célt igazoló okiratokat: Pannon Egyetem igazolását 2021.01.31-ig azzal, hogy a benyújtáskor passzív féléven van. A szálláshelyeként megjelölt címen bérlő. Magyarországi megélhetési forrásaként banki megtakarítást jelölt meg. A felperes a hallgatói jogviszony-igazolás tanúsága szerint – a jogviszonya 2018.09.11-én jött létre – a Pannon Egyetem Gazdálkodási és Menedzsment Alapképzési Program passzív státuszú hallgatója volt a 2019/2020-as tanév őszi félévében. A felperesnek a hallgatói státusza 2019/2020-as tanév tavaszi félévében aktív volt, 18 kreditnek megfelelő tantárgyat vett fel. [3] Az alperes Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a
- január 7-én kelt 106-6-178-3/2020-T. számú határozatban a felperes tanulmányi célú tartózkodási engedély hosszabbítása iránti kérelmét elutasította és ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Nigéria területére kiutasította. Kötelezte, hogy Magyarország területét a határozat véglegessé válásától számított legfeljebb harminc napon belül bármely határátkelőhelyen hagyja el. [4] Az elsőfokú hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harm. tv.)
- §
(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással a beutazási és tartózkodási célt igazoltnak nem fogadta el. A felperes magyarországi szálláshelyét biztosítottnak tekinti a Harm. tv. 13. §
(1)bekezdés e) pontja alapján. A felperes megélhetését biztosító anyagi fedezet meglétét az elsőfokú hatóság a Harm. tv. 13. §
(1)bekezdés f) pontjára utalással nem fogadta el biztosítottnak. A hatóság a Harm. tv. 13. §
(1)bekezdés g) pontjában foglalt feltétel fennállását, a kérelmező egészségügyi ellátásának biztosítottságát igazoltnak fogadta el. [5] Az elsőfokú hatóság a nyilvántartásai alapján azt tudta megállapítani, hogy a felperes 2019.04.21–2019.05.28., 2019.07.26–2019.08.06. és 2019.08.29–2019.11.29. időtartamban nem tartózkodott Magyarországon. A Harm. tv. 16. §
(3)és
(4)bekezdése alapján, figyelemmel a 18. §
(1)bekezdés a) pontja és a 13. §
(1)bekezdés a), c)-i) pontjaiban foglaltakra, a felperes tartózkodási engedély hosszabbítása iránti kérelmét a Harm. tv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasították, tekintettel arra, hogy magyarországi megélhetését és a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezet meglétét nem fogadta el igazoltnak; Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 5 továbbá, hogy a rögzített időpontokban nem tartózkodott Magyarországon, tartózkodása 180 napon belül nem haladta meg a 90 napot. [6] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- április 3-án kelt 106-T3874/6/
- számú határozatában a fellebbezést elutasította, az elsőfokú hatóság határozatát az indokolási rész kiegészítésével, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás visszavonásával egyidejűleg helybenhagyta, ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Nigéria területére kiutasította. [7] Az alperes mérlegelési jogkörben eljárva a felperes magyarországi megélhetését nem fogadta el igazoltnak. Ami a felperesnek a Magyarországon kívüli tartózkodásait illeti, az alperes értékelte, hogy a felperes a fellebbezésében úgy nyilatkozott, azért utazott Kairóba, mert a nagybátyja megbetegedett és a családi üzleti vállalkozásra kellett addig felügyelni, mivel a nagybátyja Nigériába visszautazott. Az alperes ugyanakkor megállapította, hogy a felperes a 2015.03.
- napján kiállított A05844292 számú útlevele birtokában nem tartózkodott bármely 180 napon belül 90 napot meghaladóan Magyarországon. A kereseti kérelem és az alperes védirata [8] Az alperes döntése ellen a felperes nyújtott be keresetet, kérte az alperesi határozat elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. A felperes állította, hogy az alperes a Harm. tv. 87/M. §
(1)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdése alapján az indokolási kötelezettségének nem tett eleget, a mérlegelési jogkörében meghozott határozatában a mérlegelési jogkör gyakorlását alátámasztó tényeket és szempontokat kellő részletességgel nem támasztotta alá. [9] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, határozatában foglaltakat fenntartotta. Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 6 Az elsőfokú bíróság ítélete [10] A Veszprémi Törvényszék 9.K.700.719/2020/
- számú,
- július 14-én kelt ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott. [11] A törvényszék megállapította, hogy a felperes a bármely száznyolcvan napon belüli kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásának tényét nem vitatta, hanem csupán méltányosságból kért eltekinteni a
- §
(4)bekezdésében foglalt feltétel alkalmazásától, amit a Harm. tv. 35.§
(2)-
(3)bekezdéseiből vezetett le. A Harm. tv. 16. §
(4)bekezdése azonban eltérést nem enged. Ugyan a felperes előadott egy kimentési okot és kérte méltányosság gyakorlását a keresetlevelében, erre a perben nem volt lehetőség, mivel a jogszabály erre nem ad lehetőséget. Ezért az eljárt hatóságoknak a felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét még akkor is el kellett volna utasítaniuk, ha egyébként a 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyéb feltételek maradéktalanul fennálltak volna. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megsemmisítését, valamint, hogy a Kúria a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozzon, és kereseti kérelmének adjon helyt. [13] A felperes szerint a Harm. tv. 16. §
(4)bekezdésében rögzített feltétel nem szerepel a 18. §
(1)bekezdésében rögzített, a kérelem kötelező elutasítását eredményező indokai között, ezért e körben kivételes esetben lehet helye a jogszabálytól való eltérésnek és így a méltánylást érdemlő körülmény alapján való döntéshozatalnak. Eszerint még a Harm. tv. 18. § Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 7 (l) bekezdésében foglaltak fennállása sem eredményez minden esetben elutasítást, tekintettel arra, hogy a 13. §
(2)bekezdése is lehetőséget ad kivételes indok esetén a kérelem engedélyezésére. [14] Szintén kimentést nyújt a 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás vonatkozásában a Harm. tv. 35. §
(1)és
(2)bekezdése. A felülvizsgálati kérelem szerint ebből az következik, hogy van az ilyen ügyekben mérlegelési lehetőség. [15] A felperes előadja továbbá a kimentés körében, hogy nagybátyja betegsége miatt kellett elhagynia Magyarországot kisebb kihagyásokkal, nagyjából összesen 4 hónapra. Megélhetése egyébként Magyarországon biztosított. [16] Mindezek miatt a felülvizsgálati kérelem alapján az ítélet sérti továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §
(2)bekezdés a) pontját, a 62. §-át, a Harm. tv. 87/M. §
(1)bekezdését, illetve a Kp. 85. §
(5)bekezdését is, mivel a közigazgatási szerv és a bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, mivel határozatában a mérlegelési jogkör gyakorlását alátámasztó tényeket és szempontokat kellő részletezettséggel nem támasztotta alá. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 8 [19] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. [20] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy tartózkodási engedély meghosszabbítása körében a mérlegelés lehetősége kizárható-e. [21] A Harm. tv. 16. §
(3)bekezdése szerint a tartózkodási engedély – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – két évvel meghosszabbítható. [22] A Harm. tv. 16. §
(4)bekezdése kimondja, a tartózkodási engedély
(3)bekezdés szerinti meghosszabbítása a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta. [23] A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás szabályait a Harm. tv. III. fejezete tartalmazza, ebben a körben a 13. §
(1)bekezdése sorolja fel azokat a feltételeket, aminek a kérelmező szükséges, hogy megfeleljen. [24] A felperes a
- július 1-jétől
- február 9-éig érvényes tartózkodási engedélyének időszaka alatt 2019.07.26–2019.08.06 és 2019.08.29–2019.11.29 időtartamban nem tartózkodott Magyarországon. Ezen túlmenően a felperes nem tartózkodott Magyarország területén 2019.04.21–2019.05.
- időszakban sem. A felperes kérelmének benyújtási időpontja
- december
- Az előtte eltelt száznyolcvan nap esetében is Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 9 megállapítható volt, hogy a felperes száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladóan nem tartózkodott Magyarország területén. A felperes Magyarországon történő tartózkodása ekként nem haladta meg a kilencven napot, így a Harm. tv. 16.§
(4)bekezdésében foglalt feltételt nem teljesítette. [25] A felperes szerint, amennyiben a Harm. tv. 16. §
(4)bekezdése teljesülésének elvárása kizárólagos volna, úgy az a 13. §
(1)bekezdésében – amire a 18. §
(1)bekezdés a) pontja visszautalna – vagy pedig a 18. §
(1)bekezdés valamely pontjában, a kötelezően elutasítást eredményező körülmények felsorolása között szerepelne. Ennek hiányában azonban a Harm. tv. 16. §
(4)bekezdésében foglalt, 90 napot meg nem haladó tartózkodás esetén is, kivételes esetben lehet helye kimentésnek, aminek következménye nem vezet automatikusan elutasításhoz. A Harm. tv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja alapján ugyanis a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, vagy a kiadott tartózkodási engedély vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 13. §
(1)bekezdés a), valamint c–i ) pontban foglalt valamennyi feltételnek. [26] A Kúria nem osztja ezt a jogértelmezést. A Harm. tv. szerkezeti logikájában 18. §
(1)bekezdése megtagadási feltételeket sorol föl. A
- § azonban definitív elemeket tartalmaz. Eszerint a
- §
(4)bekezdése megvalósulása mellett kell teljesülnie a 18. §
(1)bekezdésében szereplő körülmények kizártságának. Márpedig a 16. §
(4)bekezdése teljesülésének elvárása feltétlen, azaz „kizárólag akkor engedélyezhető”, tekintet nélkül minden másra, ha ez a kritérium teljesült. [27] A felperes a Harm. tv. 35. §
(2)és
(3)bekezdéseivel analógiát is próbált alkalmazni, és ennek alapján vezette le a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem vonatkozásában azt, hogy méltányosság alkalmazását kéri. A kérdéses szabályhely azonban a letelepedési engedélyre vonatkozik. A tartózkodási engedély és e között jogszabályi felhatalmazás nélkül párhuzamot jogszerűen nem lehet vonni. Így a törvény letelepedési fejezetben foglalt 35. §
(2)és
(3)bekezdése nem alkalmazható a tartózkodási engedély meghosszabbítása körében. [28] Az alperesnek és a bíróságnak a fentiekre tekintettel nem volt módja a 16. §
(4)bekezdése vonatkozásában mérlegelni, emiatt az Ákr. 2. §
(2)bekezdés a) pontját, a 62. §-át, a Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 10 Harm. tv. 87/M. §
(1)bekezdését, illetve a Kp. 85. §
(5)bekezdését jogsértés nem érinti, azaz a határozatok ilyen irányú indokolásának hiánya nem kifogásolható. [29] Mindebből egyúttal az is következik, hogy a felperes a
- §-ban foglalt feltételek (szálláshely, megélhetés, egészségügyi ellátás fedezete stb.) esetleges teljesítése mellett sem felel meg a Harm. tv által a tartózkodási engedély meghosszabbítását meghatározó definitív tartalom egyik elemének, ezért a feltételek megvalósulásának egyenkénti vizsgálata jelen eljárásban nem lehet célravezető. [30] Összefoglalva, jelen ügy tárgyát illetően a mérlegelés lehetőségét a törvény zárja ki, és ezt a korlátot a jogalkalmazásra nézve nem oldja fel, ha a szabályozás más pontokon teret enged diszpozitív megoldásoknak. [31] Mivel az elsőfokú bíróság határozata ilyen módon, a felperes által fölhozott érvek alapján jogszabályt nem sértett, a Kúria a Kp.
- §
(2)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [32] A tartózkodási engedély meghosszabbítása kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta. A szabályozás által támasztott fogalmi követelmény a törvényben egyébként meghatározott feltételek teljesítését – fogalmi értelemben – megelőzi. Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 11 Záró rész [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet 36. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [34] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült föl, ezért arról rendelkezni nem kellett. [35] A feljegyzett illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontján és 50. §
(1)bekezdésén, továbbá annak viselése a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. [36] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Kúria IV.Kfv.37.869/2020/7 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 12