Kfv.35051/2024/3 – Kúria

(2)szerinti közfeladatot ellátó intézményt fenntartó bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye kiegészítő támogatásra jogosult, ugyanakkor az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 9/G §

(1)és

(7)bekezdése alapján a felperes nem Kúria I.Kfv.35.051/2024/3 3 bevett egyház, mert nem szerepel az Ehtv. mellékletében felsorolt egyházak között. Döntésében utalt a bírói gyakorlatra, illetve a 6/

1. (III.06) számú AB határozatban írtakra is. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében kérte a határozat megváltoztatását, arra hivatkozva, hogy az alperes megsértette az Alkotmánybíróságról szóló
2. évi CLI. törvény
3. §

(1)bekezdését, jogsértően mellőzte az AB határozat figyelembevételét, a felperes jogosult a Kvtv. 43. §

(2)bekezdés alapján a támogatásra. [4] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság döntése [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, jogerős ítéletét pedig a Kp. 84. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §-a alapján rövidített indokolással foglalta írásba, figyelemmel arra, hogy ahhoz az ítélet kihirdetését követően valamennyi fél hozzájárult. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak befogadását a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján kérte. Hivatkozott a Kúriának a felperes státuszával összefüggő peres eljárásokban hozott döntéseire, melyekben a felperes részére történt Szja 1 % felajánlásáról szóló adózói nyilatkozat érvényessége körében megállapította, hogy a jogalkalmazó szervek nem hagyhatják figyelmen kívül a 6/2013. (VIII.01) AB határozat rendelkezéseit, ugyanis az Alkotmánybíróság döntése az Abtv. 39. §

(1)bekezdése alapján mindenkire nézve kötelező. A Kúria döntése és annak jogi indokai [7] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak Kúria I.Kfv.35.051/2024/3 [8] be, ha 4 A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltért. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kúria a befogadási kérelem vizsgálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által

1. december
2. napján tartott tárgyaláson a felek egyezően nyilatkoztak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy az írásba foglalt ítélet rövidített indokolást tartalmazzon. Erre figyelemmel a jogerős ítélet indokolásának a Pp.
3. §

(2)bekezdése értelmében a Pp. 346. §

(4)-

(5)bekezdéseiben foglalt tartalmi elemek közül kizárólag a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat, és a rövidített indokolás törvényi feltételére történő utalást kell tartalmaznia. A rövidített indokolással történő írásba foglaláshoz való hozzájárulással a felek lényegében lemondtak arról a jogukról, hogy a bíróság ítélete indokolásában számot adjon az általa megállapított tényálláshoz vezető bizonyítási eljárásól, a bizonyítékok értékeléséről, valamint a rendelkező részben foglalt döntéshez vezető jogi indokolásról. [11] A Kúria rámutat arra, hogy az ítélet rövidített indokolással történő írásba foglaláshoz való hozzájárulás, szükségképpen kihat a jogorvoslat terjedelmére is. A Kúria által lefolytatott felülvizsgálati eljárás tárgya a bíróság jogerős ítélete, ezért a félnek felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatban foglalt jogi érveléssel kell ütköztetni saját érveit. A felülvizsgálati eljárás elengedhetetlen eleme, hogy a jogerős ítéletet a Kúria a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által felhozott érvek alapján képes legyen megvizsgálni és az abban foglalt állításokat az ítélettel összevetni. A rövidített indokolás jogintézmények lényege Kúria I.Kfv.35.051/2024/3 5 ugyanakkor az, hogy a jogerős ítélet jogi indokolása nem tartalmazza a bíróságnak a jogszabályok értelmezésére, valamint a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogi érvelését. Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél hozzájárult az ítélet rövidített indokolással történő írásba foglalásához, utóbb a perorvoslati kérelmét nem alapozhatja kizárólag olyan hivatkozásokra, amely az elsőfokú bíróság ítéletének rövidített indokolásának sajátosságaiból eredően nem vizsgálhatók. (Kfv.V.35.479/2022/2., Kfv.V.35.065/2023/2.) A Kúria Kfv.I.35.253/2023/6. számú ítéletének [26] pontjában is kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság rövidített indokolást tartalmazó ítélete esetén jogi indokolás hiányában a Kúria felülvizsgálati eljárásban nem tudja megvizsgálni az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi jogszerűségét. [12] A felperes felülvizsgálati kérelmét kizárólag olyan hivatkozásokra alapozza, amely az elsőfokú bíróság ítélete rövidített indokolásának sajátosságaiból eredően nem vizsgálható. A felülvizsgálati eljárás elengedhetetlen eleme az, hogy a jogerős ítéletet a Kúria a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által felhozott érvek alapján képes legyen megvizsgálni, miután a rövidített indokolás folytán ez a lehetőség nem áll fenn, így a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kúria nem látott lehetőséget. [13] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont ab),
2. ac)alpontok és
3. b)pont szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak, ezért annak befogadását a Kp. 118. §

(1),

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. A döntés elvi tartalma [14] Figyelemmel arra, hogy a felperes hozzájárult az ítélet rövidített indokolással történő írásba foglalásához, utóbb perorvoslati kérelmét nem alapozhatja kizárólag olyan hivatkozásokra, amely az elsőfokú bíróság ítéletének rövidített indokolásának sajátosságaiból eredően nem vizsgálható. Záró rész [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdés szerint tanácsban, tárgyaláson kívül határozott. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1190. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [17] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)és

(2)bekezdései és a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Kúria I.Kfv.35.051/2024/3 6 Budapest,
2. március
3. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró