A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban kizárt a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül, azok újbóli mérlegelésének igényével a jogerős és irányadó tényállást támadni. A törvénysértő minősítés önmagában nem felülvizsgálati ok, csak abban az esetben, ha ahhoz törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.572/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Horváth Péter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: testi sértés bűntettének kísérlete Terhelt(ek): terhelt Első fok: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, 4.B.452/2020/109., ítélet, tárgyalás,
- január
- Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 29.Bf.6903/2022/9., ítélet, tanácsülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti II. és Kúria 3.Bfv.572/2024/8-I. 2 III. Kerületi Bíróság 4.B.452/2020/
- számú és a Fővárosi Törvényszék 29.Bf.6903/2022/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
- január
- napján meghozott 4.B.452/2020/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. Ezért 7 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 1.B.713/2017/
- számú ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap börtön szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- január
- napján jogerős 29.Bf.6903/2022/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az őrizetben töltött idő utolsó napjának, a beszámítással érintett bűnügyi felügyelet kezdő napjának dátumát pontosította, valamint helyesbítette a bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét – a terhelt személyi azonosító okmányának megjelölése mellett – helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított, és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás lényege a következő: A terhelt
- augusztus 24-én, az esti órákban az örökbefogadó szüleivel akkor közös lakóhelyén – szóváltást követően – célzottan egy piros műanyag lavórt dobott az azóta elhunyt sértettnek. A lavór a néhai sértett arcába repült, ott az orrát eltalálta, aminek következtében a bal orrcsont felett befelé lebenyezett, kb. 2,5 cm átmérőjű repesztett sebzését szenvedte el. A sérülés gyógytartama nyolc napon belüli, azonban a nyolc napon túl gyógyuló sérülés kialakulásának reális veszélye is fennállt, annak elmaradása a véletlennek tudható be. II. Kúria 3.Bfv.572/2024/8-I. 3 [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára és
- b)pont
- ba)alpontjára alapítottan. [5] Felülvizsgálati indítványában a tényállás hiányosságában megnyilvánuló anyagi jogszabálysértés mibenlétét általánosságban fejtegetve mutatott rá a bírói gyakorlat egységességének általa vélt hiányára. [6] Álláspontja szerint ítéleti bizonyossággal nem lehetett volna megállapítani a bűnösségét. Nem vitatta, hogy a lavórt a sértett irányába dobta, azonban azt igen, hogy az okozta a sértett sérülését. Rámutatott, hogy az igazságügyi orvosszakértő szerint a néhai sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el, így az elkövetett bűncselekmény minősítése törvénysértő. [7] Mindezek alapján elsődlegesen a felmentésére, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabására tett indítványt. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.608/2024/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [9] A terhelt állítása, hogy nem okozott sérülést, illetve annak elfogadása mellett, hogy okozott, de az nem lehet a nyolc napon túl gyógyuló orrcsonttörés, az irányadó tényállás tényeitől eltérő, abban nem szereplő hivatkozás, amely felülvizsgálatot nem alapoz meg, így az indítvány e részében törvényben kizárt. [10] Az irányadó tényállás szerint a terhelt célzott dobásával, a cselekvőségével összefüggésben a sértettnek a bal orrcsont feletti részen nyolc napon belül gyógyuló sérülése keletkezett, a súlyosabb sérülés a véletlennek köszönhetően maradt el, ezért az ezt támadó felülvizsgálati okra történő hivatkozás nem alapos. [11] A fentiek okán – törvényi előfeltétel hiányában – önmagában a kiszabott büntetés törvényessége felülvizsgálat tárgyát nem képezheti [12] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. [13] A terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [15] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A Be. 650. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [17] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi Kúria 3.Bfv.572/2024/8-I. 4 jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [18] A Be.
- § a) pontja szerint a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt. [19] A terhelt vitatta a bűncselekmény elkövetését, azonban ezt valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül, azok újbóli mérlegelésének igényével tette, következésképpen a jogerős és irányadó tényállást támadta, amely azonban a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [20] Ugyanakkor másodlagosan a felülvizsgálati indítványa a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét sérelmezi, amivel összefüggésben a Kúria az alábbiakra mutat rá. [21] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A
- b)pont első fordulata szerinti felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban rögzített magatartása a Btk. Különös Részének nem a bíróság jogerős ítéletében megjelölt, hanem más rendelkezését meríti ki, és ennek következtében a kiszabott büntetés – a helyes minősítés alapulvételével – törvénysértő. [22] A törvénysértő minősítés ekként nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem csak abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik, így a bűncselekmény – helyes – minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével kiszabott, avagy az irányadó büntetési tételkereten belüli ugyan, de az anyagi jogszabálysértés kiküszöbölése mellett tartamában eltúlzottan súlyos, vagy eltúlzottan enyhe. [23] Tekintettel arra, hogy a vitatott testi sértés eredmény-bűncselekmény, az okozatosság megléte kulcsfontosságú az elkövetési magatartás és az eredmény között. Ez azt jelenti, hogy az elkövetési magatartás indítja el azt az oksági folyamatot, amely végül az eredmény bekövetkezéséhez vezet. A terhelt a másodlagos indítványában a cselekménnyel okozott sérülésen túli súlyos testi sértés kísérletének megállapítását kifogásolta. [24] A terhelt álláspontja szerint ugyanis a terhére rótt cselekmény a Btk. 164. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(3)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérlete helyett legfeljebb az
(1)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétségének minősülhet. [25] Ehhez képest az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által megalapozottnak tartott tényállás lényege szerint a terhelt a nevelőapjával, a néhai sértettel kialakult szóváltást követően egy műanyag lavórt dobott célzottan a sértett arcába, ami az orrát eltalálta. Ennek következtében a bal orrcsont felett kb. 2,5 cm átmérőjű repesztett sebzését szenvedte el, aminek gyógytartama nyolc napon belüli, azonban a nyolc napon túl gyógyuló sérülés kialakulásának reális veszélye fennállt, annak elmaradása a véletlenen múlott. (Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy az elkövető szándéka eshetőleges.) [26] Ekként az irányadó tényállás alapján nem sértett törvényt a bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [27] Jelen ügyben a terhelttel szemben a törvényi keretek között kiszabott 7 hónap szabadságvesztés nyilvánvalóan nem törvénysértő. [28] Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)Kúria 3.Bfv.572/2024/8-I. 5 bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [29] A döntés elvi tartalma A testi sértés során a bántalmazás módja, eszköze, a támadott testtájék és az alkalmazott erő nagysága alapján lehet következtetni a súlyosabb eredmény bekövetkezésének lehetőségére, az elkövető szándékára. IV. [30] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [31] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- március
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr Horváth Péter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ