Bfv.1375/2020/9 – Kúria

(1)bekezdés c) pontja alapján vizsgálni kell azt is, hogy a védő által az eljárás során korábban képviselt személy (olyan gyanúsított, akivel szemben a nyomozást megszüntették) tanúsított-e a jelenlegi védencével ellentétes magatartást. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.375/2020/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): III. rendű Első fok: Pécsi Járásbíróság, 11.B.664/2018/34., ítélet, tárgyalás,
4. március
5. Másodfok: Pécsi Törvényszék, 2.Bf.119/2020/7., ítélet, tanácsülés,
6. június
7. Kúria 3.Bfv.1.375/2020/9 2 Az indítvány előterjesztője: a III. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Járásbíróság 11.B.664/2018/
8. számú, illetőleg a Pécsi Törvényszék 2.Bf.119/2020/
9. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pécsi Járásbíróság a
10. március
11. napján meghozott 11.B.664/2018/
12. számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnsegédként mondta ki bűnösnek költségvetési csalás bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért – halmazati büntetésül – 2 év 4 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, valamint arról, hogy a III. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Pécsi Járásbíróság B.958/2013/
2. számú ítéletével kiszabott 6 hónap szabadságvesztés végrehajtását. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
3. június
4. napján jogerős 2.Bf.119/2020/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének bűnjelekkel és a bűnügyi költség viselésével kapcsolatos rendelkezéseit megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kúria 3.Bfv.1.375/2020/9 3 II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
6. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára, és a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára alapítottan – a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] Indokai szerint a bírósági eljárás során az eljárás törvényességére vonatkozó szigorú feltételek nem teljesültek maradéktalanul, és ezzel az eljárási szabályok sérültek. [5] Hivatkozott arra, hogy a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt eljárási szabálysértés valósult meg, hiszen a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [6] A tárgyaláson ugyanis tanúként került kihallgatásra az

1. számú tanú, aki a nyomozás során még gyanúsított volt az ügyben. Gyanúsítottként védelmében ugyanaz a védő járt el, aki a tárgyalás során a II. rendű terhelt védelmét is ellátta. Utalt arra, hogy az
2. számú tanúval szemben azért szüntették meg az eljárást, mert terhelő vallomást tett a többi terheltre. Ekként álláspontja szerint a II. rendű terhelt védelmében kizárt védő járt el. [7] A felülvizsgálati indítvány azt is tartalmazza, hogy hasonló helyzet áll fenn az indítványt előterjesztő védő esetében is, hiszen a tárgyalás során a III. rendű terhelt védelmét látta el, a nyomozás alatt viszont egy másik olyan gyanúsított védője volt, akit a tárgyaláson szintén tanúkét hallgatott ki a bíróság. [8] A felülvizsgálati indítvány hivatkozott arra, hogy a Pécsi Járásbíróság a tényállást olyan bizonyítékra alapozta, amelyet az eljárásban nem lehetett volna felhasználni. Utalt rá, hogy az I. rendű terhelt az előkészítő ülésen beismerte a bűncselekmény elkövetését és lemondott a tárgyaláshoz fűződő jogáról, így vele szemben a bíróság akkor ítéletet hozott, míg a II. rendű és a III. rendű terhelttel szemben az ügyet elkülönítette. Ebben az elkülönített ügyben – indítvány ellenére – az I. számú terheltet a bíróság nem idézte, hanem csupán felolvasta a vallomását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ezen eljárása törvénysértő, amelyet nem orvosolt a másodfokú bíróság sem azzal, hogy az
3. számú terhelt vallomását a bizonyítékok köréből kirekesztette, ugyanis az eljárási szabálysértés kifejezetten hatással volt a tényállás feltárására és a bűnösség megállapítására. [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.33/2021/
4. számú, a Be.
5. §

(2)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [10] Álláspontja szerint a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés csak az adott terhelt és védője viszonyában értelmezhető, így nincs helye hatályon kívül helyezésnek a kizárt védő eljárásával nem érintett terheltek esetében. Ezért a III. rendű terhelt védelmét ellátó védő nem hivatkozhat arra, hogy a II. rendű terhelt védelmében kizárt védő járt el az ügyben. Kúria 3.Bfv.1.375/2020/9 4 [11] Utalt arra, hogy a III. rendű terhelt védelmében eljáró, felülvizsgálati indítványt benyújtó védő is ellátta más gyanúsított védelmét a nyomozás során, azonban ő sem kizárt az ügyben, hiszen sem közte és a III. rendű terhelt, sem pedig a III. rendű terhelt és az utóbb tanúként kihallgatott gyanúsított között nem állapítható meg érdekellentét. [12] Hivatkozott arra, hogy a Be. 650. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. Ezért a felülvizsgálati indítvány tényállás megalapozottságát támadó részében kizárt. Álláspontja szerint az irányadó jogerős ítéleti tényállás alapján helytálló a III. rendű terhelt bűnösségére levont következtetés, a cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés helyes. [13] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a III. rendű terhelt védője kifejtette, hogy az eljárás egészét érinti, ha abban kizárt védő vett részt. Álláspontja szerint nem hagyható jóvá az olyan eljárás, amelyben a többiekre tényállást megalapozó módon terhelő vallomást tevő terhelt védője az eljárás további szakaszában olyan terhelt védelmét látja el, akivel kapcsolatban a korábbi védence terhelő vallomást tett. Kifejtette, hogy a védőt érintő érdekellentétben megnyilvánuló kizárási ok akár az adott időpontban áll fenn, akár korábban állt fenn, a védő kizárását eredményezi. Utalt rá, hogy az

1. számú terhelt tanú vallomásának felolvasásával az elsőfokú bíróság megsértette a bizonyítás törvényességére vonatkozó törvényi rendelkezést, mivel az eljárás résztvevői jogainak lényeges sérelmével szerezte be a bizonyítékot. Ez az eljárási szabálysértés pedig kifejezetten hatással volt a tényállás feltárására és a bűnösség megállapítására. III. [14] A III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős ítélettel szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [16] A Be.
2. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
3. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] A Be.
4. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §

(1)bekezdés

1. d)pontja szerint, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Kúria 3.Bfv.1.375/2020/9 5 [18] A Be. 434. § szerint a tárgyaláson védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. Figyelemmel arra, hogy a III. rendű terhelttel szemben az ügyészség olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény öt évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabását rendeli, a vele szemben folytatott büntetőeljárásban a védő részvétele a Be. 44. §
2. a)pontja alapján kötelező volt. [19] A felülvizsgálati indítványt a III. rendű terhelt védője terjesztette elő, ehhez képest az indítványozó azt sérelmezte, hogy a II. rendű terhelt védelmében kizárt védő járt el. [20] A felülvizsgálatra jogosultak körét a törvény meghatározza. A felülvizsgálati indítvány mindig adott terhelt személye vonatkozásában nyújtható be. Ehhez képest értelemszerűen annak jogosultja az adott terhelt és a védője lehet. Másképpen szólva ez a védő nyilvánvalóan csak a védence vonatkozásában jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására. [21] Előrebocsátja a Kúria, hogy kétségtelen van olyan eljárási indok, amelynek következtében a célzott felülvizsgálati ok az ügy valamennyi terheltje esetében hatályon kívül helyezést eredményez. Ilyen ok például az, ha az adott bíró az ügyben kizárt. Viszont védő kizárása tárgyában a kizárás terjedelme csak akkor vonatkozó másik terheltre is, ha több terhelt válik érintetté az adott védő eljárása folytán. [22] Jelen ügyben a II. rendű terhelt vonatkozásában felvetett, és egyébként más védőt is érintő eljárásjogi indokok, körülmények a felülvizsgálattal érintett III. rendű terhelt tekintetében közömbösek. Másként szólva, valójában az ilyen indítvány a benne célzott más terheltek tekintetében nem jogosulttól származó. [23] A felülvizsgálati indítványt benyújtó védő azonban az indítványában magával szemben is kizárási ok fennállását valószínűsítette. Ezért a Kúria vizsgálta azt is, hogy a védőnek önmagával szemben bejelentett kifogása felveti-e a kizárás kérdését. [24] A Be. 43. §

(2)bekezdése szerint több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, ha a védő egyidejűleg látja el több terhelt védelmét. Kétségtelen, hogy jelen ügyben erről nincs szó. [25] A Be. 43. §

(1)bekezdés f) pontja alapján nem lehet védő, aki az ügyben tanúként részt vett, vagy résztvevő személy segítőjeként vesz vagy vett részt. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati indítványt benyújtó védő sem a nyomozás során, sem a bírósági eljárásban nem tanú segítőjeként, hanem védőként járt el, e kizárási ok fogalmilag nem jöhet szóba. [26] A Be. 43. §

(1)bekezdés c) pontja alapján nem lehet védő, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes. Kúria 3.Bfv.1.375/2020/9 6 [27] E kizárási ok alapján a Kúria megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati indítványt benyújtó védő az eljárás során tanúsított-e a III. rendű terhelt érdekével ellentétes cselekményt. Ilyet a Kúria nem észlelt. [28] A Kúria értelemszerűen arra is kiterjesztette a vizsgálatát, hogy a felülvizsgálati indítványt benyújtó védő által a nyomozás során védőként képviselt, a tárgyaláson tanúként kihallgatott gyanúsított tett-e olyan nyilatkozatot vagy tanúsított-e olyan magatartást, amely a III. rendű terhelt érdekeivel ellentétes. [29] Ennek során megállapította, hogy gyanúsított – akivel szemben a nyomozást megszüntették – sem a nyomozás során gyanúsítottként, sem pedig a tárgyaláson tanúként nem tett olyan kijelentést, nem tanúsított olyan magatartást, amely a III. rendű terhelt érdekeivel ellentétes lett volna. Megjegyzi a Kúria, hogy a tárgyaláson tett vallomására sem a tárgyaláson jelen lévő védő, sem a III. rendű terhelt nem tett észrevételt, illetve kérdést sem intéztek hozzá (Pécsi Járásbíróság 11.B.664/2018/21. számú tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal). [30] Jelen ügyben tehát a felülvizsgálati indítványt előterjesztő, és az ügyben a III. rendű terhelt védelmét ellátó védő nem volt kizárt. [31] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [32] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [33] Ehhez képest az indítvány a Be. 649. §

(1)bekezdés a) pontra utalással valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül a jogerős ítéleti tényállást támadta, amikor bizonyítékok eljárási szabályok megsértésével történő beszerzését állította, és a mérlegelt bizonyítékok elfogadását sérelmezte. Ez azonban a felülvizsgálatban kizárt. [34] Ekként a Kúria a III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. Kúria 3.Bfv.1.375/2020/9 7 [35] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [36] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. június
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ