A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelmet a Kúria visszautasította, mivel a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél – hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére – nem gondoskodott a jogi képviseletéről. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.611/2025/
- A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Figula Ildikó bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1138 Budapest, Váci út 172-176.) Az alperes képviselője: dr. Szász Imola kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- és
- sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 5.K.701.331/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. Kúria I.Kfv.37.611/2025/6 2 A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A végrehajtást kérő1 (a továbbiakban: végrehajtást kérő) kérelmére végrehajtó1 önálló bírósági végrehajtó előtt 355.V.1163/
- végrehajtói ügyszámon indult eljárásban a végrehajtó a
- október
- napján kelt 355.V.1163/2024/
- számú foglalási jegyzőkönyvvel a felperes 1/1 tulajdonában álló, helyrajzi szám1 hrsz-ú, természetben cím2 szám alatti ingatlant lefoglalta és a
- december
- napján kelt 355.V.1163/2024/
- számú iratával megkereste az alperest a végrehajtási jog bejegyzése iránt. [2] Az alperes
- február
- napján meghozott 309890/1/
- számú egyszerűsített határozatával az ingatlan tulajdoni lapjára a végrehajtási jogot III.
- pont alatt bejegyezte 62.896 forint és járulékai erejéig a végrehajtást kérő javára. [3] A felperes keresetében kérte az alperes határozatának a megsemmisítését, perköltséget igényelt. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, valamint perköltségigénnyel élt. A jogerős ítélet [5] A Fővárosi Törvényszék a
- június
- napján meghozott 5.K.701.331/2025/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján, mivel a keresetet alaptalannak ítélte. A felülvizsgálati kérelem és a Kúria hiánypótlása [6] A felperes – személyesen eljárva –
- augusztus
- és
- napján
- és
- sorszámon felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélet ellen, amelyben kérte a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, az általa kifogásolt intézkedések hatályában fenntartását, tekintettel arra, hogy az ügyben érdemi vizsgálat nem történt. [7] A Kúria a
- szeptember
- napján meghozott Kfv/
- sorszámú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy a Kúria előtt a jogi képviselet a Kp.
- §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében kötelező, és erre tekintettel felhívta, hogy a felülvizsgálati eljárásra szóló Kúria I.Kfv.37.611/2025/6 3 meghatalmazással rendelkező ügyvédje vagy pártfogó ügyvédje által készített és ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ának megfelelő meghatalmazást csatolva, jogszabálysértés megjelölése mellett, a Kp.
- §-a szerinti tartalommal terjessze elő. A tájékoztatás kiterjedt arra is, hogy a jogi képviselet nélkül eljáró fél cselekménye hatálytalan. [8] A Kúria emellett a végzésben részletesen tájékoztatta a felperest a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
- §-a szerinti pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségéről, továbbá arról, hogy a félnek a Jst.-ben meghatározott támogatások iránti kérelmet hol és milyen módon lehet előterjeszteni. [9] A felperes a részére postai úton megküldött hiánypótlásra felhívó végzést – kézbesítési kifogás előterjesztése mellett – bontatlanul visszaküldte a Kúriához. Előadta, hogy levelét feltehetően előzetesen felbontották, majd azt cellux ragasztóval ismételten lezárták. Ezen tényről a postán jegyzőkönyv is felvételre került. Álláspontja szerint felelősséggel ilyen küldeményre nem lehet nyilatkozatot tenni. [10] A Kúria a Kfv/
- sorszám végzéssel a kézbesítési kifogásra figyelemmel adott tájékoztatásával ismételten megküldte postai úton a felperes részére a Kfv/
- sorszámú végzést, amelyet a felperes
- október
- napján átvett, azonban a hiánypótlási felhívásnak a mai napig nem tett eleget. Személyesen eljárva,
- október
- napján közvetlenül a Kúriához előterjesztett beadványában (Kfv/5.) „válasziratot” nyújtott be, amelyben kifogásolta, hogy a Kúria tájékoztatása csak részleges, érdemi tájékoztatást az ügy menetével kapcsolatban nem nyújtott, nem adott tájékoztatást arról, hogy milyen igazolási kérelmet nyújtson be akár a határidő meghosszabbítása miatt is, az ellentmondásokat továbbra sem oldotta fel. Kérte a benyújtott felülvizsgálati kérelmet „feljelentésnek, közérdekű bejelentésnek, panasznak” tekinteni és azt az eljárásra jogosult szervhez továbbítani, azonban jogi képviselő ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet a mai napig nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására – a következők miatt – nincs törvényes lehetőség. [12] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet jogi képviselővel eljárva kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül benyújtani. A Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Kúria előtti eljárásokban a jogi képviselet kötelező. [13] A Kúria joggyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem jogi képviselő nélküli előterjesztése során bár hiánypótlásnak helye van, annak nem teljesítése a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi (Kúria Kfv.V.37.565/2022/7., Kfv.V.37.575/2022/4. számú határozatok). [14] A Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a hiánytalan felülvizsgálati kérelmet nem, vagy újból hiányosan nyújtja be, és emiatt a felülvizsgálati kérelem nem bírálható el. Kúria I.Kfv.37.611/2025/6 4 [15] A Kúria a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviselő hiányától nem tekinthetett el, a bíróság pártfogó ügyvéd kirendelésére nem rendelkezik hatáskörrel. [16] A felülvizsgálati kérelem személyesen, jogi képviselő nélkül, postai, illetve egyéb (személyes benyújtás) úton történő előterjesztése a Kp. 27. §
(4)bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. 74. §
(1)bekezdés rendelkezésére tekintettel hatálytalan, ezért a Kúria hiánypótlásra hívta fel a felperest, aki a hiánypótlásnak nem tett eleget. [17] A felperes a hiánypótlási felhívásra jogi képviseletéről az előírt határidőben, de az azóta eltelt időben sem gondoskodott, jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, ezért a Kúria a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő mellőzésével benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította. [18] A felperes által a jogerős ítélet ellen a Kp. 121. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett – megnevezése és tartalma szerint is – felülvizsgálati kérelem alapján a Kp. 7. §
(3)bekezdése értelmében a Kúria jár el, s a Kfv/
- számú beadvány nem tartalmaz olyan tényt, adatot, amelyből más eljárásra jogosult szerv beazonosítható lenne. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő nélkül előterjesztett minden nyilatkozat és beadvány a Kp.
- §
(4)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 74. §
(1)bekezdése szerint hatálytalan, ezért a Kúria a felperes részéről előterjesztett beadvánnyal (Kfv/5.) érdemben nem foglalkozhatott. A döntés elvi tartalma [19] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria visszautasította, mivel a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél – hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére – nem gondoskodott a jogi képviseletéről. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, erről rendelkezni szintén nem kellett. [22] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2025. november 18.