A határozat elvi tartalma: Önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg, ha a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.278/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Az I. rendű felperes: I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) Az I. rendű felperes képviselője: Faragó & Wesztergom Ügyvédi Iroda (I. rendű felperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: dr. Wesztergom Judit) A II. rendű felperes: ... Önkormányzata (II. rendű felperes címe) A II. rendű felperes képviselője: Dr. Vörös Viktória kamarai jogtanácsos Az alperes: ... Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Váradi-Tornyos Bálint kamarai jogtanácsos A per tárgya: környezetvédelmi üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a II. rendű felperes (
- és Kfv/
- sorszám alatt) A felülvizsgálattal támadott határozat: Győri Törvényszék 103.K.700.553/2025/
- szám Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.278/2026/5-I 2 [1] A ... Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (a továbbiakban: Igazgatóság) a Főügyészségtől
- február
- napján vízvédelmi kivizsgálási eljárás kezdeményezése tárgyában beadvány, majd
- február
- napján annak kiegészítése érkezett a ... városrészen három mérési ponton vett talajvízmintában N-metil-2-pirrolidon (a továbbiakban: NMP) nevű oldószer megjelenésével kapcsolatban. Az Igazgatóság előtt a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/
- (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.)
- §-a alapján vízvédelmi kivizsgálási eljárás indult. [2] Az érintett ... (..., ...), ... (..., ...), ... (..., ...) hrsz.-ú ingatlanokon 3 ponton történt akkreditált talajvíz mintavételezés alapján a következők rögzíthetők: ... akkreditált vizsgálólaboratórium ... számú mérési jegyzőkönyve és a ... által ... számon elkészített értékelő szakvélemény alapján a mintákban az általános vízkémiai paraméterek, a fém és félfém, a TPH-GC, a BTEX, a PAH, az illékony halogénezett alifás szénhidrogének, az illékony halogénezett aromás szénhidrogének, a fenol, a klórfenol, a piridin, valamint a glikol komponensek mérési eredményei határérték alattiak voltak. A lítium mérési eredményei: 262,00 µg/1, 388,00 µg/1, 614,00 µg/1; az NMP mérési eredményei mérési határérték (10,00 µg/1) alatt, de a kimutatási határérték (2,00 µg/1) felett voltak. [3] Az Igazgatóság felhívására a környezetvédelmi hatóság (kormányhivatal) azt a tájékoztatást adta, hogy az adatbázisában nem szerepelnek olyan ipari üzemek a tárgyi területen, amelyeknek emisszió mérése során lítium került volna kimérésre. Az ... telephelyén található 4 db pontforráson keresztül kerülhet ki NMP a környezeti levegőbe, azonban az üzem által benyújtott emisszió mérési jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a tárgyi oldószerre vonatkozóan az eredmények kimutatási határérték alattiak. Az ... nem szerepelnek további olyan ipari üzemek pontforrásai a tárgyi területen, ahol NMP-t jelentettek volna be. [4] A II. rendű felperes megbízásából az ..., mint akkreditált vizsgálólaboratórium három ideiglenes mintavételi furatot készített ... városrészben; az F-4 jelű furatban nitrát, az F-5 jelű furatban szulfát, arzén (oldott), antimon (oldott), az F-6 jelű furatban alumínium (oldott), antimon (oldott) komponensek tekintetében mértek határérték feletti koncentrációkat. Lítium komponens esetében az F-4 furatban 15,8 μg/l, F-5 furatban 49,4 μg/l, valamint az F-6 furatban 5,0 μg/l értékeket mértek. Az ... által elkészített szakvélemény alapján a nitrát és a szulfát magasabb értéke betudható esetlegesen a környező mezőgazdasági területek hatásának. Az antimon jelenléte visszavezethető vulkanikus eredetű kőzetekre is. Az ... származó kőzetek tartalmazhatnak antimonitot, melyekből kioldódó antimon lokálisan megemelheti a koncentrációját. Az alumínium magasabb koncentrációban való jelenléte utalhat emberi eredetű szennyezésre (ipari szennyezés vagy hulladéklerakás) is, mivel természetben előforduló elem, de ott kisebb mennyiségben. Az arzén nem megfelelőségét antropogén eredetként a peszticidek alkalmazása is okozhatja, ez a környező mezőgazdasági területek mellékhatásaként jelentkezhet. Az NMP nem érte el a kimutatási határt; a lítium értékei eltérnek a természetes koncentrációktól, az ipari parkhoz legközelebb eső furatból származó vízmintában volt a legmagasabb a kimutatott koncentráció, amelyek egyértelmű csökkenést mutatnak az ipari övezettől távolodva. A komponensek vizsgálati értékei nem utalnak egyértelmű, nagydózisú ipari szennyezésre, mert ezek lehetnek természetes eredetű, kőzetek kioldódásából adódó értékek is. [5] Az ... – a járműgyár tervezett bővítése miatt – alapállapot felmérést végzett, melynek során 5 db mintavételi ponton vett felszín alatti vízmintákban vizsgálták a lítium és az NMP komponenseket. Az NMP eredményei kimutatási határérték alattiak (0,005 mg/l), a lítium esetében a mérési eredmények 3,43-10,3 μg/l között voltak. Az alperes a fentiek alapján, a Favr.
- §
- pontjára, a
- §
(6)bekezdésére, és arra hivatkozással, hogy jogszabályban, Kúria III.Kfv.37.278/2026/5-I 3 illetve hatósági határozatban a lítium és az NMP komponensekre (B) szennyezettségi határérték nincs rögzítve, megállapította, hogy ismert tevékenység hiányában a felszín alatti vízre gyakorolt hatás ellenőrzése céljából mérés, vizsgálat végzése vízügyi és vízvédelmi szempontból nem rendelhető el. Mindezekre figyelemmel a ...ált számú határozatában a vízvédelmi kivizsgálási eljárást lezárta, és megállapította, hogy jogszabályban nem szereplő szennyezőanyagokkal kapcsolatos, környezethasználatot jelentő és környezetkárosító tevékenységek vagy mulasztások, illetve szennyezőforrások, potenciális szennyezőforrások nem azonosíthatók, amelyek hatására környezetkárosodás következhetne be. A terület szennyezettsége nem valószínűsíthető, így azonnali beavatkozást igénylő szennyezés miatt vízvédelmi hatósági intézkedés nem vált szükségessé, valamint nem szükséges intézkedés, illetve eljárás kezdeményezése sem. A jogerős ítélet [6] A felperesek kereseti alapján eljárt törvényszék a 2026. január 22. napján kelt jogerős ítéletével az I. és II. rendű felperes keresetét elutasította. [7] Rögzítette, hogy az alperes, illetve jogelődjének eljárását a Favr. 19. §
(2)-
(6)bekezdései határozzák meg, rögzítve az ún. kivizsgálási eljárás szabályait. A szabályozás értelmében az eljárás célja a hatóság intézkedési igényeinek megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása abban az esetben, ha a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minőségének veszélyeztetésére, szennyezésére, vagy károsítására vonatkozó adat kerül a birtokába. A Favr. 19. §
(6)bekezdése alapján a kivizsgálás során a szennyezettség több esetben valószínűsíthető, így akkor, ha a szennyező források, a potenciális szennyező források kibocsátási jellemzői a tevékenység nagyságrendje alapján, vagy a terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján, ezen belül, ha a szennyezettség mértéke a talaj esetében, a
- bb)alpontban foglalt eltéréssel -0,200 m alatt, legalább 5 mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minősülő földtani közeg esetében legalább 1 ponton 1 mintában, vagy a
- bb)alpontban foglaltak alapján termőföld talajban legalább 5 mintában a szennyezőanyag koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket azzal, hogy ez utóbbi fogalom alatt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4. § 26. pontjában írtakat kell érteni. E rendelkezés tehát a szennyezettség valószínűsíthetőségét egy adott terület esetében egyértelműen a (B) szennyezettségi határérték meghaladásához köti. Azt pedig a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KVVM-NüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg, hogy mely anyagok esetén beszélhetünk (B) szennyezettségi határértékről és azt is, hogy mekkora ennek a mértéke. [8] Megállapította, hogy a felperesek alaptalanul következtettek arra, hogy az R.-ben nem szabályozott anyagok esetén a 0-tól eltérő mennyiség a környezetszennyezést valószínűsíti. Ebből ugyanis az a jogalkotói céllal ellentétes következtetés vonható le, hogy minden, az R.-ben nem szabályozott anyag veszélyesebb, mint az abban szereplő, és ilyen anyagok egyáltalán nem fordulhatnak elő a természetben. [9] Rámutatott, hogy az alperesnek az ügyben azt kellett vizsgálnia, hogy a jogszabályban meghatározott körben rendelkezésre állnak-e olyan adatok, amelyek a szennyezettséget valószínűsítik. A hatóság ezen kötelezettségének az ügy egyedi Kúria III.Kfv.37.278/2026/5-I 4 körülményeire tekintettel tett eleget, a beszerzett bizonyítékok alapján az alperes a tényállást tisztázta, a szükséges jogkövetkezményeket az ügyben levonta. [10] A II. rendű felperes 8. sorszámú előkészítő iratában tett azon hivatkozását, mely szerint az ... 2024. januári felmérése szerint egyéb, a R.-ben szereplő anyagok meghaladták a (B) szennyezettségi határértéket, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43.§
(1)bekezdése szerint tiltott keresetváltoztatásnak minősítette, mert a keresetlevelében kifejezetten a lítium és az NMP kapcsán kifogásolta a kármentesítés elrendelésének a mellőzését. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélet ellen a II. rendű felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontját jelölte meg. [13] Az
- aa)alpont körében arra hivatkozott, hogy a „szennyezettség valószínűsíthetősége” fogalom tartalmának meghatározása a Favr. 19. §
(6)bekezdése alapján olyan általános érvényű, normatív jellegű jogkérdés, amely a vízvédelmi kivizsgálási eljárásokban alapvetően meghatározza a hatósági fellépés küszöbét. A támadott ítélet a valószínűsíthetőséget kizárólag a (B) szennyezettségi határértékhez köti, ezzel szemben a Favr. 19. §
(6)bekezdése a valószínűsíthetőséget nem csak a terület szennyezettségére vonatkozó adatok, hanem önállóan a potenciális források és kibocsátási jellemzők alapján is megalapozhatónak tekinti. A Kúria által adott jogértelmezés nélkül a bírósági gyakorlatban és a hatósági jogalkalmazásban tartósan fennmaradhat egy olyan formalizált mérce, amely a kockázatalapú mérlegelést és az elővigyázatossági megközelítést kiszorítja. A joggyakorlat továbbfejlesztése körében döntő jelentőségű az is, hogy a (B) szennyezettségi határérték fogalmát a bíróság a támadott ítéletben ellentmondásosan kezelte, mert a Favr. kifejezett definíciója a (B) értéket nem kizárólag jogszabályhoz, hanem hatósági határozathoz is kötheti. Összességében a Kúria döntése szükséges annak tisztázására, hogy a Favr. speciális fogalmi és eljárási szabályai miként viszonyulnak a Kvt. általános definícióihoz, és a hatóság milyen jogi eszközökkel köteles reagálni akkor, ha a vízkompartmentben jogszabályban nem nevesített, de veszélyesnek ismert anyagok jelenléte merül fel. [14] A
- bb)alponthoz kapcsolódóan előadta, hogy a felszín alatti vizek védelme közvetlen közegészségügyi és környezetpolitikai jelentőséggel bír. Az elsőfokú bíróság jogértelmezése a megelőző fellépést éppen azokban az esetekben teszi illuzórikussá, ahol a környezeti kockázat a leginkább indokolná a kivizsgálás folytatását. A jogkérdés társadalmi jelentőségét növeli, hogy az ilyen típusú – az R.-ben még nem nevesített – mikroszennyezők előfordulása a felszín alatti vizekben a technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre gyakoribb jelenség, a jogalkotói határérték-kijelölés pedig szükségképpen késleltetett. Ha a hatósági fellépés kizárólag tételes határértékhez kötött, az a környezetvédelmi jog célrendszerével ellentétes védelmi deficitet eredményezhet. A Kúria állásfoglalása ezért a jogrendszer koherenciája és a környezetvédelmi igazgatás hatékonysága szempontjából is indokolt. Kúria III.Kfv.37.278/2026/5-I 5 [15] Az
- ad)alpont körében arra hivatkozott, hogy tévesen minősítette a törvényszék tiltott keresetváltoztatásnak a 2024. évi mintasorhoz kapcsolódó (B) határérték feletti komponensek jelentőségére alapított érvelést, mert e hivatkozások kizárólag a már határidőben megjelölt jogsérelmi kör okszerű alátámasztását szolgálták. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [17] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [19] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor kell befogadni, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy az adott jogkérdés mikénti megítélésében a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulatára való hivatkozás esetén ezért – amint arra a Kúria a 7/2023. Jogegységi határozatában (Jpe.IV.60.024/2023/10.) is rámutatott – konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.VII.37.187/2023/2., Kfv.I.35.060/2025/2., Kfv.III.37.152/2025/4.). A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria III.Kfv.37.278/2026/5-I 6 bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2, Kfv.VII.45.129/2023/3., Kfv.I.35.092/2025/2.). [21] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont,
- ab)alpont] okán kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása különösen abban az esetben indokolt, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2.). [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint részletes indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében, annak szempontjait érintően. A befogadásra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmet előterjesztő az eljárási szabályszegés megjelölésén kívül azt is bemutatja, hogy a szabályszegés az ügy érdemi eldöntésére is kihatással volt és annak ténybeli alapja olyan kétséget ébreszt a jogerős ítélet helytállósága tekintetében, amelyről további érdemi vizsgálat nélkül nem lehet állást foglalni (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.008/2024/2., Kfv.V.35.129/2024/2., Kfv.VI.37.900/2024/2.). [23] Az
- aa)alpont szerinti befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A befogadáshoz éppen ezért nem elegendő, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást. Az is szükséges, hogy a fél arra hivatkozzon, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy, hogy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. A perbeli esetben a II. rendű felperes azonban – a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának indokolása körében – nem jelölt meg egyetlen olyan alsóbb fokú bírósági határozatot sem, amely arra világítana rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az elsőfokon eljáró bíróság(
- ok)kialakított(
- ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.136/2025/2.). A II. rendű felperes nem hivatkozott olyan körülményekre sem, amelyek az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalnának. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadási ok tekintetében a II. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. A Kúria III.Kfv.37.278/2026/5-I 7 felülvizsgálati bíróság továbbá nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdés – tömeges számban történő előfordulását sem. Az a körülmény, hogy a II. rendű felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2.; Kfv.IV.37.823/2024/2.). [25] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglaltak körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés során a Kúria nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van csak lehetőség. Az ugyanakkor a befogadás keretei között – a potenciális forrásokra és kibocsátási jellemzőkre hivatkozással összefüggésben – megállapítható, hogy a keresettel támadott határozat nem kizárólag azon alapul, hogy jogszabályban, illetve hatósági határozatban a lítium és az NMP komponensekre (B) szennyezettségi határérték nincs rögzítve, hanem ezzel egyidejűleg azon a megállapításon is, hogy ezen szennyezőanyagokkal kapcsolatba hozható környezethasználatot jelentő és környezetkárosító tevékenységek vagy mulasztások, illetve szennyezőforrások, potenciális szennyezőforrások nem azonosíthatók. [26] A fentiek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontjai alapján nem indokolt. [27] A II. rendű felperes az
- ad)alpontra hivatkozással a Kp. 43. §
(1)bekezdésének alkalmazását csupán vitatta, de annak helytállósága tekintetében kétséget nem ébresztett. Önmagában az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozás, továbbá az, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, az ad) alpont szerinti befogadást nem alapozza meg. [28] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [29] Önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg, ha a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja. Záró rész [30] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §
(2)bekezdése, Kp.
- § d) pontja]. Kúria III.Kfv.37.278/2026/5-I 8 [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- június
- Dr. Kovács András s.k. tanácselnök, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Cséffán József s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő