A határozat elvi tartalma: A bíróság tájékoztatási kötelezettségének igazodnia kell ahhoz, hogy milyen a jogi képviselő nélkül eljárló fél perbeli jog- és igényérvényesítési képessége. A perbeli eset körülményei folytán az ilyen típusú tájékoztatásadás elmaradása és a további hiánypótlási felhívás mellőzése jogszabálysértő. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.40.204/2020/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró A felperes: Felperes1 Cím1 Az alperes: Alperes1 A per tárgya: egyéb per A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Szegedi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 8.Kpk.720.051/2020/
- számú végzése keresetlevél visszautasítása és személyes költségmentesség iránti kérelem visszautasítása tárgyában Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Kpkf.40.204/2020/2 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes
- július
- napján érkezetten, postai úton keresetlevelet terjesztett elő közvetlenül a Szegedi Törvényszéken. [2] Az elsőfokú bíróság 15 napos határidő biztosításával hiánypótlásra hívta fel a felperest a
- július
- napján kelt
- sorszámú végzésével, amelyben a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének egyes pontjaira utalva - egyebek mellett - az alábbi hiányokat jelölte meg:
- az alperes neve, címe, székhelye, illetőleg az alperes által a felperes részére kézbesített döntés száma, kelte;
- az eljáró bíróság megnevezése;
- a felperesi minőség, lakcím, adóazonosító szám, képviselője neve, egyéb elérhetősége (telefonszám, és ha rendelkezik a következőkkel: faxszám, e-mail cím) feltüntetése;
- a vitatott közigazgatási tevékenység (határozat, végzés, mulasztás) és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adat feltüntetése;
- azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
- a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megnevezése, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával;
- a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem megjelölése;
- a keresetlevél első példányának a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a szerinti, teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályoknak megfelelően történő aláírása. Az elsőfokú bíróság a végzésében tájékoztatta a felperest, hogy az „alperesi határozat rendelkező része vélhetően tartalmazza a keresetlevél benyújtásának helyét, idejét, módját, és mivel a felperes a keresetlevelét a Szegedi Törvényszékhez közvetlenül nyújtotta be, ezért a bíróságnak intézkednie kell a keresetlevél alperesnek történő megküldése végett.” A végzésben rögzítette továbbá, hogy a felperes a keresetben kérheti a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését vagy megváltoztatását, a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítását, illetve a közigazgatási cselekmény Kúria V.Kpkf.40.204/2020/2 3 megvalósításának megtiltását. Útmutatást adott arra nézve, hogy a felperes ügyvédhez fordulhat, vagy jövedelmi viszonyaitól függően pártfogó ügyvédi képviseletet is igénybe vehet a végzésben részletezettek szerint. Jogkövetkezményként a keresetlevél visszautasításának lehetőségére is figyelmeztette a felperest. [3] A felperes a
- július
- napján benyújtott beadványában a tárgyalást sürgette, azzal, hogy a tárgyaláson elmondja miért sürgős. A költségmentesség engedélyezését is kérte, és e tekintetben is a tárgyalást hozta fel. A
- sorszámú végzés
- július
- napján történt átvételét követően, a személyesen beadott
- szeptember 17-i kérelmében ismét gyors tárgyalást kért a „közlekedésiről”, utalt rá, hogy a „közlekedés nehéz”, és a tárgyaláson elmondja, csatol véleményt. Előadta, hogyha nem lesz tárgyalás a „gondnokság nem él”. Rögzítette, hogy havi jövedelme 0 forint, a „segélyt elutasították” hely
- Az elsőfokú bíróság végzése [4] A Szegedi Törvényszék a
- szeptember
- napján kelt 8.Kpk.720.051/2020/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította, valamint rendelkezett a személyes költségmentesség iránti kérelem visszautasításáról. Végzésének jogorvoslati záradékában egyebek mellett - tájékoztatta a felperest a fellebbezés tartalmi követelményei köréből a jogszabálysértés megjelöléséről, valamint tájékoztatást adott a pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségéről. Indokolásában megállapította, hogy a felperes számára biztosított 15 napos határidő
- szeptember
- napján eredménytelenül telt le, a felperes a
- július
- napján a bíróságra érkezett beadványában csupán sürgős tárgyalást kért, valamint költségmentességet, de a későbbiekben a keresetlevelének a megjelölt hiányosságait nem pótolta, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. Rögzítette, hogy emiatt a keresetlevél visszautasításának volt helye a Kp.
- §
(1)bekezdés
- j)pontja alapján, és a személyes költségmentesség iránti kérelmet is vissza kellett utasítani a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2019. évi CXXVIII. törvény (helyesen: 2017. évi CXXVIII. törvény, Kmt.) 11. §
- c)pontja szerint („a fél részére nem lehet költségkedvezményt engedélyezni, ha az eljárást ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárást is - megindító kérelmét (beadványát) a bíróság visszautasítja.”). A fellebbezés [5] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felperes „fellebbezés” megjelöléssel beadványt terjesztett elő, amelyet az elsőfokú bíróságnak címzett annak okán, hogy nem kell, hogy mások intézzék ügyeit, a felperes maga is el tud járni. Sérelmezte, hogy „családi pótlék Bp. alperes meg van nevezve” a 2020. június 22-i beadványban. Hivatkozott az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésére és kifogásolta, hogy miért lett hiány megjelölve. Előadta, hogy 2014. január-augusztusi összeget nem vette fel, nincs igazolva, de kényszerítik, hogy fizessen. Szegeden kéri ezért a felülvizsgálatot, jogszerű-e a felvett összeg. Ismét utalt a jövedelmi helyzetére. Kúria V.Kpkf.40.204/2020/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [6] Elöljáróban leszögezi a Kúria, hogy a felperes fellebbezését befogadta annak ellenére, hogy a felperes a beadványt az elsőfokú bírósághoz címezte, annak intézést tőle kérte. Egyrészt ugyanis a beadvány tartalmánál fogva fellebbezésnek minősül, abban az elsőfokú bíróság végzését és eljárását kifogásolta a felperes, valamint az elsőfokú bíróság élt a felterjesztés lehetőségével. Másrészt a Kúria figyelembe vette, hogy a beadványt saját hatáskörben nem intézhette el az elsőfokú bíróság, mert a keresetlevelet visszautasító 6. sorszámú végzéséhez kötve van a Pp. 357. §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezésnek maga nem tehetne eleget. [7] A Kúria ugyanakkor a másodfokú eljárásban a fellebbezés kereteire tekintet nélkül járt el, mert észlelte, hogy az elsőfokú bíróság lényeges kérdéseket nem ismert fel és nem vizsgált meg az eljárásában, amelyek végső soron ügydöntőek voltak a keresetlevélnek - a hiánypótlás elmulasztása miatti - visszautasítása tekintetében. A hiánypótlási felhívásában az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a Kp.
- §-ának és a Pp.-nek a releváns rendelkezéseire a keresetlevél formai és tartalmi követelményei vonatkozásában, valamennyi hiányt megjelölte és formálisan jogszerűen teljesítette a felperes felé a tájékoztatási kötelezettségét. Azt viszont fel kellett volna ismernie, - figyelemmel már a keresetlevélre és a felperes
- július 13-i beadványára is, de különösen a
- szeptember 17-i kérelemre hogy önmagában az írásban kiadott hiánypótlás (annak jogi nyelvezete) nem segíti, nem segítette a felperest a jogérvényesítésben. A felperes a megadott határidőn túl beadvánnyal élt a bírósághoz, amelyben érzékelhetően nem adott adekvát választ a hiánypótlási felhívásra. A fellebbezéséből kitűnik, hogy a visszautasító végzésből is a számára kedvezőtlen döntés tényét és az alperes megnevezésének hiányát hangsúlyozó bírósági álláspontot azonosította be, de a további hiányokat, az azzal kapcsolatos eljárási mozzanatokat nem. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság bár - formálisan a jogszabályok alapján eljárva, - határidő biztosításával, a következményre való figyelmeztetéssel kiadva a végzését teret adott a hiánypótlásnak, amelynek elmaradására tekintettel a visszautasítás jogkövetkezménye felmerülhetett, de a közrehatási kötelezettségét nem teljesítette. Figyelmen kívül hagyta, hogy a
- sorszámú hiánypótlási felhívás önmagában nem volt alkalmas arra, hogy abból a személyesen eljáró felperes a hiányokra következtessen; nem vette fontolóra, hogy a felperes részére egy ismételt hiánypótlás lehetőségének biztosítása - akár az ügy sajátos körülményeire tekintettel hatékonyabbnak, eredményesebbnek tűnő személyes meghallgatás keretében - indokolt lett volna, amelynek során a részletesen elmagyarázott hiányok, különösen az alperes és a támadott cselekmény megjelölésének szükségessége tisztázható lett volna. [8] A Kúria utal a Kp. Kommentárjára (Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvényhez Szerkesztette: Barabás Gergely / F. Rozsnyai Krisztina / Kovács András György), amely hangsúlyozza a Kp.
- §
(7)bekezdése kapcsán, hogy „a bíróság tájékoztatásának folyamatosan igazodnia kell a felek per során változó nyilatkozataihoz. Egyediesítettnek és teljes körűnek kell lennie, nem teljesíthető pusztán a Kp. 2. §
(7)bekezdésére való utalással. (…) A szükséges tájékoztatás ellátásának teljesítéséhez azt kell vizsgálni, hogy milyen az érintett jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli jog- és Kúria V.Kpkf.40.204/2020/2 5 igényérvényesítési képessége. Ezt befolyásolhatja a fél egészségi állapota, személyi körülményei, tartózkodási helye stb. E képesség vizsgálatánál figyelembe vehetők a fél nyilatkozatai és beadványai, azokból lehet kiindulni a tekintetben, hogy perbeli jogaival és kötelezettségeivel mennyire volt tisztában: lehet-e arra következtetni, hogy a perjog, pervitel rendelkezéseivel tisztában van (pl. szabályszerűen kimenti magát, megfelelő bizonyítási indítványokat tesz), vagy kifejezetten jelzi a hiánypótlás bírói végzéssel kapcsolatos értelmezési nehézségeit. (…) A bíróság tájékoztatási kötelezettsége garanciális szabály, amelynek megsértése - a bírói út kiüresítése és a bírósághoz fordulás joga megsértése miatt lényeges eljárási szabálysértés lehet.” [9] Az előzőek alapján a Kúria rögzíti, hogy a Kp. 46. §
(1)bekezdése szerinti hiánypótlás egy olyan bírói eszköz, amelyhez a bíróság nincs kötve, az abban foglalt határidőt meg is hosszabbíthatja, de annak sincs akadálya, hogy ismételt hiánypótlást bocsásson ki, a fél helyzetéhez, a jogérvényesítési képességéhez viszonyítva. Erre a perbeli esetben - a közrehatási kötelezettség megsértése, az adott körülményekhez igazított, egyediesített tájékoztatás elmaradása miatt - nem került sor. [10] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését a fellebbezés kereteire tekintet nélkül hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 110. §
(1)bekezdés § c) pontja alapján. [11] Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak - akár személyes meghallgatás keretében és a felperes birtokában lévő, az ügyre vonatkozó iratok egyidejű bekérése mellett - szükséges a felperest nyilatkoztatnia, - a részletesen elmagyarázott hiányok alapján - különösen az alperes személyének és a támadott cselekmény kérdésének tisztázása érdekében, figyelemmel arra is: a felperes maga személyesen adta be a beadványait, a megjelenésének akadálya pedig nem merült fel. Záró rész [12] A Kúria a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján. [13] Fellebbezési illeték a másodfokú eljárásban nem merült fel, tekintettel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a keresetlevél visszautasítása elleni fellebbezés tárgyi illetékmentes. [14] A felperesnek a Kúria előtti eljárásban perköltsége nem merült fel, így perköltség megállapításáról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [15] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Kúria V.Kpkf.40.204/2020/2 6 Budapest,
- december
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró