← Magyarország

Kpkf.39482/2022/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Visszautasító végzés tényállásának eredményes vitatása. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.II.39.482/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 Az alperes: Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága cím2 Az alperes képviselője: Petia Ügyvédi Iroda cím3 A per tárgya: köztestületi közigazgatási per A fellebbezést benyújtó fél: felperes Kúria II.Kpkf.39.482/2022/2 2 Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 29.K.704.887/2021/
  2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 29.K.704.887/2021/
  3. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes mint másodfokú fegyelmi ügyben eljáró tanács
  4. május 26-án kelt FF/091/
  5. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú fegyelmi tanács azon határozatát, amely megállapította, hogy a felperes 6 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, ezért őt kizárás fegyelmi bűntettel sújtotta, időtartamát 6 évben állapította meg, valamint a felperest 80.000 forint átalányköltség megfizetésére is kötelezte. [2] Az alperes határozata tájékoztatást adott arról, hogy a határozattal szemben jogorvoslatként közigazgatási per kezdeményezhető, és a keresetlevelet az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál elektronikus úton lehet előterjeszteni, a Fővárosi Törvényszéknek címzetten. A felperes az alperes határozatát
  6. június 9-én vette át. [3] A felperes a határozattal szemben kereseti kérelemmel élt, melyet az alperesnek, az első fokon eljáró regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamarának (a továbbiakban: BÜK) is megküldött. Az alperesnek e-papír szolgáltatás igénybevételével küldte meg a keresetlevelét
  7. július 9-én, melyet az alperes
  8. július 12-én töltött le. A felperes – az alperes tájékoztatása szerint – az elektronikus ügykezelési rendszerből készült kivonat igazolása alapján a keresetlevelét a BÜK részére elektronikus úton
  9. július 10-én küldte meg. [4] Az alperes azzal az észrevétellel továbbította a felperes keresetlevelét és érdemi védiratát az elsőfokú bíróság részére, hogy a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztotta, igazolási kérelemmel nem élt, így indítványozta a keresetlevél visszautasítását. Az elsőfokú bíróság végzése [5] A Fővárosi Törvényszék
  10. számú végzésével a keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
  11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  12. §

(1)Kúria II.Kpkf.39.482/2022/2 3 bekezdés i) pontja értelmében, megállapítva, hogy a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztotta, és igazolási kérelmet sem terjesztett elő. [6] A végzés indokolása szerint a felperes bár a keresetlevelét a törvény által előírt határidőben a Kp. 39. §
(1)bekezdésében rögzített 30 napos határidőn belül
  1. július 9-én benyújtotta, de nem az alperes tájékoztatása szerinti elsőfokú fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaráoz, hanem az alpereshez, ezért az nem tekinthető szabályszerűen és határidőben benyújtottnak. Miután az elsőfokú hatósághoz
  2. július 10-én érkezett a keresetlevél, az elkésettnek tekintendő, a felperes a keresetindítási határidőt tehát elmulasztotta. A fellebbezés és az alperes észrevétele [7] A végzéssel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte, állítva, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást, ugyanis az elsőfokú hatóságnál nem a végzésben rögzített
  3. július
  4. napján terjesztette elő a keresetlevelét, hanem
  5. július 9-én, 21.00.óra után. [8] A felperes ezen állítása valószínűsítésére képernyőfotókat csatolt, F/1-F/
  6. szám alatt, melyek állítása szerint igazolják, hogy a 183Q8WZ9-beadványES3 elnevezésű fájlt, mint a vizsgálati ügyéhez kapcsolódó keresetlevél beadásához kapcsolódó dokumentumot az időbélyegző
  9. 21:40 időpontban jeleníti meg, ezen a napon került az akta érkeztetésre a kamarai rendszerben, és nem az alperes által közölt
  10. július 10-ei napon. Állította, hogy a keresetlevél továbbításával együtt egy további melléklet is megküldésre került, melynek a BÜK elektronikus felületéről letöltött hiteles időbélyegzője 2021.07.
  11. 21:10:43, továbbá állította, hogy az F/
  12. sorszám alatt csatolt képernyőfotón a letöltés menüpontra kattintva, és az 183Q8WZ9ES3 fájlt megnyitva a
  13. július 9-i hiteles aláírt időbélyegzővel ellátott időpont jelenik meg. [9] A felperes fellebbezését az elsőfokú közigazgatási per irataihoz
  14. sorszám alatt csatolt beadványában kiegészítette, melyben kérte G.A. jogi asszisztense tanúként történő meghallgatását, állítva, hogy a tanú elő tudja adni, hogy hány alkalommal és milyen tartalommal kerültek beadványok benyújtásra a kamarai eljárásban. Egyebekben fellebbezés kiegészítés nevű beadványa tartalmát tekintve a kereseti kérelem érdemi kiegészítése volt. [10] Az alperes ez utóbbi fellebbezés kiegészítése megnevezésű beadványra tett észrevételében jelezte, hogy a felperes eredeti fellebbezésére az észrevétel lehetőségével nem kívánt élni, a fellebbezés kiegészítésével összefüggésben pedig a bizonyítási indítvány elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a keresetlevél visszautasításával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban tanúbizonyításnak nincs helye. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes fellebbezése – az alábbiak szerint alapos. Kúria II.Kpkf.39.482/2022/2 4 [12] Az elsőfokú bíróság végzését a Kúria a Kp.
  15. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és az ellenkérelem keretei között bírálta felül. [13] Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a Kp. 39. §
(1)bekezdésére, mely szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a közigazgatási cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az első fokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani. A Kúria gyakorlata szerint a keresetlevél előterjesztésének időpontja az az időpont, amikor a fél a keresetlevelet a megfelelő helyen terjeszti elő, vagy amennyiben nem a megfelelő helyre nyújtja be, úgy amikor a keresetlevél a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezik (Kúria Kpkf.VI.39.206/2021/2., Kfv.III.37.409/2017/4.) [14] A felek között vita tárgyát nem képezte az, hogy a felperes részéről a keresetlevelet nem az alpereshez, hanem a BÜK-höz kellett volna előterjeszteni a
  1. június 9-én átvett keresetlevél kézhezvétele időpontjához képest
  2. július
  3. éjfél időpontjáig. Amennyiben a BÜK-höz a keresetlevél eddig az időpontig nem érkezett meg, úgy helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság annak elkésettségét. [15] A Kúria álláspontja szerint azonban, a felperes a
  4. számú fellebbezéséhez csatolt, a keresetlevélnek a BÜK-höz határidőben (
  5. július 9.) történő benyújtása igazolására csatolt képernyőfotók akár alkalmasak is lehetnek annak a védiratban hivatkozott állításnak a cáfolatára, hogy a felperes csak az alpereshez terjesztette elő a Kp.
  6. §
(1)bekezdése szerinti határidőben a keresetlevelét. [16] Miután az alperes nem tett észrevételt a felperes által fellebbezéshez csatolt képernyőfotókon szereplő dátum helyességére, és arra a felperesi állításra, hogy a keresetlevelét a felperes elektronikus úton
  1. július
  2. 21 óra 40 perckor a BÜK-höz is benyújtotta, a Kúria nincs abban a helyzetben, hogy a keresetlevél visszautasítása tárgyában, jogorvoslati fórumként utolsó fokon eljárva, első bírósági fórumként értékelje a felperes részéről fellebbezéshez benyújtott képernyőfotóknak a keresetlevél határidőben és megfelelő helyre, azaz a Kp.
  3. §
(1)bekezdése szerinti előírásoknak megfelelő módon történő előterjesztésének bizonyítására történő hivatkozása helyességét. [17] A fentiek alapján a Kúria a végzését a Kp. 114. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte annak vizsgálata érdekében, hogy a felperes keresetlevele határidőben és megfelelő helyre történő előterjesztése igazolásaként benyújtott, fellebbezéséhez F/1-F/
  1. sorszám alatt csatolt dokumentumok alkalmasak-e a keresetlevél határidőben történő benyújtása igazolására. E vizsgálat során nem kerülhető el az alperes, és szükség esetén a BÜK nyilatkozatának a beszerzése. Záró rész [18] A Kúria a
  2. március
  3. előtt előterjesztett fellebbezést a Kp.
  4. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria II.Kpkf.39.482/2022/2 5 [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, így arról külön rendelkezni nem kellett. [20] A felek a másodfokú eljárásban perköltség iránti igényt nem terjesztettek elő, így perköltségről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [21] A Kúria által hozott határozat ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. július
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.