A határozat elvi tartalma: Amennyiben a közalkalmazott munkakörében az ágazati végrehajtási rendelet több fizetési osztályt is rendel, a közalkalmazott végleges iskolai végzettsége, képzettsége, dönti el, hogy melyik osztályba kell besorolni, függetlenül attól, hogy az szükséges-e az adott munkakör betöltéséhez. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.264/2021/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Dr. Bolla Szabolcs Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Bolla Szabolcs ügyvéd) által képviselt Felperes1 (I. rendű felperes címe) I. rendű és Felperes2 (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek a Dr. Nagy Judit Csilla Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Alperes1 címe) alperes ellen illetménykülönbözet megfizetése iránt indult perben a Fővárosi Törvényszék 1.M.71.644/2020/
- szám alatt meghozott – és
- sorszámú végzéssel kijavított – ítélete ellen a felperesek
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg elmaradt illetmény címén az I. rendű felperesnek 945.553 (kilencszáznegyvenötezer-ötszázötvenhárom) forintot és annak
- október
- napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, a II. rendű felperesnek 996.168 (kilencszázkilencvenhatezer-egyszázhatvannyolc) forintot és annak
- november
- napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint perköltség címén személyenként 75.0000 (hetvenötezer) forint + Áfa együttes első-és másodfokú perköltséget. A le nem rótt 116.503 (száztizenhatezer-ötszázhárom) forint eljárási és 155.338 (százötvenötezer-háromszázharmincnyolc) forint másodfokú fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.264/2021/5 2 [1] A Fővárosi Törvényszék a
- június 3-án kelt 1.M.71.644/2020/
- számú végzésével kijavított
- sorszámú ítéletével a felperesek helytelen besorolásából fakadó illetménykülönbözet megfizetése iránti keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket egyetemlegesen 100.000 forint + áfa perköltség megfizetésére az alperes javára. Rögzítette, hogy a le nem rótt 116.503 forint kereseti illetéket az állam viseli. [2] Az általa megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes
- december 1től
- szeptember 30-ig állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban mosó- és vasalónő munkakörben. A kinevezési okirat szerint az alperes az I. rendű felperes iskolai végzettségeként általános iskola 8 osztályt vett figyelembe, ez alapján az „A” fizetési osztály IV. fizetés fokozatába sorolta be. Az I. rendű felperes
- február 11-én szerzett számítógép-kezelő (használó) Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítést. [3] A II. rendű felperes
- december 4-től
- október 31-ig állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel konyhai kisegítő munkakörben. A kinevezési okirat szerint az alperes a fizetési osztály megállapításához a II. rendű felperes iskolai végzettségeként általános iskola 8 osztályt vett figyelembe, amely alapján az „A” fizetési osztály III. fizetési fokozatába sorolta be. A II. rendű felperes
- február 23-án szerzett OKJ-s képzés keretében kereskedő boltvezető I. szakképesítést. [4] Az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak az I. rendű felperesnek a „B”, illetve a II. rendű felperesnek a „C” fizetési osztályba való besorolásának elmaradása miatt felmerült illetménykülönbözet iránti igényét. Döntését a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
- §
(1)bekezdésére, 63. §
(1)bekezdésére, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/
- (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.)
- §
(1)-
(2)bekezdésére és
- számú mellékletének III. táblázatára alapította. [5] Rögzítette, hogy abban a kérdésben kellett állást foglalnia, miszerint a munkáltató a Kjt.
- §-a alapján helyesen határozta-e meg a felperesek fizetési osztályát és e körben jogszerűen hagyta-e figyelmen kívül a felperesek legmagasabb iskolai végzettségét. [6] A felek között nem volt vitatott, hogy a felperesek olyan szakképesítéssel rendelkeznek, amelyet az alperes a fizetési osztályba sorolás során nem vett figyelembe. A felek azt is egyezően adták elő, hogy a felperesek munkakörének betöltésére jogszabály nem határoz meg külön képesítési előírást. Ennek hiányában azonban nem következik, hogy a fizetési osztályba sorolás alapjául a közalkalmazottak legmagasabb iskolai végzettsége szolgál. Arra a következtetésre jutott, hogy a Kjt.
- §
(1)bekezdésének helyes értelme szerint a közalkalmazott fizetési osztályának alapja nem a közalkalmazott legmagasabb szakképesítése, hanem az a legmagasabb iskolai végzettség, illetve szakképesítés, amit a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.264/2021/5 3 jogszabály az ellátandó munkakör betöltésére előír és amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Mindezt alátámasztja a Kjt. 61. §
(1)bekezdése is, hiszen a közalkalmazotti munkakör ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés alapján rendelkezik a fizetési osztályokról. [7] A felperesek munkakörére külön jogszabály nem határozott meg képesítési előírást, az alperes a kinevezési okirat értelmében általános iskola 8 osztály iskolai végzettséget vett figyelembe, amit megítélése szerint jogszerűen megtehetett. Jogszabályi előírás hiányában ugyanis a munkáltató a jogszabályi keretek között szabadon dönthetett arról, hogy a közalkalmazottak szakképesítését mennyiben veszi figyelembe. Az alperes eljárását pedig az a körülmény sem teszi jogellenessé, hogy esetlegesen a felperesek későbbi munkáltatója ettől eltérően a megszerzett szakképesítésük alapján határozta meg fizetési osztályukat. [8] A pervesztes felpereseket a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82. §-a alapján kötelezte az alperes perköltségének viselésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján mérsékelt összegben állapította meg és rögzítette a mérlegelés szempontjait. A felperesek munkavállalói költségkedvezményre való jogosultsága folytán a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján rendelkezett a le nem rótt kereseti illeték viseléséről. A felperesek fellebbezése [9] Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel és annak megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását kérték, valamint a megbízási szerződés alapján felszámított perköltségre is igényt tartottak. Érvelésük szerint az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett döntésének meghozatala során, mivel a Kjtvhr.
- §-ból nem következik, hogy képesítési követelmény hiányában a munkáltató döntené el, hogy hová sorolja be a közalkalmazottat. Figyelemmel arra, hogy a jogalkotó rendelkezése alapján „A”, „B” és „C” fizetési osztályba is besorolható a kisegítő munkakörben dolgozó közalkalmazott, így az elsőfokú bíróság értelmezése esetén értelmetlenné válna a Kjtvhr. kodifikációja szerint kialakított besorolási rendszer. Továbbá figyelembe kell venni a Kjt. főszabályát, miszerint a munkakörhöz előírt legmagasabb iskolai végzettség számít a besorolásnál. Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben nem volt munkakör specifikus képesítési követelmény, ezért bármely végzettség alapján helye van a „B” vagy „C” besorolásnak, amit a Kjt. az adott osztályhoz előír. [10] Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte a Kjt.
- §
(1)bekezdését is, amennyiben ugyanis a jogszabály a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése az irányadó a besorolás Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.264/2021/5 4 során a munkakörre megállapított osztályok között, tehát a több fizetési osztály jogszabályi megállapítása a munkáltató számára „kényszerítő erővel bír”. Az alperes fellebbezési ellenkérelme [11] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az érdemben helyes elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperesek másodfokú perköltségben való marasztalását kérte a becsatolt megbízási szerződés figyelembevételével. [12] Teljeskörűen fenntartva az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait hangsúlyozta, hogy a Kjt. 63. §
(1)bekezdése alapján a munkakör betöltésére előírt iskolai végzettséget kellett figyelembe venni a besoroláskor, nem pedig azt a legmagasabb végzettséget, amellyel a felperesek rendelkeztek. Mindezt alátámasztja a Kjtvhr. 9. §
(2)bekezdése is, amely akként fogalmaz, hogy a munkakör „betölthető” mindazon végzettséggel, amelyet a Kjt. 61. §
(1)bekezdése a munkakörhöz a
- számú mellékletben feltételként előír. A kisegítő munkakörök esetében a mellékletben az „A”, „B” és „C” fizetési osztály egyaránt megjelenik lehetőségként. Ezek közül azonban nem a közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége szerinti fizetési osztály az irányadó, hanem az, amelybe a munkakörhöz előírt iskolai végzettség alapján a közalkalmazott tartozik. Mindezeket helyesen vette figyelembe az elsőfokú bíróság és helyes értelmezést adott a Kjt.
- §
(1)bekezdésére nézve is. Amennyiben ugyanis a közalkalmazott fizetési osztályának besorolására több lehetőség van, mint a perbeli esetben is, akkor azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan jogszabály, amely az adott munkakörre vonatkozóan iskolai végzettséget ír elő, ilyet a felperesek konyhai kisegítő és vasalónő munkakörére jogszabály nem tartalmaz. A jogszabály által adott keretek között a munkáltató legalább a jogszabály által meghatározott iskolai végzettséget vagy magasabb végzettséget írhat elő a munkakör betöltésének feltételeként. A FEOR számok szerinti besorolásnál is a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások között szerepel mindkét perbeli munkakör. [13] A kinevezésekből kitűnik, hogy szakképesítést nem írt elő a felpereseknek a munkakör betöltésének feltételeként, kizárólag a 8 általános iskolai osztályt határozta meg a munkáltató, ezért helyes a felperesek besorolása. A felperesek érvelésével szemben kizárólag annak van relevanciája, hogy amennyiben a munkakör betöltéséhez a jogszabály nem határoz meg iskolai végzettséget és a munkáltató elegendőnek tartja az általános iskola 8 osztályos végzettséget a munkakörbe tartozó feladatok ellátásához és ezt határozza meg a kinevezésben, abban az esetben még akkor is az „A” fizetési osztályba kell besorolni a közalkalmazottat, ha egyébként magasabb végzettséggel (pl.: érettségivel) rendelkezik. Mindezekből következően a munkáltató a felpereseket a Kjt. 63. §
(1)bekezdése alapján jogszerűen „A” fizetési osztályba sorolta be. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.264/2021/5 [14] 5 A felperesek fellebbezése alapos. [15] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban az azokból levont következtetéseivel és érdemi döntésével a felperesek besorolásának jogszerűségét érintő jogkérdésben nem értett egyet a másodfokú bíróság. [16] Az irányadó tényállás szerint a kereseti kérelmekkel érintett időszakban az I. rendű felperes mosó-és vasalónő, míg a II. rendű felperes konyhai kisegítő munkakört látott el az alperesnél a közalkalmazotti jogviszony keretében. A perben az nem volt vitatott, hogy ezekhez a munkakörök ellátásához jogszabály iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget nem határoz meg, azaz nincs képesítési előírás. Az sem volt vitatott, hogy az I. rendű felperes számítógép kezelő szakképesítéssel, míg a II. rendű felperes kereskedőboltvezető szakképesítéssel rendelkezett. [17] A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszeréről a Kjt. V. fejezete rendelkezik. A közalkalmazottak besorolásánál a munkakörök a Kjt. 61. §
(1)bekezdése alapján az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam elismert szakképesítés alapján fizetési osztályokba tagozódnak és a 63. §
(1)bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési osztályát, vagyis besorolását - figyelemmel a 61. §
(1)bekezdésében foglaltakra - az ellátandó munkakör betöltésére annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek az alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. [18] A besorolással kapcsolatos rendelkezések a jogszabályon alapulnak, ehhez nem kell a közalkalmazott hozzájárulása, egyben a munkáltató sem határozhatja meg azt a képesítési előírást, amit figyelembe kíván venni a besoroláshoz, amennyiben külön jogszabály nem határoz meg képesítési előírást. [19] Az egyes közalkalmazotti területeken a munkakörök besorolásáról és a képesítési követelmények alóli mentesülésekről ágazati jogszabályok rendelkeznek. A fizetési osztályba való besorolás alapelve az, hogy amely végzettség, képzettség szükséges a munkakör betöltéséhez, csak az képezheti a besorolás alapját. Egy adott munkakör többféle végzettséggel, képzettséggel is betölthető, mindig az ágazati végrehajtási rendelet melléklete jelöli meg, hogy az adott ágazatokban milyen munkakörök fordulhatnak elő és azokhoz a fizetési osztályok közül melyek tartoznak. Főszabály szerint a munkakörhöz nem szükségesek más szakmába tartozó vagy szükségtelenül magas szintű képzettségek, ezért ezek figyelmen kívül maradnak a besorolásnál. Ezt az elvet azonban egyes végrehajtási jogszabályok áttörik és ez az esetkör áll fenn a felperesek vonatkozásában is. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.264/2021/5 6 [20] A felperesek bölcsődei foglalkoztatása a szociális, illetve gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatba tartozik, melynek ágazati jogszabálya a Kjtvhr. Ennek 9. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy a közalkalmazottak által betölthető munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit – az
(5)bekezdésben foglaltak kivételével – a 2. számú melléklet tartalmazza. A
(2)bekezdés rögzíti, hogy ha a munkakörre jogszabály nem határoz meg képesítési előírást, az betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, amelyet a törvény – azaz a Kjt. – 61. §
(1)bekezdése a munkakörhöz a
- számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír. A
- számú melléklet III. táblázata tartalmazza a nem ágazatspecifikus munkakörök esetében egyetemi, főiskolai, illetve ilyen végzettséget nem igénylő munkakörökre a fizetési osztályba sorolás lehetséges esetköreit. A B/
- kategóriába tartoznak a kisegítő munkakörök és ilyennek minősülnek – a felek által nem vitatottan – a felperesek által betöltött munkakörök is, amelyekben a Kjtvhr. „A”, „B” és „C” fizetési osztályokba való besorolást enged. [21] Helyesen mutattak rá a felperesek, hogy a bölcsődei munkakörök képesítési előírásait is tartalmazó, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/
- (IV. 30.) NM. rendelet nem határoz meg képesítési előírást a perbeli munkakörökre, a besorolásukat a Kjtvhr. alapján kell elvégezni. Ennek
- §
(1)-
(2)bekezdése – ellentétben az elsőfokú bíróság álláspontjával – nem értelmezhető másként, minthogy a Kjtvhr. által szabályozott munkakörhöz tartozó besorolási osztályokba való besoroláskor mindig a közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettségét, szakvégzettségét, szakképesítését kell figyelembe venni, annak vizsgálata nélkül, hogy szükséges-e adott munkakör betöltéséhez, mivel a Kjtvhr.
- számú melléklete a kisegítő munkakörök esetében „A”, „B” és „C” – azaz több – fizetési osztályba való besorolást is lehetővé tesz. Egy munkakörhöz ugyanis az ágazati végrehajtási rendeletek több fizetési osztályt is rendelhetnek és ekkor a közalkalmazottat abba kell besorolni, amely a meglévő (tényleges) végzettségei alapján a lehetséges legmagasabb besorolási lehetőség. [22] A fentiek alapján az alperes a felperesek meglévő végzettségét – még ha az a munkakör betöltéséhez nem volt szükséges – megalapozatlanul nem vette figyelembe. Nem volt lehetősége arra, hogy szabadon döntsön az „A”, ”B” és „C” fizetési osztályok közül arról, hogy a mellékeltben megjelöltekből melyikbe sorolhatja be a felpereseket, hanem végzettségüknek megfelelő legmagasabb osztályba kellett volna ezt megtenni. Az alperes azt nem vitatta, hogy egyébként az I. rendű felperes meglévő szakképesítése alapján a „B” fizetési fokozatra, míg a II. rendű felperest a „C” fizetési fokozatra előírt végzettséggel rendelkezik. Ezzel ellentétes besorolás esetén valóban kiüresedik a Kjtvhr.-ben rögzített szabályozás, az általa kialakított besorolási rendszer, egyben a közalkalmazottakra hátrányosabb, alacsonyabb illetménnyel járó besorolás tenne automatikussá. Ez esetben szükségtelenné válna a magasabb végzettséghez igazodó fizetési osztály megjelölése, amely nyilvánvalóan ellentétes a jogalkotói szándékkal. [23] A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eltérő jogértelmezése alapján utasította el a felperesek keresetét és ezáltal a magasabb besoroláshoz tartozó illetménykülönbözetükre vonatkozó igényüket. A felperesek pontosított keresetében megjelölt összegszerűséget az alperes nem vitatta, így az ítélőtábla a kereseti Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.264/2021/5 7 kérelem szerint marasztalta az alperest az. I. rendű felperes esetében
- december
- és
- szeptember 30., míg a II. rendű felperes esetében
- december
- és
- október
- közötti időre az „A” és „B”, illetve „A” és „C” fizetési osztályhoz a felperesek fizetési fokozata alapján számított illetménykülönbözet összegében. [24] A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú – kijavított – ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján egészében megváltoztatta. Záró rendelkezések [25] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megváltoztatása okán a felperesek pernyertességére figyelemmel kötelezte az alperest a felperesek együttes első-és másodfokú perköltségének viselésére a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. Ennek összegét a Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdésére figyelemmel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése alapján állapította meg, a becsatolt megbízási szerződés és költségjegyzékben megjelölt teljes összeget felperesekre személyenként egyenlő arányban meghatározva, áfával növelt összegben. [26] Az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti személyes illetékmentességére figyelemmel a le nem rótt Itv. 39. §
(1)bekezdése, 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerint számított elsőfokú és 46. §
(1)bekezdése szerint számított másodfokú eljárási illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdés alapján az állam terhén marad. [27] A másodfokú bíróság a Pp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- január
- dr. Orosz Andrea s.k. s.k. a tanács elnöke dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla bíró