← Magyarország

Gf.40003/2025/5 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A felperesek által megjelölt okból már nem szükséges a keresettel kért megállapítás a jogaik megóvásához. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.V.40.003/2025/

  1. Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím2) A felperesek képviselője: ügyvédi iroda (ügyintéző: ügyvéd1 ügyvéd, cím3) Az I. rendű alperes: alperes1 (cím4) A II. rendű alperes: alperes2 (cím5) A III. rendű alperes: alperes3 (cím6) Az alperesek képviselője: ügyvédi iroda1 (ügyintéző: ügyvéd2 ügyvéd, cím7) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: felperes (
  2. sorszám alatt) A per tárgya: ügyvezetői jogviszony megállapítása Az elsőfokú bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 23.G.40.128/2023/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. és II. rendű felperest, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg személyenként az I. rendű alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint, a II. és III. rendű alpereseknek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.003/2025/5 2 Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű alperes a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága által cégjegyzékszám1 cégjegyzékszám alatt
  4. február
  5. napjával bejegyzett társaság. Az I. és a II. rendű felperes és a II. rendű alperes
  6. január
  7. napjától, a III. rendű alperes
  8. december
  9. napjától az I. rendű alperes tagjai. A társaság tagjai eltérő működési elképzeléseik okán két csoportba tömörültek, a tagok csoportjai pedig egyre rövidülő időközönként tartott taggyűléseiken – amelyet kölcsönösen nem ismernek el a társaság taggyűléseinek és amely miatt az ott született határozatok kötőerejét sem fogadják el – évek óta ellentétes tartalmú határozatokat hoznak az ügyvezetők személyéről, a tagokat megillető szavazatok számáról, az alperesi gazdasági társaság működését alapjaiban meghatározó egyéb kérdésekről. A tagok egyik csoportja a felperesek, másik csoportja a II. és III. rendű alperesek ügyvezetői működését támogatják. A társasági szerződés 13.
  10. bekezdése értelmében az I. rendű alperes törvényes képviseletét a taggyűlés által választott két fő ügyvezető látja el. A 12.
  11. bekezdése a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe sorolja az ügyvezető megválasztását és visszahívását, díjazásának megállapítását, valamint a társasági szerződés módosítását. A 12.
  12. bekezdése szerint a taggyűlés a határozatait, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza. A tagok 2/3-os szótöbbséggel meghozott határozattal döntenek az ügyvezetők visszahívásáról. A taggyűlés határozatképességének feltétele a 12.
  13. pont alapján a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult taggyűlésen való részvétele. A Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága az I. rendű alperes
  14. augusztus
  15. napján kelt taggyűlési határozatai alapján cégjegyzékszám1/
  16. számú végzésével
  17. szeptember
  18. napján a II. és III. rendű alperesek ügyvezetői minőségét törölte a cégnyilvántartásból, és
  19. sorszámú,
  20. szeptember
  21. napján meghozott végzésével a felperesek ügyvezetővé választásának tényét bejegyezte. A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indult peres eljárásban azonban a Zalaegerszegi Törvényszék 1.G.40.098/2023/
  22. számú,
  23. december
  24. napján jogerős ítéletével a cégbíróság
  25. és
  26. számú végzéseit hatályon kívül helyezte, és felhívta a cégbíróságot az
  27. sorszámú kérelemmel indult változásbejegyzési eljárás megszüntetésére. A cégnyilvántartásban az I. rendű alperes bejegyzett ügyvezetőjeként a per folyamatban léte alatt a II. és III. rendű alperesek szerepeltek. A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű alperes ügyvezetői
  28. szeptember
  29. napján a felperesek voltak, míg a II. és III. rendű alperesek törvényes képviselői minősége ebben az időpontban nem állt fenn. Az alpereseket mindezek tűrésére kérték kötelezni, perköltségben marasztalásuk mellett. Érvelésük szerint az I. rendű alperes ügyvezetőiként és tagjaiként közvetlenül érintettek az ügyvezető személyének meghatározásában, az I. rendű alperest érintő peres és nemperes eljárások okán annak ítéleti megállapításában, hogy a kereset szerinti időpontban ki rendelkezett törvényes képviselői jogosultsággal. A II. és III. rendű alperesekkel szemben a megállapítási kereset előterjeszthetőségét azzal kívánták alátámasztani, hogy a létesítő okirat két ügyvezető egyidejű működésére teremt lehetőséget. A II. és III. rendű alperesek törvényes Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.003/2025/5 [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] 3 képviselői minősége önmagában kizárja a felperesek ügyvezetői jogviszonyának fennállását, ami a felperesek jogvédelmi igényét igazolja. A kereset szerinti megállapításhoz fűződő érdekük igazolására hivatkoztak a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága
  30. október
  31. napján kibocsátott cégjegyzékszám1/
  32. számú végzésére, amely álláspontjuk szerint a Ctv. 65.§

(1)bekezdését sértve, a korábbi változásbejegyzés ellenére a felperesek ügyvezetői minőségét nem állapította meg. Előadták, hogy a cégnyilvántartási bejegyzéssel – tekintve, hogy
  1. szeptember
  2. napján a változásbejegyzés alapját képező taggyűlési határozatok végrehajthatóságát a bíróság nem függesztette fel, illetve nem helyezte hatályon kívül – II. és III. rendű alperesek ügyvezetői minősége megszűnt, a felperesek pedig az I. rendű alperes ügyvezetőivé váltak. Ügyvezetői tisztségüket
  3. augusztus
  4. napját követően
  5. augusztus
  6. és szeptember
  7. napjain tartott taggyűlések is megerősítették. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására, és a felperesek perköltségben marasztalására irányult. Elsődlegesen a megállapítási kereset törvényben rögzített feltételei fennállását vitatták, továbbá előadták, az ügyvezetők személyét és a létesítő okirat tartalmát a keresetlevél szerint megváltoztató határozatok nem az I. rendű alperes legfőbb szervétől származtak, érvénytelenek, ezért jogszerűen a felperesek ügyvezetővé választására nem került sor, ahogy azok a II. és III. rendű alperesek megbízásának megszüntetésére és a létesítő okirat megváltoztatására sem voltak alkalmasak. Hangsúlyozták, a Zalaegerszegi Törvényszék a felperesek által hivatkozott határozatokat, és 1.G.40.098/2023/
  8. számú,
  9. december
  10. napján jogerőre emelkedett ítéletével a Cégbíróság végzéseit, amelyeken a felperesek kereseti érvelése alapult, hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek személyenként 232.833 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  11. §
(3)bekezdés utolsó fordulata alapján vizsgálta, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének törvényi feltételei fennállnak-e. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35-3:37.§-ai és a Ptké. 10/A.§
(3)bekezdése alapján rögzítette, hogy a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perben hozott ítélet csak annak jogerőre emelkedésének időpontjától vált ki joghatályt, tehát – ha a határozatot nem vonták vissza vagy a bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről nem rendelkezett – a társaság belső jogviszonyaiban a jogerőre emelkedésig azt a törvény erejénél fogva alkalmazandóként kell figyelembe venni. Mivel marasztalási keresetet a Ptk. az érvényesség alátámasztására nem, csak a határozatok jogsértő jellegére alapítva tesz lehetővé a társasággal szemben, így e törvényi feltétel nem gátolta a megállapítási kereset érdemi elbírálását. A felperesek jogai megóvásának szükségességét a társasággal szemben igazoltként elfogadta, kifejtve, hogy a törvényes képviselői minőség, az abból eredő jogok és kötelezettségek a felperesek társasággal szembeni pozícióját nyilvánvalóan meghatározzák. Mivel a felperesek ügyvezetői státuszának fennállását az I. rendű alperes nem ismeri el, a II. és III. r. alpereseket kezeli ügyvezetőkként, a jogvédelmi igény a pozitív megállapítási kereset tekintetében nem vitatható. Megállapította ugyanakkor, hogy az a tény, hogy a létesítő okiratban meghatározott ügyvezetői létszámon felül további két ügyvezető megbízását határozzák el a tagok, a határozat létesítő okiratba ütközése okán a határozat hatályon kívül helyezésének kezdeményezésére ad alapot. A felperesek jogvédelmi igényét így a II. és III. rendű alperesekkel szemben nem igazolták, ezért megállapítási kereset előterjesztésének velük szemben nem volt helye. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.003/2025/5 [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 Vizsgálta, hogy a felperesek voltak-e
  1. szeptember
  2. napján az I. rendű alperes megválasztott ügyvezetői. A
  3. augusztus
  4. napján hozott taggyűlési határozatok tárgyában az I. rendű alperessel szemben folyamatban volt peres eljárás adatait figyelembe véve megállapította, hogy az ott született, az ügyvezetők személyét módosító taggyűlési határozatokat jogsértő jellegük miatt a bíróság 23.G.40.086/2023/
  5. számú,
  6. augusztus
  7. napján jogerőre emelkedett ítéletével hatályon kívül helyezte. A perben vizsgált időpontot megelőzően
  8. augusztus
  9. napján tartott taggyűlés határozatainak hatályon kívül helyezéséről szintén jogerős ítélet született 23.G.40.091/2023/
  10. számon, míg a
  11. szeptember
  12. napján meghozott, a felperesek ügyvezetői jogviszonyát érintő taggyűlési határozatokat a bíróság 23.G.40.096/2023/
  13. számú jogerős ítéletével helyezte hatályon kívül, ugyanakkor a felperesek az említett ítéletek alapján megállapítható tényeket nem cáfolták. Mivel a felperesek ügyvezetői jogviszonyuk jogszerű fennállását a kereset szerinti időpontban ítéleti bizonyossággal nem támasztották alá, a keresetet az I. rendű alperessel szemben is elutasította. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése, valamint az alperesek perköltségben való marasztalása iránt. Vitatták, hogy a felperesek jogainak a II. és III. rendű alperesekkel szemben való megóvása érdekében ne lenne szükség a keresetben kért megállapításra. Előadták, hogy a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy
  14. szeptember 18-án a felperesek vagy a II. és III. rendű alperes voltak-e az I. rendű alperes ügyvezetői. Előadták, hogy a II. és III. rendű alperesekkel szemben a felperesek jogai megóvásának szükségessége azért áll fenn, mert a felperesek az ügyvezetői tisztségből fakadó jogokat akkor gyakorolhatták, ha ők voltak az ügyvezetők, illetve ez esetben hivatkozhatnak arra, hogy az adott időpontban a II. és III. rendű alperesek e jogok gyakorlására nem voltak jogosultak. E jogosultságok egymást kizáró lehetőségek, ezért nem logikus az a következtetés, hogy hiányzik a megállapítási keresettel megvédendő jog. Előadták, hogy az alperesek
  15. szeptember 18-án a társaság ügyvezetőiként változásbejegyzési kérelmet terjesztettek elő, amit ők, mint valódi ügyvezetők visszautasítani kértek, illetve másodlagosan visszavontak. Így konkrét kérdésben is vitássá vált, hogy az ügyvezetői tisztséget ki gyakorolhatja, és az ennek kapcsán meghozott /1209 számú végzés tette indokolttá a perindítást, amikor a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbíróság a maga bírálta felül a saját maga által a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatot. Az I. rendű alperessel szemben arra hivatkoztak, hogy állításukat mind a cégjegyzék, mind az adott időpontban alkalmazandó taggyűlési határozatok alátámasztották. A II. és III. rendű alperesek ügyvezetői jogviszonyának megszűnése ugyanis nem abból következett, hogy az I. és II. rendű felpereseket ügyvezetőnek választották, hanem abból, hogy
  16. szeptember 18án alkalmazandóak voltak a társaság taggyűlésének 538-539/
  17. (09.12.) számú határozatai, amelyek a II. és III. rendű alperes ügyvezetők visszahívásáról rendelkeztek. Álláspontjuk szerint az, hogy a későbbiekben milyen döntések és ítéletek születtek e határozatok kapcsán, irrelevánsak jelen perben, hiszen az ítéleteknek visszaható hatályuk nincs, így a
  18. szeptember 18-ai állapotot nem befolyásolják. Az alperesek fellebbezési ellenkérelme tartalma szerint az elsőfokú ítélet helybenhagyására és a felperesek perköltségben való marasztalására irányult, annak helyes indokai alapján. Fenntartották az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozataikat, hangsúlyozva, hogy a felperesek által hivatkozott jegyzőkönyvekben taggyűlési határozatként rögzített határozatokat a társaság tagjai egyetlen esetben sem ismerték el érvényes taggyűlési határozatnak. A fellebbezés nem megalapozott. A Pp.
  19. §
(3)bekezdése értelmében valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.003/2025/5 [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] 5 megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A bíróság e törvényes feltételek fennállását hivatalból vizsgálja. A másodfokú bíróságnak – nem sui generis megállapítási kereset érvényesítése esetén – hivatalból, a fellebbezés tartalma által meghatározott felülbírálati jogkör korlátaitól függetlenül kell vizsgálnia a megállapítási kereseti kérelem törvényes feltételeinek a fennállását (Kúria Pfv.I.20.215/2023/4. megjelent BH2024. 13. szám alatt) A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság – az elsőfokú bírósághoz hasonlóan – vizsgálta a felperesek által előterjesztett megállapítási kereset Pp. 172.§
(3)bekezdésében írt feltételeinek fennállását. A nem sui generis megállapítási kereseti kérelem konjunktív eljárásjogi feltételrendszerének három eleme:
  1. a kért megállapítás szükséges a felperes jogainak a megóvásához,
  2. ez a jogmegóvás az alperessel szemben szükséges,
  3. a felperes bármely okból nem követelhet teljesítést (marasztalást). Nem valósul meg ez a feltételrendszer, ha bármelyik elem hiányzik: ha a felperes oldalán nem áll fenn jogmegóvási szükséglet, vagy ha igen, akkor az általa kért megállapítás nem alkalmas a jogvédelemre (Kúria Gfv.VI.30.540/2021/6.); ha van jogmegóvási szükséglet és a kérelem alkalmas a jogvédelemre, de nem az alperessel, hanem harmadik személlyel szemben, a felperes kérhetne marasztalást. A megállapítási kereseti kérelmet megalapozó tények körében a felperesnek tényeket kell állítania a jogvédelmi szükséglet, illetve a marasztalás kizártsága körében, amely tények az ő (állítási és) bizonyítási érdekébe tartoznak, ezért keresetlevelének e tények bizonyításával kapcsolatos nyilatkozatokat is tartalmaznia kell. Ha a keresetlevél tartalmazza mindezek feltüntetését, csak a bíróság álláspontja szerint az érdemben helytelen, mert a kereseti kérelem ténylegesen nem jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának a megállapítására irányul, nem áll fenn az alperessel szembeni jogmegóvási szükséglet vagy arra a megjelölt kereseti kérelem alkalmatlan, illetve a felperes kérhetne marasztalást, akkor ítéletével a keresetet elutasítja. A felperesek keresetükben a fentiek körében tényként azt adták elő, hogy az I. rendű alperes ügyvezetőiként és tagjaiként is közvetlenül érintettek abban a kérdésben, hogy a megjelölt időpontban jogszerűen ki tölti be a társaság ügyvezetői tisztségét. A társasággal kapcsolatosan számos peres ügy és cégbírósági eljárás van folyamatban, amelyek alapvető közös kérdése az, hogy egy adott időpontban ki jogosult a társaság képviseletére. Velük szemben a II. és III. rendű alperesek lépnek fel azzal az állítással, hogy ők az I. rendű alperes ügyvezetői, és ennek folytán párhuzamosan gyakorolják az ügyvezetői jogosultságokat, ami további jogviták kiapadhatatlan forrásává vált. A jogviszony természetétnél fogva a kérdésben marasztalás nem kérhető. A kereseti kérelmet megalapozó tényként hivatkoztak arra is, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága a
  4. október
  5. napján meghozott cégjegyzékszám1/1209 számú végzése indokolásában úgy foglalt állást, hogy a II. rendű felperes nem jogosult a cég képviseletére, a társaság törvényes képviseletére továbbra is alperes3 és alperes2 rendelkezik felhatalmazással. A másodfokú bíróság a cégnyilvántartásból származó hivatalos tudomása alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást e körben kiegészíti azzal, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbíróságához cégjegyzékszám1/
  6. szám alatt előterjesztett változásbejegyzési kérelem nyomán indult eljárásban
  7. szeptember
  8. napján az I. rendű alperes társaság képviseletében ügyvédi iroda cégjegyzékszám1/
  9. számon iktatott eljárás megszüntetési kérelmet terjesztett elő. A cégbíróság a változásbejegyzési eljárás Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.003/2025/5 [30] [31] [32] [33] [34] [35] 6 megszüntetése iránti kérelmet a cégjegyzékszám1/
  10. számú,
  11. október
  12. napján meghozott végzésével elutasította, a cégjegyzékszám1/
  13. számú végzésében pedig a
  14. szeptember
  15. napján cégjegyzékszám1/
  16. szám alatt előterjesztett változásbejegyzési kérelem elbírálását a
  17. szeptember
  18. napján benyújtott cégjegyzékszám1/
  19. számon iktatott eljárás megszüntetési kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztette. A fellebbezési jogról a társaság nevében ügyvéd2 ügyvéd
  20. október
  21. napján érkezett beadványával lemondott. A végzéssel szemben ugyanakkor
  22. október
  23. napján ügyvédi iroda fellebbezést terjesztett elő. A cégbíróság ezért a Ctv.
  24. §
(1)bekezdése folytán irányadó Pp.
  1. § rendelkezései szerint a meghatalmazott képviseleti jogosultságát hivatalból vizsgálta. A cégbíróság a változásbejegyzési kérelmek alapján ismert, illetve a társaságot érintő peres eljárásokból szerzett hivatalos tudomása alapján megállapította, hogy az I. rendű alperes társaság ügyvezetőjeként a II/2/
  2. 2021.(01.29.) számú taggyűlési határozat tükrében alperes2, a 6/2022.(08.15.) számon meghozott taggyűlési határozat alapján alperes3 járhat el. felperes1 ügyvezetői megbízatása
  3. december
  4. napjával – az öt év lejártával – megszűnt, a
  5. október
  6. napjától kezdődően
  7. május
  8. napjáig bezáróan lefolytatott taggyűléseken ügyvezetővé választásáról született, valamint felperes2 ügyvezetői megbízásáról hozott taggyűlési határozatokat a Zalaegerszegi Törvényszék jogerős ítéletei a jognyilatkozatok előterjesztését megelőzően hatályon kívül helyezték. A cégbíróság a társaságot érintő perekből a Ctv.
  9. §
(1)bekezdés h) pontjára figyelemmel megküldött keresetlevelek alapján szerzett ismeretei alapján megállapította azt is, hogy a
  1. június 6tól
  2. október
  3. napjáig bezárólag lefolytatott taggyűlések alkalmával az ugyanilyen tárgyú személyi döntések körében született határozatait a társaság saját hatáskörben visszavonta, hatályon kívül helyezte, így joghatályos jognyilatkozatot a társaság nevében felperes2, ügyvédi iroda részére meghatalmazást adott megbízó nem tehetett, ellenben ügyvéd2 ügyvéd által csatolt meghatalmazást aláírt alperes2
  4. szeptember
  5. napján törvényes képviseleti jogosultsággal rendelkezett, így a társaság nevében a fellebbezést visszavonó nyilatkozat joghatállyal bírt. Mivel fentiek alapján az eljárás megszüntetése iránti kérelem tárgyában a cégbíróság jogerős végzést hozott, a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága a
  6. november
  7. napján kelt cégjegyzékszám1/
  8. számú végzésével elrendelte a cégjegyzékszám1/
  9. számú változásbejegyzési eljárás folytatását, majd a változásbejegyzési kérelem alapján a
  10. november
  11. napján meghozott cégjegyzékszám1/
  12. számú végzésével az I. rendű alperes ügyvezetőjeként ismételten alperes2t és alperes3t jegyezte be a cégjegyzékbe. A felperesek keresetlevelüket ezt követően,
  13. november
  14. napján terjesztették elő. Az így kiegészített tényállás alapján megállapítható, hogy a felpereseknek a keresetlevél előterjesztésekor az alperesekkel szembeni jogai megóvásához nem szükséges a kért megállapítás teljesítése. A keresetlevélben rögzített az az általános indok, hogy az I. rendű alperes ügyvezetőiként és tagjaiként is közvetlenül érintettek a felperesek abban a kérdésben, hogy a megjelölt időpontban jogszerűen ki töltötte be a társaság ügyvezetői tisztségét, önmagában nem elégséges a jogi érdek fennállásának megállapíthatóságához, a keresetlevélben sérelmezett konkrét változásbejegyzési eljárásban pedig – a kiegészített tényállás szerint - a cégbíróság a keresetlevél benyújtása előtt jogerős végzést hozott, így a felpereseknek az I. rendű alperessel szembeni jogvédelmi szükséglete nem állapítható meg, illetve arra a kereseti kérelem szerinti megállapítás alkalmatlan. A megállapítási kereset feltételeinek II. és III. rendű alperesekkel szembeni hiánya körében az elsőfokú ítéletben kifejtett indokokkal a másodfokú bíróság egyetértett. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.003/2025/5 [36] [37] 7 Mindezekre tekintettel, az indokolás fentiek szerinti módosításával a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperesek perköltséget nem igényelhetnek, a Pp. 83.§
(5)bekezdése alapján viselik a fellebbezésükre lerótt illetéket, valamint a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni a pernyertes alperesek másodfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjból álló perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a csatolt megbízási szerződések, valamint a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdése alapján állapította meg. Pécs,
  1. április
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.