A határozat elvi tartalma: Mulasztási per tárgya kizárólag a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítására irányuló kereseti kérelem elbírálása lehet. Megvalósult közigazgatási cselekményt támadó, illetőleg a megvalósult közigazgatási tevékenységből eredő jogsérelmet állító és a nem létező közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítására irányuló kereseti kérelmek nem bírálhatóak el keresethalmazatban. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.41.176/2021/
- Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Földes István ügyvéd cím2 Az alperes: Külgazdasági és Külügyminisztérium cím3 Az alperes képviselője: Dr. Bartha Csongor kamarai jogtanácsos A mulasztási per tárgya: értesítés elmulasztása állampolgársági eskü letételének helyéről és időpontjáról A fellebbezést benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 54.K.702.083/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 54.K.702.083/2021/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kúria VI.Kpkf.41.176/2021/3-1 2 Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 22.500 (huszonkétezerötszáz) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 40.000 (negyvenezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes Magyarország Tel-Avivi Nagykövetségén (a továbbiakban: nagykövetség) a magyar állampolgárságról szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Állampolg. tv.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be. [2] A nagykövetség
- június 22-én a felperest e-mailben arról értesítette, hogy Magyarország köztársasági elnöke elfogadta a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmét és a honosítási okirata megérkezett a nagykövetségre. Tájékoztatást adott arról is, hogy a járvány miatti egészségügyi előírások egyelőre nem teszik lehetővé az eskü időpontjának kitűzését, amelyről a korlátozások feloldása után küld értesítést. A felperes kereseti kérelmei [3] A felperes a
- február 23-án előterjesztett keresetlevelével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) XXII. fejezete szerinti mulasztási pert kezdeményezett az alperessel szemben, arra hivatkozással, hogy az alperes az Állampolg. tv.
- §
(2)bekezdése alapján elmulasztotta őt értesíteni az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Kérte az alperes kötelezését az elmulasztott értesítés megküldésére. [4] A felperes a
- május 25-én előterjesztett, „keresetváltoztatás” elnevezésű beadványában előadta, hogy
- május 21-én e-mail útján értesítést kapott az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helyéről és időpontjáról, továbbá arról, hogy az eskütétel előtt szükséges a magyar nyelvtudásának ellenőrzése, és erről jegyzőkönyv felvétele. A keresetét kiterjesztette a közlésnek a nyelvtudás ellenőrzésére vonatkozó részére, és kérte annak megsemmisítését. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes az Kúria VI.Kpkf.41.176/2021/3-1 3 állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről nem az Ápt.
- §
(2)bekezdésében előírt határidőn belül értesítette őt. [5] A felperes a
- június 23-én előterjesztett, második keresetváltoztatás elnevezésű beadványában kiterjesztette keresetét az eskütétel helyszínének módosítására irányuló kérés alperes általi megtagadására. Elsődlegesen kérve annak megváltoztatását, másodlagosan annak megsemmisítését és az alperesnek az eskü helyszínének módosítására irányuló kérésének megfelelő döntés meghozatalára kötelezését. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [7] Indokolásában – utalva a Kúria Kf.39.847/2021/
- számú döntésének elvi tartalmára – megállapította, hogy az alperes az állampolgársági eskü letételének helyéről és időpontjáról szóló értesítést a felperes részére a per alatt megküldte, ezáltal a közigazgatási szerv a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének a mulasztási per során eleget tett, a mulasztását orvosolta, a Kp.
- §-a szerinti mulasztásról sem lehet szó, így a mulasztási perben keresetnek helyt adó ítélet nem volt hozható. [8] A felperesnek a mulasztási per tartama alatt előterjesztett további kereseti kérelmei tekintetében rögzítette, hogy a felperes által kezdeményezett, Kp. XXII. fejezete szerinti perre az általános szabályokhoz képest speciális eljárási szabályok vonatkoznak, és e pertípus kapcsán hiányzik az a közigazgatási cselekmény, amely vonatkozásában megtámadási vagy megállapítási kereset előterjesztésére lenne lehetőség. Ez utóbbi kereseti kérelem fajták közigazgatási cselekményekhez kapcsolódóan értelmezhetőek, amely azonban a mulasztási perben nem áll rendelkezésre, annak tárgya éppen a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása és megvalósításának kikényszerítése. Mulasztási perben fogalmilag kizárt, hogy a bíróság megsemmisítő, megváltoztató, illetve közigazgatási cselekményre vonatkozó jogsértés tényét megállapító ítéletet hozzon. A mulasztási per és az általános szabályok szerinti megtámadási, illetve megállapítási per együttesen nem bírálható el. A hiányzó, elmulasztott és meglévő közigazgatási cselekmény között a közigazgatási hatósági eljárás és a közigazgatási per szintjén is olyan alapvető eltérés van, amely kizárja az ugyanazon vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszony megállapíthatóságát. [9] Hangsúlyozta, hogy a felperesnek a keresetlevélben a jogsérelem megjelölése mellett egyértelműen ki kell választania, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján az állított jogsérelmet miként kéri orvosolni. Ha a felperes mulasztás megállapítását kéri, a bíróság annak feltételrendszerét vizsgálja, ha megtámadást választ, a bíróság ilyen irányú vizsgálatot végez. A bíróság a kereseti kérelemhez kötöttség folytán nem térhet át a Kp. 38. §
(1)bekezdés a)-f) pontjai közül egyik kereseti kérelem elbírálásáról a másikra. A felperes által keresetkiterjesztésként jelölt kérelem ténylegesen nem volt keresetkiterjesztés, hiszen egy mulasztás megállapítására irányuló perben a per jogi természetével össze nem egyeztethető megsemmisítést, illetve megváltoztatást kért. Ezáltal pedig nem az eredeti keresetét terjesztette ki, hanem az eredetileg állított jogsértéstől eltérő új jogsértést állítva egy teljesen más keresetfajtára tért át, melyre mulasztási perben nincs lehetőség. Kúria VI.Kpkf.41.176/2021/3-1 4 A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [10] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a keresetváltoztatásaiban foglalt kereseti kérelmei tárgyában való döntéshozatalt. A felperes a fellebbezésében tárgyalás tartását kérte. [11] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak az első keresetváltoztatást követően a kereseti kérelmeket a Kp. 124. §
(6)bekezdésében foglaltak értelmében az általános, és nem az egyszerűsített per szabályai szerint kellett volna elbírálnia, és ez megengedte volna a keresetváltoztatásokban foglalt kérelmek érdemi elbírálását. [12] Hangsúlyozta, hogy a keresetváltoztatásokban foglalt kereseti kérelmei az állampolgársági eljárásban létrejött jogviszonyából erednek, csakúgy, mint az eredeti kereseti kérelme. A Kp. 38. §
(3)bekezdése pedig megengedi a kereseti kérelmek együttes előterjesztését, a keresethalmazatot, ha a kereseti kérelmek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek. [13] A mulasztási perre vonatkozó és az általános szabályok szerinti bírósági felülvizsgálat együttes alkalmazhatósága kérdését illetően kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak a Kp. 124. §
(6)bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per szabályai szerint kellett elbírálnia, ilyen kérelem volt az Állampolg. tv. 16. §
(2)bekezdésében meghatározott, alperes számára kötelező cselekmény elmulasztásának megállapítása iránti kérelem; míg a másik részét az általános szabályok szerint, ilyen kérelem volt az alperes
- május 25-ei email üzenetében foglalt – az eskütétel előfeltételeként megfogalmazott - kötelezés megsemmisítésére irányuló kérelem. [14] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A fellebbezés nem alapos. [16] A Kúria a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [17] Az elsőfokú bíróság pontosan és törvényesen állapította meg a mulasztási per tényállását, a mulasztás megállapítására irányuló keresetet elutasító döntése és annak indokai, - megerősítve a kialakult kúriai joggyakorlatot [Kf.39.847/2021/3.] - helytállóak. [18] Ha a közigazgatási szerv a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének a mulasztási per során eleget tesz, a Kp. 127. §-a szerinti mulasztás megállapítása fogalmilag kizárt, így a mulasztási perben keresetnek helyt adó ítélet nem hozható. [19] A felperes 2021. május 25-én és 2021. június 23-án előterjesztett Kp. 38 §
(1)bekezdés
- a)pontja és
- f)pontja szerinti kereseti kérelmei nem képezhették a mulasztási per tárgyát az alábbiakra tekintettel. [20] A Kp. keresetlevélben megjelölt 38. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerint a keresetben kérhető a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy Kúria VI.Kpkf.41.176/2021/3-1 5 megváltoztatása, a
- b)pont alapján a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása, az
- f)pont alapján a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása. [21] A Kp. 38. §
(3)bekezdése értelmében több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek. [22] A Kp. XXII. fejezet szerinti mulasztási per alapjául szolgáló jogviszonyban hiányzik az egyedi döntés, a Kp. 38.§
(1)bekezdés a) pontjában foglalt kereseti kérelem esetén pedig éppen az egyedi döntés jogszerűsége a per tárgya. A Kp. 38. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti kereseti kérelem szintén egy már megvalósított közigazgatási tevékenységet feltételez, ami a mulasztási perben szintén hiányzik. A kiemelt kereseti kérelemfajták közigazgatási cselekményhez, közigazgatási tevékenységhez kapcsolódóan értelmezhetőek, amelyek azonban a mulasztási perben nem léteznek, hiszen annak tárgya éppen a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása és megvalósításának kikényszerítése. Mulasztási perben fogalmilag kizárt, hogy a bíróság megsemmisítő, megváltoztató, illetve közigazgatási cselekményre vonatkozó jogsértés tényét megállapító ítéletet hozzon. [23] A mulasztási perre az általános szabályokhoz képest speciális eljárási szabályok vonatkoznak, így a Kp. 127.§-nak megfelelően a Kp. egyszerűsített perre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, a XXII. fejezetben foglalt eltérésekkel; továbbá a Kp. 129.§
(4)bekezdése alapján a mulasztási perben hozott ítélet ellen fellebbezésnek van helye, míg állampolgársági ügyekben törvényi lehetőség hiányában nincs ilyen jogorvoslat. [24] A felsorolt eltérések mind a közigazgatási hatósági eljárás mind a bírósági felülvizsgálat szintjén olyan alapvető különbözőséget jelentenek, amelyek kizárják ugyanazon, vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszony megállapíthatóságát. Mindebből következően a létező közigazgatási cselekményt támadó, létező közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsérelmet állító és a nem létező közigazgatási cselekmény pótlására irányuló felperesi kérelem a Kp. 38.§
(3)bekezdésére való hivatkozással nem bírálható el keresethalmazatban. [25] Az előzőektől függetlenül rámutat a Kúria arra, hogy a mulasztási perre alkalmazni rendeli ugyan a Kp. az egyszerűsített perre vonatkozó szabályokat, azonban a mulasztási per nem egyszerűsített per. A Kp. 124. §
(6)bekezdése kizárólag az egyszerűsített perre vonatkozóan állapít meg szabályt, az a mulasztási perre nem értelmezhető. Mindebből következően alaptalan volt a felperesnek a Kp. 124. §
(6)bekezdés megsértésére való hivatkozása [26] Mivel a fentiek szerint az elsőfokú bíróság jelen perben kizárólag a Kp. 38. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti keresetről dönthetett, ezért a fellebbezett ítélet [22] bekezdését a Kúria annyiban pontosítja, hogy: a felperesnek a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítására irányuló keresete alaptalan. [27] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság - érdemben helytálló - ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. [28] Mivel jelen mulasztási per tárgya kizárólag a
- február 23-án előterjesztett mulasztási kereset tárgyában való döntés volt, a még fennmaradó kereseti kérelmek bírálása nem tartozik a Kúria hatáskörébe, azokkal kapcsolatban az elsőfokú bíróságnak a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint kell eljárnia. A döntés elvi tartalma Kúria VI.Kpkf.41.176/2021/3-1 6 [29] Mulasztási per tárgya kizárólag a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítására irányuló kereseti kérelem elbírálása lehet. Megvalósult közigazgatási cselekményt támadó, illetőleg a megvalósult közigazgatási tevékenységből eredő jogsérelmet állító és a nem létező közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítására irányuló kereseti kérelmek nem bírálhatóak el keresethalmazatban. Záró rész [30] A Kúria az eredménytelenül fellebbező felperest kötelezte a Kp.
- §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdésében foglaltak alapján az alperes másodfokú eljárásban felmerült és a Pp. 81. §
(1)bekezdése és a
(4)és
(5)bekezdése alapján felszámított, az elvégzett munkájával arányban álló perköltsége megfizetésére. [31] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján, a 39. §
(1)bekezdésére,
(3)bekezdés d) pontjára és figyelemmel megállapított fellebbezési illeték megfizetésére a Kúria a Pp. 101. §
(1)bekezdés alapján a felperest kötelezte nemzetközi szerződésen alapuló illetékkedvezményre vonatkozó felperesi nyilatkozat hiányában. [32] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, míg a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [33] A Kúria a felperes tárgyalás tartása iránti kérelme kapcsán rögzíti, hogy a mulasztási perben a Kp.
- §
(5)bekezdése alapján főszabály a tárgyaláson kívüli elbírálás, melyet a fellebbezésre vonatkozó általános szabályok nem írnak felül, ezért a Kúria a felperes fellebbezését tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Kúria VI.Kpkf.41.176/2021/3-1 tisztviselő 7