Bf.639/2025/13 – Szegedi Ítélőtábla

(3)bekezdése szerint, ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el. A költségvetési csalásnál a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekmény-egységet, így valamennyi, az addig eltelt időszakban megvalósult tényállásszerű részcselekmény a törvényi egység körébe tartozik és a bűncselekmény minősítésénél a részcselekményekkel együttesen okozott vagyoni hátrányra kell tekintettel lenni [jelenleg a 2022. 03. 01. napjától hatályos Btk. 6. §

(3)bekezdése alapján. korábban pedig az ezzel azonos a bírói gyakorlat alapján, lásd. BH

1. 258, BH
2. 162.]. Törvényi egységet csak törvényi tényálláson belüli magatartás, azaz tettesi cselekmény teremt. A bűnrészességre mint tényálláson kívüli magatartásra törvényi egységet alapozni nem lehet (Kúria Bfv.II.372/2017/
3. szám, BH
4. 129., BH
5. 296.). A vádlottal szemben a korábban jogerőre emelkedett ügyben sor került olyan költségvetést károsító bűncselekmény elkövetése miatti vádemelésre (majd jogerős elítélésre), amelyeket tettesként valósított meg, míg a jelen ügyben az elsőfokú nem jogerős ítélet, illetve jelen ítélet ugyancsak állapított meg tettesi elkövetést. A tettesként elkövetett valamennyi részcselekmény valóban törvényi egységet képez és együttes elbírálásuknak van helye (ezért az egy eljárásban való elbírálásuk mindenképpen célszerű), ennek azonban feltétele, hogy a tényállás alapján egyértelműen megállapítható legyen az, hogy valamennyi cselekmény elkövetésére a korábbi vádemelés napját megelőzően került sor. Figyelemmel arra, hogy a jelen eljárásban a felülbírálat korlátozott volt, a tényállást megalapozottnak kellett az ítélőtáblának tekintenie. A tényállás nem tartalmazza azt, hogy a Kft. milyen időközönként volt adóbevallásra kötelezett, márpedig a költségvetést károsító bűncselekmények esetén az elkövetés időpontja a bevallási kötelezettség teljesítésének vagy elmulasztásának az időpontja. A tényállás korlátozott felülbírálatára tekintettel a másodfokú bíróság nem volt abban az eljárásjogi helyzetben, hogy a tényállás ezen alapvető hiányosságát pótolhassa, s így nem lehetett megállapítani, hogy a vádlott a közvetett tettesi cselekményét mely időpontban követte el, és az törvényi egységet képez-e a másik büntetőügyben elbírált tettesi cselekményeivel. A törvényes bevallási időközöktől (havi, negyedéves, éves bevallási periódusok) függően lehet, hogy állapítható meg bizonyos törvényi egység, vagyis van a vádemelés napját megelőző közvetett tettesi elkövetés, de lehet, hogy nincs ilyen, mert csak ezen időpontot követően valósult meg adóbevallási mulasztás. Törvényi egységet megalapozó tényállás hiányában pedig a két büntetőügy másodfokon történő egyesítése – figyelemmel a jelen ügyben szereplő egyéb vádlott személyre is – nem volt indokolt. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Bf.II.639/
6. számú ügyben Szegeden,
7. január
8. napján megtartott tanácsülésen meghozta a
9. sorszámú í t é l e t e t: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott1 és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
10. április
11. napján kihirdetett 6.B.57/2024/
12. számú ítélete ellen vádlott6 VI. rendű vádlott és védője által bejelentett fellebbezéseket elutasítja. Az elsőfokú bíróság ítéletének vádlott1 I. rendű és vádlott7 VII. rendű vádlottra és a vagyoni érdekelt cég1 vagyoni érdekeltre vonatkozó részét megváltoztatja: vádlott1 I. rendű vádlott költségvetést károsító cselekményeit 14 (tizennégy) rendbeli – egy esetben közvetett tettesként, tizenhárom esetben bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettének [Btk.
13. §

(1)bekezdés a) pont

1. és
2. fordulata, egy esetben

(5)bekezdés b) pont 2. fordulata, nyolc esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulata, egy esetben

(3)bekezdés b) pont

1. fordulata], a közbizalom elleni bűncselekményeit 2 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pont] és 11 (tizenegy) rendbeli bűnsegédként – nyolc esetben folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §) minősíti. vádlott1 I. rendű vádlott szabadságvesztését 4 (négy) évre súlyosítja. vádlott7 VII. rendű vádlott költségvetést károsító cselekményét költségvetési csalás bűntettének [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulata,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulata], a közbizalom elleni bűncselekményét folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.
2. §) minősíti. Amennyiben a VII. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását elrendelik, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 2 Egyebekben az elsőfokú ítélet vádlott1 I. rendű és vádlott7 VII. rendű vádlottra és a vagyoni érdekelt cég1 vagyoni érdekeltre vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy vádlott7 VII. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtási fokozatával összefüggésben a végrehajtás elrendelése esetén kitételt mellőzi. Megállapítja, hogy vádlott1 I. rendű vádlott lakóhelyének címe: cím1, tényleges tartózkodási helye a BV Intézet, vádlott7 VII. rendű vádlott születési neve: születési név
3. Az ítélet fellebbezést elutasító rendelkezése ellen vádlott6 VI. r. vádlott, a védője és az ügyészség a Szegedi Ítélőtáblánál a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezést terjeszthetnek elő, egyebekben az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokololás [1] A Szegedi Törvényszék a fenti ítéletével vádlott1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 12 rendbeli – 1 esetben társtettesként, 11 esetbe bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettében [Btk.
4. §

(1)bekezdés a) pont, 1 esetben

(5)bekezdés b) pont is, 6 esetben

(4)bekezdés b) pont is, 1 esetben

(3)bekezdés a) pont is], 2 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont] 10 rendbeli bűnsegédként – 8 esetben folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). [2] Ezért vádlott1 I. r. vádlottat – halmazati büntetésül – 3 év szabadságvesztésre, 400 napi tétel pénzbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, valamint 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani azzal, hogy az I. r. vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az általa
2. május
3. napjától
4. december
5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította akként, hogy egy nap szabadságvesztésnek egynapi előzetes fogvatartás felel meg. Az I. r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.500.-Ftban határozta meg és az I. r. vádlottal szemben így kiszabott, mindösszesen 1.000.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetére tájékoztatta, hogy börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az I. r. vádlottal szemben 16.149.273.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [3] vádlott6 VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
6. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] és közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért a VI. r. vádlottat – halmazati büntetésül – 1 év szabadságvesztésre, 50 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 3 próbaidőre felfüggesztette. A VI. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést – végrehajtása esetleges elrendelése esetén – börtön fokozatban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy ez esetben a VI. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 8.000.-Ft-ban állapította meg, az így kiszabott mindösszesen 400.000.-Ft pénzbüntetés 20 havi részletekben való megfizetését engedélyezte. A VI. r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. A cég1-vel szemben 6.946.439.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [4] vádlott7 VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] és közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért a VII. r. vádlottat – halmazati büntetésül – 2 év szabadságvesztésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A VII. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést – végrehajtása esetleges elrendelése esetén – börtön fokozatban rendelte végrehajtani és ez esetben megállapította, hogy a VII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000.-Ft-ban határozta meg, az így kiszabott mindösszesen 300.000.-Ft pénzbüntetés 20 havi részletekben való megfizetését engedélyezte, az egyhavi részlet mértékét 15.000.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy a VII. r. vádlott az első részletet az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap
2. napjáig köteles megfizetni az államnak, a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint, minden további részletet pedig az azt követő hónap azonos napjáig. Figyelmeztette a VII. r. vádlottat, hogy egyetlen részlet elmaradása esetén az egész hátralévő rész egyösszegben válik esedékessé, meg nem fizetése esetén pedig fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az eljárás során lefoglalt 1 db bélyegző lefoglalását megszüntette és azt a cég2 képviselője részére kiadni rendelte. Kötelezte vádlott1 I. r. vádlottat 15.330.-Ft, valamint az I., II., III., IV., V., VI. és VII. r. vádlottakat további 997.000.-Ft bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére. [5] Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentettek be: az ügyészség vádlott1 I. r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés, hosszabb tartamú foglalkozástól eltiltás, hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, valamint a pénzbüntetés napi tételszámának emelése érdekében, vádlott7 VII. r. vádlott terhére súlyosításért, a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaidejének felemelése, illetve a pénzbüntetés napi tételszámának emelése és az egynapi tétel magasabb összegben történő megállapítása érdekében, vádlott1 I. r. vádlott védője a kiszabott szabadságvesztés tartamának és a pénzbüntetés mértékének enyhítése, vádlott6 VI. r. vádlott és védője a cég3-vel szemben elrendelt vagyonelkobzás mellőzése érdekében. [6] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.175/2025/
3. számú átiratában indítványozta vádlott1 I. r. vádlottal szemben hasonló bűncselekmény elkövetése miatt folyamatban lévő másik büntetőügy, a Szegedi Ítélőtáblán Bf.II.638/
4. számú ügyhöz való egyesítését. Az indítvány lényege szerint a Szegedi Törvényszéken 1.B.11/
5. számon a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség
6. március
7. napján kelt 2.B.712/2020/
8. számú vádirata alapján
9. október
10. napján került sor az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatalára. A Szegedi Törvényszék az 1.B.11/2024/
11. számú ítéletével bűnösnek mondta ki vádlott1 vádlottat költségvetési csalás bűntettében [Btk.
12. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 4 bekezdés b) pont], 2 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és 4 rb. számvitel rendjének megsértése bűntettében [Btk. 403. §

(1)bekezdés b) pont], ezért a visszaeső vádlottat – halmazati büntetésül – 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről is. [7] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint, miután vádlott1 vádlottal szemben mindkét ügyben sor került olyan költségvetést károsító bűncselekmény elkövetése miatti vádemelésre, amelyeket a nem jogerős elsőfokú ítéletek szerint tettesként valósított meg, és amely bűncselekmények elkövetésére részben a legkorábbi,

1. március
2. napján történt vádemelést megelőzően, részben pedig azt követően került sor, a
3. március
4. napját megelőzően tettesként elkövetett valamennyi részcselekmény törvényi egységet képez, és együttes elbírálásuknak van helye, mivel az eljárás azonos szakaszában folyamatban lévő ügyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára és a büntetőeljárásban résztvevő vádlott1 vádlott személyére tekintettel a részbeni törvényi egység folytán célszerű. [8] A Szegedi Ítélőtábla a
5. október
6. napján meghozott Bf.II.639/2025/
7. számú végzésével az ügyészségnek jelen ügynek a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott1 ellen Bf.II.638/
8. számon folyamatban lévő ügyhöz való egyesítésre irányuló indítványát elutasította. [9] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.175/2025/
9. számú érdemi indítványában az ügyészség I. r. és VII. r. vádlott terhére bejelentett fellebbezését azzal a módosítással tartotta fenn, hogy mellőzte az I. r. vádlott tekintetében a pénzbüntetés napi tételszámának emelésére, míg a VII. r. vádlott esetében a pénzbüntetés napi tételszámának emelésére és az egynapi tétel magasabb összegben történő megállapítására vonatkozó részeit, egyebekben a vádlottak terhére súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezést az indokolással egyezően fenntartotta. Az I. r. vádlott védőjének fellebbezését nem tartotta alaposnak. [10] vádlott6 VI. r. vádlott és védője által bejelentett fellebbezés álláspontja szerint nem jogosulttól származik, amelyre vonatkozó álláspontját részletesen indokolta, és erre figyelemmel a VI. r. vádlott és védője által bejelentett fellebbezések, mint nem jogosulttól származók elutasítását indítványozta. Ezen túlmenően eljárási szabálysértésre, az I. r. vádlott költségvetést károsító bűncselekményeinek helyes jogszabályi alapjára, az I. r. vádlott 2.a./ tényállási pontban részletezett cég4-vel összefüggő, valamint a 3.d./ és 3.j./ tényállási pontban írt költségvetést károsító, illetve a 3.d./ tényállási pontban meghatározott közbizalom elleni cselekményeinek helyes minősítésére és a bűnösségi körülményekre tett észrevételei mellett az elsőfokú ítéletnek a fellebbezések folytán felülbírált részei megváltoztatását és vádlott6 VI. r. vádlott és védője által bejelentett fellebbezések elutasítását, vádlott1 I. r. vádlott költségvetést károsító cselekményeinek 14 rb. – 1 esetben közvetett tettesként, 13 esetben bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettének [Btk.
10. §

(1)bekezdés a) pont

1. és
2. fordulat, 1 esetben

(5)bekezdés b) pont 2. fordulat, 8 esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulat, 1 esetben

(3)bekezdés b) pont

1. fordulat], míg a közbizalom elleni bűncselekményeinek 11 rb. bűnsegédként – 8 esetben folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.
2. §) minősítését, az I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és foglalkozástól eltiltás tartamának súlyosítását, [11] vádlott7 VII. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje súlyosítását, a kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatával összefüggésben a végrehajtás elrendelése esetén kitétel mellőzését, egyebekben Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 5 az elsőfokú ítélet fellebbezések folytán felülbírált részének helybenhagyását indítványozta azzal, hogy az ítélőtábla állapítsa meg, a VII. r. vádlott által elkövetett költségvetést károsító bűncselekmény jogszabályi megjelölése a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulata,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulata. [12] vádlott6 VI. r. vádlott védője a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség indítványára tett észrevételében sérelmezte, hogy a vagyoni érdekelt cég1 gazdálkodó szervezetnek az eljárás során nem volt jogi képviselője, illetve jogi személy érdekében eljáró ügyvédje, annak kirendelése felől sem a nyomozó hatóság, sem a bíróság nem intézkedett, ez a mulasztás pedig a másodfokú eljárásban nem pótolható, ezért álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogi személyt érintő rendelkezése hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye. [13] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.175/2025/
2. szám alatti átiratában nem értett egyet a VI. r. vádlott védőjének a fellebbviteli főügyészség érdemi indítványát tartalmazó átiratára tett észrevételével. [14] Az ítélőtábla osztotta a Szegedi Fellebbviteli Főügyészségnek a VI. r. vádlott és védője által bejelentett fellebbezések vonatkozásában kifejtett álláspontját. [15] Az elsőfokú ügydöntő határozatban a cég3-t érintő – vagyonelkobzást kimondó - rendelkezéssel szemben a jogi személy mint a vagyoni érdekelt törvényes képviselője, illetve a törvényes képviselő által meghatalmazott személy jogosult fellebbezés bejelentésére. A vagyonelkobzással érintett cég3-ben vádlott6 VI. r. vádlott sem tagsági viszonnyal, sem ügyvezetői megbízással nem rendelkezik, és nem rendelkezett a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésekor sem, így a gazdasági társasággal szemben elrendelt vagyonelkobzás vonatkozásában fellebbezés bejelentésére a VI. r. vádlott, illetve a védője nem volt jogosult. [16] A Be.
3. §

(1)bekezdése alapján a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja. A Be. 597. §

(1)bekezdése alapján pedig a másodfokú bíróság a fellebbezést elutasítja, ha az 588. §

(1)bekezdésében felsorolt esetekben az esőfokú bíróság elmulasztotta a fellebbezés elutasítását. [17] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a vádlott6 VI. r. vádlott és védője által bejelentett fellebbezéseket mint nem jogosulttól származókat elutasította. [18] Ezzel együtt a másofokú bíróság azt is megállapította, hogy vádlott6 VI. r. vádlott vonatkozásában semmilyen fellebbezés bejelentésére nem került sor, így az elsőfokú ítélet – annak ellenére, hogy azt a törvényszék elmulasztotta megállapítani – jogerőre emelkedett, s a VI. r. vádlott tekintetében nem kerülhetett sor felülbírálatra. [19] Az ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség eljárási szabálysértésre tett észrevételét is. [20] Így megállapította, hogy a törvényszék elmulasztotta kiadni a cég3 vagyoni érdekelt részére az ügydöntő határozat kihirdetése előtt írásba foglalt rendelkező részét és az őt érintő körben nem biztosított részére fellebbezési jogot. [21] A Be. 454. §

(1)bekezdése alapján a határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik. A Be. 455. §

(3)bekezdése szerint az ügydöntő határozat kihirdetése előtt írásba foglalt rendelkező részét a jogorvoslati résszel együtt kézbesíteni kell a jelen nem lévő fellebbezésre jogosultaknak. A Be. 57. §

(2)bekezdés

1. e)pontja alapján a vagyoni érdekelt jogosult arra, hogy az őt érintő körben jogorvoslattal éljen. A Be. 581. §
2. g)pontja alapján az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 6 [22] Ennek megfelelően, az elsőfokú bíróság mulasztását pótolva az ítélőtábla a Be. 596. §

(1)bekezdés a) pontja alapján intézkedett az elsőfokú ítéletnek a jogorvoslati jogra történő figyelmeztetést is tartalmazó tájékoztatással történő kézbesítése iránt a vagyoni érdekelt részére. [23] A cég3 ügyvezetője, cég ügyvezetője a Szegedi Ítélőtáblán

1. december
2. napján érkeztetett beadványában joghatályos fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú ítéletnek a gazdasági társaságra vonatkozó része ellen és indítványozta, hogy az ítélőtábla a cég3-vel szemben elrendelt 6.946.439.-Ft vagyonelkobzást mellőzze. [24] Az ítélőtábla az ügyészség eltérő minősítésre és az I. r. vádlott szabadságvesztésének súlyosítására irányuló fellebbezését találta alaposnak, egyebekben a bejelentett fellebbezések alaptalanok. [25] Mivel a fellebbezések bejelentésére kizárólag a kiszabott büntetések tartama, illetve a vagyoni érdekelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás miatt került sor, ezért a Be.
3. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján, valamint arra a körülményre figyelemmel, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az I. r. és a VII. r. vádlott beismerő nyilatkozatának az elfogadásán alapult, ezért az elsőfokú ítéletet vádlott1 I. r., vádlott7 VII. r. vádlottakra és a vagyoni érdekelt cég1 vagyoni érdekeltre vonatkozó részében a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja és a Be. 606. §

(3)bekezdésében írt korlátok között a Be. 590. §

(3)bekezdése, az

(5)bekezdés a)d) pontjai, az

(5a)bekezdése, valamint a

(7)bekezdése alapján korlátozottan bírálta felül. [26] A másodfokú bíróság a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta felül az elsőfokú ítéletnek a fellebbezések folytán felülbírált részét, mivel az arra jogosultak a törvényes határidőn belül nyilvános ülés tartását nem kérték. [27] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem valósított meg olyan, a Be. 607. §

(1)bekezdése és a Be. 608. §

(1)bekezdése (abszolút), illetve a Be. 609. §

(1)bekezdése szerinti (relatív) eljárási szabálysértést, amely hatályon kívül helyezést eredményezne, ezáltal az ügy érdemi elbírálását kizárná. Vonatkozik ez a vagyoni érdekelt cég1 vonatkozásában lefolytatott eljárásra is. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló

1. évi CIV. törvény (Jszbt.) alapján ugyanis
2. január
3. napját megelőzően jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, ezen időpontot követően pedig az eljárás alá vont jogi személy védőjét kizárólag akkor kell az eljárásba bevonni kirendelés vagy meghatalmazás alapján, amennyiben a Jszbt.-ben meghatározott intézkedés alkalmazásának van helye. Jelen eljárásban azonban ilyen intézkedés alkalmazásának nem volt helye, erre vonatkozó indítvány nem történt, az ügyészség és a bíróság is kizárólag a Btk-ban meghatározott intézkedés (vagyonelkobzás) alkalmazását látta indokoltnak. Erre figyelemmel a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd hiánya semmilyen eljárási szabálysértést, s ezáltal hatályon kívül helyezést nem alapozott meg. [28] Ami a Szegedi Fellebbviteli Főügyészségnek az ügyek egyesítésére vonatkozó indítványát illeti, azt az ítélőtábla az alábbiak szerint nem osztotta: [29] Az elsőfokú ítéletnek vádlott1 I. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó [9] bekezdését azzal egészítette ki, hogy a Szegedi Törvényszék a
4. október
5. napján meghozott és a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.638/2025/
6. számú ítélete folytán
7. január
8. napján 11 óra 45 perckor jogerőre emelkedett 1.B.11/2024/
9. számú ítéletével vádlott1 vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
10. §

(1)bekezdés a) pont

1. és
2. fordulat,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat] és 3 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont

1. és
2. fordulat, egy esetben

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat, két esetben

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat], 3 rb. – két esetben bűnsegédként, egy esetben folytatólagosan elkövetett – hamis magánokirat Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 7 felhasználása vétségében (Btk.
2. §) és 5 rb. – három esetben bűnsegédként elkövetett – számvitel rendje megsértésének bűntettében [Btk.
3. §

(1)bekezdés b) pontja]. Ezért a vádlottat mint visszaesőt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről is. [30] vádlott1 I. r. vádlott jelen ügyben elbírált 2.a./ tényállási pontban részletezett elkövetési magatartása vonatkozásában – a későbbiekben még részletesebben indokolásra kerülő módon - osztotta a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség eltérő minősítésre irányuló azon álláspontját az cég4-t illetően, amely szerint mivel annak ügyvezetői – ellentétben a tényállásban meghatározott másik három cég ügyvezetőivel – az elsőfokú ítélet [19] bekezdése értelmében nem tudtak arról, hogy az I. r. vádlott számlákat állított ki a gazdálkodó szervezet nevében, vagyis tévedésben voltak, és ennek következtében nem tettek eleget adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségüknek, a bűncselekményt az I. r. vádlott a Btk. 13. §

(2)bekezdése szerinti közvetett tettesként követte el. [31] A Btk. 6. §

(3)bekezdése szerint, ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el. [32] A költségvetési csalásnál a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekményegységet, így valamennyi, az addig eltelt időszakban megvalósult tényállásszerű részcselekmény a törvényi egység körébe tartozik és a bűncselekmény minősítésénél a részcselekményekkel együttesen okozott vagyoni hátrányra kell tekintettel lenni [jelenleg a 2022. 03. 01. napjától hatályos Btk. 6. §

(3)bekezdése alapján. korábban pedig az ezzel azonos a bírói gyakorlat alapján, lásd. BH

1. 258, BH
2. 162.]. Törvényi egységet csak törvényi tényálláson belüli magatartás, azaz tettesi cselekmény teremt. A bűnrészességre mint tényálláson kívüli magatartásra törvényi egységet alapozni nem lehet (Kúria Bfv.II.372/2017/
3. szám, BH
4. 129., BH
5. 296.). [33] vádlott1 vádlottal szemben a fentebb részletezettek szerint jogerőre emelkedett ügyben sor került olyan költségvetést károsító bűncselekmény elkövetése miatti vádemelésre (majd jogerős elítélésre), amelyeket tettesként valósított meg, míg a jelen ügyben az elsőfokú nem jogerős ítélet, illetve jelen ítélet ugyancsak állapított meg tettesi elkövetést. [34] A tettesként elkövetett valamennyi részcselekmény valóban törvényi egységet képez és együttes elbírálásuknak van helye (ezért az egy eljárásban való elbírálásuk mindenképpen célszerű), ennek azonban feltétele, hogy a tényállás alapján egyértelműen megállapítható legyen az, hogy valamennyi cselekmény elkövetésére a korábbi vádemelést, azaz
6. március
7. napját megelőzően került sor. [35] Figyelemmel arra, hogy a jelen eljárásban a felülbírálat korlátozott volt, a tényállást megalapozottnak kellett az ítélőtáblának tekintenie. [36] Az elsőfokú ítéleti tényállás [19] bekezdésében írtak szerint pedig az cég4 esetében, amelyre vonatkozóan vádlott1 I. r. vádlott mint közvetett tettes valósította meg a költségvetést károsító bűncselekményt,
8. december hónaptól kezdődően az ügyvezetők tudta nélkül állított ki számlákat a gazdálkodó szervezet nevében az I. r. vádlott. Az elsőfokú ítélet [25] bekezdésében írt számlák a tényállás szerint ugyanakkor
9. április
10. napjától Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 8
11. november
12. napjáig kerültek kiállításra az cég4 mint kibocsátó részéről, amely ellentétben áll a tényállás azon [19] bekezdésében tett megállapítással, hogy
13. december hónaptól kezdődően kerültek a számlák kiállításra. [37] Ezen túlmenően a tényállás nem tartalmazza azt, hogy az cég4 milyen időközönként volt adóbevallásra kötelezett, márpedig a költségvetést károsító bűncselekmények esetén az elkövetés időpontja a bevallási kötelezettség teljesítésének vagy elmulasztásának az időpontja. A tényállás korlátozott felülbírálatára tekintettel a másodfokú bíróság ugyanakkor nem volt abban az eljárásjogi helyzetben, hogy a tényállás ezen alapvető hiányosságát pótolhassa, s így nem lehetett megállapítani, hogy vádlott1 I. r. vádlott a közvetett tettesi cselekményét mely időpontban követte el, és az törvényi egységet képez-e a másik büntetőügyben elbírált tettesi cselekményeivel. A törvényes bevallási időközöktől (havi, negyedéves, éves bevallási periódusok) függően lehet, hogy állapítható meg bizonyos törvényi egység, vagyis van
14. március
15. napját megelőző közvetett tettesi elkövetés, de lehet, hogy nincs ilyen, mert csak ezen időpontot követően valósult meg adóbevallási mulasztás. Törvényi egységet megalapozó tényállás hiányában pedig a két büntetőügy másodfokon történő egyesítése – figyelemmel a jelen ügyben szereplő egyéb vádlott személyre is – nem volt indokolt. [38] Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján helyesen következtetett vádlott1 I. r. és vádlott7 VII. r. vádlottak bűnösségére, sem a felmentésükre, sem az eljárás megszüntetésére nem kerülhetett sor. [39] Ami vádlott1 I. r. vádlott költségvetést károsító és a hamis magánokirat felhasználásának vétsége bűncselekményeinek jogi minősítését illeti, az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség ezirányú álláspontját mindenben osztotta. [40] Az irányadó ítéleti tényállás szerint vádlott1 I. r. vádlott a költségvetést károsító bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált gazdasági társságokban a cégnyilvántartásban is bejegyzett ügyvezetői vagy egyéb más képviseleti tisztséget nem töltött be, azonban a cég5, a cég6 és az cég4 tekintetében a gazdasági társaságok tényleges irányítását ő látta el, ezen cégekkel gazdasági tevékenységet kizárólag ő végzett, míg a cég7-t illetően a gazdasági társaság működésében közösen vett részt cég ügyvezetője2 ügyvezetővel, azonban tagsági vagy képviseleti joggal ezen cég esetében sem rendelkezett. [41] Az említett gazdasági társaságok kapcsán a költségvetést károsító bűncselekmények elkövetésére akként került sor, hogy a valós gazdasági eseményekről kiállított számlák adattartalma eltitkolásra került, vagyis ezen cégek részéről sem általános forgalmi adóbevallás benyújtására, sem az adó megfizetésére nem került sor. Erre figyelemmel a bűncselekmény mulasztással valósult meg [Btk.
16. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulat]. [42] Adóbevallás benyújtására, majd az alapján az adó megfizetésére az adott gazdasági társaság ügyvezetője köteles és jogosult. vádlott1 I. r. vádlott az említett társaságok esetén nem rendelkezett ügyvezetői tisztséggel, így ilyen kötelezettség nem terhelte, vagyis annak elmulasztásáért önálló tettesként, illetve a cég7 esetén társtettesként nem vonható felelősségre. Az a körülmény, hogy valamely gazdasági társaság tényleges működésére más személynek is ráhatása van, nem alapozza meg a bűncselekmény elkövetésében való tettesi vagy társtettesi közreműködést, így az ilyen személy közvetett tettesként vagy részesként vonható büntetőjogi felelősségre. [43] A Btk.
2. §

(2)bekezdése szerint közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Az irányadó tényállásból azonban az cég4-vel kapcsolatos Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 9 tényállási pont kivételével a közvetett tettességet megalapozó tények nem tűnnek ki. Ilyen esetben, amennyiben a közvetett tettesi elkövetés az irányadó tényállás alapján nem állapítható meg (és jelen esetben ez a helyzet), az ilyen elkövető a kétségtelen megvalósult tettesi alapcselekményhez kapcsolódóan bűnsegédi elkövetésért [Btk. 14. §

(2)bekezdése] felel (BH

1. 7.). [44] A fentiekre figyelemmel vádlott1 I. r. vádlott 2.a./ tényállási pontban részletezett elkövetési magatartása a cég5, a cég6 és a cég7 vonatkozásába a Btk.
2. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegédi magatartásként értékelhető. [45] Ugyanakkor az cég4 esetén az elsőfokú ítélet [19] bekezdésében foglaltaknak megfelelően annak ügyvezetői – szemben a cég 5, a cég6 és a cég7 ügyvezetőivel – nem tudtak arról, hogy az I. r. vádlott számlákat állított ki a gazdálkodó szervezet nevében, vagyis tévedésben voltak, aminek következtében nem tettek eleget adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségüknek. Erre figyelemmel ezen bűncselekményt vádlott1 I. r. vádlott a Btk. 13. §

(2)bekezdése szerinti közvetett tettesként valósította meg. [46] Az elsőfokú ítélet 3.a-j./ tényállási pontjai írják körül az I. r. vádlott azon további költségvetést károsító és közbizalom elleni bűncselekményeit, amelyeket ugyancsak bűnsegédként követett el. [47] A részesi cselekmény rendbelisége pedig a tettesi alapcselekményhez igazodik (BH

1. 178., EBH
2. B.6.).). [48] Az elsőfokú ítéleti tényállás 3.d./ pontjában írtak szerint az I. r. vádlott elítélt4 IV. r. elítélt mint egyéni vállalkozó, valamint az cég8 részére állított ki valótlan tartalmú számlákat, amely utóbbi gazdasági társaság ügyvezetője szintén a IV. r. elítélt volt. A IV. r. elítélt egyéni vállalkozóként és az cég8 ügyvezetőjeként
3. szeptembere és
4. márciusa között megvalósított megtévesztő és a központi költségvetésnek vagyoni hátrányt okozó magatartását helyesen törvényi egységnek tekintve nem kettő, hanem egy rendbeli költségvetési csalás bűntettének minősítette a törvényszék, amelyhez az I. r. vádlott segítséget nyújtott. Ebből következően viszont vádlott1 I. r. vádlott ezen költségvetést károsító bűncselekményekhez kapcsolódó bűnsegédi magatartása sem minősülhet kettő rendbelinek. [49] Ugyancsak tévedett az elsőfokú bíróság az I. r. vádlott 3.j./ pontban írt bűncselekményének minősítése kapcsán, amikor a Btk.
5. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pontja szerinti költségvetési csalás bűntettének minősítette. Az irányadó ítéleti tényállás szerint ugyanis a cég9 képviseletében eljárt ismeretlenül maradt személy az I. r. vádlott által átadott és az elsőfokú ítélet [95] bekezdésében felsorolt fiktív számlák általános forgalmi adó tartalmának jogosulatlan levonásba helyezésével a központi költségvetésnek 5.200.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott, amelyhez az I. r. vádlott a fiktív számlák kiállításában nyújtott szándékosan segítséget. Az ismeretlen személy tettesi magatartása a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat szerint minősül, s mivel az üzletszerűség a cselekmény minősítő körülménye, az ilyen tettesi bűncselekményhez kapcsolódó bűnsegéd is a minősített esetért tartozik büntetőjogi felelősséggel. [50] Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját is, hogy a törvényszék elmulasztotta a költségvetést károsító bűncselekmény jogszabályi alapja körében feltüntetni a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontjának 3. fordulatát (valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz) és a

(4)bekezdés b) pont

1. fordulatát (a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást üzletszerűen követte el). [51] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla vádlott1 I. r. vádlott költségvetést károsító bűncselekményeit 14 (tizennégy) rendbeli – egy esetben közvetett tettesként, tizenhárom esetben bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettének [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont

1. és
2. fordulata, egy esetben

(5)bekezdés b) pont 2. fordulata, nyolc Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 10 esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulata, egy esetben

(3)bekezdés b) pont

1. fordulata] minősítette. [52] Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor az I. r. vádlottnak a tényállás 1.a./ pontjában és 1.b./ pontjában foglalt cselekményeit felbújtóként elkövetettnek minősítette, hiszen a cégnyilvántartásba történő valótlan adat bejegyzését azon okiratok képezték, amelyeket vádlott1 I. r. vádlott és tanú1, illetve tanú2 közösen nyújtottak be, s így az I. r. vádlott ezen cselekményei helyesen társtettesként [Btk.
2. §

(2)bekezdés] elkövetettnek minősülnek (BH

1. 175.). [53] A Btk.
2. §-a szerinti közbizalom elleni bűncselekmény pedig annyi rendbeli, ahány adójogi jogviszonyban a valótlan tartalmú bevallások benyújtására sor került. A hamis magánokirat felhasználása folytatólagosan elkövetett, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú – ugyanazon vagy több – magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják fel és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak (32/
3. BK vélemény). [54] A valótlan tartalmú adóbevallások benyújtására a 3.d./ tényállási pontban írtak szerint havi rendszerességgel került sor, és mind elítélt4 IV. r. vádlott mint egyéni vállalkozó, mind az cég8 részéről ez két külön adójogi jogviszonynak minősül, így 2 rendbelinek minősül. Ezért a vádlott1 I. r. vádlott terhére rótt hamis magánokirat felhasználásának vétsége helyes minősítése 11 rb. bűnsegédként – nyolc esetben folytatólagosan – elkövetetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége. [55] Ami vádlott7 VII. r. vádlott bűncselekményének minősítését illeti, tévedett a törvényszék az elkövetői magatartás meghatározása során. [56] Az irányadó elsőfokú ítéleti tényállás [81] pontja szerint az cég10 ügyvezetői tisztségét vádlott7 VII. r. vádlott töltötte be, így ő az alanya a gazdasági társaság adóigazgatási jogviszonyának, és mint ügyvezetőt, őt terhelte az adóbevallási és befizetési kötelezettség a Btk.
4. §

(1)bekezdése szerinti tettesként. Az elsőfokú ítélet [85] bekezdésében írt azon körülmény, hogy a VII. r. vádlott a valótlan tartalmú számlákat a társaság könyvelőjének átadta, aki nem tudva azok valótlan tartalmáról felhasználta a 2019. év december hónap és 2021. május hónap közötti időszakban havi rendszerességgel történő adóbevallás benyújtásával, nem alapozza meg a Btk. 13. §

(2)bekezdése szerinti közvetett tettesként történt elkövetést. Ugyanez vonatkozik a VII. r. vádlott közbizalom elleni bűncselekményének elkövetői magatartására és a helyes jogi minősítésre. [57] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla vádlott7 VII. r. vádlott költségvetést károsító cselekményét költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulata,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulata], míg a közbizalom elleni bűncselekményét folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.
2. §) minősítette. [58] Ami a büntetés kiszabását és az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bűnösségi körülményeket illeti, az ítélőtábla azt az alábbiak szerint helyesbítette: [59] vádlott1 I. r. vádlott esetén enyhítő körülményként az elsőfokú ítélet [132] bekezdésében a három évet – helyesen – meghaladó időmúlást. Az eltérő minősítésre figyelemmel – helyesen – a 13 rb. költségvetési csalás bűntette és – helyesen – a 11 rb. hamis magánokirat felhasználása esetén enyhítő körülmény a bűnsegédi elkövetés. A súlyosító körülmények közül mellőzte az ítélőtábla a költségvetési csalás bűntette tekintetében a társtettesként történt elkövetést ugyancsak az eltérő minősítésre figyelemmel, valamint a 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette esetén a felbujtói minőséget, és helyesen a társtettesként történt elkövetés súlyosít. Mellőzte az ítélőtábla a súlyosító körülmények közül a költségvetési csalás Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 11 bűncselekmények elszaporodottságát, mivel annak a jelen ügyben tényleges súlyosító hatása nincs. [60] vádlott7 VII. r. vádlott esetén az elsőfokú ítélet [121] bekezdésében további enyhítő körülményként értékelte a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás mellett azt, hogy az előkészítő ülésen a tárgyalásról is lemondott, míg a súlyosító körülmények köréből az ítélőtábla mellőzte a költségvetési csalás bűncselekményének az elszaporodottságát, mivel annak konkrét súlyosító hatása a jelen ügyben a VII. r. vádlott vonatkozásában sincs. [61] vádlott1 I. r. vádlott terhére rótt bűncselekmények közül a költségvetést károsító bűncselekmény büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, amelynek felső határa a halmazati büntetéskiszabás elveire is figyelemmel 15 évre emelkedik, így a büntetés kiszabásánál irányadó törvényi középmérték 10 év. Az elsőfokú bíróság vádlott1 I. r. vádlottal szemben az irányadó középmértéktől a vádlott javára lényegesen eltérve a Btk.
3. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti enyhítő szakaszt alkalmazva határozta meg a szabadságvesztés tartamát. Osztotta az ítélőtábla azt a fellebbviteli főügyészségi álláspontot is, hogy indokolatlanul nagy jelentőséget tulajdonított a törvényszék az enyhítő körülményeknek, így az I. r. vádlott beismerő vallomásának, a jelentős időmúlásnak és annak, hogy a cselekmények többségét bűnsegédként követte el. Az I. r. vádlott esetében nem hagyható figyelmen kívül a kitartó szándéka, és az, hogy az I. r. vádlott a bűncselekményeit több gazdasági társaság vonatkozásában valósította meg, részben egy vele szemben folyamatban lévő másik büntetőeljárás hatálya alatt. Mindezekre figyelemmel indokoltnak és szükségesnek találta az ítélőtábla az I. r. vádlott esetében a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamának súlyosítását, ezért vádlott1 I. r. vádlott szabadságvesztését 4 évre súlyosította. [62] Nem tévedett a törvényszék, amikor a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, jelentős tárgyi súlyú bűncselekményt is elkövető I. r. vádlott esetén arra figyelemmel, hogy méltatlan a közügyek gyakorlásában részvételre, attól eltiltotta, annak időtartamát is arányosan határozta meg, így annak lényeges súlyosítására az ítélőtábla nem talált indokot. [63] vádlott7 VII. r. vádlott terhére rótt bűncselekmények közül a költségvetést károsító bűncselekmény büntetési tétele 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, amelynek felső határa a halmazati büntetéskiszabás elveire is figyelemmel 9 évre emelkedik, így a büntetés kiszabásánál irányadó középmérték 5 év 6 hónap. Tekintettel arra, hogy a VII. r. vádlott vonatkozásában az ügyészség által előterjesztett úgynevezett mértékes indítvány 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, az azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabására az előkészítő ülésen az elsőfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége. A helyesbített bűnösségi körülményekre és a cselekmények tárgyi súlyára figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a VII. r. vádlottal szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki és annak végrehajtási fokozatát a törvényben előírtnak megfelelő módon börtönben határozta meg. A VII. r. vádlott tekintetében a próbaidő tartama arányos, annak lényeges súlyosítására nem talált indokot az ítélőtábla. [64] Helyesen és a törvénynek megfelelően ítélte a törvényszék az I. és VII. r. vádlottakat gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, mindkét vádlott esetében annak időtartama is arányos, így az I. r. vádlott kapcsán az annak súlyosítására irányuló ügyészségi fellebbezést sem találta az ítélőtábla alaposnak. [65] Ugyancsak helyesen foglalt állást a törvényszék, hogy mivel a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélt I. r. és VII. r. vádlott a cselekményeit haszonszerzés céljából követte el, indokolt velük szemben pénzbüntetés kiszabása is. A napi tétel számának és az egynapi tétel összegének meghatározása megfelelően igazodik a vádlottak vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz, annak enyhítése nem indokolt. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 12 [66] Helyesen vizsgálta a törvényszék vádlott7 VII. r. vádlott szabadságvesztése végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztésére tekintettel az előzetes mentesítésének lehetőségét, és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy arra nem érdemes. [67] Az elsőfokú bíróság a VII. r. vádlott vonatkozásában tévedett, amikor a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát kizárólag arra az esetre határozta meg börtönben, amennyiben a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelésére sor kerülne. [68] A Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt bűntett miatt szabták ki. A törvényi rendelkezés nem tartalmazza azt a kitételt, hogy a végrehajtási fokozat meghatározására milyen szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén kerülhet sor, így az értelemszerűen vonatkozik mind a végrehajtandó, mind a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre. Amennyiben azonban a VII. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását elrendelik, a Btk. 51. §

(2)bekezdése alapján a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a szabadságvesztés fokozatával megegyező börtön. [69] Nem tévedett a törvényszék, amikor a cég3 vagyoni érdekelttel szemben vagyonelkobzást rendelt el, mivel az elsőfokú ítélet [79] és [80] bekezdéseiben részletezettek szerint a cég3-re áthárított 6.946.439.-Ft összeg általános forgalmi adó bevallásaiban levonható adóként szerepelt, így ezzel a bűncselekményből származó vagyonnal a jelenleg is létező cég gazdagodott, azaz vagyongyarapodás következett be a gazdálkodó szervezet oldalán, csökkentve az adófizetési kötelezettségét. A Btk. 74. §

(2)bekezdése alapján pedig vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni. Erre figyelemmel a gazdálkodó szervezet képviselője által bejelentett fellebbezés is alaptalan. [70] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az I. r. és a VII. r. vádlottra, valamint a cég3-vel szemben elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó részét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a vonatkozásukban a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta, mivel az egyéb rendelkezései törvényesnek bizonyultak azzal, hogy a korábban kifejtettek szerint a VII. r. vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtási fokozatával összefüggésben a végrehajtás elrendelése esetén kitételt mellőzte, és megállapította az I. r. vádlott lakóhelyének címét, illetve miután jelenleg a BV Intézetben más ügyben kiszabott elzárását tölti, a tényleges tartózkodási helyét, továbbá vádlott7 VII. r. vádlott születési nevét. [71] Az ítélet fellebbezést elutasító rendelkezése elleni jogorvoslati jog a Be. 614. §

(1)bekezdésén, a Be. 579. §

(2)és

(3)bekezdésén, valamint a Be. 581. § a),

1. b)és
2. c)pontjain, valamint a Be. 582. §

(3)és

(4)bekezdésein alapul, míg az ítélet további rendelkezéseivel szemben a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Szeged,

1. január
2. Dr. Mezőlaki Erik s.k. Dr. Halász Edina s.k. Dr. Pócs Teodóra s.k. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.639/2025/13/í/10 a tanács elnöke 13 előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.639/2025/
3. számú ítélete a fellebbezést elutasító rendelkezés kivételével és a Szegedi Törvényszék 6.B.57/2024/
4. számú ítéletének vádlott1 I. rendű, vádlott7 VII. rendű vádlottra és a vagyoni érdekelt cég1 vagyoni érdekeltre vonatkozó része a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a
5. január
6. napján 14 óra 10 perckor jogerőre emelkedett. Szeged,
7. január
8. dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.639/2025/
9. számú ítéletének fellebbezést elutasító rendelkezése
10. február
11. napján jogerőre emelkedett. Szeged,
12. február
13. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke helyett: Dr. Halász Edina s.k. bíró