A határozat elvi tartalma: A hamis vád alapesete a büntetőeljárás tényleges megindulása nélkül, már akkor megvalósul, ha az elkövető hatóság előtt tett állítása alkalmas arra, hogy annak alapján más személlyel szemben büntetőeljárás induljon. Ennek pedig az az alapfeltétele, hogy a megjelölt személy létező – azaz élő, és egyedileg azonosítható – legyen. A bűnösség kérdése kapcsán e körülmény vizsgálandó. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.371/2023/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: hamis vád bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Első fok: Kecskeméti Járásbíróság, 9.B.126/2018/36., ítélet, tárgyalás, Kúria 3.Bfv.1.371/2023/11-I. 2
- február 6., jogerő:
- február
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hamis vád bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Járásbíróság 9.B.126/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kecskeméti Járásbíróság a
- február 6-án meghozott, és
- február
- napján jogerős 8.B.126/2018/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hamis vád bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés
- a)pont], hamis vád vétségében [Btk. 269. §
- a)pont] és folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 10 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést annak végrehajtása esetén börtönben rendelte végrehajtani, és megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az eljárt bíróság által megállapított, és a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás a következő: – A terhelt
- május
- napján 17 óra 15 perc körüli időben közlekedett az útszakaszon – közúton – az engedéllyel használt XXX-000 frsz.-ú, Skoda Felicia típusú személygépkocsival. Kúria 3.Bfv.1.371/2023/11-I. 3 – A terheltet a fenti időpontban rendőri intézkedés alá vonták, mely során 17 óra 17 perckor Spiratest típusú légalkoholmérőt alkalmaztak vele szemben, amely a szervezetében alkohol jelenlétét mutatta ki. A terhelttel szemben ugyanezen a napon Drager Alcotest 7110H típusú légalkoholmérő készüléket alkalmaztak, melynek eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a személygépkocsit ittas állapotban vezette. – A terhelt az intézkedés során a személyi igazolványát és vezetői engedélyét nem adta át, és az intézkedő rendőrnek a saját adatai helyett a testvére nevét és személyes adatait adta meg. – A terhelt valamennyi, a rendőri intézkedés során keletkezett okiratot a testvére adatait bediktálva, és az ő nevében írt alá, így az elfogás végrehajtásáról készült jelentést, a szabálysértési nyilatkozatot, a személyi szabadságot korlátozó intézkedés foganatosításáról kiállított igazolást, a letéti tárgyakról készült jegyzőkönyvet, a légalkoholmérések eredményét tanúsító jegyzőkönyveket és a légalkoholmérő berendezéssel végzett ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet. – A terhelt által bediktált adatokra figyelemmel a Kecskeméti Rendőrkapitányságon ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 1857/2016.bü. szám alatt nyomozás, továbbá közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt 574/2017.szabs. szám alatt szabálysértési eljárás indult a terhelt testvére ellen. – A terhelt az általa elkövetett cselekményekkel testvérét hamisan vádolta meg a Btk.
- §
(1)bekezdése szerint minősülő és büntetendő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének és a
- évi II. törvény
- §-a szerint minősülő közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésének elkövetésével, továbbá közreműködött abban, hogy a hatóság által kiállított, a szabálysértés és a bűncselekmény elkövetését tanúsító közokiratokban valótlanul a testvére legyen elkövetőként feltüntetve. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerinti okból elsődlegesen hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása, és a büntetés enyhítése érdekében. [4] Indokai szerint a bűnösségét kétséget kizáróan csak a Btk. 269. §
- a)pontja szerinti hamis vád vétségében lehetett volna megállapítani. [5] Szerinte a Btk. 268. §
(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő hamis vád bűntetteként minősített cselekményét is hamis vád vétségeként kellett volna minősíteni, mivel nem indult a testvére ellen sem büntető-, sem szabálysértési eljárás. Kúria 3.Bfv.1.371/2023/11-I. 4 [6] Sérelmezte, hogy a – szerinte – téves minősítés miatt a büntetési tétel felső határa a halmazati szabályokra is figyelemmel 4 év 6 hónap szabadságvesztés volt, míg a helyes minősítés esetén ez 4 év szabadságvesztésre csökkenne. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.1679/2023/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [8] Kifejtette, hogy amennyiben a hamis vád alapján az eljárás ténylegesen a magát más létező személynek kiadó terhelttel szemben indul meg, és kizárólag vele szemben folyik, a hamis vád alapesete valósul meg. Ennek feltétele, hogy ténylegesen a hamisan megvádolt személlyel szemben ne kerüljön sor olyan eljárási cselekményre, ami jellegénél fogva csak a terhelttel szemben vagy a terheltre tekintettel foganatosítható (BH 2016.231.). Jelen ügyben ez történt. [9] Az ügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [10] A terhelt az ügyészi átiratra tett észrevételében lényegében fenntartotta a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. [11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [12] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [14] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] A Be. 659. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben írt kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében (jelen Kúria 3.Bfv.1.371/2023/11-I. 5 esetben a hamis vád bűntetteként értékelt cselekményt érintő) és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Ez alól kivételt a
(6)bekezdés fogalmaz meg, mely szerint az eljárási szabályok és ezen belül az abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályok létét a Kúria hivatalból vizsgálja akkor is, ha a felülvizsgálati indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [16] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálatot érdemben a terhelt által hivatkozott okra vonatkozóan, a hamis vád bűntetteként minősített cselekmény kapcsán végezte, és végezhette el. [17] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [18] A terhelt arra hivatkozott, hogy az irányadó tényállás mellett a cselekményének hamis vád bűntetteként történő minősítése törvénysértő, azt hamis vád vétségeként kellett volna minősíteni. [19] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét hamis vád bűntettében [Btk. 268. §
(1)bekezdés a) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [20] A Btk. 268. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a hamis vád bűntettét követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. [21] E bűncselekmény védett jogi tárgya az igazságszolgáltatás, a cselekmény azonban annak zavartalan, befolyásolástól mentes működésén túl a hamisan megvádolt személy becsületét, jó hírét, sőt esetleg személyi szabadságát is sérti. [22] A Btk. 268. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a hamis vád esetén a vádolás olyan tartalmú, büntetőeljárás megindítására alkalmas tényállítás, amely szerint meghatározott személy a Btk. Különös Részében meghatározott törvényi tényállást (bűncselekményt) követett el. [23] A hamis vád bűntette kapcsán a büntetőjogi felelősség hiányára vonatkozó terhelti érvelés alapvető tévedése, hogy figyelmen kívül hagyja: az, hogy a hamis vád alapján büntetőeljárás indul, nem a hamis vád alapesetének, hanem a minősítő körülményének a tényállási eleme. Ehhez képest annak, hogy a terhelt magatartása nyomán indult-e más személlyel szemben büntetőeljárás, a minősítés körében van jelentősége. Az ügyészség helytállóan hivatkozott a bűncselekmény alap-, és minősített esete elhatárolását illetően a BH 2016.
- számú eseti döntésre. [24] A hamis vád alapesete pedig a büntetőeljárás tényleges megindulása nélkül, már akkor megvalósul, ha az elkövető hatóság előtt tett állítása alkalmas arra, hogy annak alapján más személlyel szemben büntetőeljárás induljon. Ennek pedig az az alapfeltétele, hogy a Kúria 3.Bfv.1.371/2023/11-I. 6 megjelölt személy létező – azaz élő, és egyedileg azonosítható – legyen. A bűnösség kérdése kapcsán e körülmény vizsgálandó. [25] Az irányadó tényállás szerint a bűncselekmény (ittas járművezetés vétsége) elkövetése miatt rendőri intézkedés alá vont terhelt a rendőröknek más személy adatait diktálta be, illetve ezen személy nevében írta alá az intézkedésről szóló okiratot, a saját személyazonosságának igazolása végett. Ezzel a hamis vád bűntette befejezetté vált. [26] A terhelt által bediktált adatok pedig valós személy, a testvére nevét és személyes adatait tartalmazta. Ekkor tehát – a hamis vád megvalósulásának pillanatában – a terhelt által megadott valamennyi személyes adat a valós, létező tanú személyes adataival megegyezett. [27] Következésképpen a bíróság a terhelt bűnösségét a felülvizsgálati indítványban vitatott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény kapcsán helyesen, az anyagi jogszabályok sérelme nélkül állapította meg a jogerős ítéletében. [28] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét hamis vád bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont] is megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [29] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [30] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [32] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- november
- Kúria 3.Bfv.1.371/2023/11-I. 7 Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző