Pfv.21320/2020/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem minősül keresetváltoztatásnak, ha a fél a másodfokú eljárásban a kérelmét csupán számszakilag azért pontosítja, hogy az összhangban legyen az általa korábban előadottakkal és a per egyéb adataival. ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.320/2020/

1. szám A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke Dr. Kiss Gábor előadó bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró A felperesek: Felperes1 I. rendű cím1 Felperes2 II. rendű cím2 felperes3 III. rendű cím3 felperes4 IV. rendű cím3 A felperesek képviselője: Solt Ügyvédi Iroda I-VI. rendű képviseletében cím4 ügyintéző: Dr. Solt Anna ügyvéd Kúria I.Pfv.21.320/2020/5 Az alperesek: 2 alperes1 I. rendű cím1 Alperes2 II. rendű cím1 Az alperes képviselője: Szabó és Társa Ügyvédi Iroda I-II. rendű képviseletében cím5 ügyintéző: Dr. Szabó László János ügyvéd A per tárgya: Társasházi alapító okirat módosítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-II. rendű alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.429/2019/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 71.P.24.784/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.429/2019/
4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg az I-IV. rendű felpereseknek mint együttes jogosultaknak 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria I.Pfv.21.320/2020/5 3 [1] A b-i kétlakásos társasház az
5. helyrajzi számú ingatlan törzslapján van nyilvántartva. A
6. helyrajzi számú lakásingatlan az I-II. rendű felperesek 1/2-1/2 arányú közös tulajdona volt, amelyet utóbb a III-IV. rendű felperesekre ruházták át. A III-IV. rendű felperesek tulajdonjogát
7. november 10-i hatállyal bejegyezték az ingatlannyilvántartásba. Az I-II. rendű felperesek az
8. június 20-án megkötött adásvételi szerződéstől megvásárolták az I-II. alperesek jogelődeitől az akkor még társasházi közös tulajdonba tartozó tetőteret 680.000 forintért, majd azt beépítették. Az építési engedélyt az III. rendű felperesek részére adta ki a hatóság, a használatbavételi engedély
9. november 16-án pedig az I-II. rendű felperesek tulajdonában álló M. Kft. nevére szólt. Az M. Kft. 2016ban végelszámolás útján megszűnt, vagyonát az I-II. rendű felperesek egymás között felosztották. [2] A tetőtérben kialakított irodának lakássá változtatására az építésügyi hatóság
10. február 18-án adott engedélyt az I-II. rendű felperesek részére, és mivel a helyiség már korábban csatolásra került az emeleti társasházi lakáshoz, ezért az építésügyi hatóság a
11. március 31-én meghozott határozatával az I-II. rendű felperesek részére az emeleti lakás átalakítására fennmaradási és használatbavételi engedélyt adott. A tetőtér beépítése folytán az emeleti lakás alapterülete 234,89 m²-re nőtt. [3] A társasház alsó szintjén lévő
12. helyrajzi számú lakás az I-II. rendű alperesek 1/21/2 arányú közös tulajdona, amelynek alapterülete 134,09 m². [4] Az I-II. rendű felperesek és az I-II. rendű alperesek
13. október
14. napján ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt szerződéssel módosították a társasház alapító okiratát. A szerződésmódosítás II.
15. pontja rögzítette, hogy a telek, a ház körüli kerítéssel 1045,80 m². Az alapító okiratmódosítás III.
16. pontja szerint az alperesek tulajdonában álló
17. helyrajzi számú lakás alapterülete 134,09 m², amelyhez a társasházi közös tulajdonból 397/1000 tulajdoni hányad tartozik. Az alperesek lakásához tartozó teraszok alapterülete 49,36 m², így a lakás és a terasz alapterülete összesen 183,45 m². [5] A III.
18. pont szerint az I-II. rendű felperesek tulajdonában álló
19. helyrajzi számú lakás kétszintes, az első emeleti lakás alapterülete 116,06 m², amelyhez egy 6,34 m² és egy 27,88 m² területű terasz tartozik, így az összes terület 150,28 m². [6] A tetőtéri lakás alapterülete 86,20 m². A szerződésmódosítás szintén rögzíti, hogy a
20. számú ún. albetét emeleti és tetőtéri alapterülete 231,33 m², amelyhez a társasházi közös tulajdonból 403/1000 tulajdoni hányad tartozik. [7] A szerződés aláírását követően az I-II. rendű felperesek változási vázrajzot készíttettek az építést követő változások ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése érdekében. Az illetékes földhivatal a 7108/
21. számon iktatott változási vázrajzot záradékolta, és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz hozzákapcsolta. Az adatváltozás azonban nem került átvezetésre, mert a
22. október 20-i szerződésben és a záradékolt változási vázrajzon feltüntetett alapterületi adatok egymástól részben eltértek. Kúria I.Pfv.21.320/2020/5 4 A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [8] Az I-II. rendű felperesek többször módosított keresetükben a
23. október 20-i társasházi alapító okirat módosítását tartalmazó szerződés záradékolt változási vázrajznak megfelelő módosítását kérték. Kérték a szerződés I. pontjában feltüntetett alapterület módosítását 1043 m²-re, a II.
24. pontban az épület és a közös használatú kert területére vonatkozó adatok, valamint a III.
25. pontban a
26. helyrajzi számú lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad törlését, illetve a
27. helyrajzi számú lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad 403/1000 részre történő módosítását, a III.
28. részből az „Albetéttel” kezdődő mondat törlését, valamint az alapterületi adatok módosítását azzal, hogy a
29. helyrajzi számú emeleti és tetőtéri kétszintes lakás összesen 271,65 m² alapterületű, a lakáshoz a társasházi közös tulajdonból 597/1000 tulajdoni hányad tartozik. Indítványozták a földhivatal megkeresését a módosított szerződésben feltüntetett adatok ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése végett. [9] Álláspontjuk szerint a
30. október 20-án megkötött szerződésmódosítás aláírásával az I-II. rendű alperesek elismerték, hogy ők az ingatlanban ráépítettek és hozzájárultak a tulajdonszerzésükhöz. A módosított szerződésen alapuló változások átvezetéséhez azonban szükséges, hogy az alapterületi adatok megegyezzenek a záradékolt változási vázrajz adataival, amely a végleges fennmaradási és használatbavételi engedélyen feltüntetett adatokon alapul. [10] Az I-II. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [11] Arra hivatkoztak, hogy a
31. október 20-án megkötött szerződés aláírásakor még nem volt tudomásuk arról, hogy valójában nem az I-II. rendű felperesek, hanem a M. Kft. végezte az építkezést, így az I-II. rendű felperesek ráépítés címén az ingatlanban nem szerezhettek tulajdonjogot. Előadták, hogy az újabb szerződésmódosításhoz azért nem járultak hozzá, mert az I-II. rendű felperesek nem teljesítették azokat a kötelezettségeiket, amelyeket a szerződés aláírásával egyidejűleg vállaltak, és amelyeket a
32. október 20-án felvett emlékeztetőben rögzítettek. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [13] Okfejtése szerint a felperesek – az I-II. rendű felperesek – többszöri keresetmódosítást követően kizárólag ráépítés jogcímére alapítva tartották fenn a keresetüket, azt azonban a bizonyítási teherről történő tájékoztatást követően sem sikerült bizonyítaniuk, hogy a tetőtér beépítését a saját költségükön ők végezték el. [14] Az elsőfokú bíróság szerint az építkezésre vonatkozó okiratok, különösen az építészeti műszaki leírás és a használatbavételi engedély azt támasztja alá, hogy az építtető a M. Kft. volt, amely az I-II. rendű felperesektől független önálló jogi személyiséggel rendelkezett. Hangsúlyozta, hogy a
33. március 31-én kiadott fennmaradási és Kúria I.Pfv.21.320/2020/5 5 használatbavételi engedély a ráépítés tekintetében nem tartalmaz releváns információkat, abból nem állapítható meg, hogy az I-II. rendű felperesek a Kft. jogutódjai lennének. [15] Utalt rá, hogy az alperesek a társasházi alapító okirat módosítását ugyan aláírták, de ez nem jelenti azt, hogy a ráépítés tényét is elismerték, így a szerződés módosítására vonatkozó akaratnyilvánításuk az érvényesíteni kívánt igény tekintetében irreleváns. [16] Az I-II. rendű felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felek által
34. október 20-án aláírt „társasházi alapító okirat módosítás” megjelölésű szerződést a következők szerint módosította. [17] A szerződés I. általános rendelkezésein belül a társasház alapterületét, valamint a II.1.
35. pontban a telek területét 1043 m²-re módosította. Mellőzte a szerződésből az épület és a közös használatú kert alapterületét feltüntető II.
36. pont teljes szövegét. Mellőzte a szerződés III.
37. pontjából azt a megállapítást, hogy a társasházi közös tulajdonból 397/1000 tulajdoni hányad tartozik a 134,09 m² alapterületű
38. helyrajzi számú lakáshoz. Ugyanezen a ponton belül a
39. helyrajzi számú, földszinti lakás teraszokkal együtt mért 183,45 m² alapterületét meghatározó mondatot kiegészítette azzal, hogy a
40. helyrajzi számú társasházi lakásingatlanhoz a társasházi közös tulajdonból 403/1000 tulajdoni hányad tartozik. Mellőzte a szerződés III.
41. pontjából azt a mondatot, hogy a „
42. helyrajzi számú albetét emeleti és tetőtéri alapterülete: 231,33 m², amelyhez a társasházi közös tulajdonból 403/1000 tulajdoni hányad tartozik”. Ugyanennek a pontnak a tetőtéri lakás teljes alapterületére vonatkozó utolsó mondatát a következők szerint módosította: „A
43. helyrajzi számú társasházi külön tulajdonban álló emeleti és tetőtéri kétszintes lakás (amelynek alapterülete a pince és a földszinti nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel együtt összesen 234,89 m²) a teraszokkal együtt (amelynek alapterülete összesen 36,76 m²) összesen 271,65 m², amelyhez a társasházi közös tulajdonból 597/1000 tulajdoni hányad tartozik. [18] Annak tűrésére kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy a társasházi külön tulajdonba tartozó eszmei tulajdoni hányadokat, valamint a
44. helyrajzi számú lakásingatlan alapterületére vonatkozó adatváltozásokat a bíróság által módosított alapító okiratnak megfelelően átvezessék az ingatlan-nyilvántartásban. [19] Szerinte a felek között nem volt vita a módosított kereset szempontjából jelentőséggel bíró tények tekintetében, így a tényállás nem szorult tisztázásra, az érdemi döntés meghozatalához nem volt szükség további bizonyításra, mivel az ügydöntő jelentőséghez jutó tényeket az I-II. rendű alperesek nem vitatták. Érvelése szerint a releváns tényállás annak tükrében sem szorul további tisztázásra, hogy az elsőfokú bíróság nem a tartalmának megfelelően értelmezte a keresetet. A fellebbezési eljárás során az értelmezés során vétett hibát a másodfokú bíróság orvosolta és a tartalmának megfelelően értelmezett keresetet elbírálva az ügy érdemében hozta meg a döntését. Utalt rá, hogy az elsőfokú eljárás során a felperesek többször módosították a kereseti kérelmet, az eljárás utolsó szakaszában előadott kereseti kérelmük a társasházi alapító okirat bírósági módosítására irányult arra hivatkozással, hogy a
45. október 20-i szerződés aláírásával az I-II. rendű alperesek már elismerték a tetőtér beépítésén alapuló tulajdonszerzésüket. Rámutatott, hogy ezt a hivatkozást tartották fenn a tárgyalás berekesztését megelőzően, amikor azzal érveltek, hogy az alperesek a szerződés módosításának az aláírásával megállapodtak velük a ráépítés Kúria I.Pfv.21.320/2020/5 6 következményeiről, erre a megállapodásra alapították az alapító okirat módosítására irányuló igényüket. [20] Hangsúlyozta, hogy a szerződés módosítására irányuló kereseti kérelmet a felperesek nem a fellebbezési eljárás során terjesztették elő, a másodfokú eljárás során csupán pontosították az elsőfokú eljárás során előadott keresetet. A másodfokú bíróság a kereseti kérelem megfogalmazása homályosságának a kiküszöbölése érdekében a kérelem pontosítására irányuló kérdések feltételével nyújtott segítséget a kereseti kérelem megszövegezéséhez az I-II. rendű felperesek részére, majd a felperesek ilyen módon pontosított – és többszöri módosítást követően fenntartott – elbírálni kért kereseti kérelmét rögzítette az ítéletében. [21] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság nem a tartalmának megfelelően bírálta el a keresetet annak ellenére, hogy az I-II. rendű felperesek többször hangsúlyozták, hogy a ráépítés tárgyában írásbeli megállapodás született a felek között. Okfejtése szerint ez az érvelésük megalapozott, hiszen a
46. október 20-i szerződéssel a társasház tagjai egybehangzó akaratnyilvánítással módosították a társasház korábbi alapító okiratát és abban megállapodtak az építkezés jogkövetkezményeinek a rendezéséről. [22] Hangsúlyozta, hogy önmagában az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elmaradása nem mentesíti a feleket a szerződés betartásának a kötelezettsége alól, ez a körülmény csupán azt jelenti, hogy a szerződés nem vált abszolút hatályúvá, viszont relatív hatálya változatlanul fennmaradt. Utalt rá, hogy közös megegyezés hiányában az I-II. rendű felperesek a bírósághoz fordultak a módosított alapító okirat ismételt módosítása iránt. Az építkezés következtében megváltozott területi adatok átvezetésének a hiánya súlyosan sérti az I-II. rendű felperesek érdekeit, mivel így nem tudnak érvényt szerezni a külön tulajdonukban álló emeleti lakás bővítéséből eredő tulajdoni igényüknek. A bírói gyakorlat szerint – érvelt – ilyen esetben a bíróság a társasház-alapító okiratot módosíthatja. [23] Szintén hangsúlyozta, hogy a szerződésben foglalt alapterületi adatok módosítása nem jár az alperesek jogainak a csorbulásával, hiszen ez a módosítás a számszaki adatokat érinti, de nem terjed ki a társasházi jogviszonyból eredő – az alapitó okiratban szabályozott – jogokra és kötelezettségekre. A felperesek által kért módosítások közül legfeljebb a közös tulajdoni arányok meghatározása lehet hatással a társasház tagjainak a jogaira, e tekintetben azonban a módosítás az alperesekre nézve kedvezőbb változásokat eredményez, mivel a külön tulajdonukban álló lakáshoz tartozó 403/1000 tulajdoni hányad nagyobb, mint a felek által aláírt szerződésmódosításban feltüntetett 397/1000 tulajdoni hányad. [24] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a társasházi közös tulajdonból az I-II. rendű felpereseket és az alperesek megillető tulajdoni arányoknak ez a módosítása teljesen összhangban áll azzal a szerződéses kikötéssel, miszerint a közös tulajdonból az egyes tulajdonostársakat megillető hányad mértéke a tulajdonostársak külön tulajdonában álló épületrészek nagyságához igazodik. [25] A másodfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában rögzítette az alapító okiratnak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, amely egyebek mellett tartalmazza, hogy a telek, a ház kerítéssel 1043 m², a
47. helyrajzi számú lakás alapterülete 134,09 m², Kúria I.Pfv.21.320/2020/5 7 amelyhez egy 5,56 m², egy 15,30 m² és egy 28,50 m² nagyságú terasz is tartozik, így az összesen 183,45 m², a lakáshoz a társasházi közös tulajdonból 403/1000 tulajdoni hányad tartozik. Szintén rögzítette, hogy a
48. helyrajzi számon nyilvántartott lakásból az I. emeleti lakás alapterülete összesen 116,06 m², amelyhez egy 6,34 m² és 27,88 m² nagyságú terasz tartozik (összesen 150,28 m²). A módosított alapító okirat szerint a
49. helyrajzi számú lakás tetőtéri részének alapterülete összesen 86,20 m². A kétszintes lakás alapterülete a pince és a földszinti nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel együtt összesen 234,89 m², a teraszokkal együtt, amelyek alapterülete összesen 36,76 m², az alapterület 271,65 m², amelyhez a társasházi közös tulajdonból 597/1000 tulajdoni hányad tartozik. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [26] A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték annak a hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító tartalmú határozat meghozatalát. Másodlagos kérelmük a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az ügyben eljáró első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. [27] Előadták, hogy az I-II. rendű felperesek ráépítési igényük érdekében terjesztették elő a keresetüket, amelyet az elsőfokú eljárás során többször módosítottak. Az utolsó keresetmódosítást a
50. június 14-én kelt előkészítő iratokban terjesztették elő, amelyben úgy nyilatkoztak, hogy a keresetüket a
51. május 22-én kelt keresetmódosítás szerint tartják fenn. Szerintük abban az
52. május 22-én kelt alapító okirat módosítását kérték. Utaltak rá, hogy az elsőfokú bíróság erre a kereseti kérelemre figyelemmel hozta meg a döntését és a határozata indokolásában kitért arra, hogy az I-II. rendű felperesek ráépítés jogcímén tartották fenn a kereseti kérelmüket, amelyet kellőképpen bizonyítékokkal nem támasztották alá, mert a becsatolt iratok a ráépítés tényét nem igazolták. [28] Utaltak rá, hogy a fellebbezési eljárásban az I-II. rendű felperesek a
53. október 26-án benyújtott előkészítő iratukban terjesztették elő újabb keresetpontosításukat, amely a korábbi kereseti kérelmekkel ellentétben a
54. október 20-án kelt alapító okirat módosítására irányult. Szerintük a keresetpontosítás meg nem engedhető keresetváltoztatásnak minősült. Hivatkoztak arra is, hogy a másodfokú bíróság számára ez a keresetpontosítás sem volt megfelelő, ezért a
55. január 9-én megtartott tárgyaláson a másodfokú bíróság aktív közreműködésével lett jegyzőkönyvbe foglalva az a kereseti kérelem, amely alapján a másodfokú bíróság a felülvizsgálattal támadott jogerős ítéletet meghozta. [29] Az I-II. rendű felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték, hogy a Kúria az alperesek felülvizsgálati kérelmét utasítsa el és a jogerős ítéletét hatályában tartsa fenn. [30] Egyrészről arra hivatkoztak, hogy az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben ugyan megjelölték az általuk megsérteni vélt jogszabályhelyet, de nem jelölték meg azt, hogy a sérelmesnek tartott határozat helyett milyen tartalmú határozat meghozatalát tartják a jogszabályoknak megfelelőnek. Kúria I.Pfv.21.320/2020/5 8 [31] Az ügy érdemében előadták, hogy az alperesek az elsőfokú eljárás során a
56. szeptember 28-án tartott tárgyaláson kijelentették, hogy a ráépítés tényét nem vitatják. Hivatkoztak arra is, hogy mind az alperesek által is aláírt
57. október 20-án kelt társasházalapító okirat módosítása, mind az ezt követően az I-II. rendű felperesek által beszerzett jogerős fennmaradási engedély igazolja, hogy a ráépítés megtörtént, azt az illetékes építésügyi hatóság elfogadta. [32] Okfejtésük szerint ők a fellebbezési eljárásban a keresetet nem módosították, mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban azt az igényüket kívánték érvényesíteni, hogy a ráépítésük folytán megszerzett tulajdoni hányadot a bíróság ismerje el és ennek alapján azt az ítéletében rögzítse. [33] Állították, hogy eredetileg az 1981-es alapító okirat módosítását kérték, azonban az eljárás során a felek
58. október 20-án ismét módosították a társasház alapító okiratát. Ezért a kereseti kérelmük a többször módosított alapító okirat módosítására irányult. [34] Utóbb a
59. február 15-én csatolt előkészítő iratukban a felülvizsgálati ellenkérelmüket azzal egészítették ki, hogy kérték a jogerős ítélet oly módon történő „megváltoztatását”, hogy az alapító okirat szerint a „
60. helyrajzi számú” társasházi lakásingatlanhoz a társasházi közös tulajdonból, a 134,09 m² teraszok nélküli alapterületet figyelembe véve 363/1000 tulajdoni hányad tartozik, továbbá, hogy az „
61. helyrajzi számú” társasházi külön tulajdonban álló emeleti és tetőtéri kétszintes lakás, amelynek alapterülete teraszok nélkül (amelyek alapterülete összesen 36,76 m²) összesen 234,89 m², amelyhez a társasházi közös tulajdonból 637/1000 tulajdoni hányad tartozik. [35] A felülvizsgálati eljárásban felperes3 és felperes4 III-IV. rendű felperesként a perbe belépett és csatlakoztak az I-II. rendű felperesek által a felülvizsgálati ellenkérelemben előadottakhoz. A Kúria döntése és jogi indokai [36] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [37] A polgári perrendtartásról szóló
62. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
63. §