A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.139/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Farkas György Tamás ügyvéd cím2 Az alperes: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Káldi Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: bányafelügyeleti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- december
- napján kelt 27.K.703.604/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.37.139/2025/2-I 2 Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- augusztus 21-én a bányatelken (a továbbiakban: bányatelek) fennálló bányászati jog átruházásához az alperes hozzájárulását kérte. [2] Az alperes SZTFH-BANYASZ/10857-5/
- számú végzésével a felperes kérelmét visszautasította. Indokolása szerint a cég1-nek a bányatelken fennálló bányászati jogát az SZTFH-BANYASZ/3501-2/
- számú határozatával törölte, mely határozat a Fővárosi Törvényszék 103.K.702.196/2022/
- számú eljárást megszüntető végzésére tekintettel
- május
- napján véglegessé vált. A felperesi kérelem benyújtásakor a cég1 a bányatelken már nem rendelkezett bányászati joggal, ezért annak átruházása fogalmilag kizárt, így a lehetetlen célra irányuló kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján visszautasította. [3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, keresetlevelében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 77. §
(2)bekezdése alapján tárgyalás tartását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] A per során az elsőfokú bíróság a
- november
- napján kelt 27.K.703.604/2024/
- számú végzésével tájékoztatta peres feleket arról, hogy a Kp.
- §
(2)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése alapján egyszerűsített perben, a tárgyaláson kívüli eljárás szabályai szerint jár el. [5] Az elsőfokú bíróság tárgyaláson kívül meghozott jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolása szerint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 6. §
(1)-
(2)bekezdései alapján a bányászati jog átruházásához két feltételre van szükség, egyrészt a bányászati jog átruházására vonatkozó szerződésre, másrészt egy hatósági aktusra, melyben a bányafelügyelet a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához hozzájárulását megadja. A cég1 már a felperes kérelme benyújtásakor nem rendelkezett bányászati joggal, ezért az alperes helytállóan állapította meg, hogy annak átruházása fogalmilag kizárt, és az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja alapján jogszerűen utasította vissza a kérelmet. A befogadás iránti kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Kúria VI.Kfv.37.139/2025/2-I 3 [8] Felülvizsgálati kérelme I. pontjában az érvényesíteni kívánt jogot, a II. pontban a tényállást, a III. pontban a jogi érvelést, IV. pontban a bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat adta elő. A V. pontban, a záró részben a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság alapvető eljárási jogát sértette és az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést követett el azzal, hogy tárgyalás nélkül hozott ítéletet annak ellenére, hogy keresetlevelében a Kp. 77. §
(2)bekezdésének megfelelően tárgyalás tartását kérte. Az elsőfokú bíróság azzal, hogy mellőzte a tárgyalás megtartását, az Alaptörvény XXVIII. cikkében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogát sértette meg, mivel a tárgyalás megtartása a bírósági eljárások garanciális jellegű eljárásjogi jogintézménye. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.37.139/2025/2-I 4 [13] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [14] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, a joggyakorlat egységének biztosítására nem hivatkozott, nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [16] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben szintén nem jelölt meg. [17] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [18] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy sem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható. Kúria VI.Kfv.37.139/2025/2-I 5 [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [20] A felperes a Kp. 77. §
(2)bekezdése megsértésére utalással sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság kérelme ellenére nem tartott tárgyalást, jogsértően járt el az egyszerűsített per szabályai alapján. Rögzíti a Kúria, hogy a Kp. 124. §
(2)bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor az elsőfokú bíróság köteles az egyszerűsített per szabályait alkalmazni. A Kp. 124. §
(5)bekezdése írja elő a tárgyaláson kívüli elbírálást. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette a per eljárásjogi kereteit, a közigazgatási szerv visszautasító döntésének felülvizsgálata esetén az egyszerűsített perre vonatkozó szabályok alkalmazását. Erre hivatkozással a felülvizsgálati kérelem nem volt befogadható, ahogy erről a Kúria több eseti döntésében már állást foglalt (Kfv.35.121/2022/3., Kfv.37.681/2024/4., Kfv.35.034/2025/2.). [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, így a felülvizsgálati kérelem e pont alapján sem volt befogadható. [22] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [23] Mindezek folytán Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Kúria VI.Kfv.37.139/2025/2-I 6 Budapest,
- február
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő