← Magyarország

Gfv.30417/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Választottbíróság hatáskörének helytálló megállapítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.III.30.417/2022/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró A kérelmező: Open Book Invest Kft. (1132 Budapest, Csanády utca
  2. I/6.) A kérelmező képviselője: Kálmán és Társai Ügyvédi Iroda (cím1 ügyintéző: dr. Kálmán János ügyvéd) A kérelmezett: kérelmezett (cím2) A kérelmezett képviselője: Vágó Laura Ügyvédi Iroda Kúria III.Gfv.30.417/2022/4 2 (cím2, ügyintéző: dr. Vágó Laura ügyvéd) Az eljárás tárgya: választott bírósági tanács hatáskörével kapcsolatos kifogás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.Gpk.41.152/2022/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező mint eladó és a M. Társaság mint vevő
  4. október 13-án adásvételi szerződést (a továbbiakban: QSPA szerződés) kötöttek a L. Kft. törzstőkéjének 25,8%-át megtestesítő üzletrész értékesítése tárgyában. Ezen szerződés
  5. pontja versenytilalmi rendelkezéseket és ezekkel kapcsolatos kötbérkikötést tartalmazott. [2] A QSPA szerződés 18.
  6. pontjában a következő választottbírósági kikötés (a továbbiakban: Választottbírósági Kikötés) szerepelt: „Bármely vita eldöntésére, amely a jelen Szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság, Budapest (illetve a helyébe lépő Kereskedelmi Választottbíróság) kizárólagos döntésének azzal, hogy a Kúria III.Gfv.30.417/2022/4 3 Választottbíróság a saját Eljárási Szabályzata szerint jár el. Az eljáró választottbírók száma három. Az eljárás során a magyar nyelvet kell alkalmazni.” [3] A kérelmezett által a kérelmező részére
  7. október 20-án megküldött tagi elővásárlási jognyilatkozat alapján a QSPA szerződés az abban foglalt feltételekkel a kérelmezetti vevő és a kérelmező mint eladó között jött létre. [4] A szerződő felek az üzletrész-adásvételi QSPA szerződést
  8. december 15-én, majd
  9. december 21-én módosították, illetve kiegészítették. A
  10. december 15-i megállapodás (G) pontja értelmében az üzletrész-adásvételi szerződésnek a megállapodással nem érintett rendelkezései a továbbiakban is irányadók a felek között. A
  11. pont szerint a megállapodás az üzletrész-adásvételi szerződéssel együtt alkotja a felek teljes megállapodását. A megállapodás
  12. december 21-i kiegészítésének (F) pontja rögzíti, hogy a kiegészítéssel nem érintett rendelkezések a megállapodás, illetve az üzletrészadásvételi szerződés szerinti tartalommal továbbra is érvényesek, hatályosak, a kiegészítés tekintetében is irányadók. A QSPA szerződés módosítása és kiegészítése a Választottbírósági Kikötést nem érintette. [5] A kérelmező
  13. október
  14. napján keresetet terjesztett elő a kérelmezett ellen a Fővárosi Bíróság előtt, amelyben a
  15. október
  16. napján létrejött üzletrész-adásvételi szerződés, valamint a
  17. december
  18. napján létrejött megállapodás és az azt kiegészítő
  19. december 21-i kiegészítő megállapodás érvénytelenségének megállapítását, az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítását, a kérelmezettnek, mint alperesnek a 25,8 %-ot megtestesítő üzletrésze visszaadására kötelezését és ennek tűrésére kötelezését kérte. Előadta, hogy az üzletrész-adásvételi szerződés semmissége folytán annak választottbírósági kikötést tartalmazó 18.
  20. pontja is érvénytelen. [6] A törvényszék
  21. március 1-én kelt 33.G.41.684/2021/
  22. számú végzésével az eljárást megszüntette. Végzése indokolásában a választottbíráskodásról szóló
  23. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.)
  24. §

(1)és
(2)bekezdése, valamint 9. §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a felek között az elővásárlási jog gyakorlására tekintettel
  1. október
  2. napján létrejött szerződés 18.
  3. pontja önálló választottbírósági szerződésnek minősül. A kérelmező felperesnek az adásvételi szerződés színlelt jellegére, illetve jogellenes fenyegetésre alapított érvénytelenségi keresete a választottbírósági szerződést nem teszi érvénytelenné, az a Vbt. idézett rendelkezéseinek megfelel, a Vbt.
  4. §
(3)bekezdésében foglalt kizáró okokba nem ütközik. A felek választottbírósági szerződése kifejezetten úgy rendelkezett, hogy az a szerződés érvényességét érintő jogvitákra is kiterjed. Mivel a jogvita elbírálása a szerződő felek rendelkezése alapján választottbírósági útra tartozik, a Vbt. 9. §
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdés b) pontjára és a Pp. 240. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjára, az eljárást hivatalból megszüntette. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2022. június 7-én kelt 16.Gpk.43.432/2022/2. számú végzésével az elsőfokú végzést – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta. [7] A kérelmezett 2021. október 18-án keresetet terjesztett elő a QSPA szerződésben kikötött, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (a Kúria III.Gfv.30.417/2022/4 4 továbbiakban: Választottbíróság) előtt a kérelmezővel mint I. rendű alperessel, valamint H. Á.-mal mint II. rendű alperessel szemben, amelyben az alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 139.500.000 forint kötbér és ennek késedelmi kamatai megfizetésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:189. §-a alapján. A keresetét a QSPA szerződés 5.1 pontjának (
  2. ii)alpontjában rögzített, a 2020. december 15-én kelt megállapodás 1. pontjában fenntartott, a választottbírósági alperesek versenytilalmi kötelezettségének megszegése miatti, a QSPA szerződés 5.2. pontja szerinti mértékű szerződéses kötbérkikötésre, a Választottbíróság hatáskörét pedig a Választottbírósági Kikötésre alapította. [8] A választottbírósági eljárásban szereplő alperesek, így a kérelmező is a választottbírósági eljárásban hatásköri kifogást terjesztettek elő. [9] A Választottbíróság az előtte Vb/21069. szám alatt folyamatban lévő eljárásban 2022. április 14. napján kelt végzésében a Vbt. 17. §
(3)bekezdése alapján eljárva előzetes kérdésként döntött a hatásköri kifogásról, és a választottbírósági alperesek hatásköri kifogásának részben helyt adva a felperes és az I. r. alperes (a továbbiakban: kérelmező) viszonylatában a hatáskörének fennállását, a II. r. alperes tekintetében pedig a hatáskörének hiányát állapította meg. A hatáskörét elsőként a kérelmező viszonylatában vizsgálta, és idézve a Vbt. 8. §-ának
(1)és
(2)bekezdését megállapította, hogy a perbeli esetben az írásba foglalt Választottbírósági Kikötés a QSPA szerződés része (18.
  1. pontja) volt, így annak hatálya a szerződést kötő felekre (a kérelmezettre és a kérelmezőre) terjedt ki. [10] Rögzítette, hogy a kérelmező hivatkozása szerint a választottbírósági hatáskört az zárja ki, hogy az alperesek a Választottbírósági Kikötést tartalmazó QSPA egészének semmisségét állítják, s ennek kérdését a Választottbíróságnak nincs hatásköre megítélni, erre csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság jogosult, ahol a QSPA szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti pert a kérelmező a kérelmezett ellen már korábban megindította. E hivatkozás vizsgálata során a Választottbíróság a Választottbírósági Kikötés szövegéből indult ki, amely kifejezetten tartalmazta a kikötés hatálya alá tartozó lehetséges pertárgyak között a QSPA szerződés érvényességével kapcsolatos jogvitát is. Így megállapította, hogy a választottbírósági hatáskör a kérelmező tekintetében abban az esetben is fennáll, ha az eljárás során a Választottbírósági Kikötés, vagy az azt tartalmazó más szerződés (jelen esetben a QSPA szerződés) érvénytelenségének kérdése merül fel. [11] A Választottbírósági megállapította, hogy a Választottbírósági Kikötést tartalmazó QSPA szerződés 18.2 pontját sem az utóbb kötött megállapodás, sem a kiegészítő megállapodás rendelkezései nem érintették. Ellenkezőleg, a Választottbírósági Kikötést, mint a későbbi megállapodások által nem érintett rendelkezést kifejezetten hatályban tartották, és e későbbi szerződésekre is alkalmazandónak nyilvánították. Ennek következtében a QSPA szerződésben szereplő Választottbírósági Kikötés hatálya nemcsak a QSPA szerződésből eredő, hanem a későbbi megállapodásokból fakadó jogvitákra is kiterjed, és ez utóbbi szerződésekből származó vagy azokkal összefüggő vitás kérdések eldöntésére is megalapozza a Választottbíróság hatáskörét. A Választottbírósági Kikötés nem minősült sem létre nem jöttnek, sem érvénytelennek vagy hatálytalannak, sem pedig betarthatatlannak, ellenkezőleg, hatálya, ennek írásbeli szerződésben történt kifejezett rögzítése folytán — mint más szerződés részét képező választottbírósági kikötésé — kiterjedt a később kötött szerződésekből keletkező jogvitákra is. Mindezek alapján a Választottbíróság az állapította meg, hogy a Kúria III.Gfv.30.417/2022/4 5 kérelmezett és a kérelmező közötti, előtte lévő jogvita eldöntésére a hatásköre kiterjed, a hatásköri kifogást ennyiben alaptalannak találta. A kérelmező kérelem és a kérelmezett ellenkérelme [12] A kérelmező a Vbt.
  2. §
(3)bekezdése alapján azt kérte a bíróságtól, hogy a Választottbíróság előtt VB/21069 számon folyamatban lévő eljárásban a 2022 április 14-én kelt előzetes kérdésként meghozott végzésében foglalt, a választottbírósági hatáskör fennállását részben megállapító rendelkezés vonatkozásában a hatásköri kifogásról döntsön úgy, hogy a Választottbíróság hatáskörének hiányát állapítsa meg a kérelmező vonatkozásában. Álláspontja szerint a Választottbíróság hatásköre a kérelmezett követelése vonatkozásában nem áll fenn. Utalt az általa indított érvénytelenségi perre, és – többek között – kifejtette, hogy a kérelmezett részéről előadott, a kötbérkövetelés alapjául szolgáló érvek és tények szorosan összefüggenek az ügylet részét képező egyéb szerződésekkel, a kötbérkövetelés önállóan, a QSPA szerződésből és a kiegészítő megállapodásokból nem levezethető. A kérelmező és a kérelmezett közötti jogvitára a Választottbíróság hatásköre nem terjed ki. [13] A kérelmezett észrevételében a hatásköri kifogás elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság határozata [14] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező hatásköri kifogását elutasította. [15] Határozatának indokolásában idézte a Vbt. 7. §
(3)bekezdését és 17. §
(3)bekezdését. Rögzítette, hogy a kérelmezett a Választottbírósághoz benyújtott keresetében követelése jogalapját a felek között
  1. október 13-án kelt QSPA szerződés, a
  2. december 15-én kelt megállapodás, továbbá a
  3. december 21-én kelt kiegészítő megállapodás rendelkezéseire alapította. Megállapította, hogy sem a megállapodás, sem a kiegészítő megállapodás nem érintette a QSPA szerződés választottbírósági kikötését, ezért a kérelmezett választottbírósági eljárásban előterjesztett keresetét kizárólag a Választottbíróság jogosult elbírálni. [16] A kérelmező azon állítását, hogy a kötbérkövetelés alapjául szolgáló érvek és tények szorosan összefüggenek az ügylet részét képező egyéb szerződésekkel, valamint olyan szerződésekkel, amelyeket H. Á.- írt alá, azért nem találta elfogadhatónak, mert a kérelmezett a Választottbíróság előtti keresetében a QSPA szerződést, valamint annak két kiegészítését jelölte meg az érvényesíteni kívánt jog alapjaként. Emiatt az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy mennyire kapcsolódnak egyéb szerződések ehhez a konstrukcióhoz. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság a kérelmező kérelmét elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria III.Gfv.30.417/2022/4 6 [17] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az eljárt elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős végzés a Vbt.
  4. § (1-5) bekezdéseibe, a Pp.
  5. §
(2)bekezdésébe, 279. §
(1)bekezdésébe, 346. §
(5)bekezdésébe és 349. §
(1)bekezdésébe ütközik. [18] Állaspontja szerint a Választottbíróság hatásköre a „kérelmezett által vitássá tett követelés vonatkozásában nem áll fenn”, így a jogerős végzés sérti a Vbt.
  1. §-át a hatáskör téves megállapítása miatt. Utalt arra, hogy az általa indított semmisségi pert a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésével ugyan megszüntette, de ez a jelen eljárásban „nem irányadó”, mert a jelen eljárás alapjául szolgáló választottbírósági eljárásnak „kötbérkövetelés érvényesítése a tárgya, mely kapcsán szükséges megvizsgálni a kötbérkövetelés jogalapját, a kötbérkövetelés mint szerződésszegés következményét megalapozó magatartásokat”. [19] Véleménye szerint a kérelmezett a választottbírósági eljárásban olyan magatartásokat jelölt meg kötbérkövetelése alapjául, melyek más szerződések szerződésszerű teljesítéséhez kapcsolódnak, amely szerződésekben nem szerepel választottbírósági kikötés. A kérelmezett kötbérkövetelése önállóan a QSPA szerződésből és a kiegészítő megállapodásokból nem levezethető. [20] A Pp.
  2. §
(1)bekezdésének megsértését abban látta, hogy az általa előterjesztett bizonyítékokat az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a döntése meghozatala során, azokat kirekesztve foglalt állást a hatáskör kérdésében. Az, hogy a döntés kizárólag a QSPA szerződésen és annak kiegészítésein alapul, jogszabálysértő. Az alapeljárás a kötbérkövetelés tárgyában folyik, amellyel kapcsolatban olyan személyek magatartására is hivatkozik a kérelmező, akiknek a magatartása a kirekesztett bizonyítékokkal érintett egyéb megállapodások szerződésszerű teljesítését szolgálta, illetve olyan személyek magatartásához kapcsolódott, akik a választottbírósági szerződésben nem részes felek. Ezért a jogerős végzés sérti a Pp. 346. §
(5)bekezdését és 349. §
(1)bekezdését is, a „szerződésátruházó megállapodások, valamint levelezések indokolás nélküli mellőzésével.” [21] A Pp. 110. §
(2)bekezdésének sérelmét abban jelölte meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla – vele csak a „személyes meghallgatás” során közölt – 16.Gpkf.43.432/2022/
  1. számú végzésével kapcsolatban nem volt olyan helyzetben, annak ellenére sem, hogy az elsőfokú bíróság az irattanulmányozás érdekében szünetet rendelt el, hogy az abban a pillanatban megismert végzésre mint a kérelmezett által előterjesztett „új bizonyítékra” nyilatkozhasson. [22] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A Kúria a jogerős végzést a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. Kúria III.Gfv.30.417/2022/4 7 [24] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul állította a Pp. 110. §
(2)bekezdésének megsértését. Hivatkozása következetlen is ahhoz a felülvizsgálati kérelmében kifejtett érveléséhez képest, mely szerint a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpk.43.432/2022/
  1. számú végzése a jelen ügyben „nem is irányadó”. A felterjesztett iratokból megállapíthatóan (
  2. számú jkv.) a kérelmező az elsőfokú eljárásban a szóbeli meghallgatás során valóban hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hivatkozott végzését nem ismeri. Ezt követően azonban az elsőfokú bíróság átadta tanulmányozásra a kérelmező jelenlévő jogi képviselőjének a kérdéses végzést, és szünetet rendelt el. A kérelmező jogi képviselője a szünetet követően folytatódott meghallgatás során azt az érdemi nyilatkozatot tette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla végzése az „ő álláspontjukat támasztja alá”, és kifejtette az ezzel kapcsolatos érvelését is, de további határidőt nem kért, a szóbeli meghallgatás berekesztését megelőzően egyéb előadnivalója nem volt. Ilyen körülmények között a Kúria megítélése szerint alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a Pp.
  3. §
(2)bekezdésében foglaltak megsértésére, az abban foglaltak ugyanis a fentiek alapján maradéktalanul teljesültek. [25] Nem sérült az ügyben a Pp. 279. §
(1)bekezdése sem. A Választottbíróság hatásköre fennállásának kérdésében ugyanis a peres felek által a QSPA szerződésben írásban tett Választottbírósági Kikötés értelmezése útján kellett állást foglalni, és eldönteni, hogy a kérelmezett által a keresettel érvényesített jogból eredő vita eldöntése a Választottbíróság hatáskörébe tartozik-e vagy sem. Ennek az eldöntése tehát nem bizonyítást igénylő ténykérdés, hanem alapvetően szerződésértelmezési kérdés volt. Az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a Választottbírósági Kikötés értelmezésével arra a jogi következtetésre jutott, hogy a Választottbíróság hatásköre fennáll. Ebben a kérdésben alapvetően a rendelkezésre álló szerződések értelmezésével, nem pedig a bizonyítékok mérlegelésével foglalt állást, ami önmagában kizárja a Pp. 279. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértését. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ebben a körben valójában azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a kérelmezett keresetében kifogásolt magatartások, megállapodások a „szerződésszerű teljesítést szolgálták”. Ennek vizsgálata ugyanakkor nem a jelen eljárásban kizárólag vizsgálható hatáskör kérdésére, hanem a jogvita érdemére tartozik. [26] A fentiek miatt az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is eleget tett, a végzés indokolásából ugyanis megállapítható, hogy álláspontja szerint a Választottbírósági Kikötés tartalmára figyelemmel miért áll fenn a Választottbíróság hatásköre a kérdéses jogvitára, tekintettel az előterjesztett kereset tartalmára is. [27] Ezzel kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza azt is, hogy a peres eljárások tekintetében a bíróságok indokolási kötelezettségét illetően az Alkotmánybíróság már számos határozatában állást foglalt. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye azt a minimális elvárást fogalmazza meg a bírói döntésekkel szemben, hogy a bírósági eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és annak értékeléséről határozatában számot adjon. Az Alkotmánybíróság a 3354/
  1. (X. 14.) AB határozat [25] pontjában és a 3169/
  2. (VII. 10.) AB határozat [32] pontjában kifejtette, a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolásának kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. Kúria III.Gfv.30.417/2022/4 8 [28] Az ügy érdemét tekintve az elsőfokú bíróság a Választottbírósági Kikötést helyesen értelmezte, és ennek alapján jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmezett által a keresettel érvényesített jogból eredő jogvita eldöntése a Választottbíróság hatáskörébe tartozik. A Kúria ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelem e körben olyan érveket tartalmaz, amelyek nem a választottbíróság hatáskörének fennállásával kapcsolatosak, hanem a jogvita érdemére tartozó kérdések. Az a körülmény pedig, hogy a kérelmezett kereseti tényállításai szerint adott esetben olyan további szerződésekkel valósult meg esetlegesen a kötbérfizetési kötelezettséget kiváltó szerződésszegés, amelyekben egyébként nem szerepel választottbírásósági kikötés, nem változtat azon, hogy a jelen eljárás alapjául szolgáló kereset elbírálására a Választottbíróság rendelkezik hatáskörrel. [29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [30] A felülvizsgálati eljárásban a kérelmezett a Pp.
  1. §-ának megfelelően a felülvizsgálati eljárási költségeit nem számította fel, ezért erről a Kúria sem dönthetett a Pp.
  2. §
(3)bekezdése alapján. [31] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdésének d) pontja zárja ki. [32] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Alkalmazott jogszabályok [33] 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 8. §
(1)és
(2)bekezdés,
  1. §. A döntés elvi tartalma [34] A Választottbíróság hatáskörének helytálló megállapítása. Budapest,
  2. március
  3. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.