A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.38.031/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke; dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; dr. Hajnal Péter bíró A felperes: Felperes1 Cím7 A felperes képviselője: Felperesi képviselő Cím5 eljár: ügyvéd1) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Cím1 Az alperes képviselője: dr. Barcsai Beáta kamarai jogtanácsos A per tárgya: lakcímnyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 9.K.707.609/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria I.Kfv.38.031/2021/2 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes lánya, Személy1 (a továbbiakban: szállásadó) tulajdonát képezi a felperes lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhelyeként szolgáló Cím2 szám alatti ingatlan. [2] A szállásadó lakcímrendezési iránti kérelmet nyújtott be, kérte a tulajdonában álló ingatlanba bejelentett felperesi lakóhely fiktívvé nyilvánítását. A felperest szívességi lakáshasználóként jelölte meg, továbbá előadta, hogy a lakcím nem valós, a felperes a betegsége után a bejelentett lakcíméről
- szeptember
- napján elköltözött, ott ingósága nem maradt, új lakcíme az Cím7 szám alatti ingatlan. [3] Az elsőfokú hatóság a BP-09/005/1569-2/
- számú határozatában a felperes Cím2 szám alatt bejelentett lakóhelyének érvénytelenségét állapította meg, a nyilvántartásban annak fiktív jelzéssel történő szerepeltetéséről és a felperesi lakcímet tartalmazó Szám1 számú hatósági igazolvány érvénytelenségének a bejegyzéséről rendelkezett, továbbá kötelezte a felperest a fent megjelölt hatósági igazolvány leadására. Határozatát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
- évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)
- §
(2)bekezdésére, 26. §
(5)és
(5b)bekezdésére, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
- évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/
- (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(2)bekezdés c) pontjára,
(7)bekezdésére, 33. §
(1)bekezdésére, 34. §
(3)bekezdésére, 35. §
(3)és
(4)bekezdésére alapította. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a jelen per tárgyát képező BP/1008/06227-4/
- számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében vitatta az alperesi határozat jogszerűségét. Hivatkozott a tényállás hiányos voltára és további eljárási jogszabálysértésekre. Álláspontja szerint a lakás használatához való joga nem szűnt meg, a lakcímadat bejelentési időpontjára figyelemmel az fennáll. Kifogásolta, hogy nem tisztázták, miként távolították el a lakásból úgy, hogy oda nem mehetett vissza, hogyan szállították el ingóságait, miközben kómás állapotában kórházi kezelés alatt állt. Előadta, hogy birtokvédelmi eljárást is kezdeményezett, miután tudomást szerzett a lakcímrendezési eljárásról. Hangsúlyozta, hogy a szállásadó ingatlanát nem szívességi lakáshasználat, hanem megállapodás alapján birtokolja, az Cím7 szám alatti címen Kúria I.Kfv.38.031/2021/2 3 kényszerűségből tartózkodik, mivel korábbi lakhelyére nem tud visszajutni. Állítása szerint az ingatlant kedvezményes megvásárlása során azzal a feltétellel kapta meg a szállásadó, hogy azt a felperes a haláláig lakhatja, a szállásadónak pedig Helység1 is van saját lakása. Előadta, hogy
- év óta, több mint 30 éve lakott az ingatlanban, melyet nem önként hagyott el, kórházba került, a szállásadónak pedig nem volt jogcíme az ingatlan felperestől és ingóságaitól való kiürítésére. Álláspontja szerint a lakás feletti házijog őt megilleti (BH
- és BH
- számú eseti döntések). Hangsúlyozta, hogy a lakásba vissza kívánt térni, azonban annak kulcsát kórházi kezelése alatt más személy - régóta különélő házastársa - vette birtokba, a lakásba való visszajutást megakadályozva. Indítványozta a szállásadó perbeállításának bíróság általi megfontolását a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(6)bekezdése alapján, továbbá tanúként történő meghallgatását, valamint kérte az eljárás felfüggesztését a birokvédelmi eljárásra figyelemmel. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a felperes a lakcímadat valóságának igazolására a Vhr. 35. §
(3)bekezdés szerint megkövetelt okirati ellenbizonyítékot a kereseti kérelméhez nem csatolt. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a
- június
- napján kelt 9.K.707.609/2020/
- számú ítéletében a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy az Nytv.
- §
(5b)bekezdése értelmében az ellenkező bizonyításáig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadó lakásába bejelentett valamely polgár lakcímadata nem valós. A Vhr. 35. §
(3)bekezdése alapján rámutatott arra, hogy az ellenkező bizonyítására okirati bizonyítás útján kerülhet sor, azonban bejelentett lakcímadat valós voltát alátámasztó okirati bizonyítékot a felperes a fellebbezéshez, az alperes eljárása alatt és a perben sem nyújtott be. Az ítélet indokolásában részletezettek szerint a felperes további érvei sem tették megalapozottá a keresetet. A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésekre hivatkozva elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását, ezáltal a megtámadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjára hivatkozással kérte. Előadta, hogy a kereset elbírálása szerint alapvető jelentőségű annak megítélése, hogy a lakhelyre bejelentése mikor történt, ugyanis születésétől kezdve, azaz Dátum1 napjától Dátum2 lakott a lakásban szüleivel, majd Dátum2 Dátum3 az Cím7 szám alatti lakásban lakott, 1987 márciusában pedig visszaköltözött a Cím2 szám alatti Kúria I.Kfv.38.031/2021/2 4 lakásba, tehát 1987 márciusától a kórházba kerüléséig (2019. szeptember 14.) ott lakott, a lakáshasználata több mint 30 éve fennállt. Az ingatlant ezen időszak alatt háborítatlanul használta, lakáshasználata megállapodáson alapult, ugyanakkor kiköltöztetése beleegyezése nélkül történt. Álláspontja szerint jelentős ténybeli körülményeket nem rögzített a bíróság, továbbá alaptalanul mellőzte a szállásadó perbeállítását, a 19-I. végzés szerint a fellebbezés kizárta, és alaptalanul mellőzte a tanúként történő meghallgatását is. [9] A felperes úgy véli, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztése és a felvetett jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége - azaz a szülő bántatlan és zavartalan lakhatása biztosítása, és a lakásbirtokos szülőnek felhatalmazás nélkül, kórházi ápolása alatt a lakásból való „eltávolításának” indokolatlan megakadályozása gyakorlatának kialakítása - indokolja a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §-a szerinti befogadását. Álláspontja szerint ezt támasztják alá a felperest megillető, alaptörvényi rendelkezésekben [I. cikk
(1)-
(3)bekezdésében, IV. cikk
(1)bekezdésében, V. cikkben, VI. cikk
(1)és
(2)bekezdésében, XV. cikk
(1),
(2)és
(5)bekezdésében, XXII. cikk
(1)és
(2)bekezdésében, valamint XXIV. cikk
(4)bekezdésében] foglalt alapvető jogok. [10] A felperes a Kp. 117. §
(1)bekezdése alapján az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatához a jogszabálysértés bizonyítását és részletes indokolását mellőzte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [12] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontja szerinti befogadási okok tekintetében a következőket emeli ki. [13] A felperes a felvetett jogkérdés különleges súlya és az ügy társadalmi jelentősége körében a lakáshasználati jogot és a birtoklás jogát érintő hivatkozásokat tett, ugyanakkor a per tárgyát képező közigazgatási határozat a lakóhely érvénytelenségének megállapításáról szól, amely döntés meghozatala során az eljáró hatóság a szállásadó írásbeli nyilatkozata alapján vizsgálja, hogy a bejelentett lakcím valós-e. A szállásadó írásbeli nyilatkozatával szemben okirati ellenbizonyíték benyújtását követeli meg a Vhr. 35. §
(3)bekezdése. [14] Az alperes a lakcímnyilvántartás adatai és azok változásának nyilvántartásba való felvétele, valamint érvénytelenítése során hozott határozatával lakáshasználati jog és birtoklási jog keletkezéséről, megszüntetéséről nem rendelkezik, ugyanakkor a felperes által különleges súlyúként és társadalmi jelentőségűként hivatkozott kérdések a lakáshasználati jog és a birtoklás jogának a létrejöttét, fennállását és megszűnését érintik, ezáltal nem állnak közvetlen kapcsolatban a per tárgyát képező alperesi határozattal. [15] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának alapvető feltétele, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint megjelölt befogadási ok olyan jogvitára vonatkozzon, amelyre az alperesi határozat, ezáltal a jogerős ítélet rendelkezése kiterjed. A perbeli esetben azonban a polgári jog területét érintő, a lakáshasználati jogra és a birtoklás jogára vonatkozó vitatott kérdések meghaladják mind az alperesi határozat, mind a jogerős ítélet kereteit, ugyanis sem az alperes, sem a közigazgatási perben eljáró bíróság nem rendelkezhet arról, hogy a szülő lakhatását milyen jogcímen - pl. tartási kötelezettség keretében - kell, hogy biztosítsa a gyerek, továbbá arról sem, hogy a lakásbirtokos szülő birtoklási joga - tulajdonjog, haszonélvezeti jog vagy okirattal bizonyított egyéb jog hiányában - meddig áll fenn. Az Nytv. Kúria I.Kfv.38.031/2021/2 5 26. §
(5)bekezdése értelmében a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg, ezáltal annak vizsgálata, hogy a felperest megilleti-e, ha igen meddig és milyen jogcímen a lakáshasználat és birtoklás joga, nem lakcímnyilvántartási kérdés. [16] A felperes befogadási okként a per tárgyát képező közigazgatási határozat és az annak jogszerűsége tárgyában hozott jogerős ítélet kereteit meghaladó indokokat nevesített, így azok nem alapozzák meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [17] A Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel a felperes által megjelölteken túl is vizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát, ennek során a kérelmet a Kp. által nevesített egyetlen okból sem találta befogadhatónak. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti okra a felperes tételesen nem hivatkozott és ilyet a Kúria hivatalból sem érzékelt. [18] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Záró rész [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [21] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- október
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke; dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró; dr. Hajnal Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő