← Magyarország

Mf.31261/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A perbeli időszakban hatályos jogszabályok szerint gyógypedagógiai pótlék több SNI-s gyermek gondozása esetén járt. A felperes esetében ezen feltétel nem állt fenn, így nem jogosult pótlékra. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.261/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság alperesi képviselő (cím10., ügyintéző: dr. Beréti Krisztián ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím11) felperesnek, felperesi képviselő (felperesi képviselő címe.; ügyintéző: dr. Anda Péter ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím13) alperes ellen gyógypedagógiai pótlék megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 24.M.71.494/2020/
  2. számú ítélete ellen, az alperes
  3. sorszámú fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint és Áfa elsőfokú, és 15.000 (tizenötezer) forint és áfa másodfokú perköltséget. A perben felmerült 3.600 (háromezer-hatszáz) forint eljárási illetéket, és 4.800 (négyezernyolcszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás [1] Az alperes 3 évnél fiatalabb gyermekek nappali gondozására, nevelésére és ellátására szakosodott jogszabály alapján szociális intézmény. A felperes
  4. augusztus
  5. napján létesített közalkalmazotti jogviszonyt az alperessel,
  6. január
  7. napjától kisgyermeknevelői munkakört tölt be. [2] Az alperesi intézménybe
  8. szeptember
  9. napján került felvételre gyermek1 kisgyermek, akinek gondozását a felperes
  10. augusztus
  11. napjáig végezte. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.261/2022/4 2 gyermek2
  12. november
  13. napján került felvételre az intézménybe, akinek gondozását a felperes
  14. augusztus
  15. napjáig végezte. [3] A felperes szóban többször kérte az intézményvezetőt, hogy gyógypedagógiai pótlék kerüljön részére kifizetésre, mivel mindkét kisgyermek sajátos nevelési igényűnek minősült. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes kérését nem teljesítette, figyelemmel arra, hogy az intézmény alapító okirata nem tartalmazza, miszerint speciális nevelési igényű gyermeket fogadhat és a kisgyermeknevelőknek nincs speciális szakirányú végzettsége ilyen gyermekek gondozására. Kereset, ellenkérelem [4] A felperes
  16. november 3-én terjesztett elő keresetet, melyben
  17. szeptember
  18. napja és
  19. augusztus
  20. napja között esedékessé vált gyógypedagógiai pótlék és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A kereset összegszerűségét 60.000 forintban, annak kamataiban határozta meg, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [5] Hivatkozott arra, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján gyógypedagógiai pótlék juttatásra jogosult. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozással arra, hogy az alapító okirata, a szervezeti és működési szabályzata és szakmai programja szerint nem nyújtott sajátos nevelési igényű gyermekek részére ellátást vagy korai fejlesztést, gondozást, fejlesztő felkészítést. Az alperesi intézmény egy gyermek esetében sem rendelkezett szakértői bizottság által leírt olyan diagnózissal, amelynek alapján a felvett, és a keresetben hivatkozott gyermekek sajátos nevelési igényű státuszban lennének. Az elsőfokú bíróság döntése [7] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 60.000 forint gyógypedagógiai pótlékot, ezen összeg után kamatot, valamint perköltséget. [8] Az elsőfokú bíróság értékelte, hogy a felperes csatolta az iratokhoz gyermek1 vonatkozásában elkészült szakvéleményt, mely szerint gyermek neurológus javaslatára a Központ vizsgálta és megállapította, hogy a gyermek pszichomotoros fejlettsége jelentősen elmarad a korosztályától, a nagy mozgások mennyisége minőségi szempontból is jelentősen megkésettek. Ennek alapján egyéni gyógypedagógiai fejlesztés szükséges és a gyermek speciális nevelési igényű. A szakértői bizottság vizsgálatának eredményeit is összefoglalta a vélemény, BNO-kódként kevert specifikus fejlődési zavart állapított meg. [9] A szakértői vélemény alapján a bíróság tényként állapította meg, hogy gyermek1 a
  21. december 19-től induló időszakban elvégzett vizsgálati vélemények alapján speciális nevelésű igényűnek minősült. A bíróság álláspontja szerint, ez tény volt már
  22. december 19-től, ugyanis a szakértői vélemény átvette a Központ vizsgálati véleményében foglaltakat. Organikus betegségére tekintettel a gyermek már születésétől kezdve fogyatékosnak, speciális nevelésű igényűnek minősült. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.261/2022/4 3 [10] gyermek3 vonatkozásában a bíróság álláspontja szerint nem volt egyértelmű a fogyatékosság, ezen belül a speciális nevelési igény ténye. gyermek3ra vonatkozó előzetes vizsgálati vélemény
  23. szeptember 3-án kelt, a nála megállapított BNO-kód jelentése a beszéd és nyelv fejlődésének nem meghatározott zavara. A bíróság álláspontja szerint nem volt feladat annak eldöntése, hogy gyermek3nál megállapított BNO-kód vele született rendellenességnek minősül vagy sem. Orvosszakértő kirendelésére irányuló indítvány nem volt, a bíróság álláspontja szerint ez nem is volt szükséges, mivel gyermek1 gondozása a felperes pótlékra való jogosultságot megalapozta. [11] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az irányadó jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán akár egy gyermek nevelése, gondozása is feljogosítja a munkavállalót a pótlékra. Figyelemmel arra, hogy az alperes az összegszerűséget nem vitatta, ezért az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmének megfelelően kötelezte az alperest. Fellebbezés [12] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és perköltség megfizetésére kötelezését kérte. [13] Hivatkozott arra, hogy gyermek1 ellátására
  24. szeptember
  25. napján kötött szerződést az intézmény. A gyermek esetében együttműködési megállapodás megkötésekor nem merült fel a sajátos nevelési igény, a nevezett gyermek nem részesült ellátásban 2019.06.
  26. és
  27. 08.01., valamint 2020.03.
  28. és 2020.06.
  29. napja között. [14] gyermek2 ellátására
  30. november
  31. napján kötött szerződést az intézmény és a gyermek esetében sem merült fel az SNI. A felperes által csatolt szakértői vélemény
  32. szeptember
  33. napján kelt, a nevezett gyermek
  34. augusztus
  35. napjáig részesült ellátásban az intézménynél. [15] Előadta, hogy téves az elsőfokú bíróság álláspontja, miszerint az un. organikus eredetnek van jelentősége, ugyanis az irányadó jogszabályi rendelkezésekből egyértelmű, hogy a szakértői bizottság véleménye az irányadó. Az elsőfokú bíróság pedig a gyógypedagógiai pótlék megállapításához nem követelte meg a szakértői bizottsági véleményt. [16] Az alperes fenntartotta azon hivatkozását, miszerint két gyermek egy csoportban feltétel teljesülése esetén állapítható meg a gyógypedagógiai pótlék. A jogszabály „gyermekek” szó használata többes számot jelent, ami azt jelenti, hogy ugyanazon csoportban történő több gyermek gondozása esetén lenne megállapítható gyógypedagógiai pótlék. Az egy csoportban nevelkedésnek ott van jelentősége, hogy az intézményben négy csoportban működik és a perben érintett gyermekek esetében a felperes nem terjesztett elő tényállást arra vonatkozóan, hogy mikor, meddig jártak ugyanabba a csoportba. A perrel érintett időszak alatt gyermek1 és gyermek2 egy csoportba járásának időtartamát a bíróság nem vizsgálta. gyermek1 és gyermek2 járt egy csoportba, azonban sajátos nevelési igény mindösszesen gyermek1 esetében került megállapításra. Ennek következtében a felperes nem jogosult pótlékra, figyelemmel arra, hogy nem látta el két SNI-vel érintett gyermek nevelését és gondozását egy csoportban. [17] Fellebbezési ellenkérelem Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.261/2022/4 4 A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [18] Az alperes fellebbezése alapos. [19] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan feltárta, azonban a döntésével és jogi indokolásával nem értett egyet, ezért az elsőfokú ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
  36. évi CXXX. törvény (Pp.) 383.§

(2)bekezdése alapján megváltoztatta. [20] A Pp. 370.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét –
(2)–
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, fellebbezési ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371.§
(1)bekezdés
  1. a)–
  2. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [21] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Kormányrendelet (Kjtv.vhr.) a perbeli a perbeli időszakban hatályban volt 15. §
(6)bekezdése alapján a bölcsődében, minibölcsődében, a Gyvt. alapján sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust gyógypedagógiai pótlék illeti meg. A pótlék mértéke legalább a pótlékalap 25%-a. [22] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  1. évi XXXI. törvény (Gyvt.)
  2. § qb) pontja alapján fogyatékos gyermek, illetve fiatal felnőtt személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló
  3. évi CXC. törvény (Nktv.)
  4. §
  5. pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek. [23] A Nktv.
  6. §
  7. pontja alapján sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. [24] A Szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/
  8. (II.26.) EMI rendelet
  9. §
(1)bekezdése szerint az Nkt. 18. §
(2)bekezdése b) pontja szerinti szakértői bizottsági tevékenység keretében az intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerinti orvosi sajátos nevelésű igény gyanúja esetén, komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít. A jogszabály 9. §-a szerint a szakértői bizottsági tevékenységet az intézmény székhelyintézménye és tagintézményei látják el. [25] A fenti jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a sajátos nevelési igényt a Szakszolgálat megyei szakértői bizottsága állapítja meg, az erre irányuló szakértői vizsgálat alapján a szakértői véleményben. [26] Az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia a pótlékra jogosultság megállapításához, hogy volt-e az arra jogosult hatóságtól a Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságától származó olyan szakértői vélemény, ami a gyermekek sajátos nevelési igényét megállapítja és az mikor keletkezett. Más szerv, így a Központ vizsgálati véleménye, illetőleg Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.261/2022/4 5 a törvényes képviselő tudomásszerzése irreleváns a pótlékra jogosultság szempontjából. A sajátos nevelési igényt tanúvallomásokkal sem lehet vizsgálni. [27] A perben a Pp. 265.§
(1)bekezdése alapján a felperesnek kell bizonyítania, hogy az általa gondozott két kisgyermek sajátos nevelési igényű volt a peresített időszakban. [28] Téves az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy a gyógypedagógiai pótlékra való jogosultságot már egy sajátos nevelési igényű gyermek gondozása is megalapozza. E körben hivatkozik a bíróság a Kúria Mfv.VIII.10.056/2022/6. számú határozatára, melyben a Kúria kifejtette, hogy a Kjt. vhr. perbeli időszakban hatályos – 2019. december 31-ig hatályos – 15. §
(6)bekezdése szerint
  1. december 31-ig több (legalább kettő) SNI-s gyermek nevelése, gondozása esetén biztosította a pótlékra jogosultságot.
  2. január 1-től az már egy gyermek esetében is megillette a közalkalmazottat. A több gyermek nevelésének, gondozásának egy csoportban kellett megvalósulnia, mert az említett jogszabályhely erre kifejezetten utalt, úgy rendelkezett, hogy az a közalkalmazott jogosult a pótlékra, aki olyan csoportban tevékenykedik, amelyben több SNI-s gyermek van. [29] A felperes kereseti kérelme
  3. szeptember 24-től
  4. augusztus 31-ig terjedő időszakra terjedt ki. [30] gyermek2 vonatkozásában a jogszabály által megkövetelt megyei szakértői bizottsági vélemény
  5. szeptember 10-én készült és állapította meg a sajátos nevelési igény fennálltát, így e vonatkozásban a felperes illetékpótlékra nem jogosult. gyermek1 kisgyermek SNI-s státuszát a szakértői vélemény
  6. május 3-tól állapította meg, de az említett jogszabályi rendelkezésekből következően csak
  7. január 1-jétől teremt jogalapot a Kjt.vhr.
  8. §
(6)bekezdése arra, hogy a sajátos nevelési igénye miatt az azzal járó többlettevékenységéért a felperes részére a gyógypedagógiai pótlékra való jogosultság megállapítható legyen és egy gyermek gondozása okán jogosulttá váljon a perbeli juttatásra. Figyelemmel, hogy a sajátos nevelési igény az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag attól az időponttól állapítható meg, amelyet a szakértői vélemény rögzít, így a felperes nem bizonyította, hogy az általa peresített időszakban két SNI-s gyermek gondozását végezte. Miután a pótlékra jogosultság kötelező jogszabályi feltétele, azaz két SNI-s gyermek gondozása, nevelése nem igazolt a peresített időszakban, így a felperest gyógypedagógiai pótlék nem illette meg. [31] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. Záró rész [32] A másodfokú bíróság a Pp. 83.§
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes első-, és másodfokú perköltségének megfizetésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIIII.22.) IM rendelet 2.§
(2)bekezdés a) pontja, illetve a 3. §
(5)–
(6)bekezdése alapján határozott meg. Az alperes megbízási szerződése szerint az ellenkérelem megállapítására 60.000 forint + áfa/darab, tárgyalásonként 50.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj megállapítását kérte. A másodfokú bíróság figyelembe vette, hogy az alperes egy db 13 oldalas előkészítő iratot, 3 db egy-egy oldalas előkészítő iratot, mellékletek csatolásával terjesztett elő. Az ügyben a bíróság hét tárgyalást tartott, amelyek többsége rövid időtartamú volt, mindösszesen a 2022. március 8-i tárgyalást tartott 9 órától 10 óra 25 percig, valamint a 2021. február 23-i 9 órától 10 óra 20 Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.261/2022/4 6 percig. A másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§
(2)bekezdése alapján, figyelemmel az azonos tárgyú ügyek miatti perbeli képviselet kisebb munkaterhére, a kevesebb felkészülési időre és az okirat szerkesztés könnyebbségére, értékelve a megtartott tárgyalások számát és időtartamát is 70.000 forint és áfa elsőfokú perköltséget állapított meg. A másodfokú perköltség összege az IM rendelet 2.§
(2)bekezdése és a 4/a. §
(1)bekezdése alapján 15.000 forint és áfa, figyelemmel az előterjesztett fellebbezésre és a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálására. [33] A fellebbezési illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46.§
(1)bekezdésén alapul. A felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ezért a le nem rótt eljárási és fellebbezési illetéket a Pp. 95.§-a alapján a Magyar Állam viseli. [34] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [35] Az ítélet elleni fellebbezést a Pp. 365.§
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kovács Edit s.k. előadó bíró dr. Kulisity Mária s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.