Kbf.26/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. c)pontja szerint minősülő alárendelt megsértésének bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette, míg a Btk. 450. §
2. e)pontjába ütköző elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt benyújtott vádindítványt elutasította. [2] A végzés ellen a törvényes határidőn belül a pótmagánvádló jogi képviselője jelentett be fellebbezést az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezése és a Fővárosi Törvényszéknek a büntetőeljárás lefolytatására történő utasítása érdekében. Az elsőfokú végzés megszüntető rendelkezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a törvényszék az adott bűncselekmény céljával ellentétesen, helytelenül értelmezi a Btk. 449. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés c) pontja szerinti alárendelt megsértésének bűntettét. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács által hivatkozott eseti döntés csupán azt írja elő feltételként, hogy a sértést más személy előtt kell elkövetni és azt az alárendeltnek valamilyen formában észlelnie kell ahhoz, hogy a tényállásszerűség megvalósuljon. A törvény szövegéből nem származik olyan többletfeltétel, hogy a sértés pillanatában, egyidőben az elkövetőnek a sértettnek és más személyeknek együtt kell jelen lennie. Hivatkozott továbbá arra, hogy a sértés feltűnően durva jellegének kötelezően akkor kell fennállnia, ha a cselekmény nem Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.26/2024/4/II 2 mások jelenlétében történik. Előadta továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszék a vádlott és a sértett közötti alá-fölérendeltséget megkérdőjelező megjegyzésével szemben a sértett pótmagánvádló már

1. április 1-jei hatállyal a rendőrkapitányság1-re átrendelésre került. [3] A pótmagánvádló jogi képviselője az elsőfokú végzés elutasító rendelkezésével szemben arra hivatkozott, hogy a törvényszék olyan adatok hiányát rója a vádindítvány terhére, amelyek értelemszerűen nem állhatnak rendelkezésre, mert azok beszerzését a nyomozás során el kellett volna végezni. Erre vonatkozóan a szükséges indítványok megtétele megtörtént, azonban nyomozás nem történt az ügyben. A törvényszéknek lehetősége lett volna adatkérést folytatni, de erre sem került sor. [4] A másodfokú bíróság nem találta alaposnak az előterjesztett fellebbezést. A másodfokú katonai tanács a Be.
2. §

(1)bekezdés b), illetve g) pontjai alapján tanácsülésen járt el. [5] A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy pótmagánvádló1 sértett név1 ügyvéd jogi képviselővel

1. november
2. napján tett feljelentést a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen Terhelt1 rendőr századossal szemben alárendelt megsértése és elöljárói hatalommal visszaélés miatt. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a
3. november
4. napján kelt
5. Nyom.443/2023/
6. számú határozatával a feljelentést – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – elutasította. Határozatában kioktatta az érintetteket panasztételi jogukra. A sértett jogi képviselője által előterjesztett panaszt a Központi Nyomozó Főügyészség a
7. február
8. napján kelt NF.139/2024/
9. számú határozatával, mint megalapozatlant elutasította, egyben felhívta a sértett figyelmét a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségére. A jogi képviselő a határozatot
10. február
11. napján töltötte le, és
12. április 12-én terjesztett elő vádindítványt a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnél. [6] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádindítvány a kötelező tartalmi és formai kellékekkel rendelkezik, és a törvényben meghatározott határidőben került előterjesztésre. Nem tévedett azonban a katonai tanács akkor sem, amikor végzése A./ részében a vádlottal szemben a Btk.
13. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés c) pontja szerint minősülő alárendelt megsértésének bűntette miatt büntetőeljárást megszüntető határozatot hozott. [7] Helytállóan hivatkozott a BH2019.

1. számú eseti döntésre, melyben a Kúria felülvizsgálati ügyben eljárva fejtette ki, hogy az alárendelt megsértése vétsége törvényi tényállásának I. fordulata szerinti elkövetési magatartásnak, a sértésnek a sértett jelenlétében és más előtt kell elhangzania. Az emberi méltóságában történő sértést a jelenlévő sértettnek észlelnie kell. Amennyiben sértés elhangzásakor a sértett nincs jelen, vagy a sértés nem feltűnően durva, nem valósul meg az alárendelt megsértésének vétsége. A pótmagánvádlói hivatkozással ellentétben nem állapítható az meg, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte volna a jogszabály szövegét, mert azt épp a Kúria álláspontjával egyezően Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.26/2024/4/II 3 értelmezte, amely álláspont egységes a katonai bírói gyakorlatban. Elkerülte a jogi képviselő figyelmét az, hogy a Kúria az idézett döntésben két katonai bűncselekményt hasonlított össze, az alárendelt megsértése esetében kifejtve, hogy a sértésnek a sértett jelenlétében kell elhangzania a bűncselekmény megállapíthatóságához, míg más katonai bűncselekménynél, pl. szolgálati tekintély megsértésénél nincs ilyen követelmény. Ezért nem tévedett a törvényszék katonai tanácsa, amikor az alárendelt megsértésének bűntette miatt indult büntetőeljárást a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette, mert a vádindítványban leírt cselekmény nem bűncselekmény. [8] Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor végzése B./ részében az elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt benyújtott vádindítványt elutasította, arra hivatkozva, hogy a vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan. Helytállóan hivatkozott arra, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján nem lehet következtetést levonni, hogy terhelt1 milyen szolgálati feladatokat határozott meg, milyen határidőkkel. Ennek alapján azt sem lehet megállapítani, hogy alárendeltjeit a munkateher tekintetében megkülönböztette volna. Az iratok között ellenőrzési naplók találhatóak, amelyek azonban nem alkalmasak a sértett munkaterhének másokkal történő összehasonlítására, csak azt tartalmazzák, hogy Terhelt1 rendőr százados a pótmagánvádló1 rendőr törzszászlósra kiszignált bűnügyek nyomozásában milyen mulasztásokat állapított meg, és azok pótlására hívta fel. [9] A pótmagánvádló jogi képviselője fellebbezési beadványában kiegészítette a vádindítványt a Be. 794. §

(9)bekezdésében foglaltakra hivatkozva. Megállapítható azonban, hogy a

(9)bekezdésben írt vádindítvány kiegészítésre a vádindítvány részbeni elutasítása esetén van lehetőség, tehát a Be. 794. §

(7)bekezdés b) pontja szerinti esetben. A jelen ügyben azonban az elsőfokú bíróság a vádindítványt a

(7)bekezdés a) pontja alapján utasította el, így a vádindítvány hiányosságainak tizenöt napon belül történő pótlása nem alkalmazható. [10] Az előzőekben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának alárendelt megsértésének bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntető és az elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt benyújtott vádindítványt elutasító végzését – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [11] alapszik. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 605. §

(1)bekezdésén Budapest

1. július
2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.26/2024/4/II 4 a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 43.Kb.75/2024/
3. számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.KBf.26/2024/
4. számú végzése folytán
5. július
6. napján a végzés megszüntető rendelkezése tekintetében jogerőre emelkedett, míg az elutasító rendelkezés vonatkozásában véglegessé vált. Budapest,
7. július
8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke