Bf.132/2022/4 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés). Ezért a vádlottat 200 napi tétel pénzbüntetésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [2] A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.- Forintban állapította meg. [3] Rendelkezett arról, hogy a kiszabott 200.000.- Forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén napi tételenként kell 1-1 nap fogházbüntetésre átváltoztatni. [4] A közúti járművezetéstől eltiltás tartamába a 2022. március 7. napjától az ítélet jogerőre emelkedéséig eltelt időt beszámítani rendelte. [5] Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 15.096.- forint bűnügyi költség megfizetésére. [6] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a vádlott terhére, a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján a büntetés súlyosítása, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. [7] Az ügyészség a fellebbezésében kifejtette, hogy a járásbíróság a büntetés kiszabása során túlzott nyomatékot tulajdonított az enyhítő körülményeknek, így a beismerésnek és a megbánásnak, valamint annak, hogy a gyanúsított is megsérült a balesetben. [8] Ugyanakkor álláspontja szerint a járásbíróság nem értékelte kellő súllyal az ittas vezetések, valamint a személyi sérülést eredményező balesetek helyi és országos elszaporodottságát. [9] Az alapeseti ittas vezetés keretei közt minősülő cselekmény fokozottabb társalomra veszélyességét tükrözi, hogy a vádlott ittassága okán további közlekedési szabályt szegve balesetet is előidézett, valamint másnak nyolc napon belüli gyógytartamú sérülést is okozott. A baleset mozgásmechanizmusára figyelemmel csupán a véletlenen múlt a ténylegesnél, akár lényegesen súlyosabb eredményű baleset elmaradása. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.132/2022/4-I 3 [10] Ezeken túl járásbíróság mind a büntetővégzés indokolása, mind az ítélet szóbeli indokolása során figyelmen kívül hagyta a vádlott közlekedési előéletét, annak ellenére, hogy a vezetői engedéllyel csupán

1. év óta rendelkező vádlott közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény szerinti pontjainak száma 6, melyeket kiemelt súlyú közlekedési szabályok, így az elsőbbség és az előzés szabályainak megszegése miatt rótták ki. [11] Mindezekre tekintettel az ügyészség indítványozta, hogy a törvényszék a járásbíróság ítéletét változtassa meg és a járművezetéstől eltiltás érintetlenül hagyása mellett a törvényi minimumhoz közeli tartamú, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki a vádlottal szemben. [12] A Nógrád Megyei Főügyészség a B.242/2022/1.BF. számú átiratában az ügyészség fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta. [13] Kifejtette, hogy a cselekmény jellegére, az elkövetés körülményeire tekintettel a vádlott és különösen az általa elkövetett cselekmény fokozott társadalomra veszélyességgel bír. [14] Az ügyészség fellebbezése és a Nógrád Megyei Főügyészség indítványa alapos. [15] A törvényszék a Be.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [16] A fellebbezés elintézésére a Be. 598. §

(2)bekezdése értelmében tanácsülést tartott, ugyanis a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §

(3)bekezdés a) pontján alapult, továbbá nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, és a vádlott sem indítványozta és azt a törvényszék sem találta szükségesnek. [17] A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján, az elsőfokú ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezése tekintetében bírálta felül, mivel az ügyészség a fellebbezést kizárólag a kiszabott büntetés neme tekintetében jelentette be, így a másodfokú bíróság a tényállás megalapozottságát nem vizsgálta. [18] Ezt meghaladóan a felülbírálat a Be. 590. §

(5)bekezdésében foglaltakra, illetve a Be. 590. §

(7)bekezdése értelmében az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre terjedt ki. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.132/2022/4-I 4 [19] A Be. 590. §

(5)bekezdésében írottak keretében a törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárását a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, nem vétett sem az eljárás megszüntetésére [Be. 607. §

(1)bekezdése], sem új eljárás lefolytatására okot adó [Be. 608. §

(1)bekezdése] hatályon kívül helyezéséhez vezető, vagy más egyéb a hatályon kívül helyezés körébe nem tartozó eljárási szabálysértést. [20] Az elsőfokú bíróság az ügyben a Be. 499. §

(1)bekezdésének megfelelően előkészítő ülést tartott, melyen a vádlottat az eljárási jogairól a Be. 185. §

(1)bekezdésének megfelelően tájékoztatta, továbbá a Be.

1. §-ának megfelelően figyelmeztette az előkészítő ülés lényegére, a bűnösség beismerésének és a tárgyaláshoz való jogról lemondásnak a következményeire, illetve a bizonyítási indítványok előterjesztésének a lehetőségére, annak korlátaira. [21] A vádlott a kioktatásokat megértette, tudomásul vette, bűnösségét a vádiratban foglaltakkal egyezően beismerte, és a tárgyaláshoz való jogról lemondott. A vádlott beismerő nyilatkozatát az eljárás iratai alátámasztották, a beismerő nyilatkozat elfogadásának további feltételei a Be.
2. §

(2)bekezdésének megfelelően fennálltak, ezért az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének törvényes akadálya nem volt. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően ítéletét az előkészítő ülésen törvényesen meghozta. [22] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján [Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont] a vádlottat felmenteni nem kellett, a bűnösségre levont következtetés okszerűen történt, a cselekmény minősítése pedig törvényes volt. [23] Osztotta ugyanakkor a törvényszék az ügyészség fellebbezésében és a főügyészség indítványában foglaltakat a büntetés kiszabását illetően. [24] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében nem tárt fel minden olyan körülményt, amely a büntetés kiszabására hatással volt, továbbá a feltárt bűnösségi tényezőket sem a súlyuknak megfelelően értékelte és az enyhítő körülményeket aránytalanul nagy nyomatékkal vette figyelembe a súlyosító körülményekkel szemben. [25] Elmulasztotta feltárni a vádlott közlekedési előéletét. E körben pedig a vádlott terhére kellett volna figyelemebe venni, hogy a vezetői engedéllyel csupán

1. év óta rendelkező vádlott közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény szerinti pontjainak száma már 6 pont, mely pontokat kiemelt súlyú közlekedési szabályok, így az elsőbbség és az előzés szabályainak megszegése miatt rótták ki. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.132/2022/4-I 5 [26] A vádlott ittassága okán ráadásul további közlekedési szabályt szegve balesetet is előidézett, valamint másnak nyolc napon belüli gyógytartamú sérülést is okozott. A baleset mozgásmechanizmusára figyelemmel csupán a véletlenen múlt a ténylegesnél, akár lényegesen súlyosabb eredményű baleset elmaradása [27] Mindezekre tekintettel pedig helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a vádlottal szemben a büntetési célok pénzbüntetés kiszabásával is elérhetők. A pénzbüntetés ugyanis a fentiek szerint kiegészített bűnösségi körülményekre és arra is figyelemmel, hogy még az elsőfokú bíróság által feltárt súlyosító körülmények is nagyobb nyomatékkal esnek latba, nem alkalmas a büntetés céljának elérésére sem az egyéni, sem pedig a generális prevenciót illetően. [28] A törvényszék, egyetértve az ügyészi fellebbezésben foglaltakkal, arra a megállapításra jutott, hogy mind a cselekmény tárgyi súlyára, mind pedig a vádlott személyében rejlő fokozottabb társadalomra veszélyességre tekintettel a vádlottal szemben kizárólag szabadságvesztés büntetés kiszabása kerülhet szóba, ám annak próbaidőre történő felfüggesztése már elegendő joghátrányt jelent. [29] A járművezetés ittas állapotban vétség elkövetése miatt a Btk.
2. §

(1)bekezdése értelmében, figyelemmel a Btk.

1. §-ára is, három hónaptól két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, melynek a Btk.
2. §

(2)bekezdése szerinti középmértéke 1 év 1 hónap és 15 nap. [30] A törvényszék megítélése szerint a büntetés középmértékétől nem jelentős mértékben elmaradó 10 hónap szabadságvesztés és annak 2 év próbaidőre történő felfüggesztése a büntetési célok elérésére már alkalmas. Erre tekintettel a rendelkező rész szerint megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, mellőzve a pénzbüntetéssel kapcsolatos valamennyi rendelkezést és a vádlottal szemben 10 hónap tartamban szabadságvesztést szabott ki, amelynek végrehajtását pedig 2 év próbaidőre felfüggesztette. [31] A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról a Btk. 37. §

(1)bekezdése alapján, míg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról a Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontjában írottak szerint rendelkezett. [32] Mivel a törvényszék a egyetértett közúti járművezetéstől eltiltás kiszabásával és a közúti járművezetéstől eltiltás tartamával is, ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket érintetlenül hagyta. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.132/2022/4-I 6 [33] A járásbíróság egyéb rendelkezései, úgy mint a közúti járművezetéstől eltiltás időtartamába a

1. március
2. napjától
3. október
4. napjáig eltelt idő beszámítása és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés törvényesek voltak. [34] A kifejtett indokok alapján a törvényszék az ügyészség fellebbezését a súlyosítás tekintetében alaposnak találta és az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező rész szerint megváltoztatta, egyebekben annak helyes indokainál fogva azt a Be. 605. §

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. [35] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 615. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétel hiánya miatt további fellebbezésnek nincs helye. dr. Csonka Tibor s. k. a tanács elnöke dr. Lajkó Péter s. k. előadó bíró Lászlóné dr. Verebélyi Edina s. k bíró Záradék A Balassagyarmati Járásbíróság

1. július
2. napján kihirdetett 12.B.81/2022/
3. számú ítélete a Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.132/2022/
4. számú ítéletével – az abban foglalt változtatásokkal –
5. október
6. napján jogerőre emelkedett. Balassagyarmat,
7. október
8. dr. Csonka Tibor s. k. a tanács elnöke