Bhar.124/2024/16 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés]. Ezért a bíróság a vádlottat 60 (hatvan) napi elzárásra és 2 (kettő) év közúti járművezetéstől eltiltásra ítéli. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Kötelezi a vádlottat a harmadfokú eljárásban felmerült 28.000,- (huszonnyolcezer) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.124/2024/16/í 2 [1] A Kecskeméti Járásbíróság a 2022. november 3. napján kihirdetett 16.B.134/2022/15. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat 2 rendbeli járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés] miatt 20 nap elzárásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. [2] Az elsőfokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: [3] Fellebbezett az ügyészség súlyosítás, hosszabb tartamú elzárás, [4] a vádlott ok és cél megjelölése nélkül, [5] a védő elsőlegesen elzárás helyett közérdekű munka kiszabása, másodlagosan rövidebb tartamú elzárás kiszabása érdekében. [6] A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség B.1272/2022/1-

1. szám alatt az ügyészség fellebbezését fenntartva indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg, a vádlottal szemben kiszabott elzárás tartamát az ügyészség mértékes indítványának figyelembe vételével súlyosítsa. [7] A Kecskeméti Törvényszék a
2. október
3. napján meghozott 2.Bf.596/2022/
4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: [8] A vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségének vádja alól [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés] felmentette. [9] A törvényszék helyesbítette és kiegészítette a vádlott előéleti adatait, a Szabs. tv.

1. §-a alapján mellőzte a vádlottat érintő szabálysértési határozatok feltüntetését. [10] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalakor a járművezetéstől eltiltó szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el, ezért a járásbíróság a bűnösség kérdésében helyesen döntött, tévedett azonban a cselekmény minősítése során, mert az nem 2 rendbeli, hanem folytatólagosan elkövetett. [11] A másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyanakkor az elsőfokú ítélet felülbírálatának időpontjában az a szabálysértési határozat, amely a járművezetéstől eltiltás hatálya alatti vezetés bűncselekményének alapja, már nem vehető figyelembe tekintettel arra, hogy a vádlott a szabálysértési eljárásban alkalmazott hátrányos jogkövetkezmények alól a Szabs. tv.
2. §-a alapján mentesült, hiszen a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év eltelt. [12] Utalt arra a törvényszék, hogy a Szabs. tv. nem tartalmaz a Btk. 97-
3. §-aiban meghatározottakhoz hasonló megkülönböztetést, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények és a mentesítés között. Így az időközben bekövetkezett szabálysértési mentesülésre figyelemmel a szabálysértési eljárásban alkalmazott járművezetéstől eltiltás a bűncselekménynek minősülő eltiltás hatálya alatti járművezetés megítélésekor sem vehető figyelembe, így a törvényi mentesülés beálltát követően a büntetőjogi felelősség megállapításának sem lehet helye. [13] A másodfokú ítélettel szemben az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, bűnösségének a folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében történő megállapítása és vele szemben elzárás és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása érdekében. [14] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészség fellebbezését fenntartva indítványozta, hogy az ítélőtábla a Be.
4. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a másodfokú ítélet, valamint az azt megelőző első- és másodfokú eljárás teljeskörű felülbírálatát azzal, hogy az Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.124/2024/16/í 3 első- és másodfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezési okot eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [15] Utalt a másodfokú határozat [1] bekezdésében felmerülő elírásra. [16] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése téves jogi álláspontra vezethető vissza. [17] A bűnösségi körülmények megjelölése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú ítéletet változtassa meg, Terhelt1 vádlott bűnösségét állapítsa meg folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés], és ezért a vádlottat elzárásra és határozott időtartamú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélje. Indítványát részletesen indokolta. [18] A harmadfokú fellebbezési nyilvános ülésen az ügyészség írásbeli indítványát fenntartotta. [19] A védő elsődlegesen a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, másodlagosan az elsőfokú ítélethez képest enyhébb büntetés kiszabását kérte. [20] A fellebbezés alapos. [21] Az ítélőtábla megállapította, hogy a harmadfokú eljárás lefolytatásának feltételei fennálltak, hiszen a másodfokú bíróság az elsőfokon bűnösnek kimondott Terhelt1 vádlottat a folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt emelt vád alól felmentette, mely a 2017. évi XC. törvény (Be.) 615. §

(1)bekezdése és a

(2)bekezdés

1. b)pontja alapján a harmadfokú eljárást lehetővé tette. [22] Az ügyészség fellebbezése [Be. 616. §
2. b)pont] ezt az ellentétes döntést és azzal összefüggő egyéb döntéseket sérelmezte és a vádlott bűnösségének kimondását, vele szemben büntetés kiszabását célozta [Be. 616. §

(3)bekezdés a) pont]. [23] Az ítélőtábla a Be. 618. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a másodfokú ítélet ellentétes döntését, az azzal kapcsolatos egyéb döntéseket, és az első- és másodfokú eljárást teljeskörűen bírálta felül. [24] Ennek során megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, hatályon kívül helyezésre nem volt ok. [25] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítélettel szemben csak a súlyosítást, illetőleg az enyhítést célzó fellebbezések voltak hatályosak, ezért a tényállás megalapozottsága nem volt vizsgálható. Így a másodfokú eljárásban korlátozott felülbírálatnak volt helye. [26] Mindezek alapján a harmadfokú eljárásban a Be. 615. §

(4)bekezdés b) pontja értelmében az ellentétes döntés alapját képező tényállás nem volt támadható, az megalapozottnak volt tekintendő. [27] Helyes volt a másodfokú bíróság által az előéleti adatok kiegészítése és helyesbítése a

(4)bekezdés 1./ pontjában felhívott büntetés esetén, ugyanakkor a [4] bekezdés 2./ és 3./ pontjának kiegészítése a kitöltési adatokkal nem bírt jelentőséggel. [28] Ugyancsak helyes volt az elsőfokú ítéletből a [6] bekezdés 1./-10./ pontjában megjelölt szabálysértési adatok mellőzése, azonban annak jogszabályi alapja nem a 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 25. §-a, hanem a Szabs. tv. 155. §

(1)bekezdése, mely szerint a szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában felvett adatokat, a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, illetőleg a helyszíni bírság kiszabásától számított három évig kezeli. Mivel a vádlott esetében a felhívott szabálysértések tekintetében a három év eltelt, ezért indokolt volt azok mellőzése. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.124/2024/16/í 4 [29] A [6] bekezdés 11./ pontját az ítélőtábla nem mellőzte a tényállásból, mert a jelen ügyben vád tárgyává tett bűncselekménynek az ezen szabálysértési eljárásban alkalmazott elmarasztalás – járművezetéstől eltiltás – képezte az alapját. [30] Az elsőfokú ítélet [6] bekezdés 11./ pontját ugyanakkor az ítélőtábla akként helyesbítette, hogy a vádlott helyesen

1. december
2. napjáig állt járművezetéstől eltiltás hatálya alatt. [31] Ezen felül az ítélőtábla az elsőfokú ítélet személyi részét – [3] bekezdés – helyesbítette és mellőzte annak megállapítását, hogy a vádlott egészséges, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság azt is rögzítette, hogy bőrbetegségben szenved. [32] Kiegészítette a tényállást akként, hogy az ügyészség mértékes indítványa 85 nap elzárás és 2 év járművezetéstől eltiltás volt. [33] A másodfokú határozat [1] bekezdése a vádlott elsőfokú elítélésére vonatkozóan elírást tartalmazott, az helyesen 2 év járművezetéstől eltiltás. [34] A másodfokú bíróság a [12] bekezdésében kiegészítette az előéleti adatokat, azonban az ott írt ügyszám helyesen 45.Bpk.467/2019/
3. [35] Az irányadó tényállásra figyelemmel tévedett a másodfokú bíróság, amikor a vádlottat a folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatti vád alól felmentette, e döntése téves jogértelmezésen alapult. [36] Osztotta az ítélőtábla az ügyészség álláspontját abban, hogy a jelen büntetőügyben nem a vádlott által elkövetett szabálysértés miatti felelősségre vonás lehetőségét kellett vizsgálni, hanem azt, hogy a
4. évi C. törvény (Btk.) 239/B. §

(1)bekezdésében foglalt törvényi tényállást a vádlott megvalósította-e cselekményével. Ennek kapcsán legfeljebb a bűncselekmény miatti büntethetősége elévülése vizsgálható, ez azonban a jelen ügyben szóba sem jöhetett. [37] Ebből tehát következik, hogy a bűncselekmény miatti felelősségre vonásról való döntésnél a törvényszék által vizsgált és alkalmazott Szabs. tv.

1. § és
2. §-a szóba sem jöhet, azok nem bírnak relevanciával. [38] A másodfokú határozatban foglaltakkal szemben a vádlott bűnösségének járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében történő megállapítása és vele szemben büntetés vagy intézkedés kiszabása nem a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűződő jogkövetkezmény, hanem annak a jogkövetkezménye, hogy a vádlott a büntető anyagi jogba ütköző tényállásszerű magatartást valósított meg akkor, amikor a vele szemben kiszabott szabálysértési szankciónak ellenszegült. [39] A vádlott az eltiltás körébe tartozó gépjárművel két alkalommal, két hónapon keresztül a közúti forgalomban vezetett, ezáltal a terhére rótt bűncselekményt elkövette. [40] A rövid időre tekintettel az egységes akaratelhatározás is megállapítható, ezért a cselekményét folytatólagosan követte el [Btk.
3. §

(2)bekezdés]. [41] Mindezekre figyelemmel az irányadó és megalapozott tényállás alapján az ítélőtábla Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés]. [42] A bűnösségi körülményeket tekintve az elsőfokú bíróság azokat döntően helyesen vette számba. Az ítélőtábla mellőzte súlyosító körülményként értékelni a szabálysértési előéletet, azok mellőzésére tekintettel, valamint, hogy a vádlott nem rendelkezett vezetői engedéllyel, a kétszeres értékelés elkerülése érdekében. [43] További enyhítő körülmény az időmúlás, hiszen a bűncselekmény elkövetése óta több mint két év eltelt, ugyanakkor további súlyosító körülmény a folytatólagos elkövetés. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.124/2024/16/í 5 [44] A vádlott által elkövetett bűncselekményt a törvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. [45] A bűnösségi körülmények kiegészítése mellett az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség magasabb fokú, ezért indokolt az elsőfokú bíróság által kiszabottnál súlyosabb elzárás büntetés alkalmazása. [46] Mindezeket figyelembe véve a harmadfokú bíróság a vádlottat a Btk. 46. §

(1)bekezdése alapján 60 nap elzárásra ítélte. [47] Az elzárást a Btk. 46. §

(2)bekezdése alapján börtönben kell végrehajtani. [48] Az elzárás büntetés mellett indokolt volt a vádlott közúti járművezetéstől eltiltása is a Btk. 55. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, melynek tartama 2 év a Btk. 56. §

(1)és

(3)bekezdésére figyelemmel. [49] A közúti járművezetéstől eltiltás tartama – noha indokolt lett volna hosszabb tartamú eltiltás az ítélőtábla álláspontja szerint – két évnél nem lehetett hosszabb, mert a bíróságot kötötte az ügyészség mértékes indítványa [Be. 565. §

(2)bekezdés]. [50] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az ügyészség fellebbezését alaposnak ítélve, a másodfokú ítéletet a Be. 624. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglatlak szerint megváltoztatta. [51] A vádlott védelmével összefüggésben 28.000,- forint bűnügyi költség merült fel a harmadfokú eljárásban, melynek megfizetésére az ítélőtábla a vádlottat kötelezte a Be. 574. §

(1)bekezdése alapján. [52] Az ítélet ellen a Be. 458. §

(3)bekezdése alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,

1. november
2. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk. előadó bíró Dr. Joó Attila sk. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bhar.I.124/2024/
3. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
4. november
5. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke