A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.068/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperesi képviselő: Dr. Bata Zoltán ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az I. rendű alperes: Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (I. rendű alperes címe) A II. rendű alperes: Belügyminiszter (II. rendű alperes címe) A II. rendű alperesi képviselő: Lantos és Társai Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: Dr. Lantos Bálint Béla ügyvéd (II. rendű alperesi képviselő címe) A per tárgya: közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Budapest Környéki Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 14.K.702.000/2021/47. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.068/2024/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. r. alperes a 2020. december 9-én kelt, 36200-1/66-13/2020.SZEM. számú határozattal megállapította, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 257. §
(1)bekezdése alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként a felperes betegségeinek diagnózisa: tüdőembólia, pánikzavar (szindróma), közepes depressziós epizód, hasfali sérv, magas vérnyomás betegség, amelyek a szolgálati kötelmekkel nem összefüggőek, nem szolgálat ellátása során bekövetkezettnek minősülnek. A felperes fellebbezése folytán eljárt II. rendű alperes
- március
- napján kelt, BMSZÜ/43-5/
- határozatával a felperes fellebbezését elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [2] A felperes keresetében kérte a határozatok megváltoztatását, annak megállapítását, hogy a megállapított betegségei a
- augusztus 24-én megtartott nemzetközi tűzoltóversenyen, a szolgálati kötelmekkel összefüggésben, a tényleges szolgálat ellátás során következtek be. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)-
(2)bekezdései, a Hszt.
- §-a, a Belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevekénysége ellátásának szabályairól szóló 70/
- (XII.30.) BM rendelet 28/A. §
(1)bekezdése, 2. §
- o)pont
- oc)alpontja és
- p)pontja alapján elutasította. [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az aggálytalan igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a tüdőembólia és a felperes tűzoltóversenyen részvétele között okozati összefüggés nincs, az alperesek határozataikban helytállóan állapították meg a felperes megbetegedései szolgálati kötelmekkel összefüggésének a hiányát. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 313. §
(2)bekezdése megsértésére hivatkozva. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontját jelölte meg. Kúria VII.Kfv.45.068/2024/2 3 [7] A felülvizsgálati kérelem befogadását arra hivatkozással kérte, hogy az elsőfokú bíróság indítványa ellenére nem rendelte el a beszerzett igazságügyi orvosszakértői szakvélemény kiegészítését, ami – a felülvizsgálati kérelme jogi érvelés részében részletesen kifejtettek szerint – alapvető eljárási joga valószínűsíthető sérelmének, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésnek minősül. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. A befogadás indokainak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. A befogadhatóság körében kell bemutatni, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.IV.37.083/2023/2., Kfv.VII.45.137/2023/2., Kfv.VII.37.077/2024/2., stb.). [13] A felperes a befogadhatóság körében az alapvető eljárási jogának sérelmét, az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést nem jelölte meg, csupán az érdemi felülvizsgálati kérelmében foglaltakra utalt, ezért kérelme a befogadhatóság törvényi követelményeinek nem felel meg. Kúria VII.Kfv.45.068/2024/2 4 [14] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A perbeli esetben a Kúria a szakértői vélemény kiegészítése mellőzésének jogszerűségéről, illetve arról, hogy az igazságügyi szakértő az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben (teljeskörűen) megválaszolta-e a hozzá intézett kérdéseket, csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A befogadhatóság keretein belül azonban annyi mégis megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének [30] bekezdésében a felperesnek a szakvélemény kiegészítésére vonatkozó indítványa elutasítását, a tüdőembólia kialakulásának lehetséges kiváltó okai további kiegészítő szakértői vélemény beszerzése útján történő tisztázásának szükségtelenségét megindokolta. A felperesnek a befogadhatóság körében kellett volna kifejtenie, hogy az általa megjelölt eljárási szabályszegésnek az ügy érdemére kihatása a felülvizsgálati eljárás során megállapítható lenne, ugyanis a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadhatja be, ha az ügy érdemében eltérés elvi lehetősége a befogadhatóság körében kifejtettek alapján fennáll. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a bizonyítás eredményének mérlegelésével (a kiegészítő szakértői vélemény beszerzésének mellőzése indokaival) nem ért egyet, és a további bizonyítás szükségessége körében lényegében a saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő indok a felülvizsgálati kérelem befogadásához. [15] A fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [16] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [17] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- május
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró Kúria VII.Kfv.45.068/2024/2 5