A határozat elvi tartalma: Sajtó-helyreigazítás csak olyan közlés miatt kérhető, mely a helyreigazítást igénylő személyére vonatkozik. (PK
- számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.208/2023/
- A felperesek: Felperes1, Cím1 – I. rendű felperes2, Cím
- – II. rendű A felperesek képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda, Cím6, ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd – az I. és II. rendű alperes képviseletében Az alperes: Alperes1, cím2 Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda, Cím8, ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 21.P.20.034/2023/
- számú végzéssel kijavított 21.P.20.034/2023/
- számú ítélet í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.208/2023/3 2 Kötelezi a felpereseket, hogy személyenként 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes által szerkesztett portál.hu hírportálon
- november
- napján „cikk címe” címmel cikk jelent meg, melynek leadjében ez szerepel: „névt helység baloldali polgármesterét és név2 képviselőt egy lakossági fórumra hívták meg a utcanév utca környékén élők, miután a polgármester fiának cége kivitelezésében zajló társasház építése során – elmondásuk szerint– számos sérelem érte őket – írta meg a weboldal1.” Később az írásban az alábbiak szerepelnek: „tanú1 (lakó): Jön azzal, hogy nincs köze az építő, amit most épül itt. Nincs a fiához köze. Tegnap, bocsánat, jó, akkor megkérdeztem tegnap egy munkástól, aki nem is magyar lehetett, tájszólással beszélt, hogy miért parkol itt, és ő megmondta nekem, hogy tudod, ki vagyok én? Én a név embere vagyok.” Az I. rendű felperes névnak, helység Város Önkormányzat polgármesterének a fia, egyben tulajdonosa és ügyvezetője a II. rendű felperesnek, amely cég többek között a lakó és nem lakóépületek építésével foglalkozik. [2] A felperesek sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordultak az alpereshez, aki azt nem tette közzé. A felperesek ezt követően keresetlevelet terjesztettek elő, melyben az alábbiak közlését kérték azonos betűtípus és betűméret alkalmazásával, továbbá közvetett és/vagy közvetlen szöveges és/vagy képi kommentár nélkül, az igény kézhezvételétől számított 5 napon belül a weboldal/ honlapon olyan módon, hogy a helyreigazító közlemény az eredeti linken a cím alatt, a lead (bevezető) felett közvetlenül, további kattintás nélkül elérhető módon legalább 30 napig, azt követően pedig mindaddig, amíg az eredeti, kifogásolt cikk hozzáférhető, továbbá a weboldal/ kezdőoldalának legelején, ún. görgetés nélkül ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, 24 óra időtartamban jelenjen meg a helyreigazítás címe: „Helyreigazítás Felperes1val és a felperes2-vel kapcsolatban: A
- november
- napján megjelent „cikk címe” című cikkünkben a weboldal1 alapján valótlanul híreszteltük, hogy a utcanév utcai építkezésen egy munkás azt mondta, hogy ő a név embere.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.208/2023/3 3 [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felpereseknek nincs kereshetőségi joga, mivel a kifogásolt közlés nem rájuk vonatkozik, az nem velük, hanem a polgármesterrel foglalkozik. A polgármester, aki kifogásolhatta volna az ott elhangzottakat, vagy pedig tanú1, aki a tényleges nyilatkozatot tette. Másodlagosan azzal védekezett, hogy a közlés valós tartalmú, a valóság bizonyítása érdekében tanúbizonyítási indítványt terjesztett elő. [4] Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 38.100 perköltséget. Akként rendelkezett, hogy a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 36.000 forint kereseti illetékből külön felhívásra az állam javára az I. rendű felperes 18.000 forintot, míg a II. rendű felperes 18.000 forintot köteles megfizetni. Határozatának indokolásában hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdésére, továbbá a PK
- számú állásfoglalására. Rögzítette, hogy nem volt vitás a perben, miszerint a felperesek személye a tudósításból, illetve annak szöveges változatából felismerhető, az I. rendű felperes pedig mint a polgármester fia már a címből azonosítható. Kereshetőségi joggal akkor rendelkeznek a felperesek, ha a sérelmezett szövegrész róluk szól, rájuk vonatkozóan tesz valótlan tényállítást. E körben annak van jelentősége, hogy a kifogásolt közlés a felperesek személyét érintően fogalmazza-e meg a sérelmezett mondanivalót, a tevékenységüket, cselekedetüket írja-e le. A felperesek által kiemelt és sérelmezett szövegrész arról szól, miszerint egy lakó megszólított egy személyt, aki a polgármester asszony emberének nevezte magát. Ez a nyilatkozat még valótlansága esetén sem tartalmaz sértő kijelentést egyik felperesre sem. Maga a riport a polgármester tevékenységével, esetleges mulasztásával foglalkozik, vele szemben fogalmazták meg a lakók az elégedetlenségüket. A sérelmezett részben nem jelenik meg sem közvetlen, sem közvetett értékítélet egyik felperesre vonatkozóan sem. Mindezek alapján a felperesek nem rendelkeznek perbeli legitimációval, ezért a keresetet elutasította. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását és az alperesnek a keresetük szerinti helyreigazítás közzétételére kötelezését kérték. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság az irányadó joggyakorlattól eltérően foglalt állást a kereshetőségi joguk tekintetében, e körben hivatkoztak a PK
- számú állásfoglalás I. pontjára. A sérelmezett közlésben megjelölt munkás nem azonosítható be, a személye nem volt felismerhető, ezért nem is kérhetett volna sajtó-helyreigazítást, ahogyan a polgármester sem, hiszen az ő esetében a sérelmes közlésekkel szemben közszereplőként tágabb a tűrési kötelezettsége, illetve a közlés véleménynyilvánításnak minősülne. A felperesek személye megállapítható a cikkből, fennáll a perbeli legitimációjuk, mert ellenkező érvelés alapján nem lenne olyan személy, aki a valótlan híresztelés miatt sajtópert kezdeményezhetne. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.208/2023/3 4 Az írás a II. rendű felperes – amely cégnek az I. rendű felperes a tulajdonosa és ügyvezetője – beruházásával kapcsolatos sérelmekről szól, ezért nem igaz, hogy a felperesekre vonatkozóan nem tartalmazna értékítéletet a kifogásolt rész. [6] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [7] A felperesek fellebbezése nem megalapozott. [8] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező felperesek sem hivatkoztak. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [9] Az elsőfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a PK
- számú állásfoglalás I. pontjában foglaltak megvalósulását szükséges vizsgálni, tehát ténylegesen azt, hogy a sérelmezett közlés a felperesekre vonatkozik-e. Nem volt vitás, hogy a kifogásolt közlést tartalmazó írás a felperesekre is utal, az alapján a felperesek személye – habár név szerint nincsenek megjelölve – beazonosítható, a polgármesterrel fennálló hozzátartozói kapcsolat és a munkálatok helyszínének ismertetése alapján. Ezen felismerhetőség azonban nem eredményezi azt, hogy valamennyi, az írásban szereplő közléssel kapcsolatosan megilletné őket a sajtó-helyreigazítási jog, ugyanis az csak a személyüket érintő közlésekre áll fenn. Az Smtv.
- §
(1)bekezdése szerinti jog érvényesítéséhez önmagában nem elegendő, hogy a sajtó-helyreigazítást igénylő személy beazonosítható legyen a teljes médiatartalom alapján, hanem az is szükséges, hogy a médiatartalom kifogásolt közlése is rá vonatkozzon. Az írás, ahogyan az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította, elsődlegesen a település polgármesterének tevékenységéről, esetleges mulasztásáról számol be és arról, hogy egy lakossági fórumon a környékbeli lakók milyen nyilatkozatokat tettek. A sérelmezett közlés ténylegesen a polgármester és egy személy – utóbbi által állított – kapcsolatára vonatozik. Ezen kifogásolt rész nem a felperesek esetleges tevékenységét, magatartását, cselekedetét írja le, hanem azt, hogy egy meg nem nevezett személy állítólagosan magát a polgármester emberének minősítette. Ezen közlés vonatkozásában kereshetőségi joggal a felperesek nem rendelkeznek, ugyanis az nem rájuk vonatkozik. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a felperesek keresetét. A fellebbezési eljárásban az alperes perköltségét nem számította fel, ezért arról a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság nem határozott. [10] A felperesek egyenlő arányban kötelesek viselni a Pp. 102. §
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.208/2023/3 5 (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja, 42. §
(1)bekezdése és a 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint fellebbezési illetéket. [11] A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatja a felpereseket, hogy az illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés e) pontja]. Budapest,
- május
- Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Virág Csaba s.k. bíró