A határozat elvi tartalma: A kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét kell beszámítani, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el. Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig bűnügyi felügyeletét rendelte el nyomkövető technikai eszköz alkalmazásával azzal, hogy a megye közigazgatási területét nem hagyhatja el - hatósági cselekményen történő megjelenés kivételével – és címét nem változtathatja meg. Így a beszámítás törvényi feltételei a bűnügyi felügyelet vonatkozásában nem álltak fenn, ezért az erre vonatkozó másodfokú ítéleti rendelkezést az ítélőtábla mellőzte. Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Bhar.III.82/2024/
- A Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Debrecenben, a
- április
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság
- november
- napján kihirdetett 3.Bf.136/2023/
- számú ítéletét a fellebbezéssel érintett Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában megváltoztatja. A
- április
- napjától
- október
- napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítását mellőzi. Egyebekben a másodfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában helybenhagyja. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendeli az általa a másodfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt is. A harmadfokú ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Miskolci Járásbíróság
- december
- napján kihirdetett 3.B.1395/2020/
- számú elsőfokú ítéletében Terhelt1 I. rendű vádlottat 3 rb. társtetteként elkövetett lopás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont, ba), bb),
- bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont I. fordulat], 2 rb. társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont, ba), bb),
- bc)alpont), 2 rb. társtettesként elkövetett lopás vétsége (Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont, ba), bb),
- bc)alpont], 2 rb. társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette [Btk. 347. §
(2)bekezdés] és lőfegyverrel visszaélés bűntette [Btk. 347. §
(2)bekezdés] miatt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 7 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költségről és magánfelek polgári jogi igényéről. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész - többek között - Terhelt1 I. rendű vádlott terhére anyagi és eljárásjogi szabálysértés miatt jelentett be fellebbezést, melyet a Borsod-AbaújZemplén Vármegyei Főügyészség Bf.1236/2018/
- szám alatt visszavont. Jogorvoslattal élt Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.82/2024/12 2 a járásbíróság ítélete ellen Terhelt1 I. rendű vádlott és védője is, elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése végett. [3] A Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- november
- napján hozott és kihirdetett 3.Bf.136/2023/
- számú ítéletével a Miskolci Járásbíróság ítéletét - a harmadfokú eljárással érintett - Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában megváltoztatta: 1 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettének [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont ba), bb),
- bc)alpontjai,
(4)bekezdés b) pont I. fordulat], valamint 1 rb. társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont, ba), bb),
- bc)alpontjai] vádja alól felmentette, Terhelt1 I. rendű vádlott szabadságvesztés büntetését és a közügyektől eltiltását 5-5 évre enyhítette. Mellőzte a tanú14 magánfél részére megítélt kártérítéssel és illetékfizetéssel kapcsolatos rendelkezésből Terhelt1 I. rendű vádlott kötelezését. Rendelkezett továbbá a letartóztatásban, illetve bűnügyi felügyeletben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, valamint a bűnügyi költségről. [4] A másodfokú ítéletet ellen Terhelt1 I. r. vádlott kézbesítési íven, indokának megjelölése nélkül jelentett be fellebbezést. Utólag a másodfokú bírósághoz 2024. január 10. napján érkeztetett „kérelmében” arról kért tájékoztatást, hogy a 3.Bf.136/2023/18. számú ítélete miért nem lett jogerős, majd ügyének harmadfokú elbírálását kérte a Debreceni Ítélőtáblától, hivatkozva arra, hogy tumorral diagnosztizálták és műtétre vár. [5] A másodfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a védő a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül jogorvoslatot nem terjesztett elő. [6] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.464/2023/4. számú átiratában indítványozta, hogy a Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a másodfokú ítéletet – a Be. 621. §
(2)bekezdésén alapuló tanácsülésen – a Be.
- §-a alapján hagyja helyben. [7] Terhelt1 I. r. vádlott fellebbezését írásban indokolta. Ebben azt kérte hogy az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és vele szemben olyan tartamban állapítsa meg a szabadságvesztés büntetést, hogy az az általa bűnügyi felügyeletben és letartóztatásban töltött idővel kitöltöttek legyen tekinthető. Indoklásként előadta, hogy hosszú idő óta áll kényszerintézkedés hatálya alatt, a büntetésvégrehajtási intézetekben kiemelkedően jó volt a magaviselete, továbbá daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála, amit műteni kell. A letartóztatása alatt elhagyta az élettársa is. A jelenlegi élettársával négy gyermekről gondoskodnak, akik közül három kiskorú. [8] Az ítélőtábla a vádlott fellebbezését a Be.
- §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [9] A vádlott fellebbezése nem alapos. [10] A másodfellebbezés alapján harmadfokú eljárásnak van helye. Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata elleni fellebbezés jogát a Be. 579. §
(1)bekezdése általánosságban – a Be.
- §-ában foglalt szűk körű kivételekkel, további feltétel előírása nélkül – biztosítja, ezzel szemben a Be.
- §
(1)bekezdése a másodfokú bíróság ügydöntő határozata elleni fellebbezés lehetőségét kizárólag a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén biztosítja. [11] A Be. 615. §
(2)bekezdés
- a)pontja szerint ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette, a
- b)pontja szerint ha a másodfokú bíróság az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette, a
- c)pontja szerint ha a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett. A hatályos Be. ehhez a korábbi eljárási törvényben is meglévő feltételhez hozzárendelte, hogy Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.82/2024/12 3 nem önmagában az eltérés, ellentét (objektíve), hanem annak sérelmezése (szubjektíve) adja ki együtt a harmadfokú eljárás megnyitását (Kúria Bhar.601/2022/30.). [12] Jelen ügyben az ellentétes döntés lényege az volt, hogy a vádlott bűnösségének a 2. és 3. tényállási ponttal érintett bűncselekményekben – 1 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntettében, valamint 1 rb. társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében – történő megállapítását követően másodfokon e bűncselekmények miatt emelt vád alóli őt a törvényszék felmentette. Ezen ellentétes döntés a másodfokú ítélet elleni fellebbezés lehetőségét kétségkívül megnyitotta, ez a másodfellebbezés törvényi oka. [13] A Be. 615. §
(3)bekezdés
- a)pontja szerint a fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést, illetve
- b)pontja szerint kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő, a Be. 583. §
(3)bekezdésében meghatározott rendelkezést vagy indokolást. [14] A másodfokú ítélet ellen a vádlott által bejelentett fellebbezés a Be. 615. §
(2)bekezdés b) pontján alapul és a Be. 615. §
(3)bekezdés b) pontja szerint kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő, az 583. §
(3)bekezdésében meghatározott rendelkezést sérelmezi. [15] A joghatályos fellebbezés alapján az ítélőtábla a Be.
- § bekezdése szerinti terjedelemben felülbírálta a megtámadott másodfokú ítéletet, valamint az azt megelőző elsőés másodfokú eljárást. [16] Ennek értelmében a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését; azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett; és az első- és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [17] Ezen kívül a harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint – jelen ügyre konkretizálva – a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is. [18] Az ítélőtábla a felülbírálat során nem észlelt olyan, a Be.
- §
(1)bekezdése, illetve a Be. 608. §
(1)bekezdése szerinti eljárási szabálysértést, amely feltétlen hatályon kívül helyezési okot képez, s az ügy érdemi elbírálását kizárná [Be. 625. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés]. [19] Mivel a vádlott a fellebbezést kizárólag Be. 615. §
(3)bekezdés b) pontja alapján jelentette be, a harmadfokú bíróság nem vizsgálta a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapította. [20] E tényállásból a vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, és minden tekintetben helyes a cselekmények minősítése is. [21] Az ítélőtábla a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezést nem találta alaposnak. [22] A másodfokú eljárás során szűkült a bűnösségi kör Terhelt1 I. rendű vádlott esetében, és ez – helyesen - a szankció enyhítését eredményezte. [23] Az irányadó büntetéskiszabási körülményeket az első- és másodfokú bíróság feltárta, és Terhelt1 I. rendű vádlottal szemben a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elveknek megfelelő, tettarányos, az egyéniesítés követelményeit is kifejezésre juttató büntetést szabott ki, mely büntetés túlzóan szigorúnak a terhelt betegségét és egyéb személyi körülményeit figyelembe véve sem tekinthető, ezért lényeges enyhítésére nem kerülhetett sor. Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.82/2024/12 4 [24] A vádlottal szemben kiszabott büntetés mértéke messze nem éri el a törvényi középmértéket. A terhelt többszörös visszaesői minősége miatt a kiszabható szabadságvesztés mértéke – a Btk. 81. §
(3)bekezdésben foglalt halmazati és a Btk. 89. §
(1)bekezdésben írt többszörös visszaesőkre vonatkozó szabályokra tekintettel -2-18 évig terjed, melynek középmértéke 10 év. A másodfokú bíróság ezen irányadó középmértéktől jelentős mértékben az I. r. vádlott javára eltérve szabta ki az 5 év szabadságvesztés büntetést, melynek végrehajtási fokozata a Btk. 37. §
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján fegyház. [25] A közügyektől eltiltás feltételei fennállnak, és tartama igazodik a szabadságvesztés tartamához. [26] A Btk. 38. §
(4)bekezdés a) pontja alapján törvényes a feltételes szabadságból történő kizárás is. [27] A másodfokú ítélet egyéb járulékos kérdéseket érintő, így az előzetes fogvatartás beszámításáról, a polgári jogi igényről és az illetékfizetési kötelezettségről, valamint a bűnügyi költség viseléséről hozott rendelkezései is nagyrészt megfelelnek a törvénynek. [28] Tévesen számította be azonban a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésbe a törvényszék a terhelt által bűnügyi felügyeletben töltött időt. [29] A Miskolci Járásbíróság
- április hó
- napján kelt 99-IV. számú végzésével a vádlott letartóztatását megszüntette, és az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig bűnügyi felügyeletét rendelte el nyomkövető technikai eszköz alkalmazásával azzal, hogy megye megye közigazgatási területét nem hagyhatja el - hatósági cselekményen történő megjelenés kivételével – és tartózkodási hely szám alatti címét nem változtathatja meg. [30] A Btk.
- §
(1)bekezdése szerint a kiszabott szabadságvesztésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el. [31] Így a beszámítás törvényi feltételei a bűnügyi felügyelet vonatkozásában nem álltak fenn, ezért az erre vonatkozó másodfokú ítéleti rendelkezést az ítélőtábla mellőzte. [32] E vonatkozásban tehát az ítélőtábla a másodfokú ítéletet a Be. 624. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben annak helybenhagyásáról rendelkezett a Be. 623. §-a alapján. [33] Az ítélőtábla a vádlott által a másodfokú ítélet meghozatala óta előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe a Btk. 92.§
(1)és
(2)bekezdései alapján beszámította. Debrecen,
- április
- Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Diószegi Attila s.k. bíró Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.82/2024/12 5 Záradék: A Miskolci Törvényszék 3.Bf.136/2023/
- számú ítélete a fellebbezéssel érintett Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában a Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.82/2024/
- számú ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- április
- Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke