A határozat elvi tartalma: A jogsérelem keresetindítási határidőn belül történő megjelölésének a hiányában a kereset érdemben nem bírálható el, ezért a keresetlevelet vissza kell utasítani. A keresetindítási határidő leteltét követően - a jogsérelem megjelölésének hiányára hivatkozással - hiánypótlási felhívás kiadására nincs törvényes lehetőség. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.868/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin Éva bíró A felperes: felperes neve (címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) A per tárgya: Közszolgálati Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes Kúria VII.Kpkf.39.868/2021/2 2 A fellebbezéssel támadott határozatának száma: Győri Törvényszék 6.K.701.589/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 6.K.701.589/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Tényállás [1] A Közszolgálati Döntőbizottság JHÁT-DB/144/17/
- iktatószámú határozatával a felperesnek a GYB-08/690-4/
- számú kinevezésmódosítással kapcsolatos közszolgálati panasza tekintetében az eljárást megszüntette, a GYB/08/920-2/
- iktatószámú kinevezésmódosítással kapcsolatos közszolgálati panaszát elutasította. [2] A felperes a fenti határozatokkal szemben kereseti kérelmet terjesztett elő a bíróságnál. Keresetlevele szerint a felperes a Közszolgálati Döntőbizottság határozatában (helyesen határozatokban) foglaltakat nem fogadta el, ezért kérte a közszolgálati per megindítását, valamint sérelmezte, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság a határozatot kérése ellenére tárgyalás nélkül hozta meg. [3] Az elsőfokú bíróság 6.K.701.589/2020/
- sorszámú végzésével – a keresetlevél visszaküldése nélkül – felhívta a felperest, hogy 15 napon belül – visszautasítás terhe mellett – pótolja keresetlevele hiányosságait. Jelölje meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet terjesszen elő. [4] Az elsőfokú bíróság a 6.K.701.589/2020/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. A végzés indokolása szerint a felperes a
- sorszámú végzésben foglalt felhívásra „keresetlevél pótlás” megnevezésű beadványában csak a hiányos keresetlevélben kifejtetteket ismételte meg, azonban a végzésben felsorolt hiányosságokat nem pótolta. Nem jelölte meg, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának szabályszerűségét, eljárásának jogszerűségét, a meghozott döntést milyen okból tartja sérelmesnek, valamint nem nyilatkozott arra nézve, hogy milyen kár érte és milyen összegű kártérítés megítélését kéri. A felperes a hivatkozott végkielégítés összegét sem jelölte meg. Kúria VII.Kpkf.39.868/2021/2 3 Erre hivatkozással az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes keresetlevele a hiánypótlási felhívást követően sem felel meg a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek, ezért a bíróság a keresetlevelet a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította. [5] A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte a keresetlevele érdemi elbírálását. Arra hivatkozott, hogy a keresetlevele tartalmazta, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság határozatában foglaltakat nem fogadja el. Az ismételten előterjesztett keresetlevelében megjelölte a Kit. 74. §
(6)bekezdését, amely szerint a megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt. A beadványa tartalmazta azt is, hogy kéri az alperes kötelezését a kárának, illetve végkielégítése megfizetésére. [6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott. [8] A Kúria a végzést – a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint eljárva – a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [9] A Kp.
- §
- pontja értelmében a bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással ellátni. A jogi képviselő nélkül eljáró fél szükséges tájékoztatással ellátásánál a fél perbeli jog- és igényérvényesítési képességére figyelemmel kell lenni. A tájékoztatásnak egyediesítettnek, teljes körűnek, közérthetőnek és konkrétnak kell lennie. [10] A perbeli esetben a személyesen eljáró felperes tekintetében az elsőfokú bíróság a keresetlevél hiányainak pótlására vonatkozó felhívásában a tájékoztatási kötelezettségének csupán formálisan és hiányosan tett eleget. A felhívás nem egyediesített, nem teljes körű (nincs figyelemmel a kinevezés érvénytelenségével kapcsolatos igényre), nem közérthető (a laikus felperes számára nyilvánvalóan nehezen értelmezhető) és nem konkrét, továbbá nem volt figyelemmel a felperes perbeli jog- és igényérvényesítési képességére. Az elsőfokú bíróság a hiánypótló végzésben nem, csak a keresetlevelet visszautasító végzésében utalt konkrétan a keresetlevélnek arra a hiányosságára, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának szabályszerűségét, eljárásának jogszerűségét, a meghozott döntést milyen okból tartja sérelmesnek, valamint nem nyilatkozott arra nézve, hogy milyen kár érte és milyen összegű kártérítés megítélését kéri, illetve a hivatkozott végkielégítés összegét sem jelölte meg. Másképpen fogalmazva, a keresetlevél visszautasítása olyan hiányokon alapul, amelyek pótlására az elsőfokú bíróság kifejezetten és egyértelműen nem hívta fel a felperest. [11] A felperes elsőfokú bíróság felhívása alapján előterjesztett keresetleveléből egyértelműen megállapítható, hogy igyekezett a tőle elvárható pontossággal és körültekintéssel a keresetlevele bíróság által megjelölt hiányait pótolni, csupán a jog- és igényérvényesítésben való járatlansága miatt hiányos a beadványa. [12] Az elsőfokú bíróság végzése a fentieken túl okszerűtlen is, figyelemmel arra, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdés f) pontja szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló Kúria VII.Kpkf.39.868/2021/2 4 tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. A Kp. 43. §
(1)bekezdés második mondata szerint a keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. A Kp. 46. §
(4)bekezdése szerint, ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges. [13] Az idézett törvényi rendelkezések alapján a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölése a keresetlevél kiemelkedően fontos tartalmi eleme, mert meghatározza a per kereteit, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának terjedelmét. A jogsérelem keresetindítási határidőn belül történő megjelölésének a hiányában a kereset érdemben nem bírálható el, ezért a keresetlevelet vissza kell utasítani a Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontjára hivatkozással. A keresetindítási határidő leteltét követően – a jogsérelem megjelölésének a hiányára hivatkozással – hiánypótlási felhívás kiadására nincs törvényes lehetőség. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság – a keresetindítási határidő leteltére figyelemmel – szükségtelenül adott ki hiánypótlási felhívást a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölése körében, ha a hiánypótló végzésben rögzített álláspontja szerint a keresetlevél a jogsérelem megjelölését nem tartalmazta. [14] Másrészt, az elsőfokú bíróság a keresetlevél körültekintő, tartalmi vizsgálata alapján köteles elbírálni, hogy a felperes keresetlevelében a munkáltató tevékenységével okozott jogsérelem megjelölése a törvény által megkívánt (szükséges és elégséges) mélységben, részletességben megtörtént-e. A keresetlevél csak abban az esetben utasítható vissza, ha a felperes egyáltalán nem, vagy annyira általánosan jelöl meg jogsérelmet, hogy az alapján a per keretei, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának terjedelme egyáltalán nem azonosíthatók (Kpkf.VI.40.049/2020/2., Kpkf.VI.40.216/2020/2. számú végzések). [15] A Kúria álláspontja szerint a hiánypótlás kiadása – a jogsérelem megjelölése tárgyában – egyébként is szükségtelen volt, a felperes keresetlevele tartalmazza a kívánt (szükséges és elégséges) mélységben, részletességben a jogsérelem megjelölését (az érvénytelen kinevezést, a jogszabályhely megjelölését), illetve az adott üggyel összefüggésben kellő pontossággal határozta meg a jogsérelmet megalapozó tényeket, körülményeket és bizonyítékokra utalást. [16] A Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a keresetlevél akkor utasítható vissza, ha a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. A felperes keresetlevele és ismételten előterjesztett keresetlevele – a jogsérelem megjelölése tekintetében – lényegében megegyezett, vagyis a jogsérelmet megjelölését tartalmazta, ezért a hiánypótlás elmulasztására hivatkozással a keresetlevél visszautasítására ezért sem volt törvényes lehetőség. [17] A keresetlevél hiányosságának megítélésénél mellőzhetetlen követelmény, hogy amennyiben lehetséges, a bíróság a keresetlevél értelmezése során a fél méltányolható érdekeire, a jogorvoslathoz való jog érvényesülése érdekében, figyelemmel legyen. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a hiánypótlási felhívás alapján ismételten benyújtott keresetlevél még mindig nem kellően pontos, nem kellő mélységű, nincs annak törvényes akadálya, hogy ismételten hiánypótlást rendeljen el. [18] A visszautasító végzésnek az tényállítása, amely szerint a felperes arra sem tett nyilatkozatot, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság határozatát milyen okból tartja sérelmesnek, megalapozatlan, mert – a végzés indokolása szerint – a felperes keresetlevelében előadta, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság határozatában foglaltakat nem fogadja el, ezért kéri a közszolgálati per megindítását, illetve a felperes sérelmezte azt is, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság a határozatot kérése ellenére tárgyalás nélkül hozta meg. Kúria VII.Kpkf.39.868/2021/2 5 Továbbá az ismételten előterjesztett keresetlevelében kérte a kinevezés érvénytelenségének a megállapítását, az érvénytelen munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos kárának a megtérítését. Erre figyelemmel a Kúria álláspontja szerint a felperes keresetlevelében kellő pontossággal meghatározta, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának a felülvizsgálatát milyen okból és milyen terjedelemben kéri, a jogi képviselő nélkül eljáró felperessel szemben a határozott kereseti kérelem pontosabb meghatározása nem volt elvárható. [19] Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [20] Az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet tovább kell vizsgálnia, hogy nincs-e helye a Kp. 45. §
(1)bekezdésében meghatározott intézkedésnek, alkalmas-e perelőkészítésre, illetve érdemi elbírálásra. Záró rész [21] A felperes a fellebbezési eljárásban költséget nem számított fel, ezért a Kúria e tárgyban a határozathozatalt a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján mellőzte. [22] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárás illetékmentes. [23] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Éva Katalin s. k. bíró