← Magyarország

Bfv.150/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Törvénysértő a jogerős ügydöntő határozat, ha az eljáró bíróság úgy ítéli foglalkozástól eltiltásra a terheltet, hogy annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Mindezek alapján a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatás, és a foglalkozástól eltiltás mellőzése szükséges. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.150/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): a XXIII. rendű a XXXII. rendű Első fok: Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 3.B.605/2020/248., ítélet, előkészítő ülés,
  4. január
  5. Fővárosi Ítélőtábla, 4.Bf.85/2022/6., ítélet, tanácsülés,
  6. szeptember
  7. Az indítvány előterjesztője: a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Az indítvány iránya: a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 3.B.605/2020/
  8. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.85/2022/
  9. számú ítéletét megváltoztatja, a XXIII. rendű terhelttel szemben kiszabott 3 (három) év – gazdasági társaság vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag – foglalkozástól eltiltást mellőzi, Kúria 3.Bfv.150/2023/6 2 a XXXII. rendű terhelttel szemben kiszabott 5 (öt) év – gazdasági társaság vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag – foglalkozástól eltiltást mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
  10. január
  11. napján – előkészítő ülésen – kihirdetett 3.B.605/2020/
  12. számú ítéletében: – a XXIII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért őt 150 napi tétel – a napi tétel összegét 1.000 forintban megállapítva –, összesen 150.000 forint pénzbüntetésre és 3 év – gazdasági társaság vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag – foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 15 havi részletfizetést engedélyezett. Rögzítette továbbá, hogy amennyiben a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve annak egy havi részletének megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét egy napi tételként kell egy-egy nap fogházbüntetésre átváltoztatni. – a XXXII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont]. Ezért őt 200 napi tétel – a napi tétel összegét 1.000 forintban megállapítva –, összesen 200.000 forint pénzbüntetésre és 3 év – gazdasági társaság vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizsági tag – foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Rögzítette továbbá, hogy amennyiben a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve annak egy havi részletének megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét egy napi tételként kell egy-egy nap fogházbüntetésre átváltoztatni. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. szeptember
  2. napján tanácsülésen meghozott 4.Bf.85/2022/
  3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a XXXII. rendű terhelt vonatkozásában a pénzbüntetés napi tételeinek számát 350-re emelte, így a pénzbüntetés teljes összegét 350.000 forintra, míg a foglalkozástól eltiltást 5 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított – a felülvizsgálattal érintett – tényállás lényege a következő: – a XXIII. rendű terheltet terhelttársa rávette, hogy névlegesen legyen a cégjegyzékszámú gazdasági társaság cégnyilvántartásba bejegyzett tagja és ügyvezetője. A XXIII. rendű terhelt ennek alapján
  4. december
  5. napján valós ügyleti akarat és a cég képviseletének szándéka nélkül ügyvezetői tisztséget elfogadó nyilatkozatot, alapító okiratot, alapítói határozatokról szóló iratot, taggyűlési jegyzőkönyvet és tagjegyzéket írt alá, mely okiratok szerint a cégjegyzékszámú társaság tagja és ügyvezetője lett. A társaság neve Kft.-re, székhelye a Kúria 3.Bfv.150/2023/6 3 címre változott. – A benyújtott valótlan tartalmú okiratok alapján a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága
  6. december
  7. napjától a XXIII. rendű terheltet a Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetőjeként, illetve tagjaként, a címet a társaság székhelyeként
  8. december
  9. napján bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba. Az aláírt okiratokkal ellentétben a XXIII. rendű terhelt a Kft.-t ténylegesen nem képviselte, annak működésében nem vett részt, a társaságot valójában a terhelttársai irányították és használták. – A terhelttársa megbízásából ismeretlen személy rávette a XXXII. rendű terheltet, hogy legyen a Kft. cégnyilvántartásba bejegyzett képviselője. A XXXII. rendű terhelt ennek alapján valós ügyleti akarat és a cég képviseletének szándéka nélkül
  10. szeptember
  11. napi keltezéssel ügyvezetői tisztséget elfogadó nyilatkozatot, taggyűlésről és taggyűlési határozatokról szóló jegyzőkönyvet, székhelyhasználatról szóló nyilatkozatot, tagjegyzéket, valamint társasági szerződést írt alá. – Az okiratok szerint a Kft. ügyvezetője a XXXII. rendű terhelt, a társaság székhelye cím lett. A benyújtott valótlan tartalmú okiratok alapján a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a XXXII. rendű terheltet
  12. szeptember
  13. napjától a Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetőjeként, a címet a társaság székhelyeként
  14. október
  15. napján bejegyezte a közhiteles cégnyilvántartásba. A XXXII. rendű terhelt
  16. november
  17. napi keltezéssel aláírta a taggyűlésről és a taggyűlési határozatokról szóló jegyzőkönyvet, valamint társasági szerződést, melyek szerint a Kft. elnevezését Kft.-re változtatta. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
  18. december
  19. napján a Kft. elnevezését
  20. november
  21. napjától Kft.-re változtatta. – A XXXII. rendű terhelt a Kft.-t, majd a Kft.-t ténylegesen nem képviselte, az nem is állt szándékában, a társaság ügyvezetőjeként nem járt el. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.732/2022/
  22. szám alatt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be.
  23. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában írt okból a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelt javára a jogerős ítélet megváltoztatása, és a foglalkozástól eltiltás mellőzése érdekében. [5] Indokai szerint az első- és másodfokú bíróság ítélete törvénysértő, mert a Btk. 52. §
(1)bekezdésében meghatározott foglalkozástól eltiltás törvényi feltételei nem állnak fenn sem a XXIII. rendű, sem a XXXII. rendű terhelt esetében. [6] Kifejtette, hogy a foglalkozástól eltiltás alkalmazásánál irányadó 18/
  1. BK vélemény alapján a „foglalkozásának felhasználásával” megfogalmazás arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény megvalósításakor a foglalkozását mintegy eszközül használja, a foglalkozás által biztosított lehetőséget vagy alkalmat kihasználva cselekszik. Erre tekintettel nem volt jogi alapja a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pont alkalmazásának. [7] A Btk. 52. §
(1)bekezdés a) pontjában rögzített ok alkalmazásának feltétele pedig a bűncselekmény szakképzettséget igényló foglalkozás szabályainak megszegésével történő elkövetése, azonban ennek törvényi feltételei nem állnak fenn. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.1401/2022/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelttel szemben a gazdasági társaság vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbiztosági tag foglalkozástól eltiltás kiszabását mellőzze, egyebekben a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. Kúria 3.Bfv.150/2023/6 4 III. [9] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  2. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulat
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [12] A Be. 659. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [13] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). [14] Törvénysértő büntetés címén – a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulat
  2. ba)alpontja szerinti – felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. egyszerűsített felülvizsgálat keretében nem ad jogorvoslati lehetőséget. [15] Az ügyészség helytállóan hivatkozott arra, hogy a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelt vonatkozásában törvénysértő a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása. [16] A Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. [17] Ebben az esetben a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a bűncselekmény elkövetésének. Ilyenkor a szakképzettséget nem kívánó foglalkozás is számításba jöhet. [18] A foglalkozástól eltiltás előfeltétele ebben az esetben az, hogy a foglalkozás felhasználásával kövessék el a szándékos bűncselekményt. Tisztázni kell, hogy az elkövető mennyiben használta fel a foglalkozását a bűncselekmény megvalósulásánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munkaköre megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett büntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat. [19] Amennyiben a terheltnek ilyen munkaköre nincs, a foglalkozástól eltiltásra nem kerülhet sor. A szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson tehát a Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontja vonatkozásában a munkakört kell érteni. [20] A „foglalkozásának felhasználásával” kitétel pedig arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény véghezvitele során foglalkozását mintegy eszközül használta fel, más szóval a foglalkozás által adott lehetőséget vagy alkalmat közvetlenül kihasználta. Ennek nem, mint lehetőségnek, hanem ténylegesen kell fennállnia. Meg kell tehát állapítani, hogy az elkövető milyen módon használta fel a foglalkozás nyújtotta lehetőséget a bűncselekmény véghezvitelénél. Ez az adott esetben az elkövetés módjából, az elkövetési körülményekből állapítható meg. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására Kúria 3.Bfv.150/2023/6 5 nem volt szükség, illetve arra ténylegesen nem került sor, a Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazására nincs alap (a foglalkozástól eltiltás alkalmazásáról szóló 18/2007. BK vélemény). [21] A Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, közokirat-hamisítás bűntettét követi el. [22] Az irányadó tényállás szerint a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelt is névleg, azaz ténylegesen a gazdasági társaságok irányításának, vezetésének és képviseletének szándéka nélkül vált a társaságok ügyvezetőjévé. Mindkét terhelt esetében a tényállásban rögzítésre került, hogy a társaságokat nem képviselték, azok működésében nem vettek részt. [23] Ebből következik, hogy egyik terhelt sem fejtett ki ügyvezetőként olyan tevékenységet, amellyel a gazdasági társaságok ügyvezetőire vonatkozó jogokat és kötelezettségeket gyakorolta volna, így ügyvezetői foglalkozás gyakorlására – és annak felhasználására – nem kerülhetett sor. [24] A Legfőbb Ügyészség helyesen utalt arra átiratában, hogy a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelt célja az volt, hogy a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségét névlegesen betöltve, a gazdasági társaságokat a nevére vegye, miközben a tényleges vezetésben nem vett részt, és nem is állt szándékában valós gazdasági tevékenység folytatása. [25] Ekként a Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontjában írt követelmények nem állnak fenn sem a XXIII. rendű terhelt, sem a XXXII. rendű terhelt esetében. [26] A Btk. 52. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el. [27] Ezen esetkör törvényi feltételei szintén nem állnak fenn figyelemmel arra, hogy ezen foglalkozástól eltiltásra vonatkozó szabály a szakképzettséget igénylő, elkövető által gyakorolt foglalkozást jelenti. [28] A Kúria – az ügyészség indítványában foglalt indokokkal egyetértve – megállapította, hogy a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelttel szemben a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tag foglalkozástól eltiltás kiszabása törvénysértő. [29] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése értelmében hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint megváltoztatta. Egyebekben a megtámadott határozatot a XXIII. rendű és a XXXII. rendű terhelt vonatkozásában a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [30] A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [31] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon Kúria 3.Bfv.150/2023/6 6 jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.