← Magyarország

Pf.20431/2025/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az adatigénylés iránti kérelem csak a már meglévő adatok kiadására irányulhat, a jövőben esetlegesen keletkező adatok kiadása nem kérhető. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.431/2025/

  1. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Czudar DHH Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe (ügyintéző: dr. Czudar Balázs ügyvéd) Az alperes: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, alperes címe Az alperes képviselője: Nagy Ajtony Ügyvédi Iroda, ügyvéd neve (ügyintéző: dr. Nagy Ajtony Csaba ügyvéd) A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 6.P.21.259/2025/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest az elsőfokú bíróság által meghatározott módon és határidőn belül az alábbi adatok közlésére kötelezi:
  3. Az alperes által a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  4. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően (
  5. május 28.)
  6. március 11-ig kötött, az alapítványi vagyon felhasználását eredményező szerződések tekintetében a szerződő felekre, a szerződés tárgyára, az ellenszolgáltatás összegére és a szerződés teljesítésének, valamint a szerződés megkötésének időpontjára vonatkozó kimutatás;
  7. Az alperes alapító okiratában rögzített céljainak biztosítása érdekében végzett tevékenységére vonatkozó
  8. március 11-ig hozott belső szabályzatai, és azok
  9. március 11-ig kelt módosításai;
  10. Az alperes kuratóriumának a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  11. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően, (
  12. május 28.)
  13. március 11-ig megtartott üléseinek jegyzőkönyvei. Az alperes az adatközlés során köteles a személyes adatokat felismerhetetlenné tenni. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Az alperes által fizetendő perköltség összegét 200.000 (kettőszázezer) forintra leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 3 Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  14. március 6-án közérdekű adatigényléssel élt az alperes felé. A következő adatok közlését kérte:
  15. a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) részére a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  16. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően történt állami vagyonjuttatást eredményező szerződéseket elektronikus formában;
  17. az Alapítvány által a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  18. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően kötött, az alapítványi vagyon felhasználását eredményező szerződések tekintetében (i) a szerződő felekre, (ii) a szerződés tárgyára, (iii) az ellenszolgáltatás összegére és (iv) a szerződés teljesítésének, valamint (vi) a szerződés megkötésének időpontjára vonatkozó kimutatást elektronikus formában;
  19. a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  20. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően az alapítványi vagyon felhasználása, hasznosítása körében kötött szerződések megkötéséről hozott döntést, a döntésre irányuló előterjesztést/javaslatot, a szerződéskötésre vonatkozó döntés megtárgyalásáról szóló jegyzőkönyvet tartalmazó dokumentumot elektronikus formában;
  21. az Alapítványnak az alapító okiratában rögzített céljainak biztosítása érdekében végzett tevékenységére vonatkozó belső szabályzatait, és azok módosításait elektronikus formában;
  22. az Alapítvány kuratóriumának a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  23. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően megtartott üléseinek jegyzőkönyveit elektronikus formában;
  24. a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  25. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően meghozott döntéseit, határozatait elektronikus formában. [2] Az alperes az adatigénylést tartalmazó küldeményt
  26. március 11-én átvette, az adatigény teljesítésére rendelkezésre álló 15 napos határidő eredménytelenül telt el. Az alperes
  27. március 31-én elektronikus levélben az adatigény teljesítésének határidejét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  28. évi CXII. törvény (Infotv.)
  29. §

(2)bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbította. [3] Az alperes az adatigénylésnek
  1. április 15-én részben eleget tett: a felperes rendelkezésére bocsátotta az alapítvány kuratóriumának a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  2. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően meghozott döntéseit, határozatait. A megismerni kért további adatok tekintetében az alperes különböző indokokkal megtagadta az adatigény teljesítését: az
  3. pont szerinti adattal kapcsolatban azt a választ adta, hogy 600.000.000 forint induló vagyont kapott
  4. december 22-én, azóta további vagyonrendelés az alapítvány részére nem történt; a
  5. pontban kért adatokkal kapcsolatban az volt a válasza, hogy az átfogó, számlaszintű, tételes ellenőrzésre irányul, amelyre az Infotv.
  6. §
(7)bekezdése alapján Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 4 külön törvények rendelkezései irányadók, és ennek a kérésnek az alperes nem köteles eleget tenni; arra is hivatkozott ezen pont tekintetében, hogy az alapítvány közfeladatai ellátását a Terror Háza Múzeum üzemeltetésén keresztül, valamint támogatásokból valósítja meg, amely támogatásokat célhoz kötötten kapják, ezeket nem tekintik alapítványi vagyonnak; az alperes közölte továbbá a felperessel, hogy az alapítvány gazdálkodásáról szóló beszámoló elérhető a https://tortenelem.info.hu/kozalapitvany/dokumentumok linken; a 3. pontban kért adatok tekintetében az alperes hivatkozott a 2. pontnál leírtakra, és arra, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott alapítványi vagyon nem került felhasználásra, így nem tudnak dokumentumokat kiadni; a 4. pontban kért belső szabályzatokkal és az 5. pontban kért jegyzőkönyvekkel kapcsolatban arra hivatkozással tagadta meg az adatigényt, hogy azok döntés megalapozását szolgáló adatoknak minősülnek; a 6. pont szerinti adatkérésre az alperes megküldte a felperesnek a határozatok könyvének vonatkozó részét. [4] A felperes keresetében kérte a név@hu e-mail címre való megküldés útján a következő adatok közlésére kötelezni az alperest oly módon, hogy abban kizárólag a személyes adatok kerülnek felismerhetetlenné tételre: 1. a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) részére a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően történt állami vagyonjuttatást eredményező szerződéseket elektronikus formában; 2. az Alapítvány által a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően kötött, az alapítványi vagyon felhasználását eredményező szerződések tekintetében (
  1. i)a szerződő felekre, (
  2. ii)a szerződés tárgyára, (iii) az ellenszolgáltatás összegére és (
  3. iv)a szerződés teljesítésének, valamint (
  4. vi)a szerződés megkötésének időpontjára vonatkozó kimutatást elektronikus formában; 3. az Alapítványnak az alapító okiratában rögzített céljainak biztosítása érdekében végzett tevékenységére vonatkozó belső szabályzatait, és azok módosításait elektronikus formában; 4. az Alapítvány kuratóriumának a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően megtartott üléseinek jegyzőkönyveit elektronikus formában. [5] Kifejtette, hogy az állam vállalkozói vagyonával, gazdasági társaságba – akár közvetett tulajdonlás útján – bevitt, illetőleg más jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyonával, az azzal való gazdálkodással kapcsolatos adatok közérdekű adatként történő kiadási kötelezettségét a Kúria több határozatában is megerősítette. [6] Az 1. számú adatigény tekintetében az volt az álláspontja, hogy az állami vagyonjuttatás fogalma nem szűkíthető le az alapítói vagyonrendelésre, hanem az tartalmazza az állam bármely költségvetési szerve, illetve az állam tulajdonában álló gazdasági társaság által biztosított vagyonelem – pénzeszköz, értékpapír, ingóság, ingatlan, társasági részesedés, vagyoni értékű jog – átadását. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 5 [7] A 2. pont szerinti adatigénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy nem számlaszintű, tételes ellenőrzésre irányul az adatkérés, hanem annál szűkebb körre, arra, hogy az alperes kivel, mire, mennyiért, milyen határidővel, mikor kötött szerződést az alapítványi vagyon felhasználása keretében. Abban az esetben sem tagadhatná meg a választ az alperes az Infotv. 30. §
(7)bekezdésére hivatkozással, ha valóban számlaszintű adatmegismerés iránti igényt terjesztett volna elő. Az Infotv. erre az esetre az irat megküldése helyett lényegében azon adatok kiadására kötelezi az adatkezelőt, amelyeket kért a szerződésekkel kapcsolatban. Kifejtette azt is, hogy az alapítványi vagyon körébe tartozik az alapítvány induló vagyona, a kapott támogatások, az alapítványhoz való csatlakozás során juttatott vagyon, illetve a gazdálkodás eredményeként keletkező vagyon is. [8] A 3. pontban kért belső szabályzatokkal kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy míg a belső szabályzatok általános, minden esetben kötelező rendelkezéseket tartalmaznak, az Infotv. 27. §
(5)bekezdése alapján csak valamely konkrét döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített döntéselőkészítő adat kiadásának megtagadására van lehetőség. [9] A
  1. pont szerinti adatkérés tekintetében arra hivatkozott, hogy a jegyzőkönyv természetéből adódóan múltban megtörtént cselekmény lényeges elemeit rögzíti, és nem minősül döntéselőkészítő adatnak. Arra is rámutatott, hogy a Kúria Pfv.21.234/2019/
  2. számú határozatában rögzítette, hogy amennyiben az adatkezelő a kiadni kért adat döntéselőkészítő jellegére hivatkozik, konkrétan meg kell jelölnie és igazolnia, hogy az adat milyen folyamatban levő eljárásban hozandó döntés megalapozását szolgálja, és annak kiadása mennyiben befolyásolja ezt a döntést – az alperes azonban konkrét eljárásra nem hivatkozott. Ezzel összefüggésben a 6/
  3. (III. 11.) AB határozatban felhívott 12/
  4. (IV. 7.) számú AB határozatra is hivatkozott, amely rögzítette, hogy az adatkiadás megtagadását az adatkezelő megfelelően indokolni köteles. [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [11] A kereseti kérelem
  5. pontjában kért adatok tekintetében előadta, hogy eleget tett az adatigénynek, mivel válaszlevelében tájékoztatta a felperest arról, hogy az általa megjelölt
  6. évi XLVIII. törvény hatálybalépése óta ingyenes állami vagyonjuttatásban nem részesült. Kifejtette, hogy amennyiben a felperes adatkérése nem erre a vagyonjuttatásra, hanem más bevételekre, forrásokra irányult, úgy bármikor előterjeszthet azokkal kapcsolatban pontosított adatigénylést. Rámutatott, hogy ezen adatkéréssel kapcsolatban nem állnak fenn az Infotv.
  7. §
(1)bekezdése szerinti perindítási feltételek, mivel nem utasította el az igényt. Arra is hivatkozott, hogy a perindítást megelőzően a felperesnek írt válaszlevelében megjelölte azt a weboldalt, amely tételesen tartalmazza az alperes által kapott támogatásokat, a szerződések tárgyát, összegét, forrását, időtartamát, azaz ilyen módon is eleget tett a felperes adatkérésének. Az alperes az Infotv. 30. §
(7)bekezdése alapján is megalapozatlannak vélte a felperes követelését. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 6 [12] A kereseti kérelem
  1. pontjában kért adatokkal kapcsolatban elsődlegesen fenntartotta a pert megelőzően a felperesnek küldött levélben rögzített válaszát, amely szerint a felperes által megjelölt 4 éves időtartam alatt valamennyi bevételre és kiadásra kiterjedő áttekintés számlaszintű ellenőrzést jelentene, ami túlmutat a civil kontroll szintjén. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) gyakorlatára is hivatkozott, amely szerint meg kell különböztetni az egyedi adatigényléstől a közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét, törvényességét érintő ellenőrzést, amelyet külön törvényben feljogosított szervek végeznek. [13] Másodlagosan arra hivatkozott, hogy amennyiben a felperes adatkérése az állami vagyonrendelés felhasználására irányul, úgy annak eleget tett, hiszen válaszában tájékoztatta a felperest arról, hogy a 600.000.000 forint induló vagyon, valamint a jogelőd közalapítvány alapításakor rendelkezésre bocsátott 117.000.000 forint nem került felhasználásra. Előadta, hogy a közfeladatai ellátásához az alapítvány a támogatásokat célhoz kötötten kapja, ezeket nem tekinti alapítványi vagyonnak. Arra is hivatkozott, hogy közölte továbbá a felperessel, hogy az alapítvány gazdálkodásáról szóló beszámoló elérhető a https://tortenelem.info.hu/kozalapitvany/dokumentumok linken. Ezen adatigény tekintetében is hivatkozott arra, hogy nem állnak fenn az Infotv.
  2. §
(1)bekezdése szerinti perindítási feltételek. [14] A kereseti kérelem
  1. pontja szerinti adatkéréssel kapcsolatban fenntartotta a pert megelőző adatigényre adott válaszát, amely szerint a belső szabályzatok nem nyilvános belső dokumentumok, azok nem állnak közvetlen összefüggésben a közpénzek felhasználásával. Kifejtette, hogy az Infotv.
  2. §
(5)-
(6)bekezdése alapján az adatokat nem kell megismerhetővé tennie, mivel azok döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek: döntési mechanizmusokat is rögzítenek, továbbá jövőbeli döntések – így támogatási, szerződéskötési szempontok – megalapozását is szolgálják, illetve azok megismerése a törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Az alperes az Infotv. 30. §
(7)bekezdése alapján is megalapozatlannak vélte a felperes követelését. [15] A kereseti kérelem
  1. pontjában megjelölt adat tekintetében a
  2. pont szerintivel megegyező érvelést fejtett ki. Az alapító okiratára hivatkozással rámutatott, hogy a kuratóriumi üléseken jövőbeli döntéselőkészítő tevékenység zajlik, amely döntés a jövőbeli kuratóriumi határozatokban nyilvánul meg. Kifejtette, nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy kuratóriumi ülésen elhangzott döntéselőkészítő tartalom nem csupán az adott kuratóriumi ülésen meghozott döntéshez, hanem jövőbeli kuratóriumi ülésen meghozott döntéshez is kapcsolódhat. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel elektronikus úton a név@hu e-mail címre való megküldéssel a következő adatokat Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 7 olyan módon, hogy az okiratokban kizárólag a személyes adatok kerülnek felismerhetetlenné tételre:
  3. az alperes alapítvány részére a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  4. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően történt állami vagyonjuttatást eredményező szerződéseket;
  5. az alperes alapítvány által a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  6. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően kötött, az alapítványi vagyon felhasználását eredményező szerződések tekintetében a szerződő felekre, a szerződés tárgyára, az ellenszolgáltatás összegére és a szerződés teljesítésének, valamint a szerződés megkötésének időpontjára vonatkozó kimutatást;
  7. az alperes alapítványnak az alapító okiratában rögzített céljainak biztosítása érdekében végzett tevékenységére vonatkozó belső szabályzatait, és azok módosításait;
  8. az alperes alapítvány kuratóriumának a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  9. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően megtartott üléseinek jegyzőkönyveit. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000 forint perköltséget. [17] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes tértivevénnyel bizonyította, hogy az alperes
  10. március 11-én vette át az adat megismerési igényét. [18] Nem volt vitás a perben, hogy az alperes közfeladatot lát el, továbbá, hogy a felperes által kért adatok közérdekű adatok, és az alperes kezeli azokat. [19] Az
  11. számú adatigény vonatkozásában rámutatott, hogy ha a valóságban az alperes nem részesült az alapítói vagyonrendelésen túl további állami juttatásban, abban az esetben helytálló lenne az alperes felperesnek adott válasza. Az alperes azonban ellenkérelmében utal arra, hogy amennyiben a felperes adatkérése nem erre a vagyonjuttatásra, hanem más bevételekre, forrásokra irányult, úgy bármikor előterjeszthet azokkal kapcsolatban pontosított adatigénylést. Az alperes nem állította, hogy nem részesült további vagyonjuttatásban. Mindezek alapján a bíróságnak abból kell kiindulnia, hogy részesült az alperes az alapítói vagyonrendelésen túl is állami forrásokban, azonban az ezekkel kapcsolatos szerződéseket nem küldte meg a felperesnek. Hivatkozott az Infotv.
  12. §
(3)bekezdésében írtakra: ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. Az alperes azonban nem hívta fel a felperest az adatigény pontosítására, és nem tette megismerhetővé számára a kért adatokat. [20] Az alperes által a felperesnek küldött válaszban hivatkozott irat vonatkozásában látható, hogy az nem tartalmazza a felperes által kért összes adatot, illetve az alperes nem bizonyította, hogy az általa megjelölt weboldalon a felperes által megjelölt teljes időszakra vonatkozóan megtalálhatók az adatok. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 8 [21] Az alperesnek az Infotv. 30. §
(7)bekezdésére való hivatkozása ezzel az adatigénnyel kapcsolatban nyilvánvalóan megalapozatlan: a felperes az alperes által megkötött szerződések közül egy jól körülírt tárgyban kötött szerződések megismerhetővé tételét kérte, ami nem értelmezhető az alperes gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, tételes ellenőrzésére irányuló igényként. A tételes ellenőrzés nyilvánvalóan csak a pénzügyi bizonylatok, illetve a gazdálkodásra vonatkozó összes irat alapján lenne lehetséges, a megkötött szerződések meghatározott körének megismerése ezt nem teszi lehetővé. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az
  1. számú adatigényre irányuló kereseti kérelem megalapozott. [22] A
  2. adatigény körében – a
  3. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően kötött, az alapítványi vagyon felhasználását eredményező szerződések tekintetében (i) a szerződő felekre, (ii) a szerződés tárgyára, (iii) az ellenszolgáltatás összegére és (iv) a szerződés teljesítésének, valamint (vi) a szerződés megkötésének időpontjára vonatkozó kimutatás – az alperes elsődlegesen szintén az Infotv.
  4. §
(7)bekezdésére hivatkozott. [23] Az ezen adatigénnyel kapcsolatos másodlagos hivatkozás is megalapozatlan: jóllehet a kifejezések általánosan elfogadott értelmezése szerint a felperes adatigénye nem kizárólag az alapítói vagyonrendelésre vonatkozott, ha az alperes számára ez nem volt egyértelmű, fel kellett volna hívnia az adatkérőt az igény pontosítására. Az alperes ezt nem tette meg. Ennek következtében az alperes által ezzel kapcsolatban adott tájékoztatás, amely szerint a 600.000.000 forint induló vagyon, valamint a jogelőd közalapítvány alapításakor rendelkezésre bocsátott 117.000.000 forint nem került felhasználásra, nem jelenti az adatkérés teljesítését. Ezen adatkérés tekintetében is utalt a bíróság az
  1. pont szerinti adatigény tekintetében kifejtett indokolásra, amely szerint az alperes nem állította, hogy nem részesült az alperes az alapítói vagyonrendelésen túl is állami forrásokban, azonban az ezekkel kapcsolatos szerződések megismerni kért adatait nem küldte meg a felperesnek, azaz nem teljesítette az adatigényt. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a
  2. számú adatigényre irányuló kereseti kérelem megalapozott. [24] A
  3. pont vonatkozásában az alperes védekezése alapján azt kellett eldönteni, hogy az alperes tevékenységére vonatkozó belső szabályzatok olyan jellegű, döntés megalapozását szolgáló adatok-e, amelyekkel kapcsolatban az adatigény az Infotv. alapján jogszerűen elutasítható. [25] A szabályzat bizonyos szempontú szabályok összessége, jellemzően valamely eljárásra vonatkozó általános szabályok rendszere. Fogalmi eleme az általánosság, következésképpen nem egyes konkrét döntésekhez kapcsolódik. Eleve megalapozatlan az alperes azon védekezése, amely szerint a szabályzatok a már meghozott döntéseken túl a jövőben meghozandó döntések tekintetében döntéselőkészítő iratnak minősülhetnek, ezért nem megismerhetők. A szabályzat fogalmából ugyanis következik, hogy az több döntésre is Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 9 vonatkozik, azonban egyiknek sem a megalapozását szolgálja; a szabályzat csupán az eljárás rendjét, formáját rögzíti, a döntés érdemi részével nincs kapcsolata. [26] A
  4. pont szerinti adatigény vonatkozásban megalapozottan hivatkozott a felperes az Alkotmánybíróság 6/
  5. (III. 11.) AB határozatára, valamint az ezt idéző kúriai döntésre, amely szerint ha az adatkezelő a megismerni kért adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozik, konkrétan meg kell jelölnie és az Infotv.
  6. §-a alapján igazolnia is kell, hogy pontosan milyen folyamatban levő eljárásban hozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kért közérdekű adat, és az mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát (Kúria Pfv.IV.21.234/2019/
  7. [12]). Az alperes nem jelölt meg sem folyamatban levő, sem a jövőben meghozandó konkrét döntést, és annak is csak a lehetőségét állította, hogy a felperes által megismerni kért adatok a már meghozott döntéseken túl további döntések tekintetében is előkészítő iratnak minősülhetnek. [27] Megalapozatlan volt az alperes azon hivatkozása, hogy a kuratórium döntéseinek a felperes részére való megküldésével eleget tett az adatkérésnek. A felperes adatigénye a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvére irányult, amely nem azonos a kuratórium döntéseivel. [28] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte, a felperes perköltségben marasztalásával együtt. [29] Kifejtette, hogy álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy az elsőfokú bíróság mely okokra alapozta azt, hogy a felperes adatigénylése az alapítói vagyonrendelésen túlra mutat. Az adatigénylés egyértelmű volt, e körben arra választ adott. Amennyiben a felperes kérése nem az alapítói vagyon rendelésre vonatkozik, hanem más alperesi bevételekre, forrásokra gondolt, úgy erre irányuló közérdekű adat kiadása iránti kérelmét bármikor benyújthatja. Téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az
  8. számú adatigényt megtagadta volna, a feltett kérdésre válaszolt. A felperesi adatigénylés esetleges nyelvtani félreérthetősége nem róható a terhére. [30] Álláspontja szerint a felperes adatigénylése a gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, tételes ellenőrzésére irányul. A NAIH következetes gyakorlata alapján az egyedi adatigényléstől meg kell különböztetni a közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét vagy törvényességét érintő ellenőrzések lefolytatására külön törvényben feljogosított szervek eljárását. Kiemelte, hogy az átfogó tételes ellenőrzésre irányuló adatigénylés körében az adatigénylés tartalmát egységesen, egy egészként kell kezelni. A felperes adatigénylése hat pontból állt és bár ezen pontok önállóan egyedi adatkört fednek le, összességükben a tételes ellenőrzés fogalmát merítik ki. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 10 [31] Az elsőfokú bíróság szintén hibásan alkalmazta az Infotv.
  9. §
(5)és
(6)bekezdését. A belső szabályzatai a működésére, feladatkörére, adatokra, döntési szempontokra és eljárás rendekre vonatkozó nem nyilvános belső dokumentumok, azok nem állnak közvetlen összefüggésben a közpénzek felhasználásával. Ezen belső szabályzatok, melyek döntési mechanizmusokat is rögzítettek, további jövőbeli döntések megalapozását is szolgálják. Annak megismerése a törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskör illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Ugyanez igaz a Kuratórium ülésének jegyzőkönyve vonatkozásában. [32] Álláspontja szerint a kereseti kérelem 1., 2., és
  1. pontja esetében perindítási feltételek nem álltak fenn, tekintettel arra, hogy azok értelmezése alapján csak az állami vagyonrendelésre irányult az adatigénylés és e szerint eleget tett a kötelezettségének, az igényt nem utasította el. [33] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, az alperes perköltségben való marasztalásával. [34] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján nem volt leszűkíthető az adatigénylésben megjelölt „állami vagyonjuttatás” kifejezés az alperes szubjektív értelmezése szerinti alapítói vagyonrendelésre. Az alperes sem értelmezheti a szavakat, kifejezéseket másként, mint amit ott ténylegesen jelentenek. Iratellenesen állítja azt az alperes, hogy nem tagadta meg a kért adatok kiadását. Nem cáfolta, hogy az igényelt adatok léteznek, azokkal rendelkezik. Az adatigénylés során, sem az azt követő bírósági szakban nem jelezte felé, hogy számára az adatigénylés nem egyértelmű. Az pedig az Infotv.
  2. §
(3)bekezdése alapján meg kellett volna tennie. [35] Az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdés körében hivatkozott alkotmánybírósági gyakorlatra. Az igényelt adatokkal kapcsolatban a döntések az adatigénylést megelőzően már megszülettek. Az alperes az elsőfokú eljárásban nem nevezett meg a kiadni kért adatokkal összefüggésben egyetlen olyan konkrét feladatban lévő jövőbeli döntés hozatalt szükségessé tevő eljárást sem, ami megtagadási okként figyelembe vehető lenne. A döntéselőkészítő jellegre való általános, konkrétumok nélküli hivatkozás nem elegendő az adatkiadásának megtagadásához. [36] Megalapozatlan azon alperesi érvelés, hogy átfogó, számla szintű, illetve tételes ellenőrzésre irányuló adatmegismerési igényt terjesztett elő. Az általa kért adatok köre lényegesen szűkebb egy számlaszintű adatmegismerési igénynél. Hivatkozott az Infotv. 30. §
(7)bekezdésére, mely szerint amennyiben az igénye számla szintű ellenőrzés is lenne, akkor is meghatározza a törvény, hogy milyen adatokat szükséges kiadnia az adatkezelőnek. Az ő igénye pedig éppen ilyen adatfajtákat tartalmaz. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 11 [37] Az alapítványi vagyon fogalmát indokolatlanul szűken értelmezi az alperes. Az alapítványi vagyon fogalma nyilvánvalóan magában foglalja az Alapítvány induló vagyonát, kapott támogatást és az alapítványhoz történő csatlakozás során juttatott vagyont, illetve ezen vagyonelemekkel történő gazdálkodás eredményeként keletkező vagyont is. [38] Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [39] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [40] Az alperes a fellebbezésének 6.
  1. pontjában a perindítási feltételek hiányára hivatkozik, azonban az ott előadottak esetleges valóságuk esetén sem az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az eljárás megszűntetését eredményeznék a Pp.
  2. §a alapján. Nem vitás ugyanis, hogy a felperes a per megindítását megelőzően – a per tárgyát képező adatok vonatkozásban – azonos megismerési igényt nyújtott be, ezért a pert megelőző eljárás lefolytatásra került. Az alperesi hivatkozásokat az ügy érdemében hozott döntés során szükséges értékelni. [41] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  3. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére, vagy a
  4. §-ában szabályozott, annak mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyenre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
  5. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. [42] Magyarország Alaptörvénye VI. cikk
(3)bekezdése értelmében mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [43] Az
  1. számú kereseti kérelem kapcsán elsődlegesen azt volt szükséges vizsgálni, hogy a megelőző eljárásban alperessel közölt felperesi megismerési igény mely adatokra terjedt ki, mivel a megismerés iránti igény tartalma kijelöli azon határokat, amelyeken belül a perbeli igényét érvényesítheti. [44] A felperes a megismerési igénye
  2. pontjában ezen adat megküldését kérte: „a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) részére a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 12 Kutatásáért Alapítványról szóló
  3. évi XLVIII. törvény hatálybalépését követően történt állami vagyonjuttatást eredményező szerződéseket elektronikus formában”. [45] A peres felek a perben eltérően értelmezték azt, hogy az „állami vagyonjuttatást eredményező szerződések” milyen adatokat jelentenek. Helytálló azon felperesi előadás, miszerint az Infotv.
  4. §
(3)bekezdése szerint, ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. Tehát amennyiben a megismerési igény nem kellően pontos, az adatkezelőnek akkor is cselekvési kötelezettsége van. Azonban ezen kötelezettség csak akkor terheli az adatkezelőt, ha felperesi igény nem kellően egyértelmű, vagy az alapján nem azonosíthatók a megismerni kívánt adatok. [46] Az
  1. számú megismerési igény esetében az ún. információs aszimmetria alapján kialakult joggyakorlat nem alkalmazható, ugyanis a felperes ezen igénye nem az alperes szervezeti felépítésével, működési rendjével, az általa kezelt adatok pontos rendszerezési módjával kapcsolatos, az adat azonosíthatósága nem függ az alperes belső működési rendjében használt fogalmaktól, az eljárási rendjének definícióitól. [47] A felperes megismerési igényének értelmezése során kiemelt jelentőséget tulajdonított annak a másodfokú bíróság, hogy abban a felperes maga hivatkozik az alperes vonatkozásban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  2. évi XLVIII. törvényre, tehát az alperest közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítő jogszabály előtte is ismert volt, és így értelemszerűen az ezen jogszabályban is hivatkozott, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló
  3. évi IX. törvény (KEKVA tv.) is. Ezen utóbbi jogszabály IV. fejezete a Közfeladat-ellátás finanszírozással kapcsolatos különös rendelkezések és abban elhelyezett
  4. §
(1)bekezdése szerint az alapítvány 17. §
(1)bekezdés szerinti tevékenységeit az állam
  1. a)a 4. § szerinti vagyonjuttatással,
  2. b)a 19. § szerinti, megállapodás útján nyújtott vagyoni juttatással,
  3. c)támogatással,
  4. d)adománnyal, illetve
  5. e)közfeladat-finanszírozási szerződéssel biztosítja az alapítványnak. A
(3)bekezdés szerint az alapítvány céljai megvalósításához az államon kívüli más személy is támogatást adhat vagy adományt nyújthat. Az alapítvány részére pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás, adomány egyaránt adható. [48] A fenti jogszabályhelyek, valamint a
  1. §-a alapján a KEKVA tv. egyértelmű különbséget tesz az állam és a csatlakozó által biztosított
  2. § szerinti vagyonjuttatás és a
  3. § szerinti vagyoni juttatás között, amelyektől elkülönül a támogatás és az adomány is, amelyek szintén nem minősülnek vagyonjuttatásnak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 13 [49] A felperes a megismerési igényében „állami vagyonjuttatást” jelölt meg, ez pedig a fenti jogszabályhelyek alapján az alperes létesítéshez kapcsolódik a KEKVA tv.
  4. §-a folytán. A felperes megismerési igénye és így a keresete sem terjedt ki valamely más személy, így bármely állami szerv, vagy állami tulajdonban álló gazdasági társaság által az alperes rendelkezésére bocsátott pénzre, illetve nem pénzbeli vagyon elemekre. [50] Az alperes a fenti értelmezésnek megfelelő adatkörre pedig a választ korábban megadta, így a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet e körben elutasította. [51] A
  5. számú kereseti kérelem körében az elsőfokú bíróság helytálló megállapításokat tett az ítéletének [32] pontjában, azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. A felperes megismerési igénye ugyanis nem az alperes gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányult, az az érintett szerződések meghatározó jellemzőire irányult. Az ilyen jellemzők iránti igényt maga a jogalkotó sem tekintette olyannak, amely nem tartozik az Infotv. hatálya alá, mivel a
  6. §
(7)bekezdés második mondata alapján, ezen jellemzőket az adatkezelőnek mindenképpen közölnie szükséges az igénylővel. [52] A 3-
  1. számú kereseti kérelem és az alperes védekezésére tekintettel szükséges rögzíteni, hogy az Infotv.
  2. §
  3. pontja értelmében a közérdekű adat a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret. Ezen kereseti kérelmekben rögzített adatok az alperesnek a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek, hiszen arra vonatkozó belső szabályozók, vagy a vezető szerve üléseinek történéseit rögzítő okiratok, így az Infotv.
  4. §
(1)bekezdése szerint egyedi megismerési igény tárgyai lehetnek. [53] Szükséges emlékeztetni arra, hogy a közérdekű adatok megismerése alapvető jog, nem abszolút jog, korlátozása az Alaptörvény I. cikkének
(3)bekezdése alapján lehetséges, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával. Az információszabadság korlátozásának elvi lehetőségét – többek között – az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdése teremti meg. Az Alkotmánybíróság a 12/
  1. (IV. 7.) AB határozatban a nyilvánosság korlátozása körében rögzítette, hogy „[e]gy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételesnek kell tekinteni.” [54] A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog kiemelkedő fontosságú alkotmányos alapjog. „A nyilvánosság elvéhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 14 csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni (…) A korlátozás formailag csak törvényben, tartalmilag pedig csak a lehető legszűkebb körben, az elérni kívánt céllal arányosan tekinthető legitimnek.” {4/
  2. (I. 22.) AB határozat (a továbbiakban: Abh2.), Indokolás [43]}. [55] A gyakorlatot szintetizáló jelleggel összefoglaló Abh
  3. rámutatott, hogy az információszabadság korlátozhatóságának kereteit – az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésére figyelemmel – az Infotv. pontosítja, amely három kategóriát ismer el:
  1. a)a minősített adat;
  2. b)a döntés megalapozását szolgáló adat [Infotv. 27. §
(5)bekezdés]; és c) a külön törvény szerinti elzárás [Infotv. 27. §
(2)bekezdés]. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmányjogi dogmatika adat- és jogalkalmazás-központú, az adatok zártsága egyik esetben sem ex lege áll be, „az információszabadság korlátozására vonatkozó döntést még a legszélsőségesebb indokok mellett is az adatkezelő végzi el”. Az „információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága – ténylegesen – sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat. Ezt pedig sehogy máshogy, csakis mint jogalkalmazás útján, egyedi esetekben lehet megállapítani. Összességében tehát kijelenthető: az információszabadság korlátozása sohasem automatikusan, törvény erejénél fogva áll be: az mindig az adatkezelő döntésének közbejöttét igényli. Ez a kitétel tekinthető az információszabadság lényegének és fő garanciájának, amely mindhárom korlátozástípusra (minősített adat, döntést megalapozó adat és külön törvény szerinti elzárás) kiterjed. Törvény által közvetlenül adatot elzárni tehát alkotmányosan nem lehetséges.” {Abh2., Indokolás [46]-[48]}. [56] Az információszabadság korlátozhatóságának az Abh2.-ben vázolt esetei közül az alperes védekezésében a második korlátozástípusra hivatkozott. [57] A 3. számú kereseti kérelem esetében a belső szabályzatok már léteznek, azok vonatkozásában a döntés tehát megszületett. A 4. számú kereseti kérelem esetében, amennyiben a jegyzőkönyvek határozatot is tartalmaznak, azok vonatkozásában a döntés már szintén megszületett, az alperes pedig nem adta elő konkrétan, jegyzőkönyvek szerint egyediesítve, hogy azokban olyan döntés megalapozását szolgáló adatok is szerepelnek, amelyek vonatkozásban a döntés meg nem került meghozatalra, enélkül az Infotv. 27. §
(5)bekezdése szerinti mérlegelés bírósági felülvizsgálata nem lehetséges. Így az Infotv. 30. §
(5)bekezdésében foglaltak teljesülése sem volt vizsgálható, amely szerint, ha törvény a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. [58] Az Infotv. 27. §
(6)bekezdésével kapcsolatos joggyakorlat alapján az alperesnek tényelőadást kell tennie arra vonatkozóan, hogy a kiadni kért dokumentum nyilvánosságra hozatala törvényes működési rendjét, vagy a feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 15 előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az adatigénylést elutasító alperesi döntéssel „[ö]sszefüggésben továbbá különösen fontos az érdemi bírósági kontroll. Ezért nem elegendő formálisan hivatkozni az adat döntést megalapozó jellegére, azt valamilyen – a bíróság által felülvizsgálható módon – indokolni, igazolni is kell, és az eljáró bíróságnak „az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell” [3069/
  1. (IV. 10.) AB határozat
  2. pontja]. Ezt meghaladóan az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra, hogy formális hivatkozással nem akadályozható meg a közérdekű adat megismerése, ezért a korlátozás tartalmi indokoltságát szükséges vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy bizonyította-e az adatkezelő a hivatkozott megtagadási okot. [4/
  3. (I. 22.) AB határozat
  4. pontja] [59] Az alperes csupán általánosságban hivatkozott ezen jogszabályi rendelkezésre, azonban konkrét, a kereset tárgyát képező szabályzatok, jegyzőkönyvek tartalmához kapcsolódó egyediesített előadást e körben nem tett. [60] Annak kifejtése nem maradhat el, hogy milyen érdekmérlegelést végzett a szerv vezetője, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kiadni kért adatok a nyilvánosság elől elzárandók. Ezzel összefüggésben nem elegendő csupán a jogszabályi rendelkezés tartalmi hivatkozása, annak előadása, hogy a későbbiekben döntések kerülnek majd meghozatalra, hanem egyediesített indokát kell adni annak, hogy miért erősebb a titokban maradáshoz való érdek a nyilvánosság megismeréshez való jogánál, milyen további, jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják a megismerni kívánt adatok. Általános hivatkozás az Info tv.
  5. §
(5)és
(6)bekezdésére nem eredményezi az információszabadság korlátozását. [61] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte az alperest az 2-
  1. kereseti kérelmek körében az adatok közlésére, azonban ennek során nem vette figyelembe, hogy a felperes csak a megismerési igény előterjesztéskor már létező adatok közlését kérheti, a jövőben esetlegesen keletkezőket nem. Az Infotv.
  2. §
(1)bekezdése szerinti közérdekű adat megismerése iránti igény tartalma jelöli ki azt, hogy az adatkezelőnek milyen adatok vonatkozásában kell eleget tenni a megismerés iránti igénynek és ezen tartalom határozza meg azt is, hogy az Infotv. 31. §
(1)bekezdése szerinti bírósághoz való fordulás esetén az igénylő felperesként mely adatok vonatkozásában kérheti megalapozottan a közlésükre kötelezést. Amennyiben a felperes az előzetes adatigénylés időpontjához képest későbbi időpontra vonatkozó adatok közlése végett fordul a bírósághoz, az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti előzetes eljárás nem valósul meg, így ezen adatok vonatkozásában az igénye sem lehet megalapozott. A felperes adatmegismerési igényét
  1. március 11-én kapta meg az alperes, így az eddig létező adatokat kell közölnie, az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része azonban ilyen, dátum szerinti korlátozást a fentiek ellenére nem tartalmazott. [62] A Fővárosi Ítélőtábla a végrehajthatóság érdekében dátum szerint is megjelölte a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló
  2. évi XLVIII. törvény hatálybalépését. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.431/2025/4 16 [63] Az Infotv.
  3. §
(1)bekezdése szerint, ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Ezen rendelkezés alapján tehát a meg nem ismerhető adatok vonatkozásban a felismerhetetlenség biztosítása nem jogosultság a közfeladatot ellátó szerv, jelen esetben az alperes számára, hanem kötelezettség. [64] A másodfokú bíróság ennek megfelelően kötelezte az alperest a személyes adatok felismerhetetlenné tételére azzal, hogy a rendelkező részben ezen általános obligációját rögzítette az alperesnek. [65] A másodfokú bíróság döntése folytán a felperes csak részben lett pernyertes, ezét a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján az alperes tényleges pernyertességéhez igazodó mértékű elsőfokú perköltséget köteles megfizetni a számára, ezért az elsőfokú bíróság által meghatározott összeget leszállította. [66] Az alperes fellebbezése nagyobb részben nem volt megalapozott, ezért a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes másodfokú pernyertességéhez igazodó perköltséget, amely a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban így 100.000 forint. [67] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Az aláírásában akadályozott dr. Kisbán Tamás bíró helyett dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.