A határozat elvi tartalma: A közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása mint a pert kötelezően megelőző eljárás csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Vagyis: a felperes keresetében az adatigénylésében meghatározott adatok kiadására kérheti kötelezni az adatkezelőt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon; mint ahogy annak sem, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.493/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd (cím1) Az alperes: Emberi Erőforrások Minisztériuma (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Nagy Kristóf kamarai jogtanácsos (cím2) A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.551/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 66.P.23.320/2020/19-I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.21.493/2021/5 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- október 7-én elektronikus úton közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben a T/
- számú törvényjavaslatként benyújtott, az Országgyűlés által
- október 6-án elfogadott törvény valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen az egészségügyi ellátó rendszerre gyakorolt, illetve a szabályozás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait felmérő, a döntést megalapozó, illetve előzetes hatásvizsgálati dokumentumainak kiadását kérte. [2] Az alperes a
- október 22-én elektronikus levélben adott válaszában az adatok kiadását arra hivatkozással tagadta meg, hogy azok további jövőbeli döntés megalapozását szolgálják. [3] Az adatigényléssel érintett, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló
- évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/
- (XI. 28.) Korm. rendeletet, az egyes kormányrendeleteknek a
- évi C. törvény végrehajtásához kapcsolódó módosításáról szóló 529/
- (XI. 28.) Korm. rendeletet, valamint az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/
- (XI. 28.) Korm. rendeletet
- november 28-án hirdették ki a Magyar Közlönyben. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében a közérdekű adatigénylésében szereplő adatok kiadására kérte kötelezni az alperest az e-mail címére történő megküldés útján. Keresetének jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
- pontját,
- §
(1)bekezdését, 28. §
(1)bekezdését és 30. §
(5)bekezdését jelölte meg. Érvelése szerint az alperes a kért adatok kiadását az Infotv. 27. §
(6)bekezdésének megsértésével tagadta meg, mert nem jelölte meg konkrétan, hogy azok mely további döntést készítenek elő. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kért adatok kiadását jogszerűen tagadta meg, mivel azok az adatigényléskor döntés-előkészítő jellegűek voltak. Állítása szerint a további jövőbeli döntés a fentiekben megjelölt három kormányrendelet volt, a kért dokumentumok azok megalapozását szolgálták. Előadta, hogy e végrehajtási rendeletek az adatigénylés benyújtása és annak megtagadása időpontjában még Kúria IV.Pfv.21.493/2021/5 3 nem készültek el, egyebekben azok szorosan kapcsolódnak a
- évi C. törvényhez, ezért a kiadásuk közvetve az említett törvény megfelelő működését is veszélyeztette volna. Kifejtette továbbá, hogy az adatigénylés megtagadását követően bekövetkezett körülményeknek jelentőséget tulajdonítani nem lehet. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a cím3 email címre elektronikusan megküldve adja ki a felperes részére a T/
- számú törvényjavaslatként benyújtott, az Országgyűlés által
- október 6-án elfogadott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló
- évi C. törvény valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen az egészségügyi ellátó rendszerre gyakorolt, illetve a szabályozás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait felmérő, döntést megalapozó, illetve előzetes hatásvizsgálati dokumentumait. [7] Döntését az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésére, az Infotv.
- §
- pontjára,
- §
(1)bekezdésére, valamint 27. §
(5)és
(6)bekezdésére alapította. [8] Mindenekelőtt rögzítette, hogy az alperes nem vitásan közfeladatot ellátó szerv, és az általa kezelt, kiadni kért adatok közérdekű adatok. [9] Megállapította, hogy az adatigénylés megtagadásának időpontjában az alperes által a perben megjelölt kormányrendeletek megalkotása még folyamatban volt. Egyetértett az alperessel abban, hogy e rendeletek szorosan kapcsolódnak a törvényhez, mivel tartalmazhatnak olyan részletszabályokat, amelyek tekintetében az előzetes hatásvizsgálati dokumentumok döntést előkészítő adatoknak minősülhetnek. Ennek azonban azért nem tulajdonított jelentőséget, mert az alperes által hivatkozott jövőbeli döntések, azaz az említett kormányrendeletek már megszülettek, és „2020. november 28-án hatályba léptek”. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a kiadni kért adatok további jövőbeli döntés megalapozását nem szolgálják, és ezt az alperes nem is állította. [10] Utalt arra, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint adatigénylési perben – amennyiben a döntés az eljárás során megszületett – az adatkezelő az Infotv. 27. §
(6)bekezdése alapján újabb indokokkal hivatkozhat a nyilvánosságkorlátozás lehetőségére. Felhívta a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.305/2016/
- számú határozatát, amely szerint a megváltozott helyzetben az adatkezelő bizonyíthatja az adatkiadási kérelem megtagadásának jogszerűségét anélkül, hogy újabb adatigénylésre lenne szükség. [11] Kiemelte ugyanakkor: ha csupán az igénylésben és a megtagadásban rögzítettek lennének vizsgálhatóak, akkor – a 6/
- (III. 11.) AB határozat [36] és [40] pontjaiban kifejtettekre tekintettel – azt kellene megállapítani, hogy az alperes
- október 22-én kelt megtagadása formális volt, mert még a jövőbeli döntés pontos megjelölését is elmulasztotta, emellett az Infotv.
- §
(5)bekezdése szerinti, a megtagadás alapjául szolgáló közérdek és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdek mérlegelését sem végezte el. [12] Álláspontja szerint az adatigénylés megtagadását követő időben bekövetkezhetnek olyan körülmények – így a jövőbeli döntés meghozatala, vagy az adatok minősített adattá válása –, amelyeket az elbírálás során nem lehet figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért az adott esetben a felperes által kért adatok kiadásáról való határozathozatalt annak ellenére is indokoltnak tartotta, hogy az adatigénylés során azok döntés-előkészítő jellege esetlegesen Kúria IV.Pfv.21.493/2021/5 4 még fennállt, és döntést megalapozó adatoknak minősültek. Ehhez képest nem találta észszerű indokát annak, hogy a felperes ismételten adatigénylési kérelemmel forduljon az alpereshez, aki az Infotv. 29. §
(1a)bekezdésére hivatkozással az egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylésnek nem is volna köteles eleget tenni. [13] Mivel az alperes a perben az adatkiadás megtagadásának további indokára, az Infotv. 27. §
(6)bekezdésében foglalt tényállási elemekre nem hivatkozott, és az általa megjelölt valamennyi döntés megszületett, ezért az alperest a kereseti kérelemmel egyezően kötelezte a közérdekű adatok kiadására. [14] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [15] Rámutatott: az elsőfokú bíróságnak az alperes védekezésére figyelemmel abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Infotv. 27. §
(6)bekezdésének alkalmazásában kizárólag a megtagadás időpontjában fennálló körülmények alapján vizsgálható-e a döntés megalapozását szolgáló közérdekű adat kiadásának megtagadására felhozott indok jogszerűsége, vagy amennyiben a megtagadás alapjául megjelölt döntés az eljárás során megszületett, úgy az adatok kiadására sor kerülhet-e újabb adatigénylés nélkül. [16] Helyesnek minősítette az elsőfokú bíróságnak a következetes bírói gyakorlatra történt hivatkozását. Ehhez hozzáfűzte, hogy az adatkiadás iránti perben a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjoga gyakorlásának megalapozottsága, és nem az adatkiadás iránti kérelem – mint a pert szükségszerűen megelőző eljárás – kérelemkori teljesíthetősége nyer elbírálást. [17] Az alperesnek azt a fellebbezési álláspontját, hogy az adatigénylés egy olyan eljárás, amely a felperes számára meghatározza a per kereteit, csak abban az értelemben találta helytállónak, hogy a felperes az adatigénylésben kért adatoknál több vagy más adatot a perben nem igényelhet. Érvelése szerint azonban mindez nem jelenti egyúttal azt, hogy az adatigénylés teljesítésének megtagadása indokául felhozott okra eredményesen lehetne hivatkozni a perben akkor is, ha az már ténylegesen nem áll fenn. [18] Az elsőfokú ítélet indokainak kiegészítéseként hivatkozott az Infotv. 30. §
(5)bekezdésére. E jogszabályi rendelkezésből pedig más következtetést nem tartott levonhatónak, csak azt, hogy a kiadni kért közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, az Alaptörvényben biztosított közérdek nyilvánvalóan nagyobb súlyú a megtagadás alapjául felhozott, egyebekben nem bizonyított, és a perben már fenn nem álló esetleges közérdeknél. [19] Mindezek miatt megalapozottnak tartotta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy amennyiben a megtagadás indoka a perben már nem vitásan nem áll fenn, úgy az adatkezelő az igényelt közérdekű adatok kiadására kötelezhető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsővagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [21] Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §
(5)bekezdését, valamint az Infotv. 27. §
(6)bekezdését és 31. §
(2)bekezdését jelölte meg. Kúria IV.Pfv.21.493/2021/5 5 [22] Sérelmezte, hogy a fellebbezésében felhozott érveit a másodfokú bíróság nem vizsgálta, illetve azok elutasításának nem adta magyarázatát. [23] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az Infotv. 31. §
(2)bekezdése alapján nem bizonyította megfelelően: az igényelt adatok megismerése a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Állította, hogy az első- és másodfokú eljárás során igazolta a megtagadás okát, a bíróságok ezt mégsem vették figyelembe. [24] Megismételte azt a hivatkozását, hogy a per tárgya kizárólag a felperes
- október 7-én benyújtott közérdekű adatigénylése és az általa arra
- október 22-én küldött válasz, amelyben az adatigénylés teljesítését megtagadta. Az ellenkérelmében foglaltakkal egyezően utalt arra, hogy az igényelt adatok
- november 28-ig döntés-előkészítő jellegűek voltak, amit az elsőfokú bíróság ítélete is megerősített. [25] Hangsúlyozta, hogy az első- és másodfokú bíróságnak a fentiekre tekintettel, a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között kellett volna döntést hozniuk, de e korlátokon túlterjeszkedtek. Téves jogértelmezésen alapulónak tartotta a bíróságoknak azt a következtetését, hogy az adatigénylés megtagadását követően bekövetkezett bizonyos körülményeket – az adott esetben a jövőbeli döntés meghozatalát – nem lehet figyelmen kívül hagyni. Előadta, hogy ezzel a jogértelmezéssel mindkét fokú bíróság „szétfeszítette" az Infotv.
- §-ában írt rendelkezéseket, ami a jogalkotói akarattal ellentétes, és jogsértő helyzetet teremt. [26] Változatlanul hivatkozott arra, hogy az adatigénylés olyan előzetes eljárás, amely a felperes számára meghatározza a per kereteit. Ehhez képest megalapozatlannak tartotta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a kiadás megtagadásának további indokára nem hivatkozott, ez ugyanis véleménye szerint nem volt tőle elvárható, hiszen nem ez volt a per tárgya. Lényegesnek tartotta, hogy a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezés elfogadása esetén az adatkezelők akkor sem hivatkozhatnak sikerrel az adat döntés-előkészítő jellegére, ha az adatigénylést teljesen jogszerűen tagadták meg, és ez az Infotv. rendelkezéseinek kiüresítéséhez vezetne. [27] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem nem alapos az alábbiak szerint. [29] A Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az alperes által megjelölt és érdemben vizsgálható okokból nem jogszabálysértő. [30] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy a Pp. 413. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére. Az 1/
- Polgári jogegységi határozat szerint a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadó 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontja ezzel egyezően a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékeként határozza meg a megsértett jogszabályhely konkrét megjelölését. Ezzel szemben az alperes a felülvizsgálati kérelmében anélkül sérelmezte a Kúria IV.Pfv.21.493/2021/5 6 kereseti kérelmen és az ellenkérelmen való túlterjeszkedést, hogy az ehhez kapcsolódó, adekvát jogszabályhelyet feltüntette volna. Ez a felülvizsgálati álláspontja ezért érdemben nem volt vizsgálható. [31] Az alperes az általa hivatkozott további jogszabálysértések esetében eleget tett a felülvizsgálati kérelemmel szemben támasztott követelményeknek. Megsértett jogszabályhelyként jelölte meg a Pp.
- §
(5)bekezdését, és ezzel összefüggésben azt kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítéletében nem vizsgálta a fellebbezésben felhozott érveket, illetve azok figyelembe vételének mellőzését nem indokolta. Ez a hivatkozás azonban a következők miatt téves. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokait helytállónak minősítette, és azokat az alperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel egészítette ki. Ehhez képest a fellebbezésnek nem volt olyan lényegi eleme, amelyet a másodfokú bíróság ne vizsgált volna, és amellyel kapcsolatban ne fejtette volna ki a jogi álláspontját. Felülvizsgálati kérelmében az alperes sem konkretizálta, hogy – a változatlanul előadott – okfejtései közül melyek voltak azok, amelyeket a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyott. Emiatt a jogerős ítélet a Pp. 346. §
(5)bekezdését nem sérti. [32] Az Infotv. 31. §
(2)bekezdése ugyancsak eljárási szabályt tartalmaz. E jogszabályhely szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. A perben eljárt bíróságok a bizonyítási feladatokat ennek megfelelően osztották meg a felek között, és ehhez igazodóan alkalmazták a bizonyítási teher szabályát. A felperes által igényelt közérdekű adat kiadása megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás megjelölt indokait tehát adatkezelőként az alperesnek kellett bizonyítania, és a bizonyítatlanság következményeit neki kellett viselnie. Mindezt a felülvizsgálati kérelmében az alperes sem vitatta. Ehelyett azt sérelmezte, hogy a bíróságok az Infotv. 27. §
(6)bekezdésének téves értelmezésével állapították meg a megtagadás jogszerűtlenségét, és adtak helyt a keresetnek. [33] Az Infotv. 27. §
(6)bekezdése a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igénynek a döntés meghozatalát követő elutasítását két esetben teszi lehetővé. Egyrészt akkor, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja; másrészt akkor, ha az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladatés hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az adott esetben az alperes az adatigénylés teljesítése megtagadásának indokaként a felperessel közölt válaszában és a perben előterjesztett ellenkérelmében is a felhívott jogszabályhely első fordulatára hivatkozott, vagyis a kiadni kért közérdekű adat döntés-előkészítő jellegét állította. Ennélfogva a jogvita kereteit és – a fentebb írtak szerint – a bizonyítás tárgyát ez kellett, hogy meghatározza. Emiatt nem volt értelmezhető az alperesnek az – a fellebbezésében foglaltakkal egyező – felülvizsgálati hivatkozása, hogy a keresetnek a bíróságok azért adtak helyt, mert a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátásának veszélyeztetettségét nem bizonyította. [34] Mivel az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdése a közérdekű adatok megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, ezért a kereset megalapozottságának vizsgálatakor a másodfokú bíróság által helyesen hivatkozott Infotv. 30. §
(5)bekezdésében írt értelmezési szabály alkalmazása sem volt mellőzhető. Ennek során pedig az Alkotmánybíróság által a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánossága korlátozásának megítélésével kapcsolatban megadott szempontrendszerre is figyelemmel kellett lenni. E szerint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása az arra való formális hivatkozással, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását Kúria IV.Pfv.21.493/2021/5 7 szolgáló adatok, mellőzve azonban a tényleges tartalmi vizsgálatát (az eljárási szabályok keretei között), hogy azok milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását szolgálják, és valójában érdemi kapcsolatban állnak-e a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntéssel, az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdésében foglalt alapjog I. cikk
(3)bekezdésébe ütköző indokolatlan korlátozásának minősül {21/
- (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [58]}. A nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül {6/
- (III. 11.) AB határozat, Indokolás [40]}. Ennek megfelelően, ha az adatkezelő a kiadni kért adatok döntés-előkészítő jellegére hivatkozik, konkrétan meg kell jelölnie, és igazolnia is kell, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban hozandó döntés meghozatalát szolgálja a kiadni kért közérdekű adat, és a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát (Kúria Pfv.IV.21.261/2018/4., Pfv.IV.20.480/2019/4., Pfv.IV.21.234/2019/7.). [35] Mindezek kiemelése azért volt lényeges, mert az alperes a felperes adatigénylése teljesítésének megtagadásakor kizárólag az alkalmazott jogszabályhely megjelölésére és annak közlésére szorítkozott, hogy a kért adatok további jövőbeli döntés megalapozását szolgálják. Ez az indokolás – miként az elsőfokú bíróság is megállapította – az előzőekben ismertetett követelményeknek nyilvánvalóan nem felelt meg. Abban az esetben tehát, ha az alperes következetesen képviselt álláspontjának megfelelően a megtagadás jogszerűsége csak az abban felhozott indokok alapján, az akkor fennállott körülmények figyelembevételével lett volna vizsgálható, akkor a közérdekű adat kiadásának megtagadása ebből az okból minősült volna indokolatlan és szükségtelen korlátozásnak. Miután azonban az alperes az ellenkérelmében már konkrétan feltüntette az igényelt adatokkal megalapozni kívánt további jövőbeli döntéseket, és az azokkal való érdemi kapcsolatot is részletezte, a megtagadásnak ezen újonnan hivatkozott indokai alapján kellett állást foglalni a kereset megalapozottságának kérdésében. Ennek az oka pedig nem volt más, mint az, hogy a közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása mint a pert kötelezően megelőző eljárás csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Vagyis: a felperes keresetében az adatigénylésében meghatározott adatok kiadására kérheti kötelezni az adatkezelőt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon; mint ahogy annak sem, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje. Ez a mindkét fokú bíróság által követett – és a felülvizsgálati kérelemben vitatott – jogértelmezés összhangban állt a közérdekű adat megismerése iránti igény érvényesítésének szabályaival, s köztük az Infotv.
- §-ában megállapított, a közérdekű adat kiadása iránti perben érvényesülő rendelkezésekkel. [36] A fentiekből következően a bíróságok helyesen tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy bár az alperes által a perben hivatkozott kormányrendeletek a felperes adatigénylésének benyújtásakor még olyan további jövőbeli döntéseknek minősülhettek, amelyekre tekintettel az alperes az adatigénylés teljesítését az Infotv.
- §
(6)bekezdésének első fordulata alapján jogszerűen tagadhatta meg, a megtagadásnak ez az indoka a szóban forgó jogszabályok
- november 28-i kihirdetésével és
- január 1-jei hatálybalépésével már nem állt fenn. Ez azt jelentette, hogy a kiadni kért közérdekű adatok döntés-előkészítő jellege az igény teljesítésének a továbbiakban nem képezhette akadályát. A keresetnek helyt adó jogerős ítélet ezért az Infotv.
- §
(6)bekezdésének helyes alkalmazásán alapult. [37] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kúria IV.Pfv.21.493/2021/5 8 Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [38] 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §
(6)bekezdés, 31. §
(2)bekezdés A döntés elvi tartalma [39] A közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása mint a pert kötelezően megelőző eljárás csupán a kiadni kért adatok körét illetően határozza meg a jogvita kereteit. Vagyis: a felperes keresetében az adatigénylésében meghatározott adatok kiadására kérheti kötelezni az adatkezelőt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon; mint ahogy annak sem, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje. Záró rész [40] A Kúria a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a Pp.
- §-a folytán alkalmazott Pp.
- §
(1)bekezdése szerint, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel kötelezte az alperest a felperes részéről felmerült – az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött, általános forgalmi adót nem tartalmazó ügyvédi munkadíjból álló – felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [41] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja értelmében illetékmentes. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [43] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró