A határozat elvi tartalma: Az lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a bíróság nem a peres felek közötti jogvitát eldöntő ítéletének rendelkező részét foglalja írásba és közli a felekkel. Ezen eljárási szabálysértés kijavító végzéssel nem orvosolható. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.552/2023/
- A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Deteky Ügyvédi Iroda, felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Deteky Gábor ügyvéd Az alperes: alperes Szerkesztősége, 1053 Budapest, Múzeum körút
- II/
- Az alperes képviselője: Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, alperesi képviselő címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 40.P.21.682/2023/
- számú végzéssel kijavított 40.P.21.682/2023/
- számú ítélet A fellebbezést benyújtó fél: az alperes Végzés Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.552/2023/4 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes másodfokú költségét 3.000 (háromezer) forintban, az alperes másodfokú költségét 90.000 (kilencvenezer) forintban, míg a meg nem fizetett eljárási illeték összegét 48.000 (negyvennyolcezer) forintban állapítja meg A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás releváns része szerint az alperesi sajtószerv a alperes.hu sajtótermékben
- dátum napján „cikk címe” címmel cikket közölt, melyben többek között az szerepelt, hogy „cikk szövege”, továbbá „cikk szövege1”, illetve „cikk szövege2”, valamint „cikk szövege3” [2] A felperes sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez, aki azt nem tette közzé. A felperes ezt követően keresetlevelet terjesztett elő, melyben kérte az alperes kötelezését arra, hogy az általa szerkesztett alperes című internetes sajtótermékben az eredeti közléssel azonos helyen és betűtípussal mindaddig, amíg az eredeti közlés elérhető, de legalább 30 napra tegye közzé az alábbi helyreigazítást, egyben a helyreigazítás tényére a címlapon is utaljon. „Helyreigazítás: Lapunkban
- dátum megjelent írásunkban Valótlanul állítottuk, hogy a szakmailag elismert többi díjazott közé felperes azért kerülhetett be, „cikk szövege”. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes azért és úgy nyerhette el a díjat, mivel erre sok más orvossal egyidejűleg őt is jelölték, és az adott régióban ő kapta a díj elnyerésére a legtöbb támogató szavazatot. Alaptalanul, valótlanul és a nevezett jó hírnevét sértő módon állítottuk, hogy cikk szövege1.” A cikkben írtakkal szemben felperes a többi jelölttel azonos megmérettetés során, a versenykiírás feltételeknek megfelelő szakmai elismerésként nyerte el a díjat. A cikkben valótlanul állítottuk, hogy „felperes egyébként cikk szövege2, állítás”, mivel felperes soha nem helyezkedett szembe a gyógyszeriparral, kizárólag a felelős gyógyszerhasználat fontosságát hangsúlyozza, másfelől a cég nem gyárt gyógyszereket, kizárólag étrend-kiegészítőkkel, mikrotápanyag kombinációkkal és orvostechnikai eszközökkel foglalkozik. A cikkben valótlanul állítottuk felperesral összefüggésben, hogy „állítás1”. A valóságban felperes tevékenysége kizárólag a betegek érdekeinek védelmét célozza, az utalt publikáció csupán elvi fejtegetés, pénzügyi tekintetben minden konkrét információt nélkülöz.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.552/2023/4 3 [3] Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő, szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a perfelvételi és azt követően nyomban megtartott érdemi tárgyaláson sem. [4] Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson kihirdetett
- sorszámú ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett alperes elnevezésű internetes sajtótermékben
- dátum megjelent, „cikk címe” című cikkel azonos helyen és betűtípussal, mindaddig, amíg az eredeti közlés elérhető, de legalább 30 napra tegye közzé 15 napon belül az alábbi helyreigazítást, egyben a helyreigazítás tényére a címlapon is utaljon: „Helyreigazítás: Lapunkban a
- dátum megjelent „cikk címe” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a szakmailag elismert több díjazott közé felperes azért kerülhetett be, cikk szövege, kilóg a sorból a többi díjazotthoz képest, akik valódi szakmai elismerésként kapták a díjat, cikk szövege2, illetve, hogy felperesnak a járvány alatti tevékenysége pénzügyi hasznot is hozott neki.” A keresetet ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte a cég1-t (cég1 címe adószám: 32073380-2-41), hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200 (kétszáz) euro ügyvédi munkadíjat mint perköltséget. Felhívta a cég1.-t, hogy 36.000 (harminchatezer) forint illetéket az állam javára az állami adóés vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára a jelen határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napig fizessen be. [5] A
- sorszámú ítélet írásba foglalása során annak rendelkező részébe, nem a szóban kihirdetett ítélet rendelkező része, hanem egy másik perben hozott ítélet rendelkező része került, és ezen tartalommal került a határozat a felek számára kézbesítésre és így közlésre. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában rögzítette, miszerint az alperes nem terjesztett elő ellenkérelmet és szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a perfelvételi tárgyaláson. Utalt a Pp.
- §
(4)bekezdésére, valamint a PK
- számú állásfoglalásra, erre tekintettel kötelezte az alperest az általa meghatározott helyreigazító közlemény közzétételére. [6] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésével a
- sorszámú ítélet rendelkező részét akként javította ki, hogy „a rendelkező rész kezdetétől a fellebbezésről szóló tájékoztatást tartalmazó szövegig törölte a szöveget, s helyében a következő szöveget szerepelteti: A bíróság kötelezi az alperest, hogy az általa szerkesztett alperes elnevezésű internetes sajtótermékben
- dátum megjelent, „cikk címe” című cikkel azonos helyen és betűtípussal, mindaddig, amíg az eredeti közlés elérhető, de legalább 30 napra tegye közzé 15 napon belül az alábbi helyreigazítást, egyben a helyreigazítás tényére a címlapon is utaljon: „Helyreigazítás: Lapunkban a
- dátum megjelent „cikk címe” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a szakmailag elismert több díjazott közé felperes azért kerülhetett be, cikk szövege, kilóg a sorból a többi díjazotthoz képest, akik valódi szakmai elismerésként kapták a díjat, cikk Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.552/2023/4 4 szövege2, illetve, hogy felperesnak a járvány alatti tevékenysége pénzügyi hasznot is hozott neki.” A keresetet ezt meghaladóan elutasítja. A bíróság kötelezi a cég1-t (cég1 címe adószám: 32073380-2-41), hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200 (kétszáz) euro ügyvédi munkadíjat mint perköltséget. A bíróság felhívja a cég1.-t, hogy 36.000 (harminchatezer) forint illetéket az állam javára az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára a jelen határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napig fizessen be.” [7] Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a perfelvételi szakra kiterjedően új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a „felperes kilóg a sorból”, „felperes cikk szövege2”, „járvány alatti tevékenysége pénzügyi hasznot is hozott neki” közlések vonatkozásában a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását kérte. [8] Az elsődleges kérelme körében arra hivatkozott, hogy a számára először kézbesített ítélet rendelkező része nem a keresetben foglalt kérelemről szól, hanem eltérő felperes és alperes más ügyéről. Később az elsőfokú bíróság az ítéletét kijavította annak ellenére, hogy Pp.
- § előírása szerint a teljesen téves tartalmú rendelkező rész esetében nincsen arra lehetőség. Azt nem vitatta, hogy az elsőfokú eljárásban nem terjesztett elő ellenkérelmet, a tárgyaláson nem jelent meg, ugyanakkor a megismételt eljárást a perfelvételre kiterjedően kell megismételni, mert az alperesi ellenkérelem hiányában a helyreigazítási kötelezettség sérti a sajtó-helyreigazítás jogintézményének társadalmi rendeltetését, kifejezetten valótlan tájékoztatást kellene nyújtania az olvasói számára. [9] A másodlagos kérelme körében előadta, hogy a PK
- számú állásfoglalás szerint véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. A felperes közszereplő, a cikk tárgyát képező felperesi tevékenység és a felperes kitüntetése közügy, e körben szükséges vizsgálni a sérelmezett közlések jogi megítélését. A „cikk szövege1” egy vélemény, e körben helyreigazításnak nincs helye. A „felperes egyébként cikk szövege2” közlés megalapozott következtetés, a per tárgyát képező cikkben az kellőképpen megindokolt. „állítás1” közlés valós ténybeli alapon nyugvó okszerű értékítélet, ezért helyreigazításnak nincs helye. [10] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. bíróság ítéletének [11] Az elsődleges kérelem vonatkozásában rámutatott, hogy az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő, a tárgyaláson nem jelent meg. Az ítélet rendelkező részében elírást vétett az Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.552/2023/4 5 elsőfokú bíróság, azt a
- sorszámú végzésében azonban kijavította, a nyilvánvaló elírást a Pp. szerint ki lehet javítani. [12] A másodlagos kérelem vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint az ellenkérelmet már nem lehet a fellebbezésben megváltoztatni, utólagos bizonyításnak nincs helye, így a másodfokú eljárásban nincsen lehetőség olyan ellenkérelmet előterjeszteni, ami az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését megelőzően is előterjeszthető lett volna. [13] A Fővárosi Ítélőtábla azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabályt sértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése vált szükségessé. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletének írásba foglalása során az ítélet rendelkező részében nem a peres felek közötti perre vonatkozó rendelkezéseket tett, majd ezt a rendelkezést tartalmazó határozatát a Pp. 351. §-a szerint közölte is a felekkel. Megállapítható, hogy a rendelkező rész egy másik peres eljárásban, más felperes által, más alperes, alperesek ellen érvényesített jogra vonatkozik. Az elsőfokú ítélet rendelkező része valójában nem felelt meg a Pp. 346. §
(3)bekezdés első mondatának, ugyanis nem a felperes keresetére vonatkozó rendelkezést tartalmazott, így az értelemszerűen a Pp.
- §-a szerinti teljességének követelményét is sérti, illetve a Pp.
- §-a szerint az érdemi döntés korlátain való túlterjedés tilalmába is ütközik. [15] Az elsőfokú bíróság ezt követően a Pp.
- §
(1)bekezdésére hivatkozással a
- sorszámú végzésével kijavította a
- sorszámú ítéletét. [16] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint, ha a határozat névcserét, hibás névelírást, szám, vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a bíróság azt kérelemre, vagy hivatalból bármikor kijavíthatja. A fenti jogszabályhely akkor teszi lehetővé a határozat kijavítását, ha az valamilyen hiba folytán elírást tartalmaz. A kijavítással orvosolható elírás rendelkező részben csak olyan jellegű hiba lehet, amely a határozat valamely egyedi rendelkezését, rendelkezéseit érinti és amely egyúttal nem változtatja meg érdemben a döntés lényegét, az ítélet rendelkezésének esszenciáját. Így például a kijavítással nem orvosolható az ítélet teljességének a hiánya, vagy az érdemi döntés korlátain való túlterjedés sem. [17] Az elsőfokú bíróság ennek ellenére kijavítással az írásba foglalt ítéletének valamennyi rendelkezését megváltoztatta, a Pp. 346. §
(3)bekezdésének első mondata szerinti – a felekkel közölt – döntését teljes mértékben átalakította, ez pedig kijavítással a korábban kifejtettek szerint nem lehetséges. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.552/2023/4 6 [18] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait sértette meg akkor, amikor valójában nem a peres felek közötti jogvitát eldöntő rendelkező részt tartalmazó ítéletet foglalta írásba, majd azt közölte a felekkel. Ezen eljárási szabálysértése kijavítással nem orvosolható, az a másodfokú eljárásban egyéb módon sem küszöbölhető ki, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 381. §-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [19] A Pp. 386. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság arra utasítja az elsőfokú bíróságot, hogy az új eljárást az érdemi tárgyalási szaktól folytassa le, és hozzon új ítéletet. [20] Az alperes fellebbezésével kapcsolatosan a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabálysértést nem a perfelvételi szakban, hanem az érdemi tárgyalási szakban követte el, így ezen szaktól is szükséges lefolytatnia az új eljárást. [21] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 386. §
(3)bekezdése alapján meghatározta a perköltség és a meg nem fizetett illeték összegét. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján kérte megállapítani a perköltségét, azonban e körben a felszámítani kért munkaórákat nem jelölte meg, ezért azt a másodfokú bíróság egy munkaórával számolta el, az alperes pedig az IM rendelet
- §
(1)bekezdése alapján kérte a költségjegyzékében felszámított 90.000 forint elszámolását. A fellebbezési illeték összeg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja és a 46. §
(1)bekezdése szerint 48.000 forint. Budapest,
- november
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró