Kvk.39430/2022/2 – Kúria

(1)bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló

1. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
2. §-a alapján kifogást terjesztett elő. Kifogásában sérelmezte többek között, hogy a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság a jogszerűen nem létező Ve. alapján alakult meg; jogszerűen és joghatályosan az Alaptörvény sem létezik, így arra nem lehet esküt tenni, ezáltal jogszerű eskü hiányában egyik bizottság sem működhet; továbbá a jogszerűen nem létező helyi választási bizottság tagjait Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése választotta meg, azonban a közgyűlés működése sem jogszerű, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
3. évi CLXXXIX. törvény sem létezik joghatályos normaként, ahogy az Alaptörvény és a Ve. sem. A közjogi érvénytelenségre vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat alapján rámutatott arra, hogy álláspontja szerint a jogszerűen nem létező Ve. rendelkezéseire jogszerű választást nem lehet alapozni. Előadta, hogy a szavazáson a jogilag nem létező szavazatszámláló bizottság nem engedte szavazni, arra hivatkozva, hogy érvénytelen a személyi igazolványa, az
4. március 11-e előtt járt le. A szavazatszámláló bizottság döntésével szemben kifogással élt több szempontból is. Előadta, hogy azért nincs érvényes személyi igazolványa, mert a magyar állam nem ad neki. Az előző
5. március 1-jén lejárt, azóta bár többször is próbálkozott készíttetni, de nem kapott olyan új személyi igazolványt, amelyik mindenben megfelel a jogszabályi előírásoknak. Álláspontja szerint választójoga gyakorlásában nem szenvedhet azért joghátrányt, mert az az állam (a választási szervein keresztül) nem engedi szavazni, akinek felróható okból nincs törvényes személyi igazolványa. Kifejtette, hogy a szavazáshoz a régi Ve.
6. §

(4)bekezdése alapján megfelelő a lejárt személyi igazolványa is, továbbá a Ve. 176. §-a és a 177. §

(1)bekezdése sem rendelkezik arról, hogy a személyi okmánynak érvényesnek kell lennie. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály vagylagosan írja elő a lakcím igazolására alkalmas okmánnyal a lakcím igazolását, vagy a személyi azonosító igazolására alkalmas okmánnyal a személyazonosság igazolását, mindkettőt tudta igazolni, ennek ellenére visszautasították a választáson való részvételét. [2] A kifogást az OEVB a 32/2022. (IV. 08.) számú határozatával a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a kérelmező a Ve. 212. §

(2)bekezdés d) pontjában foglalt tételes rendelkezés ellenére a lakcímét hiányosan tüntette fel, továbbá a Ve. 212. §

(2)bekezdés b) pontjának előírása ellenére a szavazatszámláló bizottság sérelmezett tevékenységével, döntésével kapcsolatos állítások alátámasztására semmifajta bizonyítékot nem mellékelt, így a kifogás nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékát, amely a kifogás kötelező tartalmi eleme. Az OEVB megjegyezte továbbá, hogy a kifogásban részletezett jogszabályok megalkotása jogszerűségének, továbbá a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata az Alkotmánybíróságról szóló

1. évi CLI. törvény (Abtv.) 2324/A. §-a alapján az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozik. [3] A kérelmező
2. április
3. napján 15 óra 57 perckor a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (a továbbiakban: Egyezségokmány)
4. cikke, az
5. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
6. november 4-én kelt egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban: Egyezmény)
7. cikke, valamint a véleménye szerint jelenleg is joghatályos, régi Ve.
8. §

(1)bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be, a véleménye Kúria I.Kvk.39.430/2022/2 3 szerint nem jogszerűen létező és működő OEVB 32/

1. (IV. 08.) számú határozatával szemben. Hangsúlyozta, hogy az Egyezségokmány és az Egyezmény biztosítja számára a hatékony jogorvoslati jogot. Kifejtette, hogy jogorvoslati jogát, ezzel tisztességes eljáráshoz való jogát is sérti az OEVB eljárása, szavazati jogát pedig jogellenesen vonták el. [4] Az NVB a
2. április
3. napján hozott 361/
4. számú határozatával a fellebbezést a Ve.
5. §

(1)bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel megállapította, hogy az nem tartalmazza a Ve. 224. §

(3)bekezdésében foglaltakat, ugyanis a kérelmező a fellebbezésében nem jelölte meg a Ve.-ben meghatározott konkrét jogszabályhelyeket, amelyre figyelemmel jogszabálysértőnek tekinti az OEVB döntését. Az NVB a határozatában rögzítette továbbá, hogy az OEVB a kötelező tartalmi elemek hiánya miatt jogszerűen utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kifogást, ezt nem teszi jogellenessé a kérelmező fellebbezésben tett előadása, miszerint a bizonyíték benyújtására a fellebbezésben kifejtettek alapján nem volt lehetősége. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [5] A kérelmező a 2022. április 16. napján 15 óra 58 perckor elektronikus úton „kifogás” megnevezéssel bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a régi Ve. 80. §

(4)bekezdése alapján kifejezetten a „Legfelsőbb Bíróság”-hoz címzetten, az NVB 361/

1. számú határozatával szemben. Előadta, hogy az NVB által hiányolt tartalmi elemeket a fellebbezése magában foglalta, beadványában megjelölte a jogszabálysértéseket, a bizonyítékokat pedig már eredendően az OEVB felé megfogalmazta. Kérte az NVB 361/
2. számú, valamint az OEVB 32/
3. (IV. 08.) számú határozata megsemmisítését és a szavazatszámláló bizottság jogellenes eljárásának a megállapítását. A bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen eljárva nyújtotta be, a kötelező jogi képviselettel kapcsolatban kérelmében kifejtette, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati határidőben ügyvédet nem lehet találni, továbbá a jogi képviselők választási ügyeket - tapasztalata szerint - nem is vállalnak, így a jogi képviselet kötelező előírása jogkorlátozó jellegű. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - érdemi vizsgálatra alkalmatlan. [7] A Ve. 222-
4. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve.
5. §

(5)bekezdése előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, a jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A Ve. 231. §

(2)bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati Kúria I.Kvk.39.430/2022/2 4 kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. §

(5)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. [8] A Kúria rögzíti, hogy az NVB a 361/

1. számú határozatának jogorvoslati záradéka a kötelező jogi képviseletről, illetve a jogi szakvizsgával rendelkező személy eljárási jogosultságáról a Ve.
2. §

(5)bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelő tájékoztatást tartalmazott. [9] A jogi képviseletre vonatkozó törvényi előírás kógens jellegű, ezért a kérelmező által bemutatott körülmények - így a jogorvoslati határidő rövidsége, a jogi képviselő megbízásával kapcsolatos nehézségek, a határozathozatal napja, a kérelmező csütörtöki napra vonatkozó aktuális munkaideje, a jogi képviselők ügyvállalási hajlandósága - nem eredményezhetnek mentesítést a Ve. rendelkezései alól. [10] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét - a kötelező jogi képviseletre vonatkozó kógens törvényi rendelkezés, továbbá az NVB határozatában a jogorvoslat igénybevételéről ennek megfelelően adott tájékoztatás ellenére ügyvéd közreműködése nélkül nyújtotta be, a saját ügyében való eljárás feltételét (jogi szakvizsga meglétét) pedig a Ve. rendelkezéseinek megfelelően nem igazolta. [11] Választási ügyekben a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a törvény kizárja. Erre tekintettel a Kúria a kérelmező „kifogás” megnevezésű bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott érvelésével nem foglalkozhatott. [12] Mindezekre figyelemmel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét - a Ve. 231. §

(2)bekezdése alapján - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A döntés elvi tartalma [13] Választási ügyekben a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a törvény kizárja. Záró rész [14] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdésében, 229. §

(1)és

(2)bekezdésében, a Kp. 124. §

(5)bekezdésében, 151. §

(1)bekezdésében és 157. §

(13)Kúria I.Kvk.39.430/2022/2 5 bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el. [15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [16] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő