A határozat elvi tartalma: Nem végrehajtható a közigazgatási bíróságnak a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelező döntése, ha az új eljárásra kötelezett hatóságnak megszűnt a másodfokú hatásköre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.38.126/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: név1 (cím1) Dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. László Zoltán cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3 Dr. Ambrus-Németh Judit kamarai jogtanácsos Az eljárás tárgya: fogyatékossági támogatás ügyében indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Veszprémi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 1.K.701.154/2020/20/II. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.38.126/2021/5-1 2 A Kúria a Veszprémi Törvényszék 1.K.701.154/2020/20/II. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes T-BP-MCST-4674-4/
- számú határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően megsemmisíti, és az ügyben elsőfokú hatóságként eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- szeptember
- napján fogyatékossági támogatás iránti kérelmet terjesztett elő a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatalánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Kérelméhez csatolta a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.125/2018/
- számú ítéletét, amely szerint a felperes
- február
- napjától súlyosan mozgásszervi fogyatékosnak tekinthető. [2] Az elsőfokú hatóság a
- október
- napján kelt T-ZA-05-CST-15511-7/
- számú határozatával megállapította, hogy a felperes
- szeptember
- napjától kezdődően fogyatékossági támogatásra jogosult. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala a
- július
- napján kelt T-BP-MCST-4674-4/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a felperes
- szeptember
- napjától
- június
- napjáig jogosult fogyatékossági támogatásra,
- július
- napjától a folyósítást megszüntette. Indokai szerint a felperes nem minősül súlyosan fogyatékosnak, mivel mozgáskárosodása miatt a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 141/
- (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet)
- számú mellékletében nevesített segédeszköz állandó használatára nem szorul. A kereseti kérelem [4] Az alperesi határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú ítélet [5] Az ügyben eljárt bíróság a
- szeptember 14-én meghozott jogerős ítéletével az alperesi határozatot a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a Kúria VI.Kfv.38.126/2021/5-1 3 továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [6] Indokolása szerint a perben kirendelt dr. S. G. igazságügyi orvosszakértő aggálytalan, a felek által is elfogadott szakvéleménye szerint a felperes egészségi állapotának mértéke az alperesi határozat meghozatala időpontjában 30%-os volt, amely legkorábban
- február 18-tól véleményezhető. A felperes Korm. rendelet
- számú melléklet 6/b. pontja szerint mozgásszervi fogyatékos, mert egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi bántalma, izomerő csökkenése és izomsorvadása van. Önálló életvitelre nem képes, mások segítségére szorul. [7] Minderre tekintettel megállapította, hogy a felperes egészségi állapotát az alperes nem megfelelően értékelte, és abból helytelen következtetésre jutott az egészségi állapota mértékét illetően, következésképpen az alperesi határozat jogszabálysértő. [8] A megismételt eljárásra adott iránymutatása – [17] bekezdés - szerint az alperesnek a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapításainak alapulvételével kell állást foglalnia a felperes mozgásszervi fogyatékossága értékelését illetően, s ennek figyelembevételével kell határoznia a felperest megillető fogyatékossági támogatás megállapításáról. A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem [9] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárásra utasítását. [10] Jogszabálysértésként a Kp.
- §
(1)bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdését, a 16. §
(2)bekezdését, a 116. §
(1)és
(2)bekezdéseit, a 143. §
(2a)bekezdését, valamint a Korm.rendelet 3/A. §
(1)bekezdését jelölte meg. [11] Hangsúlyozta, hogy az egyfokú hivatali eljárások megteremtésével összefüggő jogszabályi változások eredményeként megszűnt az általános szabályok szintjén a járási hivatalok döntéseivel szembeni fellebbezés lehetősége. A módosításhoz tartozó átmeneti rendelkezés értelmében, az új szabályokat a módosítás hatályballépését követően indult, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Minderre tekintettel 2020. március 1. napját követően, a megismételt eljárásban nem járhat el másodfokú hatóságként az Ákr. 143. §
(2a)bekezdésében és a 15. §
(1)bekezdésében foglaltak okán. [12] Rögzítette, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/
- (XII.30.) Korm.rend.
- §-a folytán
- március 1-je óta az általános hatáskörű fogyatékossági támogatást megállapító szerv a kormányhivatal, a felperes esetében lakóhelye szerint a Zala Megyei Kormányhivatal illetékes az eljárásra az Ákr.
- §
(2)bekezdésére és a Korm.rendelet 3/A. §
(1)és a 4. §
(2b)bekezdésére figyelemmel. [13] Hivatkozása szerint jogszabálysértés nélkül az ítéletet végrehajtani nem lehet, azáltal ugyanis, hogy az ítélet hatályban tartotta az elsőfokú határozatot olyan helyzetet teremtett, hogy az új eljárás lefolytatása esetén két elsőfokú fogyatékossági támogatást megállapító határozat lenne hatályban. [14] Álláspontja szerint - a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - a bíróságnak a másodfokú határozat elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítése mellett az ügyben Kúria VI.Kfv.38.126/2021/5-1 4 hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet kellett volna új eljárás lefolytatására köteleznie, mivel a jogszabálysértő döntés reparálása a másodfokú közigazgatási eljárásban jogszabályváltozás okán már nem lehetséges. [15] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését és az új eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Zala Megyei Kormányhivatal új eljárásra kötelezését kérte az elsőfokú ítélet [17] bekezdésében írt iránymutatással. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alapos. [17] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [18] A Kúria szerint az ügyben eljárt bíróság helyesen tárta fel a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényállást, azonban a döntése és az új eljárásra adott iránymutatása során figyelmen kívül hagyta a
- március
- napjától megvalósult közigazgatási hatósági szervezeti és hatásköri változást. [19] Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatalok megteremtésével összefüggő módosításáról szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
- §-a szerint
- január
- napjával hatályát vesztette az Ákr.
- §
(2)bekezdés a) pontjában „a járási (kerületi) hivatal vezetője vagy” szövegrész, ezzel megszűnt az általános szabályok szintjén a járási (kerületi) hivatalok döntéseivel szembeni fellebbezés lehetősége azokban az eljárásokban, amelyekben a határozatot
- február 29-ig a határozatot a járási hivatal vezetője hozta, ilyen a perbeli elsőfokú határozat. A módosításhoz tartozó átmeneti rendelkezés értelmében, az új szabályokat a módosítás hatályballépését követően indult, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. [20] A fentiekből következően az alperes nem járhat el a
- március
- napját követően megismételt eljárásban másodfokú hatóságként az Ákr.
- §
(2a)bekezdése és a 15. §
(1)bekezdés okán. [21] Az elsőfokú bíróság azzal, hogy csak az alperesi határozatot semmisítette meg és kötelezte az alperest új eljárásra egy olyan jogi helyzetet teremtett, amelyben az alperes másodfokú hatásköre megszűnésének hiányában nem tud eljárni az új eljárásra adott iránymutatásnak megfelelően. Továbbá azáltal, hogy hatályban tartotta az elsőfokú határozatot, új eljárás esetén két elsőfokú fogyatékossági támogatást megállapító határozat lenne hatályban. [22] A Kúria e helyzetet a legcélszerűbb és a leghatékonyabb módon az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezésével látta orvosolhatónak. [23] Minderre tekintettel az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette, és az elsőfokú szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Kúria VI.Kfv.38.126/2021/5-1 5 [24] Az új eljárásban az elsőfokú hatóságnak a hatályban lévő jogszabályok alapján vizsgálnia kell, hogy az új eljárás lefolytatására határkörrel és illetékességgel rendelkezik-e, amennyiben nem akkor az ügyet át kell tennie az új eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, amely hatóságnak az elsőfokú ítélet [17] bekezdésében foglalt iránymutatás szerint kell eljárnia a megismételt eljárásban. A döntés elvi tartalma [25] Nem végrehajtható a közigazgatási bíróságnak a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelező döntése, ha az új eljárásra kötelezett hatóságnak megszűnt a másodfokú hatásköre. Záró rész [26] A feleknek a felülvizsgálati eljárásban eljárási költség iránti igényük nem volt, így a Kúriának arról rendelkeznie nem kellett. [27] A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. §
(5)bekezdése alapján. [28] A Kúria ítéletével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [29] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése miatt tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kfv.38.126/2021/5-1 6