← Magyarország

Gf.20143/2023/4 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma:

  1. a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a keresetindításra nyitva álló jogvesztő határidőn túl hivatkozott (újabb) jogsértések érdemben nem vizsgálhatóak.
  2. A jegyzőkönyv alaki, tartalmi hiányossága nem érinti a határozat jogszabálynak megfelelőségét, ha annak tartalma nem vitás.
  3. Az üzletrészen alapított zálogjog jogosultja a zálogkötelezettet megillető szavazati jogot gyakorolhatja. Így ha a zálogkötelezett kizárt a szavazásból, szavazati jog a zálogjogosultat sem illeti meg. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.II.20.143/2023/
  4. Az I.r. felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: Kecskeméti Ügyvédi Iroda (cím4; ügyintéző: dr. Kecskeméti Ádám ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Pallos Ügyvédi Iroda (cím6; ügyintéző: dr. Pallos István ügyvéd) A per tárgya: változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 4.G. 40.071/2023/
  5. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes
  6. szám Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 2 Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Mellőzi az alperes perköltség fizetésére kötelezését, egyben kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen az alperesnek 429.000,- (négyszázhuszonkilencezer) Ft első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és a testvére, törvényes képviselő1 egyenlő arányú és névértékű üzletrésszel és önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetői jogviszonnyal is rendelkeztek az alperesi társaságban. A
  7. június 11-én kötött szerződés szerint személy a felperesnek 6 millió Ft kölcsönt nyújtott és az ennek biztosítására személy kölcsönadó javára kikötött zálogjogot a Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága
  8. június
  9. napján a cégjegyzékbe bejegyezte a felperes 1.500.000 Ft névértékű üzletrészre. A zálogszerződés értelmében a zálogjogosult a felperes zálogjoggal érintett üzletrészén alapuló egyes tagsági jogok gyakorlásának átengedését is kérte és ennek alapján kívánt részt venni, illetve szavazni is a zálogkötelezett személyét érintő kérdésben a zálogkötelezett helyett. [2] Az alperes
  10. június 14-én taggyűlést tartott, melyen megjelent Felperes1 felperes, törvényes képviselő1 és három jogi képviselője, továbbá személy zálogjogosult és jogi képviselője. A jelenlevők sem a jegyzőkönyvvezető személyében, sem a jegyzőkönyvet hitelesítő tag személyében nem tudtak megállapodni, továbbá vita alakult ki arról is, hogy a megjelent zálogjogosult szavazhat-e a felperes, mint zálogkötelezett helyett az ő ügyvezetői tisztségéből visszahívásra irányuló kérdésben. A taggyűlésen történteket hangfelvételen rögzítették, majd annak anyagát szó szerint leírták, végül ezt a leiratot törvényes képviselő1 egyik jogi képviselője, személy1 ügyvéd, továbbá törvényes képviselő1 ügyvezető aláírták. [3] Az alperes változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Székesfehérvári Törvényszék Cégbíróságán Felperes1 vezető tisztségviselői jogviszonya törlése iránt, a kérelemhez csatolt egy „A Alperes1 taggyűlésének 2021.06.
  11. napján megtartott ülésén meghozott határozatainak kivonata” elnevezésű dokumentumot (keresetlevél F/
  12. számú melléklete). A Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága a Cg.Cégjegyzékszám1/
  13. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel az alperest, hogy csatolja a
  14. június 14-én kelt taggyűlési jegyzőkönyv/kivonat Ptk. 3:
  15. §

(2)bekezdés szerint elkészített és aláírt/hitelesített, jogi képviselő által ellenjegyzett példányát. Az alperes
  1. július
  2. napján csatolta a Alperes1
  3. június
  4. napján megtartott taggyűlésének 38 oldalas jegyzőkönyvét (keresetlevél F/
  5. számú melléklete) és egy nyilatkozatot arról, hogy ez az irat a taggyűlésen történtekről készült hangfelvétel szó szerinti leirata, továbbá csatolta a hangfelvételt tartalmazó elektronikus eszközt is. Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 3 [4] A cégbíróság a keresettel támadott Cg.Cégjegyzékszám1/
  6. számú végzésével a felperest ügyvezetői tisztségéből törölte, egyúttal figyelmen kívül hagyta a felperes, mint ügyvezető
  7. július 14-én kelt beadványát, mellyel a változásbejegyzési kérelmet visszavonta. A figyelmen kívül hagyást a cégbíróság azzal indokolta, hogy a felperes ügyvezetői megbízatása
  8. június
  9. napján a változásbejegyzési kérelemhez csatolt taggyűlési határozat szerint megszűnt, ezért ezen időpontot követően nem volt jogosult a korábban benyújtott kérelem visszavonására. Továbbá a kérelem visszavonása hiányos is volt, mert ahhoz a legfőbb szerv kérelem visszavonására vonatkozó határozatát sem csatolta. [5] A felperes keresetében a Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága Cg.Cégjegyzékszám1/
  10. sorszámú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését és azt kérte, hogy a bíróság hívja fel a Székesfehérvári Törvényszék Cégbíróságát, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze vissza ügyvezetői tisztségét az alperes 13/
  11. cégrovatába. [6] A felperes szerint a cégbíróságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  12. évi V. törvény (Ctv.)
  13. §
(1),
(3)és
(6)bekezdése alapján észlelnie kellett volna, hogy a
  1. június
  2. napján tartott taggyűlésről készült iratok nem képesek a Ptk. 3:
  3. §
(2)bekezdésében, valamint a Ctv.
  1. számú mellékletének I.2.c) pontjában foglaltaknak megfelelően hitelt érdemlően tanúsítani a taggyűlésen történteket, illetve a taggyűlési határozat valós tartalmát. Amennyiben pedig a cégbíróság elfogadja a jegyzőkönyvet a változásbejegyzési eljárás alapjául, akkor a Ctv.
  2. §
(1)és
(6)bekezdése alapján is észlelnie kellett volna, hogy a felperes ügyvezetői tisztségből történő visszahívásáról szóló
  1. napirendi pont kérdésében meghozott határozat nem a felperes visszahívásának megszavazásáról szól a zálogjogosult szavazata okán. Mivel a zálogjogosult a személyesen érintett zálogkötelezett szavazásból történő kizártsága miatt, a zálogkötelezett helyett érvényesen szavazott, szavazata pedig „nem” szavazatot jelentett, ezért nem születhetett döntés a felperes ügyvezetői tisztségéből történő visszahívása tárgyában. A felperes a
  2. szeptember 7-i tárgyaláson hivatkozott még arra is, hogy ugyanezen a napon, ugyanezen személyi körrel megtartott társaság1 taggyűlésén készült jegyzőkönyv hiányosságai miatt a Győri Ítélőtábla a ügyszám1/
  3. számú végzése indokolása [24], [25], [28] bekezdésében akként értékelte az ugyanolyan hiányosságokban szenvedő jegyzőkönyvet, hogy az változásbejegyzési kérelem teljesítésének alapjául nem szolgálhat. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, mert a cégbíróság támadott végzése a felperes ügyvezetői tisztségből történő törlése tárgyában nem jogszabálysértő. Állította, hogy eleget tett a cégbíróság
  4. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésének és az általa csatolt okiratok mindenben megfeleltek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, alkalmasak voltak a változásbejegyzési kérelemben előterjesztettek teljesítésére és a változásoknak a cégnyilvántartásban történő átvezetésére. Az alperes a
  5. szeptember 7-i tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv az ott készült hangfelvétel leirata. Mindkét tag hozzájárult ehhez, tehát konszenzusos megoldás született a jegyzőkönyv ilyen módon történő felvételéről. A szó szerinti jegyzőkönyv mindenben kielégíti a Ptk. ezzel kapcsolatos követelményeit, sőt valójában még több is, mint bármilyen más formátumú jegyzőkönyv. Álláspontja szerint a Ptk.-nak a jegyzőkönyvvel kapcsolatos rendelkezései diszpozitívak és ebből a szempontból kell értelmezni azt, hogy a jegyzőkönyv alaki hiányosságokban szenved-e vagy sem. A változásbejegyzési eljárásban elsőként csatolt határozatkivonat, majd a hiánypótlás keretében csatolt szó szerinti jegyzőkönyv azonos tartalmú és egyértelműen rögzíti, hogy melyik szereplő milyen álláspontot foglalt el a Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 4 szavazáskor. Az alperes szerint a felperes és személy zálogjogosult között létrejött és a taggyűlés elején felmutatott szerződés, illetve az abban rögzített jogcím nem keletkeztetett jogosultságot a zálogjogosultnak a taggyűlésen történő részvételre és ott a felperest megillető szavazati jog gyakorlására. Mivel a személyében érintett felperest nem illette meg szavazati jog a saját ügyvezetői tisztségből történő visszahívása tárgyában, ezért tőle származtatottan a zálogjogosult sem volt jogosult erről szavazni. Emiatt a szavazatszámlálás során a zálogjogosult szavazata (szavazási kísérlete) figyelmen kívül maradt és így törvényes képviselő1 szavazatával érvényes döntés született Felperes1 felperes ügyvezetői tisztségből történő visszahívásáról. [8] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága Cg.Cégjegyzékszám1/
  6. számú végzését hatályon kívül helyezte, egyúttal megkereste a cégbíróságot, hogy az alperes cégjegyzékéből törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból törölje a fenti adatváltozást. Kötelezte az alperest a felperes perköltségének a megfizetésére. [9] A törvényszék határozata indokolásában abból indult ki, hogy az ugyanazon tagokkal rendelkező cég1 Kft. ugyanazon a napon, ugyanazon személyi körrel megtartott és ugyanazon alaki hiányosságokban szenvedő jegyzőkönyve kapcsán a Győri Ítélőtábla a
  7. december 15-én kelt ügyszám1/
  8. sorszámú végzése indokolásában foglaltakat jelen eljárásban irányadóként felhasználja, mert a két ügyben a jogvita lényeges elemeit, a személyi állományt és a taggyűlési jegyzőkönyv hiányosságait tekintve az analógia megállapítható. [10] Az elsőfokú bíróság - a Győri Ítélőtábla fenti végzése indokolása ismertetését követően - a Ctv.
  9. §
(1)bekezdés, illetve Ctv.
  1. számú melléklet I.2.c) pontja alapján megállapította, hogy a kérelmező társaság által csatolt, hangfelvétel alapján készített taggyűlési jegyzőkönyv nem felel meg a Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek, mely szerint az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről – az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével – jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A Ptk. 3:193. §
(2)bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. [11] A perrel érintett változásbejegyzési eljárásában csatolt jegyzőkönyvet a tagok és ügyvezetők közül kizárólag törvényes képviselő1 írta alá, a taggyűlésen jegyzőkönyvhitelesítőt nem választottak, a jegyzőkönyvről hiányzik a hitelesítőként megválasztott tag aláírása. Az a körülmény, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv hangfelvétel útján készült, nem eredményezte azt, hogy a taggyűlés a Ptk. 3:
  1. § szerinti, elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott taggyűlésnek minősül. A hangfelvétel útján készített jegyzőkönyvre is vonatkozik az a szabály, mely szerint a taggyűlésnek jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyvhitelesítőt kell választania, akiknek a jegyzőkönyvet alá is kell írniuk. Mivel a taggyűlés jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyvhitelesítőt nem választott, a jegyzőkönyv formai hibájának kiküszöbölésére nem alkalmas az, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet törvényes képviselő1 tag utóbb, mint hitelesítő aláírta. Utalva a Győri Ítélőtábla ügyszám1/
  2. Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 5 sorszámú végzése [26] bekezdésében írtakra megállapította, hogy a taggyűlésen kizárólag a társaság tagjai, ügyvezetői, jogi képviselői között lezajlott beszélgetés szó szerinti rögzítése történt meg. De a konkrét határozat meghozataláról való szavazást, a szavazásra jogosultak és nem jogosultak, továbbá a leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a meghozott alakszerű határozatot tartalmazó jegyzőkönyv nem készült, így a hangfelvétel leirata nem felelt meg a Ptk. 3:
  3. §-ában meghatározott feltételeknek. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes
  4. június 14-i taggyűlésén az alperes Felperes1 felperes ügyvezető visszahívásáról szóló alakszerű, a Ptk. 3:
  5. §-a szerinti határozatok könyvébe bevezethető határozatot nem hozott. Álláspontja szerint a fenti formai hiányosságokat a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásában észlelnie kellett volna és jogszerűen a változásbejegyzési kérelem elutasításáról dönthetett volna. Ezért a Ctv.
  6. §
(3)bekezdése szerint a törvényszék a cégbíróság változásbejegyző végzését hatályon kívül helyezte, a hatályon kívül helyezett cégbírósági végzés 13/
  1. rovatára vonatkozó bejegyzés törlését a cégbíróság hivatalbóli törvényességi felügyeleti jogkörében végzi el a Ctv.
  2. §
(2)bekezdése alapján. [12] Az elsőfokú bíróság nem döntött a kereseti kérelemben hivatkozott azon jogszabálysértés felől, hogy a zálogjogosult szavazhatott-e a zálogkötelezett helyett, mert a jegyzőkönyv alaki hiányosságai alapján a sérelmezett változásbejegyzést elrendelő végzést hatályon kívül helyezte. [13] Az alperes az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kérte. [14] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság – amellett, hogy a keresetet nem merítette ki – a felperes elkésett, a 2023. szeptember 7-én tartott tárgyaláson előadott érvelése, azaz meg nem engedett és formálisan elő sem terjesztett, a Pp. 7. §
(1)bekezdés
  1. pont szerinti keresetmódosítása alapján bírálta el az ügyet. A felperes keresetindítási határidőben előterjesztett keresete nem az volt, hogy a becsatolt jegyzőkönyv az alaki hiányosságai miatt nem alkalmas a változás bejegyzésére, hanem az, hogy a becsatolt okiratok tartalmi ellentmondásaik okán nem alkalmasak a meghozott határozat tartalmának hitelt érdemlő igazolására, valamint, hogy a zálogjogosult nemleges szavazata mellett a felperes visszahívásáról nem született határozat. A törvényszéknek azt kellett volna vizsgálnia, hogy született-e határozat a felperes ügyvezetői tisztségből visszahívásáról, és ha igen, milyen tartalommal. Ezek kapcsán fenntartotta, hogy a peres iratok közé becsatolt „jegyzőkönyv” (a taggyűlésről készült hangfelvétel szó szerinti leirata) hitelt érdemlően tanúsítja, hogy a taggyűlésen Felperes1 ügyvezető visszahívására vonatkozó határozati javaslatot szavazásra bocsátották és tartalmazza azt is, hogy a jelenlevők közül ki és milyen véleményt nyilvánított. Helyesen állapította meg a cégbíróság, hogy törvényes képviselő1 szavazatával a felperes visszahívása az ügyvezetői tisztségéből megtörtént, mert a társaság másik tagja és a tőle származtatott joga alapján a zálogjogosult e napirendi pontról nem szavazhatott. [15] Állította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta analógiaként a Győri Ítélőtábla ügyszám1/
  2. számú végzése indokolását. A perbeli taggyűlési jegyzőkönyvből megállapítható ugyanis, hogy a jelenlevők közül ki milyen nyilatkozatot tett, hogyan foglalt állást az adott napirendi pont tekintetében és ki milyen szavazatot adott le az ügyvezető visszahívásának tárgyában. Kiderül belőle továbbá az is, hogy a felperes erről a kérdésről nem Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 6 szavazhatott, ebből következően a tőle a jogait származtató jelzálogjogosult sem rendelkezett szavazati joggal. Tehát ugyan a felperes visszahívása ellen szavazott, ám a szavazata figyelmen kívül maradt. Így a leadható szavazatok 100%-ával hozta meg határozatát a taggyűlés a felperes visszahívásáról. Emiatt az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg ennek ellenkezőjét az ítélet [24] pontjában. Hangsúlyozta, hogy a bírói gyakorlat szerint a taggyűlési jegyzőkönyv alaki hiányosságainak nincs a meghozott határozat érvényességére kiható jogkövetkezménye, amennyiben a fenti tartalmi követelményeket kielégíti, márpedig a perbeli jegyzőkönyv igen. [16] Utalt arra is, hogy a felperes magatartása (obstrukciója) okozta azt, hogy a taggyűlésen nem sikerült jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyv-hitelesítőt választani. Ezért végül a jelenlevők konszenzusa alapján hangfelvétel készült a taggyűlésről, majd annak szó szerinti leirata lett a bírósághoz becsatolt – ám jegyzőkönyvvezető és -hitelesítő által alá nem írt – jegyzőkönyv. Ami ekként minőségében és tartalmában magasabb és több mint a Ptk. 3:
  3. § által megkívánt szerkesztett jegyzőkönyv. A Ptk. a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályoktól való eltérést nem tiltja, ezért a fentieknek nem volt jogszabályi akadálya. [17] A fellebbezésében is hivatkozott arra, hogy a felperes a visszahívásáról szóló taggyűlési határozatot nem támadta meg, azzal szemben a Ptk. 3:
  4. § szerinti keresetet nem terjesztett elő. [18] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet alperesi fellebbezéssel érintett rendelkezése helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a perben nem változtatta meg a keresetét, a
  5. szeptember 7-i első perfelvételi tárgyaláson csupán újabb jogi érvelést terjesztett elő. Előadta, hogy a felek között érdemi vita van a
  6. június 14-i taggyűlésen történtekről. Az alperes azt állítja, hogy a taggyűlésen szavazás történt a felperes ügyvezetői tisztségből visszahívásáról a zálogjogosult kizárását követően (ő csak szavazni próbált), ezért a felperes ügyvezetői tisztsége ekkor megszűnt. Ezzel szemben a felperesi állítás az, hogy a zálogjogosult nem csak próbált, hanem szavazott is és a szavazatával egyenlőség alakult ki, tehát a felperes visszahívása tárgyában nincs határozat. A változásbejegyzési eljárásban benyújtott Kivonat és Jegyzőkönyv tartalmában lényeges eltérés van és azok alapján három tényállás konkurál: ad
  7. a zálogjogosult szavazni próbált, de nem engedték; ad2: a zálogjogosult szavazott, de nem vették figyelembe; ad3: a zálogjogosult szavazott, azt figyelembe kell venni és ezért szavazategyenlőség miatt nincs visszahívó határozat. A két okiratban az a közös, hogy jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására nem került sor, tehát semmi nem tanúsítja azt hitelt érdemlően, hogy pontosan mi történt. [19] A cégbíróság az egyaránt ellentmondásos és hiányos, a Ptk. 3:
  8. §
(2)bekezdés előírásainak meg nem felelő Kivonatot és Jegyzőkönyvet használta fel a változásbejegyzési eljárásban. Amennyiben a jegyzőkönyvvezető, valamint egy jegyzőkönyvhitelesítő aláírása szerepelt volna az okiraton, akkor a taggyűlési jegyzőkönyv a Pp. 325. §
(3)bekezdése szerint a teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősült volna, tehát alkalmas lett volna a Ctv.
  1. számú melléklet I.2.c) pontjában írt változások hitelt érdemlő tanúsítására. Mivel azonban a becsatolt okiratok nem feleltek meg a Ptk. 3:
  2. §
(2)bekezdésében írt alaki előírásoknak, ezért a Pp. 325. §
(3)bekezdése szerinti joghatással nem rendelkeztek. A Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 7 Ptk. 3:
  1. §-ban foglaltak megsértése azzal jár, hogy nem állapítható meg, van-e a cégadatot érintő változást hitelt érdemlően alátámasztó társasági határozat. [20] Álláspontja szerint a Ptk. 3:
  2. §
(1)és
(2)bekezdésben foglalt előírásoktól csak az alperesi létesítő okiratban térhetek volna el, ennek hiányában a taggyűlésen történtek hangfelvétellel való rögzítése nem pótolja a megfelelő alakiságú jegyzőkönyv hiányát. [21] Tagadta, hogy a felperes visszaélésszerű magatartása miatt nem sikerült a taggyűlésen jegyzőkönyv-hitelesítőt választani, egyszerűen annyi történt, hogy a felek egymás javaslatait a bizalmatlanság miatt kölcsönösen visszautasították. [22] A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mert a törvényszék mellőzte a döntéshozatalt a zálogjogosult szavazata körében és így nem merítette ki a keresetet. Előadta, hogy a kereseti kérelmét két jogi érvelésre alapította: egyrészt arra, hogy a Kivonat és a Jegyzőkönyv alaki hiányosságai és ellentmondásossága folytán ezek az okiratok nem szolgálhattak a változásbejegyzés alapjául; másrészt arra, hogy a Jegyzőkönyv tartalmából kiindulva az állapítható meg, hogy a zálogjogosult szavazata folytán a felperest nem hívták vissza az ügyvezetői tisztségből. Ez utóbbi érvelését azonban az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta. [23] Fenntartotta, hogy a zálogjogosult a taggyűlésen „nem” szavazatot adott le és mivel a zálogszerződés szerint a felperes tulajdoni hányadához igazodó mértékű szavazati jogot gyakorolt, ezért a Ptk. 3:19. §
(3)bekezdése értelmében nem alakult ki többségi szavazat a felperes ügyvezetői tisztségből visszahívását illetően. A zálogszerződés a jogerős bírósági ítélet szerint nem érvénytelen, ezért a zálogjogosult a származtatott jogok alapján jogszerűen szavazhatott a taggyűlésen. [24] egészíti ki: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel [25]
  1. június 11-én a felperes mint, kölcsönvevő és zálogkötelezett, valamint személy, mint kölcsönadó és zálogjogosult között kölcsönszerződés és zálogjogot alapító szerződés jött létre. A szerződés szerint a határozatlan időre nyújtott összesen 6.750.000,- Ft kölcsön biztosítékaként a zálogjogosult javára zálogjogot alapítottak - más mellett - a felperes Alperes1 alperesben meglevő 1.500.000,- Ft névértékű üzletrészére. A szerződés III.
  2. pontjában kikötötték, hogy a zálogjog megnyílta előtt is egyes társasági jogi jogosultságokat a zálogjogosult gyakorol a zálogkötelezett helyett. A szerződés jelen rendelkezését úgy is kell tekinteni a kölcsön és járulékai visszafizetéséig, mint biztosítéki célú jogátszállást egyes társasági jogi jogosultságok terén, kivéve azon jogosultságokat, amelyek a joggyakorlat értelmében szorosan hozzátapadnak az üzletrész-tulajdonos személyéhez. A III.
  3. pontban a felek ezért megállapodtak abban, hogy leszámítva az üzletrész alapján a zálogkötelezettet megillető alakító jogosultságokat (úgy mint a tagsági jogviszony megszüntetésére vonatkozó jogosultságok, vagy a társaságok jogutód nélküli megszűnésére, átalakulásának, egyesülésének, szétválásának elhatározására), a társasági adminisztratív jogokat – ide értve az ún. kontroll jogokat is – a továbbiakban a zálogjog fennállásának idejére az ezen zálogjogokból fakadó, a zálogjogosultat megillető hatalmasság okán a zálogkötelezettet megillető társasági jogokat – különösen, de nem kizárólagosan a társaság legfőbb szervében Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 8 való közreműködés, annak összehívása, szavazás, indítványtétel - a Ptk. 5:
  4. § első és legutolsó fordulatában foglalt felhatalmazással (teljesítési utasítás jogon) élve a zálogjogosult gyakorolja. Megállapodtak a felek abban is, hogy a zálogjog fennállásának idejére a fent említett alakító jogosultságokat, adminisztratív jogokat és kontroll jogokat a zálogkötelezett gyakorolja, azonban minden esetben a zálogjogosult megelőző hozzájárulásával. [26] A kölcsön- és zálogszerződés érvénytelensége megállapítása iránt törvényes képviselő1 által benyújtott keresetet a bíróságok jogerős ítéletükkel elutasították. (Székesfehérvári Járásbíróság 10.P.21.620/2021/25., Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.6/2023/7.) [27] Az alperes
  5. június
  6. napján megtartott taggyűléséről készült hangfelvétel leirata szerint a jelenlevők – hosszas vita közepette - szavaztak a
  7. napirendi pont, Felperes1 ügyvezetői tisztségből való visszahívásáról. Ennek során törvényes képviselő1 indítványozta Felperes1 azonnali hatállyal visszahívását, az indítványra törvényes képviselő1 igennel szavazott, személy képviselője nemmel szavazott (a leirat
  8. oldalán: „a jelzálogjogosult szerint szavazati joga van és nemmel szavaz”), mely szavazattal Felperes1 egyetértett. [28] Az alperes
  9. június
  10. napján megtartott taggyűlésén meghozott határozatok kivonata az ügyvezető visszahívása kapcsán a következőket tartalmazta: „
  11. napirend: Döntéshozatal Felperes1 ügyvezetői tisztségéről, ügyvezetői tisztségéből való visszahívásáról. [29] törvényes képviselő1 ügyvezető javasolta Felperes1 ügyvezetőnek a tisztségéből történő visszahívását a taggyűlés napjával. törvényes képviselő1 tag támogatta Felperes1 ügyvezetőnek ezen tisztségéből történő visszahívását a taggyűlés napjával. Felperes1 tag a visszahívás kérdésében a Ptk. 3:
  12. §
(2)bekezdése és a társasági szerződés
  1. pontjában foglaltak alapján nem szavazhat. Felperes1 üzletrészén alapított zálogjog jogosultja – aki úgy nyilatkozott, hogy a taggyűlésen a zálogkötelezett tagtól rá származtatott egyes jogokat gyakorolni kívánja – ellenzi Felperes1 ügyvezető visszahívását. Tekintettel arra, hogy a zálogjogosult a tagtól származtatja a jogait, ha adott kérdésben a tag nem szavazhat, akkor a tag helyett az adott kérdésben a zálogjogosult még abban az esetben sem szavazhat, ha egyébként a taggyűlésen törvényes képviselő1 és képviselői által a zálogjogosult jelenléte a zálogszerződés érvénytelensége az abban rögzített jogszabály elégtelenége és a zálogjogosult jogi képviselőjének legitimációja tárgyában felvetett egyéb érvénytelenségi és legitimációs kifogások nem fognának helyt, ezért a zálogjogosult nyilatkozata Felperes1 ügyvezetői visszahívása körében figyelmen kívül maradt. Felperes1 ügyvezető visszahívása tárgyában a szavazásra jogosult tag (törvényes képviselő1 a leadható szavazatok 100%-ával) az ügyvezető visszahívásáról döntött.” [30] Az így kiegészített tényállás alapján az ítélőtábla a fellebbezést és a csatlakozó fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el (Pp.
  2. §) és megállapította, hogy a fellebbezés alapos, míg a csatlakozó fellebbezés nem alapos. [31] A fellebbezésben az alperes nem jelölt meg olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna és ilyet az ítélőtábla sem észlelt. A csatlakozó fellebbezés alapján pedig az ítélőtábla - az alább kifejtettek szerint – érdemben Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 9 határozott a felperes másodlagos fellebbezési érveléséről, így annak elsőfokú ítéleti figyelmen kívül hagyása miatt sem volt szükséges az ítélet hatályon kívül helyezéséről dönteni. [32] Az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló adatokból téves jogkövetkeztetést levonva állapította meg, hogy a cégbíróság Felperes1 ügyvezetői tisztségét törlő változásbejegyző végzése jogszabálysértő. [33] Az alperes fellebbezése alapján elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes a Ctv.
  3. §
(2)bekezdése jogvesztő 30 napos határidején túl hivatkozott-e arra a jogszabálysértésre, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak a Ctv. 65. §
(3)bekezdése szerint észlelnie kellett volna, és amelyen az elsőfokú bíróság változásbejegyző végzést hatályon kívül helyező ítélete alapul. A helyes fellebbezési érvelés szerint a keresetindításra nyitva álló jogvesztő határidőn túl a felperes által hivatkozott (újabb) jogsértések érdemben nem vizsgálhatóak (BH2020.20.), függetlenül attól, hogy a Pp. lehetővé teszi-e a keresetben előadottak ilyen módon megváltoztatását a perfelvételi, avagy az érdemi tárgyalási szakban (Pp. 7. §
(1)bekezdése
  1. pont,
  2. §
(1)bekezdése). [34] A felperes a törvényi határidőn belül előterjesztett keresetében két okra hivatkozással kérte az ügyvezetői tisztsége törléséről határozó végzés jogszabályba ütközését megállapítani. Egyrészt amiatt, mert a változás alapjául szolgáló határozatot tartalmazó (Ctv.1. számú Melléklet I. 2. c.) jegyzőkönyvkivonat, valamint a cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzését követően csatolt teljes jegyzőkönyv nem felelt meg a Ptk.3:193. §
(2)bekezdésének, arról hiányzott a jegyzőkönyv-hitelesítő aláírása, vagy – ennek hiányában – mindkét tag aláírása, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva. (IH2014.120.) Így a két okirat (a kivonat és a jegyzőkönyv) hitelt érdemlően nem igazolja a taggyűlésen történteket (keresetlevél 5-
  1. oldal). Másrészt amiatt, mert a kivonat és a jegyzőkönyv ellentmondó abban a kérdésben, hogy a felperes üzletrészére zálogszerződést kötő zálogjogosult szavazott-e és a nemleges szavazata folytán nem született a felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívó határozat (keresetlevél
  2. oldal). A felperes a megjelölt kétirányú jogszabálysértést összegezte is (keresetlevél
  3. oldal): egyrészt a változás alapjául szolgáló okiratok a taggyűlésen történtek hitelt érdemlő igazolására alkalmatlanságára, másrészt – a zálogjogosult szavazata folytán – a tisztségéből visszahívó határozat hiányára hivatkozva. [35] A törvényi határidőn belül előterjesztett keresetében azonban arra a körülményre, amelyre az elsőfokú bíróság az ítéletét alapította (tudniillik: az ügyvezető visszahívásáról szóló alakszerű, a határozatok könyvébe bevezethető határozat a taggyűlésen nem született {ítélet: [23], [24] bekezdés}) nem hivatkozott. Ezzel ellentétesen a keresetlevelében azzal érvelt, hogy a taggyűlésen egyetlen határozat született, amelyet a felek eltérően értelmeztek (keresetlevél
  4. oldal utolsóelőtti bekezdés). [36] A perfelvételi tárgyaláson a felperes már valóban a Ctv.
  5. §
(2)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn túl hivatkozott a Győri Ítélőtábla (a szintén Felperes1 és törvényes képviselő1 tagságával működő) a cég1 Kft. változásbejegyzési ügyében hozott,
  1. december
  2. napján kelt Cgtf.IV.47.009/2021/
  3. számú végzése indokolása [24], [25] és [28] bekezdésében foglaltakra. A másodfokú végzésben foglalt és a felperes által megjelölt hivatkozásokat tehát a változásbejegyző végzéssel szembeni kontroll-perben a bíróságnak Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 10 figyelmen kívül kellett hagynia, függetlenül attól, hogy a Pp.
  4. január 1-től hatályos
  5. §
  6. pontja értelmében ez az új jogi érvelés már nem minősült keresetváltoztatásnak. [37] Ugyanakkor az elsőfokú bíróság az ítéletét nem a Győri Ítélőtábla végzésének a felperes által a jogvesztő határidőn túl megjelölt indokolásbeli részeire, hanem azon túli (a felperes által nem hivatkozott, az indokolás [26] bekezdésébe foglalt) megállapítására alapította. Aszerint (a jegyzőkönyvben) "kizárólag a társaság tagjai, ügyvezetői, jogi képviselő között lezajlott beszélgetés szó szerinti rögzítése történt meg, de a konkrét határozat meghozataláról való szavazás, a szavazásra jogosultak és nem jogosultak, továbbá a leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, meghozott alakszerű határozatot tartalmazó jegyzőkönyv nem készült. Így a hangfelvétel leirata nem felelt meg a Ptk. 3:
  7. §-ában meghatározott feltételeknek.". Helyes tehát az alperes fellebbezése abban, hogy az elsőfokú bíróság a kérelemhez kötöttség elvét sértve vizsgálta a változásbejegyző végzés jogszabálynak megfelelőségét és olyan ok (jogszabálysértés) alapján helyezte a végzést hatályon kívül, amelyre a felperes a keresetében maga sem hivatkozott. [38] A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés korlátai között (Pp.
  8. §
(1)bekezdés) az ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdése e) pontja alapján vizsgálhatta a felperes törvényi határidőn belül előterjesztett keresetében megjelölt kétirányú jogszabálysértést. [39] A törvényi határidőben előterjesztett elsődleges kereset alapján a változásbejegyző végzés azért nem jogszabálysértő, mert – az alperes által szintén helytállóan hivatkozottak szerint – a bírói gyakorlat túlnyomó része egységes abban, hogy a változás alapjául szolgáló határozatot tartalmazó jegyzőkönyv alaki, tartalmi hiányossága nem érinti a határozat jogszabálynak megfelelőségét. (BDT2019.4019., BDT2018.3935.) A Ptk. 3:
  1. § ugyan meghatározza azokat az alaki és tartalmi elemeket, amelyekkel a taggyűlés jegyzőkönyvét el kell készíteni, azonban ezen szabályok megsértése, avagy egyes – a törvényben meghatározott – elemek hiánya nem jár feltétlenül azzal, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt, a változás alapjául szolgáló határozat is jogszabályba ütköző lenne. Ha a taggyűlésen jelenlévő személyek száma, kiléte, az általuk képviselt szavazatok aránya, a napirendi pontok, a napirendi pontok alapján a szavazásra bocsátott határozati javaslat és az arra leadott szavazatok és ellenszavazatok megállapíthatóak, a határozat a további kellékek mellőzése esetén is alkalmas a kívánt jogkövetkezmény elérésére, a változásra. Így, ha a társaság tagjai közötti vita folytán jegyzőkönyv-hitelesítőt a taggyűlésen nem választottak és ezért ilyen személy a jegyzőkönyv tartalmát aláírásával nem tudja hitelesíteni, a meghozott határozat még nem jogszabályba ütköző, ha annak tartalma nem vitás a felek között. [40] A konkrét esetben a felperes azt nem vitatta, hogy a taggyűlésen a
  2. napirendi pont (a felperes ügyvezetői tisztségből visszahívása) tárgyalását követően határozat született, csupán azt, hogy a zálogba adott üzletrésze után a zálogjogosult szavazatát ne kellett volna figyelembe venni. [41] A csatlakozó fellebbezésben írtakra utalva hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a felperes üzletrészén zálogjogot szerzett zálogjogosult a zálogszerződés kifejezett rendelkezése (III.
  3. pont) alapján gyakorolhatta az alperes taggyűlésén a zálogkötelezett felperest megillető szavazati jogot. Mivel az üzletrészre a zálogjogot a cégbíróság
  4. június
  5. napján, tehát a taggyűlés napján jegyezte be, így ettől az időponttól a felperes a Ctv.
  6. §
(3)Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.143/2023/4 11 bekezdése alapján hivatkozhatott arra, hogy a zálogjogosultat a taggyűlésen szavazati jog illeti meg. [42] A helyes alperesi érvelés szerint azonban a zálogjogosult nem egy magát, saját személyében megillető önálló szavazati jogot, hanem a zálogba adott üzletrész után a felperest megillető szavazati jogot gyakorolhatott a felperest ügyvezetői tisztségéből visszahívó határozat során. A felperes pedig helyesen a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdése f) pontja alapján az őt érintő szavazásból ki volt zárva, így a szavazati jogot üzletrésze után a zálogjogosult sem gyakorolhatta. [43] A fentiek szerint tehát a felperes ügyvezetői tisztségből visszahívásáról a szavazásra jogosult törvényes képviselő1 szavazatával érvényes határozat született, annak tartalma a változásbejegyzési eljárásban becsatolt iratokból, mind a kivonatból, mind a jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható volt. Ezért a cégbíróság helyesen járt el, amikor a kért változást a cégnyilvántartásban átvezetve a Cg. 36. sorszámú végzésével a felperest ügyvezetői tisztségéből törölte. [44] Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. [45] Az ítélet megváltoztatása miatt a felperes lett pervesztes, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes 48.000,- Ft fellebbezési illetékből és a 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 2. §
(1)bekezdés a) alapján megállapított 300.000,- Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjból álló, első- és másodfokú perköltségét. Győr,
  1. február
  2. Dr.Ferenczy Tamás s.k. a tanács elnöke Dr.Kovács Zsolt s.k. előadó bíró Dr.Mészáros Zsolt s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.