A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az ügyvédi munkadíj felszámítására vonatkozó nyilatkozatot. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.016/2025/
- A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Füredi Péter ügyvéd (cím2) Az I. rendű alperes: alperes1 (állandó cím: cím1, tartózkodási hely: cím3) Az I. rendű alperes képviselője: ügyvédi iroda (cím4, ügyintéző: dr. Móritz Balázs ügyvéd) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: szerződésen kívüli kártérítés, eredeti állapot visszaállítása Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 18.P.20.471/2023/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – megváltoztatja és a felperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 1.752.631 (egymillióhétszázötvenkettőezer-hatszázharmincegy) forintra felemeli. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 215.650 (kettőszáztizenötezer-hatszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.016/2025/3 [1] [2] [3] [4] [5] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az I. rendű alperes édesanyja. A
- október
- napján bejegyzésre került cég1 Kft. alapításakor a 3.000.000 forint törzstőkéből a felperes törzsbetétje 300.000 forint, az I. rendű alperes törzsbetétje 2.700.000 forint volt. A Pécsi Törvényszék Cégbírósága
- szeptember 28-i hatállyal a felperes tagsági jogviszonyát a Kft.-ben törölte taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt határozat alapján, mely szerint a felperes a Kft.-ben fennálló üzletrészét az I. rendű alperes részére értékesítette, ezen időponttól a Kft. egyedüli tagja, vezető tisztségviselője az I. rendű alperes. A felperes többször módosított látszólagos keresethalmazatként előterjesztett elsődleges keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes, mint az eladó és az I. rendű alperes, mint vevő között nem jött létre üzletrész-átruházási szerződés a felperesnek a cég1 Kft.-ben lévő 10%-os mértékű üzletrészére. Másodlagos kereseti kérelmében, azon belül eshetőlegesen előterjesztve elsődlegesen szerződésen kívüli károkozás címén, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás címén kérte az I. rendű alperest 6.000.000 forint, valamint ezen összegből 4.000.000 forintnak
- május
- napjától, 2.000.000 forintnak
- június
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezni. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperest perköltségben marasztalni kérte a csatolt megbízási szerződésben írtak alapján óránként 45.000 forint + Áfa óradíj figyelembevételével. Védekezésében a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.) 172.§
(3)bekezdésében írt feltételek hiányára hivatkozott. Álláspontja szerint a negatív megállapítási kereset feltételei nem állnak fenn, miután a másodlagos keresetében a felperes marasztalás iránt is előterjesztett igényt. Az érdemi védekezése körében elsődlegesen elévülési kifogást terjesztett elő, álláspontja szerint az üzletrész nem dolog, hanem immateriális jogok összessége, így kötelmi igény, ezért elévült. Védekezésében rögzítette, hogy a felek kölcsönös akaratának megfelelő érvényes üzletrész-átruházási szerződés jött létre, amit a felperes sajátkezűleg aláírt. A másodlagos kereseti kérelem kapcsán kifejtette, érvényes adásvételi szerződés jött létre a felek között, így értelmezhetetlen a felperes szerződésen kívüli károkozásra, illetve jogalap nélküli gazdagodásra alapított kereseti kérelme. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest 485.775 forint perköltség megfizetésére. Az elsődleges kereset kapcsán rögzítette, hogy a Pp. 172.§
(3)bekezdésében írt feltételek nem állnak fenn. Egyetértett az I. rendű alperes védekezésével és megállapította, hogy a jogvédelem szükségességének feltétele nem áll fenn, miután a felperes a Kft. – felperes tagsági viszonyát érintő - taggyűlési határozata bírósági felülvizsgálatát kérhette volna. Megállapította, hogy a másik konjunktív feltétel is hiányzik, a felperes marasztalás iránt igényt érvényesíthet. Kitért arra is, hogy az I. rendű alperes elévülési kifogása is alapos, a felperes az elsődleges keresetét az elévülési időn túl terjesztette elő. A másodlagos kereset vizsgálatakor rögzítette, a felek között érvényes üzletrész-adásvételi szerződés jött létre, a felperes nem tagja a Kft.-nek, így az osztalék kifizetése iránti igénye sem szerződésen kívül okozott kártérítés, sem jogalap nélküli gazdagodás címén nem értelmezhető. A pervesztes felperest a Pp. 82.§
(1)és
(2)bekezdése alapján kötelezte perköltség viselésére, utalt arra, hogy az I. rendű alperes a Pp. 81.§
(1)és
(2)bekezdése alapján a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja és a 4/A.§
(1)bekezdése szerinti ügyvédi munkadíjat számított fel, amelynek összegét a
- számú jegyzőkönyvben foglaltak szerint felszámított 7,5 órában, illetve az utolsó tárgyalási napra számított 1 órában, összesen 8,5 órában vette figyelembe 45.000 forint + áfa óradíj mellett. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltség körében a megváltoztatását és a felperes által fizetendő összeg további 1.266.856 forinttal felemelését. Megsértett jogszabályként a Pp.
- §-t, a Pp.
- §
(1)-
(3)bekezdését jelölte meg. Kifejtette, a
- március 14-én kelt érdemi Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.016/2025/3 [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 ellenkérelmében felszámította, majd a
- október 24-én csatolt megbízási szerződés és tényvázlatkivonattal igazolta és pontosította a
- szeptember 20-ig felmerült költségét 1.266.856 forint bruttó összegben. A felperes a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetétől elállt, erre tekintettel hozta meg az elsőfokú bíróság a
- október
- napján kelt 31/I. sorszámú végzését. Az I. rendű alperes ezt követően az eltelt időre felmerült további költségeit a
- január 29-én megtartott tárgyaláson felszámította, az elsőfokú bíróság azonban csak az elállást követően felmerült 8,5 órára járó ügyvédi munkadíjat állapította meg a javára. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés megalapozott. A másodfokú bíróság nem ért egyet az elsőfokú bíróságnak a perköltség számítása körében kifejtett jogi álláspontjával, az elsőfokú bíróság megsértette a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A Pp. 81.§
(1)bekezdése szerint a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A
(2)bekezdés szerint a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg szükség szerint okirattal is igazolni kell. Az elsőfokú eljárás során, ahogy azt az I. rendű alperes a fellebbezésében is rögzítette, az érdemi ellenkérelmével egyidejűleg a perköltségét felszámította, majd a
- október 22-én kelt „Nyilatkozat” megjelölésű okirathoz csatolta a megbízási szerződés és tényvázlat kivonatát, e szerint a
- szeptember 20-ig a peres eljárással felmerült költség összesen bruttó 1.266.856 forint volt, amely a munkadíjból, valamint a szállásdíjból, mint költségből állt. A
- január 29-én megtartott tárgyaláson, az arról készült jegyzőkönyv (18.P.20.471/2023/
- számú jegyzőkönyv
- oldal utolsó bekezdés) szerint az I. rendű alperes jogi képviselője a perköltség felszámítása körében hivatkozott a korábban csatolt megbízási szerződésre, illetve tényvázlatkivonatra és úgy nyilatkozott, hogy ezen díjfelszámítás óta eltelt időben további 7,5 óra díjfizetési kötelezettsége merült fel az I. rendű alperesnek, amit érvényesíteni kíván a megbízási szerződés alapján, ezen túl a tárgyaláson való jelenlétet is elszámolni kérte 1 órában, a megbízási szerződés szerinti 45.000 forint + áfa óradíj mellett. Az I. rendű alperes jogi képviselőjének tárgyaláson tett nyilatkozatát az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte úgy, hogy a korábban felszámított ügyvédi munkadíjra az alperes nem tart igényt, csupán az utolsó tárgyaláson felszámítottra. A felperes az elsőfokú bíróság érdemi döntése folytán teljes mértékben pervesztes lett, így a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján köteles a pernyertes fél felszámított perköltségét megfizetni. Ez az I. rendű alperes által 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján
- szeptember 30-ig felszámított ügyvédi munkadíjból és készkiadásból, illetve az azt követően, a
- január 29-én az elsőfokú bíróság ítéletének meghozataláig felszámított ügyvédi munkadíjból áll, amely így összesen 1.752.631 forint (1.266.856 forint + 485.775 forint). A felszámított ügyvédi munkadíj arányban áll az őt képviselő ügyvéd elsőfokú eljárásban kifejtett tevékenységével, az érvényesített óradíj nem eltúlzott, az IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján nem indokolt annak mérséklése. A fenti indokokra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében -a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes által, az I. rendű alperesnek fizetendő perköltség összegét 1.752.631 forintra felemelte. Az I. rendű alperes fellebbezése sikeres volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban felszámított perköltség megfizetésére a pervesztes Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.016/2025/3 4 felperes köteles. A másodfokú perköltség összegét a másodfokú bíróság az I. rendű alperes által, az elsőfokú eljárásban csatolt megbízási szerződés alapján 2 munkaóra elszámolásával bruttó 114.350 forint ügyvédi munkadíjban, illetve a fellebbezésre előlegezett 101.350 forint másodfokú eljárási illeték összegében számította ki. Pécs, 2025. május 5. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró