A határozat elvi tartalma: A korrupciós bűncselekmények esetében a törvény szigorát kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy gazdasági vagy hivatali vesztegetés passzív elkövetéséről van szó. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.454/2020/
- A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- március
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társa ellen indult büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
- július
- napján kihirdetett 1.B.1458/2019/
- számú ítéletének Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság Terhelt1 I. rendű vádlott bűnösségét 2 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
- §] állapította meg. [2] Ezért halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre, 2 év közügyek gyakorlásától történő eltiltásra és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy az I. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [3] A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000,- forintban határozta meg azzal, hogy az így kiszabott 200.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [4] Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában 30.000,- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a bűnjelekről és az I. rendű vádlottat 40.760,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.454/2020/
- 2 [5] Az első fokú ítélet ellen Terhelt1 I. rendű vádlott és védője egyezően a kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítése, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztése érdekében jelentett be fellebbezést. [6] A védő a fellebbezés indokolásában az elsőfokú bíróság által is számba vett enyhítő körülmények mellett további enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az első fokú ítélet kihirdetése óta eltelt időt is, valamint azt, hogy a vádlott hosszú ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt. Hivatkozott a vádlott gyermeke, felesége és édesanyja egészségi állapotára, ami speciális táplálkozást igényel, amelynek anyagi fedezetét védence biztosítja. Ez kerülne veszélybe azzal, ha a vádlottnak a büntetés-végrehajtási intézetbe kellene bevonulnia. Mindezekre figyelemmel fenntartotta a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére irányuló fellebbezést. [7] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.220/2020/
- számú átiratában az első fokú ítélet Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó részének helybenhagyását indítványozta. [8] A fellebbezés alaptalan. [9] Tekintettel arra, hogy a fellebbezések bejelentésére a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (Be.)
- §
(3)bekezdés a) pontja alapján került sor, az ítélőtábla a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján – a Be. 590. §
(9)bekezdésében írt korlátok között – az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül. A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §
(5)bekezdése alapján kiterjedt a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések, valamint azon eljárási szabályok megtartásának a vizsgálatára is, amelyek megsértése esetén a 607. §
(1)bekezdése, valamint a 608. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. [10] A Be. 590. §
(7)bekezdése alapján a korlátozott felülbírálat kiterjedt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezésekre is. [11] Az ítélőtábla e vonatkozásban azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat megtartva folytatta le, olyan eljárási szabályt nem sértett, amely az első fokú ítéletnek a Be. 607. §
(1)bekezdése, illetve a 608. §
(1)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését eredményezné. [12] A másodfokú bíróság a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. [13] A Be. 606. §
(3)bekezdése szerint, ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.454/2020/
- 3 minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [14] Jelen ügyben ilyen tartalmú rendelkezések törvényi feltételei nem álltak fenn. [15] Az elsőfokú bíróság a Be.
- §
(1)bekezdésére is figyelemmel a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. [16] Mindezekre tekintettel az első fokú ítélet történeti tényállása megegyezett a vádirat tényállásával. [17] Az ily módon megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és bűncselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. [18] A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az ítélőtábla kiegészítette azzal, hogy további enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a vádlott hosszú ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt. [19] Az elsőfokú bíróság pontatlanul állapította meg a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 80. §
(2)bekezdése szerinti középmértéket, mert az a Btk. 81. §
(3)bekezdése szerinti halmazati szabályokra is figyelemmel kettő év négy hónap tizenöt nap szabadságvesztés. [20] Osztotta az ítélőtábla a törvényszék azon álláspontját, mely szerint a Btk.
- §-a szerinti büntetési célok kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával érhetők el. [21] A törvényszék erre vonatkozó indokolásával is egyetértett, az első fokú ítélet [43] bekezdésének második és harmadik mondatát azonban mellőzte. [22] A
- évi C. törvény a korábbi Btk.-tól (
- évi IV. törvény) eltérően külön fejezetben szabályozza a korrupciós bűncselekményeket. A Btk. 290-
- §-ai az úgynevezett gazdasági, illetve hivatali vesztegetés aktív, illetve passzív elkövetésére vonatkozó tényállásokat tartalmazza. Ilyen, alcím szerinti külön megnevezést a régi Btk. nem jelölt meg, de a 250-
- §-ban szintén megkülönböztette az eltérő jogi tárgyú vesztegetéseket. A hatályos Btk. által tett, megnevezésben is kifejezésre juttatott különbségtétel azonban nem jelenti azt, hogy a gazdasági vesztegetés a hivatali vesztegetés enyhébb vagy privilegizált formája lenne. A két vesztegetési típus eltérő tárgyi súlya, társadalomra veszélyessége – mint ahogy erre az első fokú ítélet is utalt – a büntetési tételben jut kifejezésre. Ezért önmagában az a tény, hogy az I. rendű vádlott nem hivatali, hanem gazdasági vesztegetés elfogadásának bűntettét követte el, a büntetés kiszabásánál nem értékelhető a javára. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.454/2020/
- 4 [23] Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy a korrupciós bűncselekményeket elkövetőkkel szemben a törvény szigorával kell fellépni. [24] Az elsőfokú bíróság iratszerűen mutatott rá arra, hogy a vádlottal szemben korábban alkalmazott joghátrányok nem bizonyultak hatékonyaknak. [25] A bűncselekmények többszörös halmazata, a vádlott büntetett előélete és az a tény, hogy a szabadságelvonással nem járó eddigi büntetések a vádlottat nem tartották vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől, az előzőekben kifejtettekre is figyelemmel indokolják azt, hogy az enyhítő körülmények túlsúlya ellenére a jelen ügyben a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztést szabjon ki a bíróság. [26] Annak tartamát az elsőfokú bíróság a Btk.
- §
(1)bekezdésében írt büntetés kiszabási elveknek megfelelően – a Be. 565. §
(1)bekezdése szerinti rendelkezést is szem előtt tartva – állapította meg, így a büntetés lényeges enyhítését, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló fellebbezést is alaptalannak ítélte a másodfokú bíróság. [27] Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései (közügyektől eltiltás, pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költségre kötelezés) is törvényesek, ezeket a védelmi fellebbezések egyébként sem támadták. [28] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalannak találta, ezért az első fokú ítélet Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó részét a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [29] helye. A végzés ellen a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs Szeged,
- március
- Dr. Benedek Tibor Dr. Cserháti Ágota a tanács elnöke előadó bíró Sefta Márta dr. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.454/2020/
- számú végzése és a Szegedi Törvényszék 1.B.1458/2019/
- számú ítéletének Terhelt1 I. rendű vádlottra vonatkozó része a mai napon jogerős. Szeged,
- március
- Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.454/2020/
- Dr. Benedek Tibor a tanács elnöke 5