← Magyarország

Pfv.21169/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem engedélyezhető a felülvizsgálat, I. ha a fél által a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében felvetett jogkérdésben a Kúria közzétett eseti határozatában már állást foglalt, illetve II. ha a Kúria hivatkozott közzétett határozata és az adott ügyben hozott jogerős határozat között elvi jelentőségű jogkérdésben nem mutatható ki eltérés. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.21.169/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperes képviselőjének neve (felperes képviselőjének címe, ügyintéző: Dr. Orosz Krisztina ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: alperes képviselőjének neve (alperes képviselőjének címe Kúria V.Pfv.21.169/2024/2 2 ügyintéző: Dr. Mayer M. Balázs ügyvéd) Az ügy tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Pf.20.112/2024/
  2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Győri Járásbíróság 11.P.22.364/2021/
  3. (kijavítva, illetve kiegészítve 65., 76.,
  4. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – az állami adóés vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint meg nem fizetett felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  5. napon válik esedékessé. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Pfv.21.169/2024/2 3 [1] Az alperesnél kötelező felelősségbiztosítással rendelkező üzembentartó
  6. augusztus 28-án az általa vezetett járműszerelvénnyel nekiütközött a felperes által vezetett személygépkocsinak. A felperes a balesettel összefüggésben 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, időszakosan képtelenné vált tartósan beteg házastársa gondozására és poszttraumás stressz zavar is kialakult nála. [2] A büntető eljárással összefüggésben indult közvetítői eljárásban létrejött megállapodás alapján az üzembentartó ... forint anyagi jellegű jóvátételt fizetett meg a felperesnek, a büntetőeljárást erre tekintettel megszüntették. [3] A pert megelőző kárrendezési eljárásban az alperes további ... forint előleget és kamatait fizetett meg a felperesnek, ezenkívül gyógyszer és gyógyászati segédeszköz címén ... forintot, közlekedési többletköltségre ... forintot és kamatait, háztartási kisegítőre ... forintot, gondozás címén ... forintot, ház körüli kisegítő címén ... forintot és kamatait, valamint ... forintot sérelemdíjat és kamatát fizetett. A kereseti kérelem és az ellenkérelem [4] A felperes keresetében ... forint sérelemdíj és kamata, továbbá összesen ... forint kártérítés kamatokkal történő megfizetésére kérte kötelezni az alperest, és járadékigényét is előterjesztette. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte, azzal, hogy annak jogalapját és helytállási kötelezettségét nem vitatta, csak a helytállás terjedelmét kifogásolta. Kérte az általa előzetesen megfizetett összegek elszámolását a felperes követelésének tőkeösszegében, míg a ... forint vagyoni jóvátételt a sérelemdíj tőkeösszegében kérte figyelembe venni. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek ... forint sérelemdíjat és ... forint kártérítést és lejárt járadékot kamatokkal együtt, valamint havi ... forint összegű járadékot, míg az ezt meghaladó keresetet elutasította. [7] Az alperes és a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság – kijavított és kiegészített – ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és a sérelemdíj összegét ... forintra felemelte, a kamatfizetés kezdő időpontját pedig módosította. Ugyancsak felemelte a közlekedési többletköltségből származó kártérítés összegét ... forintról ... forintra, a háztartási kisegítő címén a felperest megillető lejárt járadék összegét ... forintról ... forintra, és módosította a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját is, míg a
  7. december
  8. napjától fizetendő háztartási kisegítő járadék összegét havi ... forintról ... forintra emelte fel. Kúria V.Pfv.21.169/2024/2 4 [8] A másodfokú bíróság jogerős ítélete indokolásában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló
  9. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  10. §

(3)bekezdése szerinti tényezőket részben helytállóan értékelte, de a hátrányokat nem a kellő súllyal vette figyelembe. Arra a következtetésre jutott, hogy a felperes személyhez fűződő jogai a baleset következtében nemcsak a testi és lelki egészségét ért hátrányok miatt sérültek: átmeneti időre, de csorbult a cselekvési szabadsága, mindennapi életvitele, magánéletének háborítatlansága is. Kiemelte, hogy a baleset nemcsak azáltal okozott komoly hátrányokat a felperesnek, hogy saját fizikai fájdalmait, munkaképesség-csökkenése következményeit kellett elviselnie, hanem annak mentális hátránya is terhelte, hogy az ápolásra szoruló házastársa gondozásában akadályoztatva volt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperest ért hátrányok kompenzálására a balesetkori viszonyok, valamint az őt ért valamennyi fizikai, mentális és magánéletbeli hátrány, és a részére már teljesített jóvátétel együttes értékelésével az eredeti kereset szerinti ... forint alkalmas. A másodfokú bíróság „a jóvátétel értékelésére vonatkozó BH” (Kúria Pfv.VI.21.030/2023/4.) megfontolásait figyelembe véve rögzítette, hogy a felperes által érvényesített sérelemdíj összege az eset sajátos körülményei miatt még a jóvátétel értékelésével együtt sem eltúlzott, ezért nem látta indokoltnak a felperes által érvényesített sérelemdíj összegének csökkentését a balesetet okozó biztosított által fizetett jóvátétel összegével (...). A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [9] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati – és azzal egyidejűleg felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. A felülvizsgálat engedélyezését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. §
(2)bekezdés a) pontjára és a 409. §
(3)bekezdésére hivatkozással kérte. [10] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjára alapított engedélyezési kérelemre tekintettel kiemelte, hogy „az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt”. Előadta továbbá, hogy a másodfokú bíróság jogértelmezése és eljárása a későbbi peres eljárásokra is jelentős mértékben kihatással lehet azáltal, hogy a kialakult joggyakorlat értelmezésében kétséget ébreszthet; a felülvizsgálat így a joggyakorlat egységét is biztosítja, mivel a BH 2024.62. (Kúria Pfv.VI.21.030/2023/4.) számú eseti döntésben foglaltak megerősítésre kerülhetnek. [11] A Pp. 409. §
(3)bekezdésében foglalt engedélyezési okhoz kapcsolódóan pedig azt adta elő, hogy a jogerős ítélet eltért a BH 2024.
  1. (Kúria Pfv.VI.21.030/2023/4.) számú eseti döntéstől, tekintettel arra, hogy – álláspontja szerint – a közvetítői eljárás során megfizetett ... forint összegű vagyoni jóvátételt a másodfokú bíróság „nem helyezte levonásba a sérelemdíjból”. Állítása alátámasztására idézte a megjelölt határozat ... számú bekezdéseit, illetve a jogerős ítélet ... bekezdésének vonatkozó részletét. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem megalapozatlan. Kúria V.Pfv.21.169/2024/2 5 [13] Az engedélyezés iránti kérelem kötelező tartalmát a Pp.
  2. §
(2)bekezdés a)-c) pontjai rögzítik, azzal, hogy bármelyik tartalmi elem hiánya Pp. 410. §
(4)bekezdés értelmében önmagában megalapozza a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő visszautasítását, illetve kizárja az adott engedélyezési ok érdemi vizsgálhatóságát (Kúria Pfv.IV.20.057/2020/2., Pfv.VII.21.288/2022/2.). [14] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem szükséges tartalma ezt meghaladóan attól függ, hogy a fél a felülvizsgálat engedélyezését mely engedélyezési okra alapítja, azzal, hogy valamennyi engedélyezési ok esetében nélkülözhetetlen a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés meghatározása. A felülvizsgálat engedélyezése körében elvi jelentőségű jogkérdésnek az a jogkérdés minősülhet, amely egy jogszabályi rendelkezés értelmezésével, alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze [Pfv.V.21.323/2022/2., megjelent: BH 2023.71. számon; illetve a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 1. pontja]. [15] A Pp. 410. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának alapvető feltétele a jogerős ítélet által felvetett jogkérdés és az engedélyezést megalapozó okok pontos megjelölése, a Kúria ugyanis a fél kérelméhez kötve van, nem engedélyezheti a felülvizsgálatot olyan okból, amelyre a fél nem hivatkozott [Pfv.II.20.555/2022/2., Pfv.II.20.850/2022/2., Pfv.I.20.328/2020/3., valamint a PK vélemény 1-3. és 5-7. pont]. [16] A Pp. 410. §
(2)bekezdés
  1. ca)alpontja értelmében a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat engedélyezését; a
  2. cd)alpont alapján pedig – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér. [17] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében [Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulat] akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy az elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni, azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat [Pfv.IV.20.723/2022/2., Pfv.I.20.307/2021/2., valamint a továbbiakban: PK vélemény 1. pontja és az ahhoz fűzött indokolás]. [18] Az alperes a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulatában foglalt engedélyezési okhoz kapcsolódóan indokolta ugyan a kérelmét, azonban az ilymódon – közvetetten – megjelölt elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria, az alperes által is megjelölt Pfv.VI.21.030/2023/
  1. számú, BHGY-ban közzétett határozatában már állást foglalt, ezért a Kúria V.Pfv.21.169/2024/2 6 felülvizsgálat a joggyakorlat egységesítése érdekében [Pp.
  2. §
(2)bekezdés a) pont első fordulat] nem volt engedélyezhető. [19] A Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján – közzétett határozatától jogkérdésben eltérő jogerős ítélet miatt – a Kúria akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha a jogerős ítélet a BHGY-ban
  1. január 1-je után közzétett határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet e címen előterjesztő félnek egyértelműen azonosítható módon – az eltéréssel érintett határozatok ügyszámának pontos feltüntetésével – meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozat melyik korábban közzétett kúriai döntéstől tér el [Pfv.II.20.782/2022/3., Pfv.V.20.968/2022/2.]. Az eltérés megjelölésének is konkrétnak kell lennie: pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontot kell ütköztetni pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal, az engedélyezést kérő félnek be kell mutatnia a lényegi háttértényállást, és az összehasonlítás alapfeltételét képező ügyazonosságot (Kúria Jpe.II.60.032/2022/5.). [20] Az alperesnek a
  2. §
(3)bekezdésben foglalt engedélyezési okhoz kapcsolódó érvelésére tekintettel a Kúria az alábbiakra mutat rá: Amint az a jogerős ítélet indokolásának az alperes által is idézett [36] bekezdéséből kitűnik, a másodfokú bíróság nem tért el a Kúria Pfv.VI.21.030/2023/4. számú határozatában foglalt elvi tartalomtól, hanem a sérelemdíj mértékének megállapításához szükséges tényezők mérlegelése [Ptk. 2:52. §
(3)bekezdés; Pp. 369. §
(1)bekezdés] körében jutott arra a következtetésre, hogy a felperest ért sérelmek kiegyenlítésére, kompenzálására a jóvátétel figyelembevételével is szükséges ... forint. A precedenshatározat a [49] pontjában maga is utal arra, hogy ha a jóvátétel a tényleges kár kompenzálása csak részben elegendő, a sértett többletigénye polgári eljárás keretében való érvényesítésére jogosult. Az adott esetben a másodfokú bíróság ennek megfelelően mérlegelte a felperesnek a jóvátétel kifizetését követően – tehát azt meghaladóan – ... forint összegben megjelölt sérelemdíj iránti igényét. A bíróság mérlegelése azonban nem jogkérdés, önmagában a bizonyítékok eltérő értékelése nem jelent a közzétett kúriai határozattól jogkérdésben való eltérést, ahhoz az szükséges, hogy a jogerős ítélet a közzétett határozattól eltérően értelmezze az irányadó jogszabályi rendelkezést, a jelen esetben pedig erre nem került sor. [21] Az ugyanakkor, hogy az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen következtetésre jutott-e vagy sem, már a felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási szakasz kereteit meghaladó kérdés, ami a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára tartozik, ennek megfelelően nem a felülvizsgálat engedélyezése, hanem az érdemi felülvizsgálat körében lenne vizsgálható [Kúria Pfv.V.20.276/2023/5., Pfv.II.20.168/2022/2.]. [22] Mindezek alapján a felülvizsgálat a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján sem volt engedélyezhető, ezért a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [23] A felülvizsgálat megtagadására tekintettel az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdés és az 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján a 39-
  1. § szerint meghatározott illetékalap után 2%, de legalább 10.000 forint Kúria V.Pfv.21.169/2024/2 7 megfizetésére köteles. Az alperes az illetékfeljegyzési joga [Itv.
  2. §
(1)bekezdés b) pont] folytán felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket kérelme előterjesztésével egyidejűleg nem fizetett meg, ezért arra a Kúria a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte. [24] A Kúria a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján tájékoztatja az alperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie; megfizetése során közleményként fel kell tüntetni: a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának számát (Pfv.V.21.169/2024/2.) és az alperes saját adóazonosító jelét. [25] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Csesznok Judit Anna bíró helyett, dr. Puskás Péter s.k. bíró, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Tánczos Rita bíró helyett

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.