Kfv.37395/2025/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indokok nem álltak fenn. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.395/2025/

1. Dr. Márton Gizella tanácselnök Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Darák Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró felperes1(cím1) Zsilinszky Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi A felperes: A felperes képviselője: képviselő1; cím2) Az I. rendű alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Szurovecz Zoltán kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Karmos Judit Mária kamarai jogtanácsos (cím5) Az alperesi érdekelt: Budapest Főváros Önkormányzata (cím6) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Debreczy Zoltán Balázs kamarai jogtanácsos A per tárgya: környezet- és természetvédelmi üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért határozatának: Fővárosi Törvényszék 112.K.704.290/2023/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt meghatalmazása alapján a gazdasági társaság1, illetve a gazdasági társaság2 által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: EVD) alapján az I. rendű alperes előzetes vizsgálati eljárást folytatott le a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/
3. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján. [2] Az előzetes vizsgálat tárgyát az képezte, hogy a Budapest III. kerület, Csillaghegyi öbölzet (Római part) szakaszán állandó árvízvédelmi mű, mint fővédvonal kialakításának lehet-e olyan jelentős környezeti hatása, amely indokolná környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A fővédvonal megvalósíthatóságát két nyomvonalon vizsgálták: a part mentén (Aranyhegyi-patak és Pünkösdfürdő utca közötti szakasz) és a Nánási út és a Királyok útja között, ahol jelenleg is található árvízvédelmi védmű (Pók utca és Pünkösdfürdő utca közötti szakasz). A tervezett védmű mindkét esetben szivárgásgátló alépítményre épített támfalból és az erre felszerelhető mobilfalból állna: állandó vasbeton talapzat egyszeri kiépítésével és árvíz esetén az alapzatba illeszthető mobil alumínium védelmi elemek behelyezésével valósulna meg. [3] Az I. rendű alperes az előzetes vizsgálati eljárás során szakhatósági állásfoglalások beszerzése céljából megkereste a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát (a továbbiakban: FKI-KHO), a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Budapesti Bányafelügyeleti Osztályát (a továbbiakban: Bányafelügyeleti Osztály), Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztályát (a továbbiakban: Örökségvédelmi Osztály), az I. rendű alperes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályát, valamint a II. rendű alperes Népegészségügyi Osztályát. [4] A Bányafelügyeleti Osztály SZTFHBANASZ/6854‑4/
4. számú végzésével a szakhatósági eljárását megszüntette. A II. rendű alperes Népegészségügyi Osztálya BP‑01/NEO/3108‑5/
5. számú véleményében leszögezte, hogy a dokumentációban foglaltak maradéktalan betartása a létesítés vonatkozásában nem jelent közegészségügyi veszélyt, de az érintett közművek védelméről gondoskodni kell. [5] A FKI-KHO 35100/6384‑4/2023.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában többek között előírta, hogy a tervezett tevékenységek nem okozhatják a térség talajvíz viszonyainak káros megváltozását, továbbá a kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a medret az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani, illetve jelezte, hogy a Nánási út – Királyok útja nyomvonal esetleges megvalósítása esetén a meglévő földtöltés eltávolítása vízjogi megszüntetési engedély köteles tevékenység. [6] A felperes az eljárás során -
6. június 1-jén benyújtott kérelmében - ügyféli jogállásának megállapítását kérte, valamint észrevételeket tett. Az I. rendű alperes az ingatlan-nyilvántartás alapján megállapította, hogy a felperes a Budapest belterület helyrajzi szám1 hrsz.-ú, természetben a cím
7. szám alatti ingatlan tulajdonosa, amely az eljárással érintett terület hatásterületén fekszik, ezért a felperest ügyféli jogállás illeti meg. A felperes ezt követően újabb észrevételeket tett. Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 3 [7] Az I. rendű alperes a felperes vízügyi- és vízvédelmi szempontú észrevételeit véleményezésre megküldte a FKI-KHO részére, annak 35100/6384‑5/2023.ált. számú véleménye értelmében az alperesi érdekelt megbízásából benyújtott dokumentáció szerint a DN1200 SENTAB főnyomócső kiváltása a korróziós kockázat miatt szükséges, valamint azért, mert keresztezi a tervezett árvízvédelmi fővédvonalat. Amennyiben a Nánási út Királyok útja nyomvonalra kerül az árvízvédelmi fővédvonal, akkor az attól keletre található terület hullámtérre kerül. A Nánási út - Királyok útja nyomvonal megvalósulása esetén rendelkezésre álló 70 hektár területű, körülbelül 1,0 millió m3 víz befogadását megengedő ártér pufferkapacitásával, ennek hatása érezhető a Duna folyam alvízi szakaszain, mivel az említett ártér vízpufferkapacitás okán kevésbé válnak veszélyeztetetté. A Nánási út - Királyok útján húzódó meglévő védmű az árteret mentesített területre és hullámtérre osztja, ez utóbbi a Nánási út - Királyok útja nyomvonal és a Duna-folyam közötti terület; a hullámtér tulajdonképpen a nagyvízi meder. A Budapest-Észak árvízvédelmi szakaszra kiadott üzemeltetési engedélyben szereplő létesítmények védekezés szempontjából elsőrendűnek tekintendők, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
8. novemberében kelt üzemeltetői véleményében a Nánási út - Királyok útján húzódó védművet többször is fővédvonalnak nevezte. A meglévő létesítményt a dokumentációban foglaltak alapján meg fogják szüntetni. A tervezett árvízvédelmi mű kialakítása a Duna és az Aranyhegyi-patak lefolyási viszonyait, vízszállítását érdemben nem befolyásolja, mivel felszíni vízzel egyik nyomvonal sem érintkezik. [8] A felperes ismételt vízügyi és vízvédelmi észrevételeire az FKI-KHO a 35100/63848/2023.ált. számú véleményében – többek között – kifejtette, hogy a nagyvízi mederben található ingatlanok helyrajzi számairól a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KDVVIZIG) rendelkezik adatokkal, az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, mivel a vízgazdálkodásról szóló
9. évi LVII. törvény (a továbbiakban: vízgazdálkodási törvény)
10. §-a alapján azt jogerős határozatban kell rögzíteni. Erre irányuló eljárás a hatóságnál kérelem hiányában nincs folyamatban, hivatalból nem indít eljárást az ügyben. Mindkét nyomvonal változat esetén jelentős mennyiségű fa és cserje kerül kivágásra, a Nánási út - Királyok útja nyomvonal kedvezőbb változatnak tekinthető a kevesebb – 164 db – fa kivágás miatt a Duna-parti nyomvonallal szemben. [9] Az I. rendű alperes a felperes népegészségügyi- és közegészségügyi szempontú észrevételeit véleményezésre megküldte a II. rendű alperes Népegészségügyi Osztálya részére, amely BP‑02/NEO/4401‑5/
11. számú levelében kiadott véleményében leszögezte, hogy az árvízzel érintett területeken a fertőtlenítést minden esetben el kell végezni a Nemzeti Népegészségügyi Központ utasításának megfelelően, azonban a további észrevételek népegészségügyi feladatkörhöz kapcsolódóan nem jelentenek közegészségügyi veszélyt. [10] Az I. rendű alperes a
12. szeptember 27-én kelt PE-06/KTF/19506‑63/
13. számú határozatában megállapította, hogy a Budapest III. kerület, Csillaghegyi öbölzet (Római part) szakaszán tervezett állandó árvízvédelmi mű létesítésének a Nánási út - Királyok útja (Pók utca és Pünkösdfürdő utca közötti szakasz), valamint a Római Part Duna-part (Aranyhegyipatak és Pünkösdfürdő utca közötti szakasz) szakaszain jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Megállapította, hogy a tervezett beruházás a létesítés helye szerinti településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem előterjesztéséig megteremthető. Rögzítette a tevékenység engedélyezése során figyelembe veendő környezetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, népegészségügyi és kulturális örökségvédelmi feltételeket és szempontokat. Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 4 [11] A határozat megjelenítette a tevékenységet jellemző adatokat, a beszerzett szakhatósági állsfoglalások lényegi tartalmát, illetve figyelmeztetett arra, hogy csak a rögzített alapadatokkal meghatározott tevékenység továbbtervezésére jogosít, annak módosítása, bővítése esetén a hatóságot újból meg kell keresni. [12] Leszögezte, hogy az árvédelmi védmű létesítéséhez a Nánási út - Királyok útja közműhálózatának jelentős átalakítása szükséges. A Pünkösdfürdő és Emőd utca közötti szakaszon az ott húzódó 800 NA grafit öntött vas vízvezetéket át kell helyezni az út nyugati oldalára. A meglévő közműhálózatot új nyomvonalra kell helyezni, különös figyelemmel az út keleti oldalán elhelyezkedő ártéri ingatlanok bekötő vezetékeire. A határozat rögzítette az I. rendű alperes által végzett értékelés megállapításait, miszerint a tervezett létesítmények megvalósulása során táj- és természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, levegővédelmi és éghajlatvédelmi szempontból, továbbá a földtani közeg védelme és kármentesítés szempontjából jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. Hulladékgazdálkodási, népegészségügyi és kulturális örökségvédelmi szempontból az eljárásba bevont szakhatóságok szakvéleményére hivatozott. Településrendezési szempontból leszögezte, hogy a tervezett fejlesztés nincs összhangban a hatályos településrendezési eszközökkel, azokat módosítani kell az új terület-igénybevétellel, funkcióváltással érintett ingatlanok esetében. Hangsúlyozta, hogy mindkét nyomvonal változat esetében jelentős mennyiségű fa és cserje kivágása szükséges, de a Nánási út - Királyok útja nyomvonal ebből a szempontból kedvezőbb, mivel kevesebb fa érintett. [13] Összefoglalóan a Korm. rendeletre és annak
14. számú mellékletére hivatkozással leszögezte, hogy a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységének vizsgálata, valamint a várható környezeti hatások jellemzői alapján sem az I. rendű alperes, sem az eljárásba bevont szakhatóságok a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, ezért környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. [14] Határozatát az általános közigazgatási rendtartásról szóló
15. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
16. §

(2)bekezdésére, 81. §

(1)bekezdésére, a környezet védelmének általános szabályairól szóló

1. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
2. §

(1)bekezdés a) pontjára,

1. §-ára, a Korm. rendelet
2. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjára,
3. c)pont
4. cb)alpontjára, a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §

(1)bekezdésére és

1. mellékletére alapította. [15] A felperes keresettel támadta az I. rendű alperes határozatát, kérve annak hatályon kívül helyezését és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezését. Szerinte a tervezett árvízvédelmi mű olyan jelentős terhelést és változást eredményez a teljes Római part területére, amely súlyosan veszélyeztetni az ott élők élet- és vagyonbiztonságát, a megvalósítani kívánt védőrendszer olyan mértékű beavatkozás a környezetbe, ami indokolja a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. Jogszabálysértő az I. rendű alperesi határozat, mert az eljárás során az I. rendű alperes nem tartotta be a rá irányadó szabályokat, ezért a döntése megalapozatlan, téves és hiányos tényálláson alapul. A jogerős ítélet Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 5 [16] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletie indokolásában elöljáróban rögzítette, hogy a per alapját képező határozat előzetes vizsgálat tárgyában született, melynek célja annak eldöntése, hogy a védmű megépítése, megvalósítása, létesítése során várható-e olyan környezeti hatás, ami jelentős. Az eljárás tárgya tehát nem a környezeti hatásvizsgálati eljárás. A felperesnek kellett a peres eljárás során azt bizonyítani, hogy az EVD alapján a védmű megvalósítása során jelentős környezeti hatás várható. Azt is rögzítette, hogy a Korm. rendelet szabályozza a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásai jelentőségének vizsgálata körében az EVD szempontjait és követelményeit, az I rendű alperes pedig a szakterületekkel egyeztetve vizsgálja az abban foglaltakat. Rögzítette továbbá, hogy a felperes ingatlana jelenleg is aktívan érintett a dunai árvizek idején, nem a tervezett létesítmények alapján válna azzá. [17] Leszögezte, hogy az alperes a Korm. rendelet szerinti közhírré tételi kötelezettségének eleget tett, a szükséges szakhatóságokat megkereste, állásfoglalásába a betekintést az érintett nyilvánosság számára lehetővé tette, az észrevételeket maga is érdemben vizsgálta és a határozat indokolási része szakterületenként tartalmazza a hatóság döntését alátámasztó érveket, azt hogy a bevont szakhatóság és a szakkérdést vizsgáló hatóságok mely jogszabályok alapján adták meg véleményüket, és a megelőző eljárás dokumentációjában foglaltak alapján nem volt azonosítható olyan negatív hatás, amely az árvízvédelmi gát üzemeléséhez kapcsolódik. Leszögezte, hogy a hatóság feladata a valós tényállás feltárása, azzal szemben a felperesnek van bizonyítási kötelezettsége. [18] A II. rendű alperes állásfoglalásával kapcsolatban leszögezte, hogy az a létesítés folyamatának egészét, a tervezéstől megvalósításig terjedő teljes spektrumot felölte és vizsgálta. A felperes által kifogásolt, egyéb elmulasztott vizsgálati irány kapcsán hangsúlyozta, hogy a vonatkozó jogszabály, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló
2. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehitv.) nem tartalmazza a keresetben megjelölt, az épületek gombásodásának egészségkárosító hatásainak a vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget, mint ahogy az elszenvedett stresszhatásokkal kapcsolatban sem tartalmaz ilyen vizsgálati irányt, ugyanakkor a határozatban foglaltak további tervezésre jogosítanak. [19] Hangsúlyozta, az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/
3. (VII. 17.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendeletet)
4. §-a alapján a rendelet alkalmazása nem a tervezés szakaszához, hanem a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtásához kapcsolódik. Az EVD helyszínrajzokkal és keresztmetszeti ábrákkal magában foglalja a közműhálózatok érintettségét, a kiváltások tartalmát nem csak általánosságban, ezért az ezirányú kereseti kifogás is alaptalan és felperes nem tett bizonyítási indítványt a körben, hogy a főnyomóvezeték és a gázvezeték kiváltása jelentős környezeti hatással bírna. [20] Nem egyeztethető össze továbbá az előzetes vizsgálat céljával az a felperesi hivatkozás, hogy pontosítani kell, hogy hogyan helyezhetők el a hullámtérben rekedt ingatlanok, a védmű távolsága és a szabvány figyelembevételével a közművek. Az előzetes vizsgálati eljárás célja annak eldöntése, hogy a dokumentációk alapján a tevékenység olyan környezeti igénybevételt jelent-e, amely indokolja részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás, illetve egységes környezethasználati engedély iránti eljárás lefolytatását. A felperes keresetében az EVD részeként bemutatott részletes geotechnikai felméréssel vagy szivárgásszámítással kapcsolatban konkrét kifogást, állítást nem fogalmazott meg. Nem jelölte meg azt a jogszabályt sem, amelyet az I. rendű alperes megsértett volna és amely alapján állította, hogy az I. rendű alperes téves adatok alapján hozott döntést. [21] A mederrel kapcsolatos kereseti hivatkozásokkal összefüggésben a törvényszék rámutatott, hogy alapvetően a nyomvonalanként elkészített EVD a medret érintő Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 6 munkavégzésre nem tartalmaz terveket, ezért téves az a hivatkozás, hogy az EVD-től eltérően valamilyen okból érintenék a medret a munkálatok. Ugyancsak nem bizonyította a felperes azt az állítását, hogy a földtöltés eltávolítása önmagában is jelentős környezeti hatással bír. Az EVD a meglévő műtárgyak bontásával összefüggésben környezeti elemenként vizsgálja a bontási tevékenység egyes környezeti hatásait, a hulladékkezeléssel kapcsolatos hatásokat is. A bíróságnak a közigazgatási perrendtartásról szóló
5. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
6. §

(1)bekezdése és a

(3)bekezdés a) pontja alapján a nincs jogköre a hatásvizsgálat kiterjesztésére. [22] Alaptalannak találta a felperesnek az indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatos érveit is, továbbá a kockázatelemzést a megelőző eljárás és a per során az I. rendű alperes bizonyíthatóan közzétette, ezért azt a felperes részére a az I. rendű alperesnek nem kellett megküldenie. A felperes pufferkapacitással kapcsolatos kereseti állításokkal összefüggésben bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, ezért ennek következményét a felperesnek kell viselnie. Hangsúlyozta a törvényszék ismételten, hogy a jelen eljárás egy előzetes vizsgálati eljárás, másrészt az EVD tartalmaz a parti nyomvonalra vonatkozó tervezetet is, ezért az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §

(1)bekezdésében foglaltaknak való megfelelés nem volt tárgya az I. rendű alperes eljárásának. Azt is leszögezte az elsőfokú bíróság, hogy az EVD alapján az árvízvédelmi fejlesztés adatai és a tervezés eredményei alapján igazolt, hogy a nyomvonalak egyike sem érinti a felszíni vizet. Ekként a nyomvonalaknak a felszíni vizekkel való érintkezése és az arra épülő további kifogások nem foghattak helyt. Rögzítette, hogy a Kp. 78. §

(4)bekezdése alapján a köztes időszak hatásainak vizsgálatával, valamint a töltés elbontásának jelentős környezeti hatásával kapcsolatos kereseti hivatkozások figyelembevételére nem volt lehetőség. A törvényszék leszögezte, hogy feltételezésekre alapított jogsérelem megállapítására a Kp. nem ad lehetőséget és a felperes azzal kapcsolatban nem adott indokolást, hogy a perben nem álló, a megelőző eljárásban szakhatóságként el nem járó KDVIZIG-gel kapcsolatos feltételezései miért tennék alapjaiban megalapozatlanná a közigazgatási cselekményt. [23] A kivágandó fák mennyisége közötti többszáz darabos eltérés valós indokainak feltárása körében a felperes a bíróság hatáskörét tévesen értelmezte. A bíróságnak az eltérés indokai vonatkozásában nincs feltárási kötelezettsége, a bizonyítási kötelezettsége pedig a felperest terhelte. Rögzítette, hogy a felperes az eljárás részeként felhasznált EVD fafelmérésével kapcsolatban semmilyen konkrét kifogást nem tett. Leszögezte továbbá, hogy a jóhiszemű eljárás és az együttműködési kötelezettség megszegésére vonatkozó előadásával kapcsolatosan a felperes érvelést nem adott elő, továbbá az, hogy a szakhatóságok mely rájuk vonatkozó előírásokat szegték meg, nem konkretizálta. [24] A felperes első tárgyalást követő beadványában előadott hivatkozásai körében hangsúlyozta, hogy azok a keresetkiterjesztés tilalmába ütköztek. Azzal összefüggésben, hogy a felperes szakértő kirendelésére vonatkozó indítványa szerint a kirendelt szakértőt kérte nyilatkoztatni minden, a keresetben megjelölt I. rendű alperesi megállapítás és felperesi előadás közötti összefüggés vizsgálatára annak érdekében, hogy a felperesi észrevételek szakértői szemmel megalapozottak-e, leszögezte, hogy a felperes a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványában a tényleges bizonyítandó tényt nem jelölte meg. A tanúbizonyítás körében pedig az indítvány nem felelt meg a Pp. 284. §

(1)bekezdésében foglaltaknak, a per harmadik tárgyalásán benyújtott okirati bizonyítási eszközök előterjesztésére pedig elkésetten került sor. A felülvizsgálati kérelem Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 7 [25] Az ítélettel szemben – jogszabálysértésre hivatkozással – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását és a támadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését, a II. rendű alperest új eljárás lefolytatására kötelezését. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont ab),
2. ac)és
3. ad)alpontjaira hivatkozott. [27] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadási ok kapcsán kifejtette, hogy jelen esetben a jogalanyok széles köre és az ügy (a Római part árvízvédelme és ezzel összefüggésben negyvenezer ember védelme) megalapozza a kérelmet, továbbá azt is, hogy ilyen tárgyban nem található állásfoglalás. [28] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja kapcsán leszögezte, hogy jelen esetben ezen alpont szerinti feltételek fennállnak, mivel az elsőfokú bíróság megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)bekezdésében foglalt részrehajlás nélküli, tisztességes módon és észszerű határidőn belüli eljárás követelményét, a Kp. 2. §

(1)-

(4)bekezdésében foglalt hatékony jogvédelem alapvető elvét, a tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás alapvető elvét, valamint a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülésének alapvető követelményét, valamint megsértette a Kp 78. §

(2)bekezdésében előírtakat. A törvényszék továbbá a bizonyítás alapvető, a Kp. és a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseinek megsértésével hozta meg ítéletét, a benyújtott okirati bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat, a munkahelyi vezetők elfogultságára vonatkozó hivatkozásokat nem vizsgálta, nem indokolta, a tanúvallomásokat a szövegkörnyezetükből kiragadva, a valóságtól eltérő jelentést adva értékelte, azokból, téves, okszerűtlen következtetéseket vont le. [29] A Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjával összefüggésben hangsúlyozta, hogy a környezeti hatásvizsgálat szabályozása - különösen a Korm.rendelet rendelkezései - az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelvén (a továbbiakban: 2011/92/EU Irányelv) alapul. Jelen ügyben a környezetvédelmi hatóság és az elsőfokú bíróság is figyelmen kívül hagyták az uniós jog releváns előírásait, az elsőfokú ítélet súlyosan sérti az Irányelvet, ellentétes az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) ítéleteivel és a releváns jogalkalmazási útmutatókkal. A környezetvédelmi hatóság úgy állapította meg jelentős környezeti hatás hiányát, hogy – az uniós jog elvárásaival ellentétben – nem vette figyelembe, hogy a beruházás megvalósítása veszélyezteti többezer ember lakhatását, anyagi helyzetét, fizikai, mentális egészségét, többezer lakóingatlan fizikai állapotát és piaci értékét, a terület, azt, hogy a Duna és ártere Natura 2000 különleges természetmegőrzési területtel határos és a projekt integráns részét képezi a Római part teljes körű árvízvédelmét célzó beruházásnak. Ellentétes az EUB gyakorlatával és az Irányelv 4.4. cikkével, 3.1. cikkével ez az eljárás. [30] Ezért előzetes döntéshozatali eljárást és a peres eljárás felfüggesztését kezdeményezte és kérte annak a kérdésnek a feltételét az EUB részére hogy „Összeegyeztethető-e az Európai Parlament és a Tanács az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról 2011/92/EU Irányelve 2.1., 3.1., 4.4., III. és IV. mellékletével azon jogalkalmazói értelmezés, amely az érintett lakosság nagy számát, sűrűségét és az érintett területen található ingatlanok nagy számát a 4.4. cikk szerinti eljárás során nem veszi figyelembe a jelentős környezeti hatás jelentőségének megítélése során?”. Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 8 [31] Az ügy érdemét érintően előadta, hogy az I. rendű alperes köteles lett volna a tényállást tisztázni, különösen azt, hogy a határozattal érintett nyomvonalon a védrendszer milyen helyzetet eredményez a környezetben a talajszint alatt és fölött. A megelőző eljárásban és a közigazgatási perben a Korm. rendeletben rögzített előírások vizsgálatára nem került sor. Szerinte téves az elsőfokú ítéletnek az a megállapítása, hogy a jelen eljárás tárgya nem a környezeti hatásvizsgálati eljárás, mivel azzal, hogy az előzetes vizsgálat szükségtelensége megállapításra került, az érdemi környezeti hatások vizsgálatára nem kerülhet sor. A törvényszék az általa hivatkozott jogszabályhelyeket tévesen értelmezte, de nem értékelte kellőképpen és helytállóan az általa a keresetében részletesen előadottakat. Téves az a törvényszéki értelmezés, hogy majd a későbbiekben kell úgy végrehajtani a kivitelezést, hogy a környezeti hatások ne legyenek jelentősek, mert jelen helyzetben nem számonkérhető és nem állapítható meg, hogy mik azok a környezetvédelmi és műszaki szempontok, melyeket a kivitelezés során figyelembe kell venni. Fenntartotta, hogy a KHVM rendeletet az előzetes vizsgálati eljárás során érvényre kellet volna juttatni, e körben szerinte tévesen értelmezte az előadását a törvényszék. Hangsúlyozta, hogy minden műszaki beavatkozás hatást fejt ki a környezetre, az érintett területen pedig közművek futnak, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak, ezért azok meghibásodása egy árvíz során jelentős kockázat. Az I. rendű alperesi határozatban elmaradt ennek a kockázatnak az értékelése. Előadta, hogy a kereset kiterjesztésre irányuló indítványa nem volt, továbbá a keresetnek az indokolási kötelezettség megsértése kapcsán kifejtett hivatkozásai vonatkozásában nem állapítható meg, hogy miért nem osztotta a törvényszék az álláspontját. Hangsúlyozta, hogy a szakértői bizonyításra vonatkozóan is bizonyítási indítványokat terjesztett elő kifejezetten azért, mert a jelen ügyben a határozatban megjelenő szakkérdések vonatkozásában szaktudással ő maga nem bír, ezért indokolt, hogy a határozattal érintett terület teljes körűen kerüljön áttekintésre valamennyi bevont szakhatóság állásfoglalása tekintetében. Az eszközt és a módot is megjelölte. Amennyiben a törvényszék szerint a feltett kérdések nem alkalmasak arra, hogy megállapíthatóak legyenek, mely tény alátámasztására irányulnak, úgy őt e körben pontosításra fel kellett volna hívni. A bizonyítási eszköz mellőzése jogszabálysértő és sérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 6. cikkében, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében rögzített tisztességes eljárás követelményét is, amit az Alkotmánybíróság is több határozatában kiemelt már. A Kúria döntése és jogi indokai [32] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [33] A Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 9 [34] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelöni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [35] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [36] A felvetett jogkérdés társadalmi jelnetősége, illetve jelentős súlya miatt – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja – a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügyben felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét közvetlenül, vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön - a különleges súlyára tekintettel -túlmutat. A felülvizsgálati kérelem befogadásához az is szükséges, hogy a fél által megjelölt jogkérdés a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen. A befogadás ezen indokkal is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást [Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2., Kfv.VII.45.059/2023/2., Kfv.VII.45.115/2023/3., Kfv.V.35.188/2024/4.]. [37] Nem elégséges oka [...] a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapított befogadás iránti kérelemnek az egyéni jogsérelem megjelölése, mivel annak az individuális tartalmon túl sem társadalmi jelentősége, sem különleges súlya nincs. A befogadáshoz az adott jogkérdésnek a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon gyakorolt hatását is be kell mutatni [2/2024. (XII.03.) KK. vélemény]. [38] A Kúria már több határozatában is rávilágított arra, hogy ha a fél nem igazolja, hogy az egyedi ügyében felmerült probléma milyen okból és mennyiben érinti a társadalom széles körét és nem támasztja alá, hogy a jogkérdés a saját ügyén túlmutat, továbbá arra sem hivatkozik, hogy nagyszámban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, akkor egy általánosság szintjén megfogalmazott állítás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadását [Kfv.V.35.068/2022/2., Kfv.V.35.309/2022/2.]. Nem vitatható, hogy a Római part árvízvédelme kapcsán lefolytatott előzetes vizsgálat a jogalanyok széles körét érintheti. A felülvizsgálati bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság rámutatott ítéleti indokolásában, a jelen per alapját képező határozat előzetes vizsgálat tárgyában született, amelynek célja annak eldöntése, hogy a védmű megépítése, megvalósítása, létesítése során várható-e olyan környezeti hatás, ami jelentős, vagyis az eljárás tárgya nem a környezeti hatásvizsgálati eljárás. Az eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy indokolt-e a környezeti hatásvizsgálati eljárás. Mindez nem hagyható figyelmen kívül a hivatkozott ok szerinti befogadhatóság vizsgálata során sem. A felperes egy olyan ügyben - amelyben végleges környezetvédelmi engedélyről nem beszélhetünk, amelynek egy előzetes vizsgálat a tárgya -, a fentiek szerinti általános előadást tett a tárgyi befogadási okkal összefüggésben (a Római part árvízvédelme), de a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem igazolta, hogy az esetleges egyéni érdeksérelmén túlmutató súlyú jelentősége van a felvetett jogkérdésnek. A Kúriának ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról sincs hivatalos tudomása. A felülvizsgálati kérelemben előadottak alapján tehát a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadásra nincs lehetőség. Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 10 [39] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése egyértelműen előírja, hogy a befogadási kérelmet indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [40] A Kúriának nem képezi és a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslati eljárás kérelemre induló jellege miatt nem is képezheti a feladatát, hogy a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra, így az

1. a)pont
2. ad)alpontra vonatkozó esetleges érveket kiválogassa (Kfv.VI.35.284/2023/2, Kfv.VI.37.079/2024/2., Kfv.I.35.131/2025/5.), illetve minősítse, hogy a felperes mely érvekkel kívánta a befogadhatóság indokoltságát és melyekkel a jogerős ítélet tekintetében általa hivatkozott jogszabálysértés fennállását alátámasztani. Ez a körülmény önmagában is megalapozza a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadását. [41] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körébe tartozó indokokat ugyan elkülönítette a felülvizsgálati kérelmének a jogerős ítélet jogszerűségét vitató érveitől, azonban eljárási jogsérelemre hivatkozva az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)bekezdésében foglalt részrehajlás nélküli, tisztességes módon és észszerű határidőn belüli eljárás követelményére, továbbá alapelvi sérelmekre (hatékony jogvédelem elve, tisztességes koncentrált és költségtakarékos eljárás) hivatkozott, a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülésének alapvető követelményének megsértését kifogásolta és mindezzel összefüggésben a befogadás iránti kérelmében általánosságban a Kp. és a Pp. bizonyításra vonatkozó szabályainak megsértésére hivatkozott, a Kp. 2. §

(1)-

(4)bekezdését, valamint a Kp. 78. §

(2)bekezdését jelölte meg. [42] A felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat egységesítő és fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §

(1)bekezdés, 120. §

(5)bekezdés]. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. [43] A felperesnek e befogadási ok körében nem elegendő az általa megsérteni vélt eljárási szabályszegésre hivatkoznia, az indokolásnak olyan kétséget kell ébresztenie a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető [Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.129/2024/2.]. [44] A felperes azonban a felülvizsgálati kérelmében olyan eljárási szabályszegést nem valószínűsített, amelynek eldöntéséhez az ügy érdemi vizsgálata szükséges. [45] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéleti indokolásában részletesen számot adott a felperes által keresetében előadott hivatkozásokkal összefüggésben {[74][108] bekezdés} álláspontjáról, értékelte a felperesi bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat. Indokolásában számot adott arról, hogy a felperes bizonyítási indítványait, így a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványt {[106] bekezdés}, a tanúbizonyításra vonatkozó indítványt {[107] bekezdés}, valamint az okirati bizonyítékokra {[108] bekezdés} vonatkozó felperesi indítványt milyen okból mellőzte. Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 11 [46] A befogadás iránti kérelmében a felperes az Alaptörvény tisztességes eljárásra vonatkozó előírását, valamint alapelvi sérelmeket jelölt meg, azonban e körben indokolási kötelezettségének nem tett eleget és nem mutatta ki, hogy az elsőfokú bíróság eljárásában olyan felülmérlegelésre okot adó eljárási jogszabálysértés történt volna, amely egyúttal az eljárás tisztességességével összefüggő aggályt vetne fel. Ilyen körülmények között önmagában az, hogy valamely fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, még nem ok a felülvizsgálati kérelem 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására. A befogadás körében a Kp. és a Pp. felsorolt rendelkezéseire történő hivatkozás nem tesz eleget annak a követelménynek, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok esetén a befogadhatósági ok fennállását indokolni, kétséget ébresztően bizonyítani kell. [47] Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadása sem indokolt. [48] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontja szerinti ok fennállására is hivatkozott. A Kúria az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a felülvizsgálati eljárásban az uniós jogot érintő kérdés a keresetnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett korlátai között releváns és a szóban forgó uniós jogi rendelkezést az Európai Unió Bírósága még nem értelmezte, vagy az uniós jog helyes alkalmazása nem nyilvánvaló. Erre irányuló kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének meg kell jelölnie az értelmezendő uniós normát [2/2024. (XII. 3.) KK vélemény a felülvizsgálati kérelem befogadásának egyes kérdéseiről 4. pontja]. [49] A Kúria a fentiek alapján azt vizsgálta, hogy a jelen ügyben van-e olyan uniós jog értelmezésére irányuló kérdés, amely indokolja a felülvizsgálati eljárás lefolytatását és a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti jogszabályok és az uniós jog összhangjának vizsgálatát. [50] A Kúria előzetes döntéshozatali eljárást csak abban az esetben kezdeményez, ha teljesülnek az EUB C-283/81. számú, CILFIT-ügyben hozott ítélet 21. pontjában megfogalmazott követelmények. E szerint az EGK szerződés 177. cikkének harmadik bekezdésében foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy ha közösségi jogi kérdés merül fel olyan nemzeti bíróság előtt, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles eleget tenni azon kötelezettségének, hogy a kérdést az EUB elé terjessze, kivéve, ha azt állapította meg, hogy a felmerült kérdés nem releváns, vagy a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést a Bíróság már értelmezte (acte éclaire), vagy a közösségi jog helyes alkalmazása olyannyira nyilvánvaló, hogy az minden ésszerű kétséget kizár (acte clair); az ilyen esetek fennállását a közösségi jog sajátos jellemzőinek az értelmezésével kapcsolatos különleges nehézségeknek és a Közösségen belüli eltérő ítélkezési gyakorlat veszélyének függvényében kell megítélni. [51] Az előzetes döntéshozatali eljárás a felperes által megjelölt uniós jogi rendelkezés EUB általi értelmezésére kell, hogy irányuljon. Az a kérdés azonban, hogy a tárgyi irányelvvel összeegyeztethető-e az a jogalkalmazói értelmezés, amely az érintett lakosság nagy számát, sűrűségét és az érintett területen található ingatlanok nagy számát nem veszi figyelembe a jelentős környezeti hatás jelentőségének megítélése során, nem az uniós jog értelmezésére irányul, hanem azt vizsgálja, hogy a per tárgyát képező határozat megfelel-e az uniós jog előírásainak, kifejezetten azzal érvel a felperes, hogy „figyelmen kívül hagyták az uniós jog releváns előírásait, határozatai következtetései ellentétesek az uniós jog kifejtett rendelkezéseivel”. Ebből következően a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 12 bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontja alapján sem indokolt, mert az előterjesztett kérdés, nem teszi indokolttá a felülvizsgálati kérelemben megjelölt különböző uniós rendelkezések EUB általi értelmezését. [52] A Kúria hivatalból vizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a befogadás lehetőségét és megállapította, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására általánosságban akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy jogegységi hatályú határozatban, illetve az általa, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények megváltozására tekintettel nem támogatható [Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2.], az meghaladottá vált. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni [Kfv.IV37.584/2022/2., Kfv.IV.37.314/2023/4.]. [53] A Kúria kialakult gyakorlata szerint a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében konjunktív feltételként kell vizsgálni, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, továbbá, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek a bírói gyakorlat széttartó voltára utalnak, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült, vagy ennek veszélye áll fenn [Kfv.VII.37.077/2023/2., Kfv.VII.37.187/2023/2.]. [54] A Kúria egyrészt nem azonosított olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely e jogszabályhely alapján a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná, másrészt a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulata alkalmazása során a felvetett jogkérdésben eltérő bírói döntéseket az elsőfokú bíróság által hozott jogerős ítéletek körében kell vizsgálni, de a Kúriának nincs tudomása olyan elsőfokú bírósági ítéletekről, amelyek alapján a bírói gyakorlat széttartó voltára lehetne következtetni. Ilyen ítéletekre a felperes maga sem hivatkozott és a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó olyan döntéseket, amelyek okán a jogegység megbomlásának veszélye fennállna, a Kúria nem azonosított. [55] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának második fordulata szerinti – a joggyakorlat továbbfejlesztését megalapozó ok – sem áll fenn a perbeli ügyet érintően. A perbeli ügyet érintő jogszabályváltozás, vagy a jogértelmezésre kiható más változások ugyancsak nem állnak fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadása ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontjában meghatározott ok alapján nem indokolt. [56] Figyelemmel arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra nem hivatkozott, az a féltől indokolást igényel, a Kp. 117. §

(4)bekezdéséből következően ezen befogadási okot a Kúriának vizsgálnia nem kellett. Kúria V.Kfv.37.395/2025/2 13 [57] Fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [58] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [59] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [60] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes. [61] A végzése ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. június 12. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró dr. Bernáthné dr. Kádár Judit s.k. bíró