A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása a jogszabályi feltételek hiányában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.499/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: név1 (cím1) Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Tóth T. Zsolt cím2) A felperes képviselője: Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság név2 (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Pandurné Takács Judit r. ezredes igazgató A II. rendű alperes: Terrorelhárítási Központ (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Lukács Eleonóra c. r. alezredes, kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kfv.37.499/2022/2-1 2 A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 105.K.700.301/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Szovjetunió területén, hely1 született, Magyarország területén volt szovjet állampolgárként külön határozat meghozatala nélkül 1998-tól hontalan státusszal rendelkezik. A bűnügyi nyilvántartás adatai alapján két év hat hónap börtönbüntetésre, valamint végleges hatályú kiutasításra ítélték kábítószerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt, továbbá 10 hónap börtönbüntetésre és végleges hatályú kiutasításra közokirat-hamisítás bűntett elkövetése miatt. [2] A felperes
- január
- napján hontalan úti okmány kiállítása, valamint humanitárius tartózkodási engedély hosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. [3] Az eljárásba szakhatóságként bevont II. rendű alperes a felperes ellenőrzését követően megállapította, hogy Magyarország területén tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti. [4] Az alperes a
- december
- napján kelt 106-1-121205/6/2021-Ho. határozatával a felperes hontalan státuszát visszavonta. Döntését a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára, 81/A. §
(1)bekezdés c) pontjára alapította. [5] A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot, kérve annak megsemmisítését. Jogszabálysértésként a Harm.tv. 78. §
(1)bekezdés c) pontjára, 81/A. §
(1)bekezdés c) pontjára, 87. §- ára, 87/M. §
(1)bekezdésére, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-ára,
- §-ára, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdésére. Az elsőfokú ítélet Kúria VI.Kfv.37.499/2022/2-1 3 [6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a felperes keresetét elutasította, a felek hozzájárulásával a Kp. 87. §
(2)bekezdése alapján irányadó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés d) pontja szerinti rövidített indokolással. Rögzítette, hogy a bíróság betekintett a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mav.tv.) 13. §
(5)bekezdése alapján a jogvita eldöntése szempontjából lényeges minősített adatokba. Döntését a Harm.tv. 78. §
(1)bekezdés c) pontja, a 80. §
(3)-
(4)bekezdései, 81/A. §
(1)bekezdés c) pontja, 87/B. §
(4)bekezdése, 87/M. §
(1)bekezdése, a Mav.tv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja, a 11-12. §-ai, 13. §
(1)bekezdése, továbbá a Kp. 2. §
(4)bekezdése, 78. §
(1)bekezdése, 85. §
(1)és
(2)bekezdése, 86. §
(1)bekezdése, 88. §
(1)bekezdés a) pontja, a Pp. 82. §-a, 83. §
(1)bekezdése és 279. §
(1)bekezdése alapján hozta meg. A befogadás iránti kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmével a jogerős ítélet megsemmisítését, kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát, kérte. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- aa)és
- ab)pontjaira hivatkozott. Előadta, hogy 1998 óta hontalanként tartózkodik Magyarországon, mivel egyetlen állam sem ismeri el állampolgáraként. A státuszát többször felülvizsgálták, azonban egyik felülvizsgálat sem eredményezte annak visszavonását. A bűnügyi nyilvántartások is alátámasztják, hogy korábban követett el bűncselekményeket, azonban mindezek ellenére a jelen döntés meghozataláig státusza fennállt, 2021-ig nem merült fel olyan adat, vagy körülmény, amely a visszavonás alapjaként szolgálhatott volna. Önmagában a büntetett előélet, nem minősülhet olyan körülménynek, amely a státusz visszavonásául szolgálhat, ezt csak nemzetbiztonsági kockázat alapozhatja meg. Ennek értékelésével az elsőfokú bíróság nem foglalkozott. Hivatkozott továbbá a kereseti kérelmében előadott alperesi határozat indokolásbeli hiányosságára, a Harm.tv. 87/M. §
(1)bekezdésének megsértésére, az elsőfokú bíróság téves jogszabályértelmezésére. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [10] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére Kúria VI.Kfv.37.499/2022/2-1 4 kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt befogadási indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [12] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [14] A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót, ebből következően a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [16] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [17] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság körében az alperesi határozat indokolásbeli hiányosságára, téves jogértelmezésére utalt, mely önmagában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a befogadhatóság indokául nem szolgálhat, figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem az alperesi határozat, hanem az elsőfokú bíróság ítéletének jogszerűségét kell vizsgálni. [19] A felülvizsgálattal érintett ítélet a Pp. 347. §
(1)bekezdés d) pontja – a felek hozzájárulása - alapján rövidített indokolást tartalmaz. Az ítélet azonban rögzíti, hogy a II. rendű alperes szakhatsági állásfoglalása szerint a felperes Magyarország területén tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot, illetőleg, hogy az elsőfokú bíróság a Mavtv. 13. §
(5)bekezdése alapján betekintett a jogvita eldöntése szempontjából lényeges minősített adatokba. A döntését nem a felperes büntetett előéletére, hanem a Harm.tv. 78. §
(1)bekezdés c) pontjára, 81/A. §
(1)bekezdés c) pontjára alapította. [20] Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel Kúria VI.Kfv.37.499/2022/2-1 5 kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [21] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes saját ügyében hozott határozat kapcsán társadalmi jelentőségre nem hivatkozott és ilyen okot a Kúria sem tartott megállapíthatónak. [22] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt, erre a felperes sem hivatkozott. Igy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok – a Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondatában írtaknak megfelelő kérelem hiányában – érdemben nem volt vizsgálható. [25] A Kúria ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelem befogadását – figyelemmel a Kp. 114. §
(4)bekezdés utolsó mondatára – más okból sem találta befogadhatónak. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [26] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [27] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti igényről erre tekintettel rendelkezni nem kellett. A döntés rövid tartalma [28] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása a jogszabályi feltételek hiányában. Záró rész [29] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.37.499/2022/2-1 6 [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- június
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró