A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a fél által előadott jogkérdésben kialakult gyakorlattal rendelkezik, a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségessége a jogerős ítélet kapcsán nem indokolt, és a jogszabály egyértelmű rendelkezése – ki az eljárás alanya, ki kötelezhető a jogsértés megszüntetésére – folytán felvetett az a jogkérdés, hogy más lehet-e ügyfél az eljárásban, társadalmi jelentőséggel, különleges súllyal nem bír. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.505/2025/
- dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II rendű felperes: felperes2 (cím2) A felperesek képviselője: dr. Bócsi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: jogi képviselő1 eljáró ügyvéd; cím3) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatala (cím4) Az alperes képviselője: dr. Bordás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: jogi képviselő2 ügyvéd; cím5) A per tárgya: közlekedési ügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek A felülvizsgálattal támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék
- március
- napján kelt 18.K.701.794/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Kfv.37.505/2025/2 2 [1] A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Vármegyei Igazgatósága, mint közútkezelő az M7 autópálya egyéb1 és egyéb2 kilométerszelvényében elhelyezkedő, az autópálya tengelyétől 100 m-en belül, az I. rendű felperes tulajdonában álló helység1 helyrajzi szám1 hrsz.-ú ingatlanon található 8 db (3x7,5 m2 és 4x30 m2, valamint 1x240 m2 reklámfelületű) reklámhordozó eltávolítása iránti közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezett, miután az eltávolításukra kiadott felszólítás eredménytelen maradt. [2] Az alperes az I. rendű felperes részére
- augusztus 22-én kézbesített PE02/HAT/00099-7/
- számú határozatával a reklámhordozók eltávolítására és 130.000 forint bírság megfizetésére kötelezte az I. rendű felperest. [3] Indokolása szerint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/
- (X. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján jogellenes azon reklám célú berendezés a kihelyezés időpontjától függetlenül, amely a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetében száz méteren belül került elhelyezésre, illetve, ha ezen távolságon kívül elhelyezett reklám célú berendezés 4 m2-nél nagyobb. A Korm. rendelet 4. §
(1)és
(4)bekezdése szerint amennyiben az ingatlan tulajdonosa (a közút kezelője által történt felszólítást követően) a jogsértést nem szünteti meg, a közút kezelője a közlekedési hatóságnál kezdeményezi a hatósági eljárás megindítását. Amennyiben a közlekedési hatóság a jogszabálysértést megállapítja, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. §
(4)bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza. A Kkt. 12. §
(3e)bekezdése szerint a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A Kkt. 12.§
(4)bekezdése szerint a közlekedési hatóság annak az ingatlannak – az ingatlan-nyilvántartás szerinti – tulajdonosát, amelynek területén a
(3a), illetve a
(3e)bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 130 000 forinttól 650 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. A Kkt. 12.§
(4b)bekezdése alapján nincs helye figyelmeztetés alkalmazásának a
(3a)és a
(3e)bekezdésben meghatározott jogsértés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban. [4] Figyelemmel arra, hogy a felperes az érintett ingatlan tulajdonosa, a közútkezelő felhívására a jogszabálysértően kihelyezett reklámtáblákat nem távolította el, ezért közigazgatási bírság fizetésére és a reklámhordozók eltávolítására köteles. A felperesek keresete és az alperes védekezése [5] A felperesek – az I. rendű, mint ingatlantulajdonos, a II. rendű, mint a reklámeszközök egy részének építtetője, tulajdonosa – keresetükben az alperes határozatának megsemmisítését kérték arra hivatkozással, hogy a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 15. §
(3)bekezdése szerint a korábban kihelyezett reklámhordozók használata
- június 30-ig védettséget élvez, azok eltávolítására való kötelezés és a közigazgatási bírság kiszabása jogszabálysértő. Az alperes a közigazgatási Kúria V.Kfv.37.505/2025/2 3 eljárás szabályainak megsértésével a reklámhordozók építtetőjének személyét nem tisztázta, őt nem vonta be az eljárásba, továbbá indokolási kötelezettségének sem tett eleget. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. A jogerős ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a keresetet jogerős ítéletével elutasította. [8] Rámutatott, hogy az útügyi közlekedési hatóság nem a településképi jogszabályok alapján kötelezte az I. rendű felperest a reklámhordozók eltávolítására és közigazgatási bírság fizetésére, ezért a felperesek által hivatkozott településképi rendelkezések az ügyben nem voltak relevánsak. Nem volt releváns az eljárásban az építtető személyének megállapítása sem, mivel a Kkt.
- §
(4)bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosa felel a jogszabálysértően kihelyezett reklámhordozókért. Ennek következtében a II. rendű felperes, mint az I. rendű felperessel bérleti jogviszonyban álló személy eljárásba ügyfélként történő bevonásának nem volt helye. Az alperes a határozata meghozatalához szükséges tényállást feltárta, indokolási kötelezettségének eleget tett, a felperesek e körben tett kereseti előadása is alaptalan. A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontja alapján kérték. [10] Előadták, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján azért indokolt, mert az elsőfokú bíróság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. §
(1)bekezdése szerinti ügyféli jogállással rendelkező II. rendű felperes, mint a kihelyezett reklámhordozók tulajdonosának részvétele nélkül meghozott közigazgatási határozatot nem semmisítette meg. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)pontja alapján is indokolt, tekintettel arra, hogy az Ákr. 10. §
(1)bekezdése szerinti ügyféljogok kirívóan súlyos figyelmen kívül hagyása olyan különleges súlyú jogszabálysértés, amely a hasonló tárgyú közigazgatási ügyek és eljárások nagy száma miatt a jogalkalmazók széles körét érinti. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperesek felülvizsgálati kérelemének befogadásra nincs lehetőség. Kúria V.Kfv.37.505/2025/2 4 [12] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. JEH 1. pont]. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának második fordulata alapján, a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából akkor van helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes ugyan, de annak követése a körülmények változása folytán nem támogatható. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügyben felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön a különleges súlyára tekintettel túlmutat. A felülvizsgálati kérelem befogadásához az is szükséges, hogy a fél által megjelölt jogkérdés a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen. A befogadás ezen indokkal is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást [Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.]. [17] A Kúria jelen ügyben a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)alpont alá tartozó körülményt nem észlelt, a felperesek által előadott érvelés a felülvizsgálati kérelem befogadását nem indokolja. [18] A Kúria rögzíti, hogy hosszabb idő óta kialakult gyakorlattal rendelkezik az ügyféli jogállás, azaz az Ákr. 10. §
(1)bekezdésének értelmezésével kapcsolatban. E szerint ügyfél csak az lehet, akire a döntés rendelkezéseinek közvetlen hatása van [Kpkf.VI.39.175/2020/3.]. Ha az érvényesített alanyi jog és a felülvizsgálni kért határozat között nincs közvetlen kapcsolat, az érintettség csak közvetett, az ügyféli minőség nem ismerhető el. Abban az esetben, amikor a támadott határozat érinti ugyan a személy alanyi jogait, de konkrét rendelkezést a jog gyakorlása tekintetében nem tartalmaz, az alanyi jog jogosultjának érintettsége csak közvetett, az ügyféli jogállás ekkor nem állapítható meg. Kúria V.Kfv.37.505/2025/2 5 [Kfv.I.37.593/2012/10.]. Egy adott személy által az ügyféli jogállása megalapozásaként előadott körülményeket az adott közigazgatási üggyel kell összevetni [Kfv.V.37.555/2023/7.]. [19] A perbeli közigazgatási hatósági eljárás tárgya jogellenes állapot felszámolására való kötelezés és a jogellenes állapot szankcionálása volt. Az Ákr. 10. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.” [20] Mint ahogy azt az alperes döntése és az elsőfokú bíróság ítélete is tartalmazza, az ügyben alkalmazandó jogszabály (Kkt. 12. §
(4)bekezdése) az eljárás kötelezettjének személyét kizárólag az ingatlan tulajdonosában jelöli meg, ő lehet a jogellenes állapot felszámolására és bírság fizetésére köteles személy. Ennek következtében a hatósági eljárásba további ügyfél bevonásának nem volt helye az Ákr. 10. §
(1)bekezdése alapján, e körben a felülvizsgálati kérelem befogadása a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében nem indokolt, a jogszabály egyértelmű szövegezése folytán az ügyben társadalmilag jelentős jogkérdés nem volt. [21] Az ügyben a Kúria vizsgálta a további befogadási okokat is a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja szerinti befogadási ok nem merült fel. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja és
- b)pontja szerinti ok körében a felet indokolási kötelezettség terheli, indokolás hiányában a Kúria ez utóbbi két befogadási okot nem vizsgálhatta, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására ezen okok alapján sem volt lehetőség. [22] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a fél által előadott jogkérdésben kialakult gyakorlattal rendelkezik, a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségessége a jogerős ítélet kapcsán nem indokolt, és a jogszabály egyértelmű rendelkezése – ki az eljárás alanya, ki kötelezhető a jogsértés megszüntetésére – folytán felvetett az a jogkérdés, hogy más lehet-e ügyfél az eljárásban, társadalmi jelentőséggel, különleges súllyal nem bír. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. Kúria V.Kfv.37.505/2025/2 6 [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [26] A végzés elleni további perorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró dr. Darák Péter bíró