Bf.54/2022/9 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés és

(2)bekezdés b) pont] és 1 rb. kábítószer birtoklásának bűntettének [Btk. 178.§

(1)bekezdés és

(2)bekezdés c) pont] minősíti. A bíróság mellőzi a közúti járművezetéstől eltiltásba beszámítandó időről szóló rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A szabadságvesztésbe beszámítja a vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. Indokolás [1] A Tatabányai Törvényszék a rendelkező részben megjelölt határozatával Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk. 178.§

(1)bekezdés és

(2)bekezdés

1. b)és
2. c)pontok] és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 237.§

(1)bekezdés], ezért őt mint különös visszaesőt 7 év – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontjának meghatározásáról, a vádlott előzetes fogvatartásban töltött idejének a szabadságvesztésbe történő beszámításáról, továbbá a közúti járművezetéstől eltiltásba beszámítani rendelte a 2020 szeptember 5. napjától eltelt időt. Határozott a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költségről is. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosbítás, a kiszabott szabadságvesztés tartamának jelentős mértékű felemelése érdekében, míg a vádlott és a védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.142/2022/1-III. számú átiratában az enyhítést célzó védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta. Rámutatott arra, hogy a felülbírálat Győri Ítélőtábla III/P.Bf.54/2022/9/II 2 a Be. 590.§

(3)bekezdése alapján korlátozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett, jogszerűen tartotta meg az előkészítő ülést, amelyen törvényesen fogadta el a vádlott bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását, a tárgyaláshoz való jogáról történő lemondását. A tényállás megalapozottsága bár nem vizsgálható, azonban abban elírási hibák vannak, amelyek javítása indokolt: a

1. november
2. napján használt személygépkocsi rendszáma helyesen rendszám1 és az e napon a vádlottól lefoglalt és szakértőnek megküldött anyag összmennyisége 35,84 gramm. Továbbá az előéleti adatok [4] bekezdésében a Dunaszerdahelyi Járásbíróság 4.T.124/
3. számú,
4. november
5. napján jogerős határozatra történő hivatkozást az
6. pont alatti külföldi ítélettel összefüggésben szükséges rögzíteni, mert a 4.T/45/
7. számú ítéletében a Dunaszerdahelyi Bíróság annak hatályon kívül helyezéséről döntött. [4] Enyhítő körülményként kell értékelni, hogy a vádlott a két kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodik, a szülei gondozásra szorulnak, valamint azt, hogy a vádlott letartóztatása alatt dicséretben részesült. Ugyanakkor a vádlott bűnügyi előéletére és az elkövetett bűncselekmény jellegére tekintettel a bűnözői múlttal felhagyás egy letartóztatásban lévő vádlott esetében nem értékelhető túl nagy nyomatékkal, így a komoly szándékra utalást mellőzni szükséges az enyhítő körülmények sorából. Kiemelte, hogy nyomatékkal értékelendő az, hogy a kiskorú gyermekek eltartásával kapcsolatos kötelezettsége, szülei egészségi állapota sem tartotta vissza a vádlottat újabb bűncselekmények elkövetésétől. További nyomatékos súlyosbító körülményként értékelendő az is, hogy a 3.
8. tényállásban rögzített bűncselekményt a vádlott a 3.
9. pontban írt bűncselekménnyel történő gyanúsítását követően valósította meg. Ez utóbbi bűnös magatartást a vádlott az ugyanilyen bűncselekmény miatt, az előéleti adatoknál
10. számon hivatkozott ítéletben kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság leteltét követő egy hónapon belül követte el. [5] A fentiek alapján a büntetési cél elérése érdekében – a súlyosító körülmények nagyobb számára és azok nyomatékára figyelemmel – a szabadságvesztés jelentős tartamú emelése indokolt. [6] A védő a fellebbezése írásbeli indokolásában a kiszabott szabadságvesztés jelentős enyhítését kérte. Hangsúlyozta, hogy a vádlott a bűnösségét a vádirattal egyezően elismerte, így nem kellett bizonyítási eljárást lefolytatni. A vádlott már a nyomozás során is önmagát terhelő, a nyomozást elősegítő vallomást tett, az ügyészség a vádiratot a vallomására alapította. Ezekkel hozzájárult az eljárás gyors és hatékony befejezéséhez. Kifogásolta, hogy a bíróság nem kellő súllyal értékelte a vádlott személyi körülményeit, noha igazolták, hogy a vádlott szakember segítségével teljes mértékben szakított a kábítószerhez kötődő múltjával. Nyomatékosította, hogy a két kiskorú gyermekéről maga gondoskodik a szülei – köztük beteg édesapja – segítségével. Jelentős enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy a vádlott már 18 hónapja kényszerintézkedés hatása alatt áll. Kiemelte, hogy kiemelt jelentőséggel bír a cselekménnyel érintett kábítószerek hatóanyag tartalma, amelyet ugyancsak érvényre kell juttatni a büntetés mértékének meghatározásakor. A jelen esetben a megvalósított cselekmény nem kirívóan társadalomra veszélyes az előforduló mennyiségekre figyelemmel. [7] A fellebbviteli nyilvános ülésen mind a fellebbviteli főügyészség képviselője, mind a vádlott védője a perbeszédében a fellebbezésben, illetve az átiratban írtakkal egyező nyilatkozatot tettek. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.54/2022/9/II 3 [8] Az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában Terhelt1 vádlott az elsőfokú ítélet enyhítését kérte, mert a családja várja haza. Velük jelenleg is tartja a kapcsolatot. Az elsőfokú ítélet kihirdetése óta ismét jutalomban részesült. [9] A bejelentett fellebbezés tartalmára és Be. 580.§

(2)bekezdésében rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 590.§

(3),

(5)és

(7)bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen sem az ügyészi, sem a védelmi fellebbezést nem ítélte alaposnak. [10] A Be. 590.§

(3)bekezdése értelmében – a korlátozott felülbírálat keretében - az ítélőtábla vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút és relatív hatályon kívül helyezési okokat. Az

(5)bekezdés szerint a másodfokú bíróság emellett vizsgálta a cselekmények minősítésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. [11] Az elsőfokú bíróság eljárási hibát nem vétett, így olyan szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna, az ügyben nem volt megállapítható, így az elsőfokú bíróság ítélete érdemben felülbírálatra alkalmas. Az elsőfokú bíróság eleget tett az indokolási kötelezettségének is. [12] A fellebbviteli főügyészség helytállóan hivatkozott átiratában arra, hogy az elsőfokú határozat személyi részében a [4] bekezdésben feltüntetett korábbi elítélés a [3] bekezdés

1. pontjához tartozik, mert a Szlovák Köztársaság Dunaszerdahelyi Járásbírósága
2. április
3. napján kelt és jogerőre emelkedett 4T/45/
4. számú ítéletével a vádlott elítélése mellett hatályon kívül helyezte a Dunaszerdahelyi Járásbíróság 4T/124/
5. számú
6. november
7. napján jogerőre emelkedett ítéletét (Fővárosi Törvényszék 138.Beü.20.697/2021/
8. számú végzése
9. oldal utolsó bekezdés). [13] Az ítélőtábla egyetértett a fellebbviteli főügyészség átiratában jelzett elírási hibák kijavításának szükségével, ezért az elsőfokú ítélet indokolásának [5] és [7] bekezdésében a gépjármű rendszámát rendszám1 -ra, míg a [6] bekezdésben jelzett lefoglalt kábítószer mennyiségét 35,84 grammra javítja a Be.
10. §

(1)bekezdésére és

(6)bekezdésére utalással (11050/11103/

1. id. jelentés előállításról és 29200-801/42870/
2. számú igazságügyi vegyészszakértői vélemény). Az adott kijavítás nem változtat a kijavított határozat érdemén. [14] A törvényszék helyesen minősítette a vádlott cselekményeit és az ide vonatkozó jogi indokolás is helytálló. Ugyanakkor rámutat az ítélőtábla arra, hogy a törvényszék az ítélet rendelkező részében a jogi indokolásban – [15] bekezdés - feltüntetett bűncselekményektől részben eltérően jelölte meg az elkövetett bűncselekményeket: a kábítószer birtoklásának 1-1 rb cselekményét a rendelkező részben összevegyítette. Így ezek pontosítása volt indokolt. [15] Az irányadó középmérték - a Btk. 81.§-a szerint irányadó szabályokra figyelemmel is - a Btk.
3. §

(2)bekezdése szerint 15 év. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.54/2022/9/II 4 [16] A büntetés kiszabás körében irányadó enyhítő körülményeket a törvényszék helyesen sorolta fel, e körben rögzíti az ítélőtábla, hogy a vádlott a Komáromi Járásbíróság által kiszabott pénzbüntetést megfizette. [17] Ugyanakkor az ügyben súlyosító körülményként kell értékelni, hogy a vádlott a 3.

1. tényállási pontban rögzített cselekményét a 3.
2. tényállási pontban írt cselekménnyel kapcsolatos gyanúsítását követően – tehát büntetőeljárás hatálya alatt – valósította meg, valamint a jelen eljárásban elbírált
3. évi bűncselekményét (3.
4. tényállási pont) a Dunaszerdahelyi Járásbíróság 4T/45/
5. számú ítéletének érvényét elismerő, Fővárosi Törvényszék 138.Beü.20.697/2021/
6. számú végzésével kábítószer birtoklásának bűntette miatt kiszabott 4 év fogházbüntetésből történt feltételes szabadság bocsátás próbaidejének leteltét (
7. október 13.) követő rövid időn belül (egy hónapon) követte el. További súlyosító körülmény, hogy a vádlott - a különös visszaesői voltát is megalapozó - hasonló jellegű bűncselekményeket követett el. [18] Kétségtelen tény, hogy a vádlott beismerő vallomást tett, és együttműködött a hatóságokkal, azonban a fenti súlyosító körülmények nyomatékára figyelemmel a lényegesen a középmérték alatt megállapított halmazati büntetés enyhítésére nincs mód. Kiemeli az ítélőtábla, hogy a törvényszék az ügyészség 9 év szabadságvesztésre tett indítványánál lényegesen rövidebb tartamú szabadságvesztést szabott ki. A büntetés méltányos, annak további enyhítésére nincs indok. [19] Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés arányos és egyben elégséges a büntetés céljának eléréséhez, annak súlyosítása sem indokolt. [20] Az ítélőtábla az eljárás adatai alapján észlelte, hogy a Komáromi Járásbíróság a
8. június 16-án kelt és
9. július 26-án jogerőssé vált 5.Bpk.140/2021/
10. számú végzésével - a 3.
11. tényállási ponthoz kapcsolódóan – bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt – többek között – 1 évre eltiltotta a vádlottat a közúti járművezetéstől, és egyúttal az eltiltás tartamába beszámította a
12. szeptember
13. napjától eltelt időtartamot. Figyelemmel arra, hogy a más ügyben jogerős közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt a vádlott gépjárművezetői engedélye nem a jelen ügyben elbírált bűncselekménnyel kapcsolatban állt bevonás hatálya alatt, az ítélőtábla mellőzte a közúti járművezetéstől eltiltás tartamába történő beszámítást. [21] A másodfokú bíróság a Be. 590.§

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is, melynek során megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései törvényesek. [22] Fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a Tatabányai Törvényszék 3.B.47/2022/13. számú ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, és a vádlott által elkövetett bűncselekmények minősítését megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú ítélet a Be. 605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.54/2022/9/II 5 [23] A másodfokú bíróság a Btk. 92.§

(1)és

(2)bekezdése alapján beszámította a kiszabott büntetés tartamába a vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a másodfokú határozat meghozatalának napjáig letartóztatásban töltött időt. Győr,

1. június
2. dr. Péntek László sk. a tanács elnöke Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. előadó bíró dr. Polgár András sk. bíró A Tatabányai Törvényszék 3.B.47/2022/
3. számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatással
4. június
5. napján jogerőre emelkedett. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke