A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában meghatározott feltételek fennállása hiányában megtagadta. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: képviselő1; cím2) Az alperes: Az alperes képviselője: Kfv.V.38.155/2021/3. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1) Litresits Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi Szekszárdi Rendőrkapitányság (cím3) Dr. Brunn Ágnes kamarai jogtanácsos (Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság cím4; cím5) A per tárgya: rendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes 13. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 7.K.700.426/2021/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes sommás eljárás keretében a 2021. február 25-én meghozott 17010-245/214/2021.VIKOZU számú határozatával a felperessel, mint a cím6 szám alatti egyéb1 „személyi edzőkkel működő funkcionális fitneszterem” üzemeltetőjével szemben - rendőri intézkedést követően - 200.000 forint bírságot szabott ki a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. Kúria V.Kfv.38.155/2021/3 2 rendelet (a továbbiakban: Kr.) 22. §
(2)bekezdés a) pontja alapján, a Kr. 12. §
(1)bekezdés c) pontja,
(4)bekezdése és
- § szerinti kötelezettség megsértése miatt. Megállapította, hogy a felperes olyan személyek részére tette lehetővé az egyéb1 fitneszterem látogatását, akik nem tartoznak a Kr.-ben nevesített kivételek közé. A Kr.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerint tilos az edző és fitneszterem látogatása, – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás. A tilalom alól a Kr. 12. §
(4)bekezdése alapján kizárólag a versenyszerűen sportolók mentesülnek: a jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatók. A védelmi intézkedések betartatásáról az üzemeltető köteles gondoskodni (Kr.
- §). A keresetlevél és védirat [2] A felperes a perindítási határidőben –
- április 1-jén – keresetlevelet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen a határozatnak a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a), d) pontjai alapján a megsemmisítését, másodlagosan a Kp. 89. §
(1)bekezdés a), b) pontjai alapján a hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy a határozat egyrészt nem vette figyelembe, hogy a rendőri intézkedés során versenyszerűen sportoló személy az inglatlant a jogszabályi felhatalmazás alapján vette igénybe, a személyi edző pedig a sportoló segítőjeként volt jelen, másrészt a Kr. preambulumának megfelelően „az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett”. Egyebekben az ingatlan nem edzőteremként/fitneszteremként funkcionál, nem szerepel ilyen nyilvántartásokban, ott semmilyen kereskedelmi tevékenység nem folyt, kizárólag egyéni vállalkozóként, személyi edzőként edzések tartására került sor. [3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. A helyszínen tapasztaltak alapján állította, hogy az ingatlan fitneszteremként működött, a rendőri intézkedés kezdetekor a felperes nem volt az edzőteremben. Amennyiben elfogadható a személyi edzés ténye, úgy a fitneszteremben nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik a Kr., mely szerint a szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket is. Bár a személyi edzők személyi edzéseket továbbra is tarthatnak, azonban kivételszabály hiányában nem tehetik ezt edző- és fitnesztermekben. Ezt a jogértelmezést támasztja alá az EMMI 2020. november 11én kelt, a Kr.-hez fűzött magyarázata is. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a 7.K.700.426/2021/12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Elöljáróban megállapította, hogy abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszabályt sértett-e az alperes, amikor a felperest bírsággal sújtotta a Kr.12. §
(1)bekezdés c) pontja,
- §-a és a
- §
(4)bekezdésében foglaltak megsértése miatt. Ennek kapcsán Kúria V.Kfv.38.155/2021/3 3 elsősorban azt kellett megvizsgálnia, hogy a felperes a Kr. 12. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt tilalmat megszegte-e, a perbeli ingatlan edző- és fitneszteremnek minősülhet-e. Ezért releváns jelentősége volt annak, hogy az ingatlant a járványt megelőzően edzőteremként működtette a felperes, akinek egyéni vállalkozói tevékenységi köre személyi edzés szolgáltatás nyújtására nem terjedt ki. [5] A Kr. preambuluma, a Kr.12. §
(4)bekezdése és a sportról szóló
- évi I. törvény
- §
(3)bekezdése egybevetése alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perrel érintett időszakban az edző- és fitnesztermek kizárólag a versenyszerűen sportoló személyek számára biztosítottak edzési lehetőséget, az edző- és fitnesztermek csak sportrendezvényen való részvétel céljából voltak látogathatók. A rendőri intézkedés során a perbeli ingatlanban talált személyek nem minősültek versenyszerű sportolóknak, arról igazolást bemutatni nem tudtak, így nem tartozhattak e kategóriába, így számukra az edzőterem látogatása tilos volt. Habár a személyi edzői tevékenység szabadon gyakorolható volt a preambulum rendelkezései szerint, azonban ez nem valósulhatott meg edzőteremben, versenyszerűen nem sportoló személy részére nyújtott szolgáltatásként. Edzőtermi szolgáltatás keretében csak arra volt lehetőség, hogy személyi edzői szolgáltatást nyújtson versenyszerűen sportoló személyek részére az arra feljogosított személyi edző. A felperes által üzemeltetett edzőteremben a Kr. 12. §
(4)bekezdésében foglalt tilalom megszegésére tekintettel az alperes jogszerűen alkalmazta a Kr. 22. §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltakat. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a döntés egészében történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, egyúttal a Kp. 119. §
(2)bekezdése és 50. §
(2)bekezdés a) pontja alapján azonnali jogvédelem keretében az ítélet és az alperesi határozat halasztó hatályának az elrendelését is indítványozta. [7] A befogadás okaként a Kp. 117. §
(4)bekezdését jelölte meg, ténylegesen az alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére és az ügy érdemére kiható lényeges eljárási jogszabálysértésekre hivatkozott. Állította, hogy a jogerős ítélet megsértette Magyarország Alaptörvénye T) cikk
(2)bekezdését,
- cikkét, a Kr. preambulumát, a
- §
(1)bekezdés c) pontját,
- §-át, a Kp.
- §
(2)bekezdését, az ítélet indokolásának [38] bekezdése ellentétes a tisztességes eljárás alkotmányos követelményével, mely a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja és ennek értékeléséről határozatában számot adjon {7/
- (III. 1.) AB határozat [34] bekezdés}. A jogerős ítélet– álláspontja szerint – nem tartalmaz semmilyen jogalapot, nem hivatkozik egyetlen jogszabályhelyre sem, ami az indokolást alátámasztaná, vagy a keresetében foglalt tényelőadást cáfolná. Előadta, hogy egyéni vállalkozói cégkivonata és „személyi edző” szakképesítésére vonatkozó bizonyítványa alapján jogosult „testedzési szolgáltatás” - 9313 ’08 főtevékenység és „fitneszklub, kondícióterem működtetésére, aerobic” nyújtására, így a Kr. preambuluma alapján nem vonatkoznak rá a korlátozások, mivel a kivételek közé tartozik. A jegyző által szolgáltatott adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az ingatlan nem edzőteremként/fitneszteremként funkcionált, nem is szerepelt ilyen nyilvántartásokban, Kúria V.Kfv.38.155/2021/3 4 továbbá nem azonosítható semmilyen kereskedelmi tevékenység, kizárólag egyéni vállalkozóként, személyi edzőként tart edzéseket. Az ingatlan nem a közönség számára nyitva álló hely, ahová bárki beléphet, hanem kizárólag előzetes regisztráció és belépőjegy megváltása útján látogatható. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló információkból és nyilatkozatokból téves következtetést vont le és jogellenes döntést hozott. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [9] A Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] Az idézett rendelkezések alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására kizárólag akkor van lehetőség, ha a fél a jogorvoslati kérelmében – a jogerős ítélet kapcsán megjelölt jogszabálysértéseken túl – valamely, a Kp. 118. §
(1)bekezdésében nevesített befogadási okra hivatkozik. [12] A felperes bár a felülvizsgálati kérelemben a Kp. 118. §
(1)bekezdésében részletezett egyetlen befogadási okot sem jelölt meg, azonban annak tartalma alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában meghatározott, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés Kúria V.Kfv.38.155/2021/3 5 befogadási okot a Kúria azonosítani tudta. A Kp. 117. §
(4)bekezdésének megfelelően a felperesnek a befogadási okok tekintetében meg kell indokolnia, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során megvalósított esetleges szabályszegés mennyiben hatott ki az ügy érdemére, illetőleg mennyiben sérültek az ügyféli jogai. Ilyen tartalmú nyilatkozatot azonban a felperes a kérelmében nem tett. [13] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta a felperes által hivatkozott, az ügy érdeme szempontjából valamennyi releváns jogszabályt, a Kr. preambulumát is, mely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetései az ítélet indokolásából kitűntek. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott téves jogértelmezés kapcsán a Kúria rögzíti, hogy a jogerős ítélet jogszerűségének és megalapozottságának a vizsgálata, egyebekben az érdemi felülvizsgálat nem a befogadás körébe tartozik. Így annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság az adott ügy tényei alapján a határozat jogszerűsége kérdésében milyen következtetésekre jut, nem jogkérdésnek, hanem ténykérdésnek minősül. Önmagában nem alapozza meg a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadást a felülvizsgálati kérelemben szereplő és az ügy érdemére vonatkozó jogi érvelés. Az elsőfokú bíróság a keresetet teljes körűen elbírálta, a Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, mely a befogadást szükségessé tenné. [14] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, az ítéletben foglalt tényállás és jogértelmezés felülmérlegelésére lehetősége nincs. [15] Mindezek folytán a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában meghatározott feltételek fennállása hiányában megtagadta. [16] A befogadás megtagadására tekintettel az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában döntés nem volt hozható. Záró rész [17] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- január
- dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró Kúria V.Kfv.38.155/2021/3 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6